Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-25 / 48. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1995. február 25., szombat Suchman Tamás miniszterként is somogyi marad A privatizáció menedzsere Jogászok a prostitúcióról A prostitúció „legalizálásá­val” kapcsolatos kérdések szerepeltek a Büntetőjogá­szok Klubja tegnapi buda­pesti ülésének napirendjén. Vitái István alezredes, a VIII. kerületi rendőrkapi­tányság vezetője előadásá­ban hangsúlyozta: a prosti­túció engedélyezését kivite­lezhetetlennek tartja Ma­gyarországon. Véleménye szerint az ilyen tevékenység törvényesítésének nem is a hatályos büntető törvény- könyv, vagy a New York-i nemzetközi egyezmény lenne a legfőbb akadálya, hanem az, hogy az üzleti alapon szerveződő bordély­házakba a jelenlegi prostitu­áltak nagyobb részét be sem engednék, ugyanis életko­ruk és megjelenésük miatt nem minősülnének „piacké­pesnek”. Hiú ábránd a könnyűvérű lányoktól olyan szemléletváltozást várni, amely nyomán tisztességes adóalany, vagy önként or­vosi szűrővizságálatra járó polgár válna belőlük. A prostituáltakat fenyegető legnagyobb veszélynek, azt a drasztikus, erőszakos kö­zeget nevezte, amelyben él­nek. Ralovich Béla, a Népjó­léti Minisztérium egészség- politikai főosztályának fő­tanácsosa magánvélemény­ként megfogalmazott elem­zésében kitért a prostitúció okaira és következményeire is. Az okok között említette a gazdasági, mentális és mo­rális tényezők mellett a csa­lád szerepének csökkenését, valamint a modem korra jel­lemző szexuális szabados­ságot és a liberális eszmék túlhangsúlyzását. A minisz­tériumi tisztviselő részlete­sen foglalkozott a prostitú­cióhoz is fűződő egészség- ügyi problémákkal. El­mondta, hogy 1994. október végén Magyarországon 455, HIV-pozitív személyt tar­tottak nyilván, de számuk — becslések szerint — ösz- szességében elérheti a 2-3 ezret is. 162 személynél fej­lődött ki az AIDS, míg to­vábbi 102-en belehaltak a betegségbe. A prostitítúció és követ­kezményei terjedésének megakadályozására vonat­kozó jogszabályi háttérrel kapcsolatban hiányolta a gyermekek személyiségi jo­gait védő törvényt, és felve­tette: vajon nem lenne-e célszerű a szigorúbb elle­nőrzés az országunkba ér­kező külföldiek esetében. A privatizációnak politikai menedzselésre van szüksége. Nem kell ettől megijedni, erre azért van szükség, mert a tár­sadalomban joggal merültek fel kételyek a privatizáció ed­digi menetét illetően. Sok hír, mendemonda kerin­gett arról, hogy a korrupció me­legágya maga a privatizációval foglalkozó két intézmény — mondta Suchman Tamás priva­tizációs miniszter a Somogyi Hírlap kérdésére felelve. így folytatta: — Ezeket a híreket sem megerősíteni, sem pedig cáfolni nem tudom, hiszen nem vettem át a hivatalt, annyit tu­dok én is mint a közvélemény, hogy különböző vizsgálatok folynak. Ha így vélekedik a közvélemény, a mendemondá­kat nem tisztázzuk, akkor a tár­sadalom továbbra is ellenérzé­sekkel fogadja a privatizációt, pedig a privatizáció a gazdasági rendszerváltásnak rendkívül fontos eleme. Még nem volt olyan kormány, amely társa­dalmi támogatottság nélkül is célt ért. Most éppen ismerke­dem a privatizációval egészen a kezdetektől a máig. Ezt nagy­ban segíti az Állami Vagyo­nügynökségről szóló jelentés nyilvánosságra hozatala. Ez már az első olvasásra is felér egy rémregénnyel. — Mit olvasott ki ebből a je­lentésből? — Két dolgot: az egyik, hogy nem először került a nyil­vánosság elé az Állami Szám­vevőszék vizsgálati tapaszta­lata. A korábbi vizsgálatok után azonban soha nem történt semmiféle intézkedés. Azt is Tegnap késő este újra Sárdi Árpádot választotta elnökévé a Magyar Szocialista Párt Somogy megyei küldöttérte­kezlete. A régi-új pártelnök azt hangsúlyozta: a tetteken a sor, az MSZP csak a gyakor­lati munkában bizonyíthatja felkészültségét és hozzáérté­sét. A választópolgárok és a párttagok is ez alapján ítélik meg az országgyűlési és az önkormányzati képviselők munkáját. A közel száz küldött tegnap délután Kaposváron a pártok házában hallgatta meg azt a be­számolót, amelyben az elmúlt két és fél év történéseiről szá­molt be Sárdi Árpád, az MSZP megyei elnöke — ezt dr. kiolvastam a jelentésből: nem biztos hogy hamis az a kép, amely a társadalom széles köre­iben a privatizációról kialakult. Ha ez a gyanúm beigazolódik, akkor pedig mindaz változta­tásra szorul, ami ezt az állapo­tot előidézte. — Nyilvánosságot ígért, ez segít a visszaélések megakadá­lyozásában? — Nyilvánosság két elemére gondolok. Az egyik a parla­menti nyilvánosság, ami egy­részt azt jelenti, hogy a privati­zációért felelős tárcanélküli miniszter interpellálható és ez az ország-világ előtt zajlik. Másrészt, hogy a Parlamentben e célra létrehozzunk egy elle­nőrző bizottságot, amely a gaz­dasági, a költségvetési bizott­ság és a Számvevőszék tagjai­ból is állhat. Lehet egy külön bizottság is, a lényeg, hogy mind a hat párt tekinthessen bele a privatizáció ügyeibe. A másik, hogy a széles kapcsola­tokra törekszem a sajtóval. Az üzleti titok különválasztható, a többi pedig az egész világon az emberek szeme előtt zajlik. Nem lehet üzleti titok, hogy az Állami Vagyonügynökség mit tervez, milyen cégek várnak el­adásra, az eladásoknak mi az ütemezése. Lehet arról írni a sajtónak, hogy kik voltak az ér­deklődők. A nyilvánosságnak van egy meghatározott köre. A dolgozóknak, a foglalkoztatot­taknak mindent kell tudni, hogy mi történik a cégüknél. Ki­mondva vagy kimondatlanul az ő munkájuk által létrejött gyá­rat árusítják éppen. — Természetes dolog, hogy a lobbik mindig újabb életre Suchman Tamás jelentette be, aki a küldöttgyűlés levezető el­nöke volt. Azt is elmondta: ér­tékelték a választások eredmé­nyeit, s elmondták véleményü­ket a kormány eddigi munkájá­ról is. A küldöttértekezleten hangsúlyozták: az MSZP nem választási párt, így a tagság jo­gos igénye, hogy érdemi mun­kát végezhessen a két választási ciklus között is. Ehhez viszont gyors és pontos információra van szüksége, amit elsősorban a párt országos és megyei vezető szerveitől vár. A sajtótájékoztatón az újsá­gírók megtudták azt is, hogy a küldöttek elfogadták az MSZP megyei szövetségének feladat és hatáskörét. Eszerint a me­gyében működő pártszerveze­kelnek. Hogy lehet ellenállni a lobbiknak, illetve ennek mi­lyen garanciái lehetnek? — Csak személyi garanciák vannak. Nem hiszem, hogy bármilyen befolyásnak enge­dek. Egyetlen lobbit fogadok el, ez pedig a társadalom, a tíz­millió ember. — Az ember egyedül nem sokra dologra képes. Kikre tá­maszkodhat, lesz-e appará­tusa? — Ez nehéz kérdés, de remé­lem: senki sem gondolta, hogy egyedül végzem a munkámat. Azért lehetett tárcanélküli mi­nisztériumot létrehozni, mert az ÁV Rt apparátusa az új törvény szerint egységes lesz, abban lesz külön részleg, amely a ren­delkezésemre áll. Kollektív, csapatmunkára van szükség, amelyhez bizonyára az ágazati minisztériumok munkatársai­nak és a PM-nek a segítségét is igénybe kell vennem. — Gondolt-e arra, hogy már a jövő héten a privatizációs miniszterhez akár MSZP-s képviselő is interpellálhat? — Nem gondoltam rá, de elébe megyek ennek. A somo­gyi példát ajánlom követésre, azt hogy egy-egy képviselő megyénként vállalja a privati­záció politikai menedzselését. Azt nem ígérem, hogy ez a kapcsolat befolyásolja majd az árat vagy a pályáztatásnak a módját. És azt sem, hogy meg­tartjuk állami vállalatnak azt, amit egyébként nem lehet, csak azért, mert úgy tűnik, hogy nincs rá vevő. Ezt nem ígérem, hiszen a privatizáció követke­zetes véghezvitele a feladatom. Lengyel János tek önálló politikai-szervezeti egységek. Tevékenységük ösz- szehangolására, közös érdekeik képviseletére megyei szövetsé­get hoztak létre. A szocialisták küldöttérte­kezlete megyei tisztségviselő­ket is választott. Pártelnök lett Sárdi Árpád 44 éves üzemgaz­dász, kft ügyvezető igazgató. Az MSZP megyei alelnöke Ná- nási László 41 éves tanár, a fel- sőmocsoládi iskola igazgatója. Megyei ügyvezető alelnök So- vák Lajos 45 éves gépésztech­nikus, a párt eddigi megyei iro­davezetője. A pénzügyi elle­nőrző bizottság elnöke pedig dr. Fenyő István 50 éves szak- közgazdász, a Balaton Füszért raktárház kereskedelmi igazga­tóhelyettese lett. L. J. Küldöttértekezletet tartottak a szocialisták Sárdi maradt a megyei elnök Szegény a Szeta Az új Szeta-központnak „egyetlen” hibája van: nincs víz, nincs villany és nincs fű­tés — mondta Bank Tibor a kaposvári Szeta vezetője. A kijelentés azon a beszélgeté­sen hangzott el, ahol Bank Ti- borné alapítótagtól, a szerve­zet szociális felelősétől, Jüng­ling Györgyné vezetőségi tag, Pataki Ágota, mint a Szeta le­gújabb tagjától és dr. Mátrai Márta — a Szeta működését évek óta támogató — önkor­mányzati képviselő a Szeta helyzetét próbálta ecsetelni. A Szeta 1989-től működik Kaposváron 1992-től Bank Tibor vezetésével. Számos vállalattal, kft-vel sikerült kia­lakítaniuk a kapcsolatot, amelynek eredményeként igen sikeres rendezvényeket és ak­ciókat tartottak az elmúlt években. Központjuk a Dam­janich utcában volt, amely ott­hont adott egyrészt a heti öt­napos ügyeletüknek, másrészt helyet az adományok fogadá­sához, illetve szétosztásához. A karitatív szervezet nemcsak azokat támogatta, akik szemé­lyesen jelentkeztek, hanem önkormányzatoknak is jutta­tott segélyt azzal, hogy — többnyire a polgármesterek kérésére — a kisebb települé­sek szélén található nyomorta­nyákra vittek ruhaneműt. He­tente 3-400 elképesztően sze­gény ember örülhetett a Szeta által nyújtott valamelyik tá­mogatásnak: az élelmiszertől a bútorokig, a konyhafelszere­léstől a ruhaneműig. — Szeretem a szegényeket, mert hihetetlenül jóságosak — mondja erről Bank Tibomé. — Megrázó élmény, ahogy ezek a szerencsétlen, periférián élők tudnak örülni a segítségnek. A mi csodálatos fizetségünk az ő mosolyuk, a meghatottságtól kicsordult könnycseppjeik. A Szeta zavartalan működé­sét azonban 1994 végén dur­ván megzavarták: a polgár- mesteri hivataltól telefonon érkezett a felszólítás, hogy ké­szüljenek a helyiség átadására. Ezt január közepén levél kö­vette: a hónap végén átveszik a helyiséget (ez meg is történt, s azóta is üresen áll). Bár föl­ajánlottak helyette három má­sikat, a legkevésbé rossznak a mostani — Zárda köz 1. szám alatti alagsori, vizes raktár — ígérkezett, amelynek csupán a már felsorolt „egyetlen” hibája van. A költözéssel a Szetának megszakadt a kapcsolata a rá­szorultakkal éppúgy, mint a segélyezőkkel; nincs telefon, tehát nincs ügyelet sem. Akci­ókat pedig a város különböző pontjain — a lakosság által ki­takarított — tárolókban tarta­nak. — A Somogyi Hírlapban megjelent cikkek hatására a polgármesteri hivatal új helyi­séget ajánlott fel a Vár utcá­ban, Kaposvár Harlemében — teszi hozzá Bank Tibor. — Olyan körülmények között azonban nem tudjuk vállalni a munkát. Mi segélyezzük az ott élőket, de nem várhatják tő­lünk, hogy oda is költözzünk. Tehát úgy döntöttek, hogy félve a jövőtől, de vállalva a bizonytalanságot — hiszen a Zárda közben február 28-ig szól a szerződésük — dr. Mát­rai Márta segítségével meg­kezdik a központjuk rendbeté­telét. A képviselőasszony — bár nem Szeta-tag — már 1992-től minden lehetőséget kihasznál arra, hogy támo­gassa, segítse a szervezet mű­ködését. — Úgy éreztem, minden­képpen segítenem kell, mert az lehetetlen, hogy a perifériára jutott emberek még nehezebb helyzetbe kerüljenek — vála­szol kérdésünkre dr. Mátrai Márta. — A Zárda közben levő helyiség fűtéssel és vízzel kapcsolatos problémáinak megoldása már folyamatban van, s örömmel veszek részt azokban az akciókban is, ame­lyek során a különböző cégek­től kapott adományokat a lakó­telepeken szétosztjuk. Szeret­nénk bővíteni is a Szeta tevé­kenységét: Juhász Tibor kép­viselőtársammal úgy gondol­tuk, hogy ingyenes tanácsa­dást tartunk márciustól min­den hónap második hétfőjén. Jogi és műszaki jellegű prob­lémákban próbálunk majd se­gíteni a Szent Imre utca 14. számú épület Fidesz irodájá­ban. A Szeta nehéz működési körülményei ellenére sem adja fel: kapcsolatait megpróbálja „életben tartani” támogatóival. A Pini Hungary hetente segíti a rászorultakat, s többek kö­zött a Dél-dunántúli Gabonai­pari Rt és a cukorgyári szak- szervezet is rendszeresen tá­mogatja a szegényeket. Ám van néhány igen ,jól menő” cég, amely a Szeta többszöri kérését is visszautasítja. — Minket elmeorvosi eset­nek tartanak — mondja végül Bank Tibor. — Azokért dol­gozunk, akiknek „inkább a sa­ját lábukra kellene állni”, és még fizetünk is érte. Holott az a tagdíj, amely összejön nem is fedezte volna a rezsiköltsé­geinket, ha a Dédász és a Va­gyonkezelő Rt nem törölte volna az áramszámlánkat, il­letve a fűtésdíjat. Persze mindez még a Damjanich ut­cában volt. Itt most nincs mit törölni... Tamási Rita NYÍLT arveres ÚTJÁN ELADÓ a HALÁSZÓ MACSKA étterem berendezéssel és a földingatlan, FONYÓD, Alsóbélatelep, Benzinkút előtt Kikiáltási ár: 64 1 19 OOO Ft Árverés helye: Fonyód, Bíróság Végrehajtói Iroda Időpontja: 1995. március 10. 11 óra Az ingatlan megtekinthető: 1995. március 10.10-11 óra között. Érdeklődni lehet: Lévai Tibor végrehajtónál a 85/360-044/19 telefonon. (72395) ÉT-ülés a bérekről Az MSZOSZ bérbizottsága szerint a pénzügyi kormányzat durván beleavatkozott a bértár­gyalásokba azzal, hogy utasí­tást adott az Állami Vagyo­nügynökségnek és az Állami Vagyonkezelő Rt-nek a hozzá­juk tartozó vállalatok béreme­léseinek mértékéről. A bizott­ság egyúttal kezdeményezte az ÉT ülésének összehívását, hogy megállapodjanak az idei bér­emelések kérdésében. Új magazinműsor a Duna TV-ben Otthon címmel új magazinnal jelentkezik jövő keddtől a Duna Televízió. Á kezdetben havonta adásba kerülő műsor - készítő­inek szándéka szerint - a min­dennapi élet ügyes-bajos dol­gaiban segít eligazodni a né­zőknek. Az Otthon Juhász Judit szerkesztésében kerül a nagy- közönség elé. Kincstárjegy a postákon , Április elejétől az ország min­tegy 2600 postahivatalában árusítanak lakossági kincstárje­gyet. Az értékpapír éves ka­mata huszonhét százalék lesz. Az erről szóló megállapodást tegnap írta alá a Pénzügymi­nisztérium és a Magyar Posta illetékese. Emberi jogi vizsgálat Szakértői csoport vizsgálja a kerepestarcsai közösségi szál­láson tartózkodó külföldi ál­lampolgárok életkörülményeit, hogy megállapítsák, megfelel­nek-e az itteni viszonyok a nemzetközi és a hazai jogi előí­rásoknak, az általános humá­num szellemének. A napokig tartó átvilágítást a Magyar Em­beri Jogvédő Központ és a Ma­gyar Helsinki Bizottság szer­vezte; a munkában jogászok, orvosok és tolmácsok vesznek részt. Közkönyvtárak veszélyben Csongrád megyében nincs me­gyei könyvtár, így a megyei feladatokat - hét városi és öt­venegy községi bibliotéka szakmai segítését - a nagy múltú szegedi Somogyi-könyv­tár látja el. A városi fenntartású intézmény ezért a szolgáltatá­sért a megyei közgyűléstől a szükséges kilencmillióból csak hatmillió forintot kap. A me­gyei feladatokat eddig 6 mun­katárs végezte, az idén viszont a szegedi önkormányzat már csak három dolgozó bérét tudja biztosítani. Országos hálózatú kereskedelmi rt Somogy megye területére KERES 1 fő üzletkötőt - havi fix fizetéssel + jutalékos rendszerben. 1 fő üzletkötő áruszállítót (főállású) - havi fix fizetéssel. Jelentkezési feltételek:- másodállású vállalkozói igazolvány-gépjárművezetői engedély- érettségi bizonyítvány- szakmai önéletrajz + fénykép. Versenyképes fizetést + gépkocsit biztosítunk. Jelentkezési határidő: 1995. március 3., a 73627 számra a kiadóba kérünk. (73627)

Next

/
Thumbnails
Contents