Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-27 / 49. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP KÖZBIZTONSÁG 1995. február 27., hétfő Kedvezmények a börtönvilágban Kevesebb a visszaeső Dr. Tari Ferenc országos BV-parancsnok fotó: török anett Elfutott a pakoló páros Hajsza a kaposvári éjszakában Február 20-án délelőtt fo- nyódi rendőrjárőrök figyeltek fel egy párra, amint — a bog­iári Munkaügyi Minisztérium üdülője előtt — Lada Szand­rájukat próbálták megrakni mindenféle szajréval. Mint később kiderült: az üdülőből a gázpalackoktól a függönyö­kig szinte mindent összepa­koltak, ami mozdítható. Kovács László százados, a Fonyódi Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának helyettes vezetője elmondta, hogy ami­kor a rendőrök megjelentek, a pakoló páros futásnak eredt, a férfi egy induló vonat mögött egérutat nyert, ám a nőt elkap­ták. Hegyi Lajosné 58 éves, kaposvári lakos először taga­dott, még a társa nevére sem emlékezett, ám később elis­merte, hogy élettársával, Kermeczy Károly kaposvári lakossal „működött” Boglá­ron. Kermeczy egyébként a volt Jugoszlávia területéről származik, Magyarországon nincs letelepedési engedélye. A fonyódi bűnügyesek még aznap kaposvári kollégáik se­gítségét kérték. A kaposvá­riak ki is mentek a megadott címre, ahonnan éppen távozni készült Kermeczy Károly. Amint meglátta a rendőröket, beült autójába és eltüzelt, a rendőrök pedig követték. Megkezdődött a hajsza Ka­posváron... Az ámokfutó Kermeczy összetört egy rendőrautót és három másik személygépkocsit is, majd au­tójából gyalog próbált mene­külni. Elkapták, s a házkuta­tás során két busznyi lopott holmi került elő lakásából. Gyanúsítom kihallgatásakor — Boglár, Lelle és Fonyód térségében — 15 rendbeli be­töréses lopást ismert el, s em­lítést tett kaposvári butikok­ban elkövetett lopásokról is. A Fonyódi Rendőrkapitány­ság Kermeczy Károlyt őri­zetbe vette, majd a Fonyódi Városi Bíróság letartóztatásba helyezte, mivel alaposan gya­núsítható többrendbeli betö­réses lopás bűntettének elkö­vetésével. (Tamási) A gyanútól jutnak el a bűncselekményig Milliók a „mosodában" Az év baleseti helyszínelője Wöller Tibor, a Kaposvári Rendőrkapitányság zászlósa nyerte el az 1994. év baleseti helyszínelője címet. Amint azt ősz István százados, a vá­rosi kapitányság közlekedési osztályának vezetője hangsú­lyozta Wöller Tibor szakmai felkészültsége, nehéz mun­kája során tanúsított ember­sége indokolta a választást. A fiatalok az ő keze alatt váltak helyszínelőkké. A kaposvári zászlós egyébként jó eséllyel indul az országos listán az év közlekedési rendőre cím megnyeréséért. — Már gyerekként vonzott a rendőri pálya — mondta a Balatonkeresztúrról szár­mazó, 38 éves Wöller Tibor. — Bár a családunkban nincs rendőr, édesapám nagyon örült a 12 évvel ezelőtti vá­lasztásomnak. Előtte ugyanis a kaposvári cukorgyárban voltam mechanikai műsze­rész. A rendőrségen először a közlekedési osztályra kerül­tem mint ellenőrző járőr, majd balesethelyszínelő vizsgáló lettem. — Hogy mi a szép ebben a munkában? — kérdezett vissza. — Sokrétű tevékeny­ség, s egész embert és nagyon precíz teljesítményt igényel. Nemcsak a nyomok rögzíté­sével foglalkozunk, hanem a helyszínvázlattól a jegyző­könyvírásig, a szakértők be­vonásától a meghallgatáso­kig, a hozzátartozók értesíté­séig sok mindennel. Embe­rekkel, főként a balesetben érintettekkel, hozzátartozók­kal foglalkozni nem igazán könnyű feladat. Sikerélményt nem nagyon élünk át, hiszen minket akkor hívnak, amikor baj van. Hiába dolgozunk jól, a már megtörténten nem tu­dunk változtatni. — Meg lehet szokni a ■ tragédiák látványát? — Nem. Azt sem, ha egy ember hal meg egy baleset­nél, de például a taszári ka­tasztrófát soha nem tudom el­felejteni. Hetven órát dolgoz­tunk egyfolytában, de a fizi­kai fáradtság semmi nem volt ahhoz képest, hogy lelkileg mennyire megviselt vala­mennyiünket. Az első öt év­ben a fáradtság, a stressz mi­att többször is azon voltam: abbahagyom ezt a munkát, de végülis mindig maradtam. Azzal együtt is, hogy sok ágyban töltött éjszaka kima­radt az életemből. — Mit jelent önnek a most elnyert cím? — A munkám elismerését és megbecsülését. Nagyon örülök, hogy évekkel ezelőtt nem adtam fel... (Tamási) — Magyarország 32 börtöné­ben mintegy 13 ezer fogvatar- tott él, közülük 9 ezer jogerős elítélt, a többi előzetes — vála­szolta a Somogyi Hírlap kérdé­sére dr. Tari Ferenc vezérőr­nagy, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka Igáiban, ahol tanfolyamon szakemberek ismertették hazánk BV-pa- rancsnokaival egy új számítás- technikai (nyilvántartási) rend­szer lényegét. — Milyen év volt 1994 a büntetés-végrehajtásban ? — Nyugodt, de nehéz évet zártunk. Nem voltak rendkívüli események, de a működés felté­teleit nehezen tudtuk biztosí­tani, a személyzet pedig igen nehéz körülmények között dol­gozott. A munkát leginkább az az adat reprezentálja, hogy ta­valy befogadtunk 14-15 ezer embert és 16 ezret szabadítot­tunk, tehát mintegy 30 ezren fordultak meg a börtönökben. Ha a fokozatokat nézzük: 5-600-an fogházban, 3 ezer 500-an fegyházban, a többiek pedig börtönben számolgatják napjaikat. A visszaesők száma csökkent; ez köszönhető — egyebek között — annak is, hogy 1993-tól a visszaesők is feltételes szabadságra bocsátha­tók. Tehát sokan szabadultak, de nem kerültek vissza olyan ütemben, mint amire sokan számítottak. — Az 1993-as BV-törvény értelmében az elítéltek lehető­séget kapnak eltávozásra, külső munkára. Hogyan érté­keli ezt a kedvezményt? S visz- szaélnek-e ezzel a „szabadság­gal”? — Már 1966-ban ismert volt a rövid tartamú eltávozás; 1979-ben pedig általánossá vált. Most azonban ezek a lehe­tőségek bővültek a kimaradás, az enyhébb végrehajtási szabá­lyok, valamint a büntetés-félbe­szakítás intézményével. Tehát az elítélt több címen is elhagy­hatja a börtönt. Fegyház foko­zatban természetesen nem ad­ható ez a jutalom, a börtön fo­kozatban is nagyon meggondol­ják, ki érdemli meg. Enyhébb fokozatban pedig még arra is lehetőség van, hogy a börtönön kívül dolgozhasson a fogvatar- tott. A jogalkotó ezzel azt kí­vánta kifejezni, hogy nem mondott le a börtönbe került emberről, lehetőséget ad a normális családi kapcsolatok fenntartására. Emellett a fel­elősségtudatot is fejleszti, hi­szen az elítélt maga dönti el: visszajön-e. Ha nem teszi, ter­mészetesen megbüntetjük, s szigorúbb körülmények közé kerül. Nagy felelősség hárul azokra is, akik döntenek arról, kik hagyhatják el a börtönt. A tapasztalatok szerint a döntés 98 százalékban jó volt. — A büntetés-félbeszakítás nem jutalom... — Többen is visszaéltek vele. Olyannak adható, aki csa­ládi vagy személyes problémáit nem tudja másként rendezni. Például elvitte a vihar a háza te­tejét vagy olyan műtétre van szüksége, amely csak külső kórházban oldható meg. Bünte­tés-félbeszakítás címén a pa­rancsnok 10 napra, én három hónapra, a miniszter pedig még hosszabb időre engedheti el az elítéltet. Az elmúlt 4-5 évben két olyan súlyos bűncselek­mény — emberölés — volt, amelyet ilyen szabadságon levő fogvatartott követett el. Megér­tem a közvélemény felháboro­dását, de ezek nem védhetők ki. — Somogy Budapest után bíínügyileg a legfertőzöttebb terület. A megyei BV-intézet lépést tud-e tartani ezzel a nagyarányú bűnözéssel? — Minden megyei BV-inté­zet zsúfolt, ám ha valahol bör­tönt kellene építeni, akkor sze­rintem Budapesten vagy Pest megyében. Somogybán egyéb­ként a nagyatádi börtönnel kap­csolatban már úgy gondolom, meg tudtuk volna győzni a la­kosságot és az önkormányzatot, hogy az intézmény nem fertőzi meg a várost, ám a laktanya olyan állapotban van, hogy többszáz millió forintot kellett volna költeni rá. — Hány elítélt jut egy fog­vatartóra? — A 32 börtönben 6 ezer 100-an dolgoznak, ez a létszám a feladatokhoz viszonyítva ke­vés. Az északi államokban egy személyzetre egy elítélt jut. — Ha a börtönviszonyokat tekintjük, hol állunk Európá­ban? — Nehéz az összehasonlítás.- Inkább saját múltunkhoz kel­lene viszonyítani a jelenlegi ál­lapotot. Az 1960-as évekhez képest sokkal humánusabb, Eu­rópa élvonalában levő a szabá­lyozási rendszerünk. Az Európa Tanács egyik konferenciáján példaértékűnek említették, hogy Magyarország egy nem­zeti törvényének — a BV-tör- vénynek — a megalkotásakor egyebek mellett a Dániából, Angliából és Ausztriából hívott szakértők véleményét is figye­lembe vették. — Köszönöm a beszélgetést. Tamási Rita A pénzmosás annyira új fo­galom, hogy az értelmező szótár legutolsó kiadásában hiába keresünk ilyen cím­szavat. Hivatalos jelentése: kábítószerrel való vissza­élésből, embercsempészetből, más, súlyos bűncselekmény­ből származó pénz legálissá változtatása. Az ilyen ügyek elszaporodása miatt tavaly az Országgyűlés a pénzmo­sás megelőzéséről és meg­akadályozásáról külön tör­vényt alkotott. A törvény ha­tálya kiterjed az ország va­lamennyi pénzintézeti-, biz­tosítási-, értékpapír-forgal­mazási intézményére, vala­mint a játékkaszinók vezető­ire, alkalmazottaira és ügyfeleire. A törvény előírja, hogy minden kétmillió forintot meghaladó hazai vagy külföldi fizetőeszköz befizetésekor az ügyfélnek igazolnia kell ma­gát, az erről szóló dokumen­tumokat a pénzintézeteknek tíz esztendeig meg kell őrizniük. A törvény egyik paragrafusa arról is rendelkezik, hogy a pénzmosásra utaló gyanús je­leket azonnal jelenteni kell az Országos Rendőr-főkapitány­ságnak, akkor is, ha a szóban forgó pénz értéke nem éri el a kétmillió forintot. A szakem­berek sok gyanús jelet ismer­nek. „Szagot kapnak” a nyomo­zók,ha valaki többször két mil­liónál kevesebb, de azt megkö­zelítő összeget helyez el a bankszámláján. Gyanús az is, ha valaki ugyanilyen összeget mondjuk kis címletekben kí­ván bankba tenni. Több mint „szokatlan”, ha valaki a játék- kaszinóban sok százezerért vált zsetont, majd néhány órá­val később csaknem ugyan­annyit visszavált... Pénzmosás feltételezésekor a rendőrség általában „vissza­felé” nyomoz: a gyanútól pró­bál eljutni a bűncselekményig. A szálak gyakran idegen or­szágokba vezetnek, más konti­nensekre is átnyúlnak. Nem is olyan régen a magyar rendőrök Columbiában gyártott kábító­szer nyomára akadtak, amelyet Floridában adtak el, de a pén­zeket Európában igyekeztek tisztára mosni. Két magyar bankban össze­sen 2 millió 437 ezer dollárt helyeztek el. Az Interpol az érintett országok rendőrségei­nek közreműködésével egy­szerre „lépett” s így lakat alá kerültek a pénzmosók... és a pénz is. (Koós) A megokolhatatlan halál nyomában Rendkívüli haláleset az, amely nem természetes ok­ból következett be, a halált valamilyen külső, erőszakos hatás okozta. Ezek közé tar­tozik az öngyilkosság is. A rendkívüli halálesetek túl­nyomó többsége a rendőrség bűnügyi osztályához tartoz­nak és amíg be nem bizonyo­sodik, hogy senki nem fel­elős a megfordíthatatlanért, szakértők hada dolgozik. Szarka Ákos a Marcali Rendőrkapitányság nyomo­zója elmondta: amíg Marca­lihoz tartozott a Balaton-part, évente ötven-hatvan ilyen rendkívüli haláleset történt, amelynek hetven százaléka öngyilkosság volt. A külön­válás óta ez a szám évi har­mincra csökkent, de még mindig az öngyilkosság áll az első helyen, évi tíz-tizenkét esettel. Az elkövetés legtöbbet használt módja — az esetek háromnegyed része — az önakasztás. Gyakoriságban ezt a kútbaugrás, vegyszer- mérgezés, érfelvágás követi. S az okok? Leggyakoribb az italozó életmód, a gyó­gyíthatatlan betegségtől való félelem, a súlyos depresszió és a különböző családi prob­lémák. Bűncselekmények Somogybán Tavaly megyénkben 14 ezer 636 bűncselekmény vált is­mertté (1993-ban 13 ezer 887). A személy elleni bűncselekmé­nyek száma 575 volt (előző év­ben 543). Az összes jogsértés 82 százaléka vagyon elleni volt, ezzel mintegy egymilliárd fo­rint kárt okoztak az elkövetők. A lopások miatt elrendelt nyo­mozások száma 4779 (4558), a betörések miatt pedig 3270 (3591) esetben indult büntető eljárás. Ügyeleti telefonok A rendőrség munkáját segítő bejelentéseket, információkat a lakosság nemcsak a 07-es és a (82)414-422-es telefonszámo­kon közölheti, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztálya a (82)420-613-as, a kaposvári rendőrkapitányság pedig a (82)414-422/2505-ös számon várja a hívásokat. Az utóbbi két telefon éjszaka üze­netrögzítővel működik. A Na­gyatádi Városi Rendőrkapi­tányság bűnügyi osztálya a (82)352-241-es számon, a Bar­csi Városi Rendőrkapitányság bűnügyi osztálya pedig a (82)461-230-as számon várja a bejelentéseket munkaidőn kí­vül, illetve éjszaka szintén üze­netrögzítős telefonon. A közlekedés biztonságáért A közlekedés biztonságának növelése, a személyi sérüléses balesetek számának csökken­tése a célja a Kaposváron (Dó­zsa Gy. u. 16.) működő rendőr­ségi balesetmegelőzési irodá­nak. A közlekedéssel kapcsola­tos kérdésekre minden érdeklő­dőnek válaszolnak, valamint az iroda segítséget nyújt többek között a pedagógusoknak, a közlekedési szakembereknek a közlekedésre nevelésről szóló videóanyagokkal, óravázlatok­kal, technikai bemutatókkal. A videókazetták ingyen kölcsö­nözhetők. Az iroda 315-221-es telefonszáma munkaidőn kívül üzenetrögzítővel működik. A napközi tűzifáját lopta el Az utóbbi időben — lévén tél van — elszaporodtak me­gyénkben a fatolvajok. Leg­utóbb Somogyszilben az idősek napközi otthonának és az or­vosi rendelőnek a fáskamrájá­ból elloptak 30 ezer forint ér­tékű tűzifát. A Kaposvári Rendőrkapitányság ismeretlen tettes ellen lopás vétsége miatt rendelt el nyomozást. Rendőrségi pályázat A Siófoki Rendőrkapitányság felvételre keres egy revizort, akinek feladata: a gazdasági bűncselekményekkel kapcso­latos bizonylatok és egyéb dokumentumok összegyűj­tése, értékelése, a gazdaság- védelemmel összefüggő nyomozati tevékenység segí­tése. Az előírt iskolai vég­zettség: minimum mérlegké­pes könyvelő képesítés, de pénzügyi és számviteli főis­kolai, vagy közgazdasági egyetemi végzettség előnyt jelent. Bérezés: a közalkal­mazotti törvény szerint. Jelentkezés: Siófok Városi Rendőrkapitányság vezetőjé­nél. Cím: 8600 Siófok, Sió u. 12-20. Telefon: 06(84)310-700

Next

/
Thumbnails
Contents