Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-22 / 45. szám
1995. február 22., szerda SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Iskola közös kasszából Egyezkedik a falu és az alapítvány Külön utakon indultak, de várhatóan hamarosan ösz- szetalálkoznak a bodrogi önkormányzat vezetői és a Menedék Alapítvány helyi képviselői. Mind a falu, mind az alapítvány közeli céljai közt szerepelt egy iskola, amelynek építésébe — egymástól függetlenül — mindketten belekezdtek. Azóta a bodrogiak épülete többé-kevésbé elkészült. Az alapítványénak az építése akadozik ugyan, viszont iskolájuk szeptemberben mégis megkezdte működését az alapítvány bodrogi kastélyában. Addig mind a falusi, mind az alapítványi gyerekek Osz- topánba, Hetesre, Somogy- jádra jártak. Az alapítványiak most mind hazahozták a gyerekeiket, és egy falusi kislány is az alapítványi iskolában kezdte mag az idei tanévet. Mint az iskolában megtudtuk: további három bodrogi család jelezte, hogy jövőre áthozná ide a gyermekét. Bodó Ferenc bodrogi polgármester elmondta: hamarosan dönt a képviselő-testület arról, hogy létrehozzák-e a közös iskolát. Az egyetlen ésszerű megoldásnak mindenesetre az együttműködés látszik, hiszen közösen jóval olcsóbb lenne az üzemeltetés: egyrészt a falu és az alapítvány iskolás korú gyermekei — az előbbiek harminchétén az utóbbiak tizenöten vannak — együttesen kiadnák a működéshez szükséges gyereklétszámot, másrészt az üzemeltetés költségei is megosztanának.- Heizler Kornél, a Menedék Alapítvány bodrogi vezetője szerint ők is hajlanak a megegyezésre. A Menedék iskolájában jelenleg összevont osztályok tanulnak. A falu építette iskolaépületben két tanterem van a földszinten, és a padlástérben még további két kisebb terem is kialakítható. Nagy László Walt Disney is betört már Felsőmocsoládra Elnémult ecsenyi trombiták Atmuzsikált évtizedek — Ezerhatszáz lakodalomban fújta Telente nem maradt el a disznóölés A tuti befutó az Aladdin. Szorosan a nyomában Hófehérke, meg Robin Hood. Hiába, Walt Disney visszavonhatatlanul betette a lábát Felsőmocsoládra. A felnőttek meg főleg Daniel Steelt olvassák ronggyá. Mikszáth aránylag még jól tartja magát, és persze hasonlókat lehet elmondani Jókairól is. A többiek azonban végleg alulmaradtak korunk sikerkönyveivel szemben. Persze szó sincs arról, hogy bármelyiket is egymás kezéből kapkodnák ki a mo- csoládi lelkes olvasók. A felső- mocsoládi könyvtár ebből a szempontból igazi tipikus falusi könyvtár. Naponta mindössze háromnegyed órán át tart nyitva, és ez a helyi olvasóközönségnek bőven elég. Nincs akkora forgalom, hogy érdemes lenne hosz- szabb időre kinyitni, nem nagyon van idejük a mocsoládiaknak olvasásra — mondta Pintér Zsuzsanna könyvtáros. A helybeli polgárok adományaiból nemrég fölújított hajmási katolikus templomban hetente kétszer hív misére a harang. A hajdani általános iskolában már a 30-as években megszólaló orgona — 89 olvasója van a könyvtárnak, ebből alig tíz a felnőtt. Ez a reggelente háromnegyed órás nyitvatartás is tulajdonképpen a gyerekek kedvéért van, hogy iskolakezdés előtt bekukkanthassanak, ha valamire szükségük van, vagy ha csak ráérnek. Ilyenkor felnőtt nem nagyon teszi be ide a lábát. Ők, ha jönnek, többnyire csütörtök délután jönnek, amikor elsősorban a kedvükért vagyunk nyitva. Egy éve van újból könyvtár Mocsoládon. 2200 könyvből áll a könyvtár állománya. A pénz, amit évente az ön- kormányzattól kapnak, 20 ezer forint. A könyvtáros tavaly ehhez nyert még pályázaton további 30 ezret. Ebből kellene futnia állománybővítésre, persze újságokra már nem telik. Az épület düledezik, beázik. A legtöbb somogyi faluhoz hasonlóan itt sincs pénz rendbe tenni. (Nagy) is itt kapott helyet. Hatler János polgármester több mint két évtizede kántora a falunak: ő szólaltatja meg a miséken az ódon instrumentumot. A falu lakosságának mintegy a fele jár templomba. Valamikor két zenekara is volt a zömmel svábok lakta Ecseny- nek. Ma egy sincs. Máj Péter, tősgyökeres ecsenyi kőműves három éve hagyta abba a muzsikálást. Három trombitája a nagyszobában lóg, a cimbalom falnak fordítva várja, hogy egyszer még felállítsák... — Kiöregedett már a mi csapatunk, azért széledtünk szét — meséli. — Pedig jól bírtuk ám a bálokban, a lakodalmakban. Éppen a minap számoltam össze: az elmúlt ötven évben ezerhatszáz (!) lakodalomban muzsikáltam. Nem mindennapos, hogy egy kőműves ért a zenéhez. Máj Pétert a kényszerűség vitte rá, hogy megtanuljon kottát olvasni. Mint mondja, egy kőműves általában áprilistól november elejéig dolgozik, télen nincs munkája. Pénzt viszont akkor is kell keresni. Ezért — még inasként — azzal kereste fel Gyöngyössy József kazsoki karmestert, hogy avassa be a cimbalom és a trombita titkaiba. A fiatalember könnyen tanult, és ha tehette, muzsikált is. Amikor felhúzta a házfalakat vagy disznóólát épített, s tudta, hogy azon a héten újra lakodalomba megy, jóelőre gondolkodott, milyen számokkal lepje meg a násznépet. Sosem maradt ötlet híján! A muzsika színt vitt életébe, s így még a mesternél, a gazdaságban vagy a téeszben lehúzott évtizedek is könnyebben teltek. Most viszont, ha hívnák, se menne zenélni. Megfáradt már, nem vállalhatja az éjszakát, és a szeme is tiltakozik az apró kottafejek ellen. Otthon tesz-vesz. Mindig talál valamilyen toldozni-foldozni valót. Tyúkokat tartanak, s most rendelt néhány disznót is. Mindig volt hízó az ólban, hiányoznak most. így csak a fényképek mesélhetnek a disznóölésekről. De majd jövőre, amikor saját vágásból lesz tele a kamra! Gondosan bekötött kották kerülnek elő. Megsárgult lapok a német és magyar dalokkal. Arról faggatom, van-e kedvenc a több száz mű között. Tizennyolc település több mint 12 ezer lakosa tartozik az 1993. június 1-jén létrehozott igali rendőrőrshöz. Fias Zsolt főhadnagy, a kaposvári rendőrkapitányság területén másodikként létrehozott őrs parancsnoka elmondta, hogy a területen két nyomozó, hét körzeti megbízott és öt járőr ügyel a rendre. A főhadnagy a tavalyi évet aránylag — Mindegyik az — vágja rá nevetve. Közösen betűzzük az egyik ismert szám apró betűit. Ezt a fo- xot ő is szerette: Kalauz Jutkánál válts jegyet, ő a legszebb fütty ős lány... — Tudja, olyan átjáróház lett a mi falunk — kapcsolódik a beszélgetésbe Máj Péterné. — Valamikor 1200 ember élt itt, most jó, ha vagyunk négyszázan. Osztrákok, németek, hollandok is vettek potom pénzért házat, hogy itt nyaraljanak. S hogy milyenek az ecsenyi emberek? — Nemigen törődnek a másikkal, csak a maguk dolgával — véli a feleség, aki a már megszűnt hagyományőrző csoportot vezette. — Csak ritkán járnak ösz- sze, és csak a legszükségesebbeket beszélik meg. Régen felkapcsöndesnek és nyugodtnak minősítette, gondot csak az igali fürdő „környékén” kialakult zajos problémák okoztak. Tavaly a bűncselekmények 80 százaléka vagyon elleni volt; Igáiban egy emberölés , Göllében pedig egy életveszélyt okozó testi sértés borzolta a kedélyeket. Mindkettő gyanúsítottját felderítette a tűk a pipicset, négyen-öten felkerekedtünk, s mindig másnál gyűltünk össze. Kötöttünk, horgoltunk, beszélgettünk, kártyáztunk, viccelődtünk. Istenem, milyen jó is volt! Májék két fiút neveltek. Az egyik Mernyén, a másik Budapesten él. A gyerekek hívták őket, költözzenek hozzájuk, ők azonban nem mennek. A több mint százéves, háromszobás ház, a kert, a kis udvar a mindenük. Meg a szép táj, a jó levegő. Akkor sem mentek, amikor kihirdették a kilakoltatottak listáját. Igal- pusztán húzták meg magukat, majd visszaköltöztek falujukba. — Az embernek az a vidék a legkedvesebb, ahol született — mondja a házigazda. — S ha nem volt semmi bűnünk, minek mentünk volna innen el? Lőrincz Sándor rendőrség. Az őrshöz tartozó területet nem jellemzik sem a villa-, sem pedig a pincebetörés sorozatok, bár egy-két eset előfordult — hangsúlyozta Fias Zsolt. Működésüket egy — az önkormányzatok által vásárolt — Lada Niva terepjáró, valamint három személyautó, két segédmotorkerékpár és egy MZ motorkerékpár segíti. Kevés a pénz Mezőcsokonyán A mezőcsokonyaiak remélik, hogy még az idén megcsör- rennek a település krosszbar telefonjai. A Matávval történt megállapodás alapján december 31-éig elkészült a hálózat; tavaszig a vonal is kiépül. Arról azonban még nem született döntés, hogy a lakosságnak mennyivel kell hozzájárulnia a költségekhez. Vagladiné Kovács Mária jegyző szerint meglehetősen rossz anyagi helyzetben van a falu lakossága, és az önkormányzatnak is csak a legszükségesebb kiadásokra futja; a fejlesztésre alig marad pénz. Tavaly befejezték az iskola építését; a tornaterem falai és a tetőszerkezet is elkészült, de elfogyott az önerő, s nem tudják folytatni a munkát, amíg újabb forrásra nem lelnek. Erre a célra egyébként 16 millió forintot terveztek. Egy részét cél- támogatásból, hatvan százalékát magánerőből kellene előteremteniük. A legtöbb pénzt az intézmények működtetésére kell fordítaniuk. Harmincmillió forintos éves költségvetésükből 15 milliót költenek az iskolára és az óvodára, további egymillióval egészítik ki az egészségügyi ellátás költségeit, amelyet az ügyeleti és készenléti díjak kifizetése is növel. A hetesi fogorvosi körzet működtetéséhez az idén 268 ezer forinttal kell hozzájárulniuk. A szűkös anyagiak ellenére is szeretnék fölújítani a ravatalozót. Erre 400 ezer forintot szánnának. Gondot jelent továbbá, hogy nincs a településen művelődési ház, a fiatalok a polgármesteri hivatal egyik helyiségében jönnek össze. Tervezik, hogy a mozi épületét alakítják át erre a célra. Az 1210 lakosú településen nagyon sok, mintegy 60 regisztrált munkanélküli él; 12-en pedig már jövedelempótló támogatásban részesülnek. A munkahelyteremtés — pénz híján — egyelőre csak a tervekben szerepel. S bár egyre többen igénylik a támogatást, a mintegy 3 millió forintra tervezett segélykeretből is le kellett faragniuk. (Várnai) Harangszó Hajmáson Csöndes évet zárt Igái Állandó kiállítás Somogyjádon Állandó és mégis változó kiállítást tekinthetnek meg a somogy- jádiak a polgármesteri hivatalban. Molnár Pál somogyjádi művész-tanár állandó kiállítását helyezték el itt, amelynek érdekessége, hogy havonta felkerül néhány új kép is a régebbiek mellé. A művész elsősorban a falu és környéke jellegzetes pontjait örökítette meg a vásznain. Nagybajomi Csokonai-napok Ebben a tanévben is megrendezik a Csokonai-napokat Nagybajomban. A Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskolában ma délután az 5-8. osztályosoknak meghirdetett matematikaversennyel kezdődik a színes programsorozat, amelyben rajzkiállítás, meseíró-, valamint versés prózamondó-verseny éppúgy helyet kapott, mint az álarc készítés vagy a kaposvári Katolikus Gimnázium énekkarának műsora. A Csokonai-napok szombaton Kobzos Kis Tamás előadói estjével érnek véget. Munkanélküliek Kadarkúton Kadarkút csaknem háromezer lakójából 116 a munkanélküli, s ebből mintegy ötvenen már jövedelempótló támogatást kapnak. Sajnos, sok pályakezdő kerül ilyen kényszerű pihenésre, az önkormányzat az idei költségvetéséből több mint 3 millió forintot szán jövedelempótló támogatásra. Jelenleg 8 embert foglalkoztatnak közhasznú munkán; hatan ároktisztítást, parkgondozást, szemétszállítást végeznek havi bruttó 13 ezer forint fizetésért. Ketten szociális munkásként dolgoznak, s ők egy ezressel többet kapnak. Bérük 70 százalékát a munkaügyi hivatal, a fennmaradó összeget az önkormányzat állja. Felsőmocsoládi szemétszállítás Eddig havonta egyszer szállították el a szemetet a felsőmocsoládi portákról; február 1-jé- től kéthetente áll meg az ön- kormányzat szemeteskocsija a házak előtt, hogy a helyi telepre szállítsa a háztartási hulladékot. A falu lakóinak nem kell fizetniük e szolgáltatásért. Az ön- kormányzat kasszájából évente körülbelül százezer forintot költ a szemétszállításra. Terv a belterületi vízrendezésre A sántosi önkormányzat legutóbbi ülésén arról is döntött, hogy hamarosan címzett támogatási kérelmet nyújtanak be a belterületi vízrendezésre. A község már 1990 óta szeretné megoldani ezt a gondot, hiszen egy-egy nagy esőzés szinte elmossa a zselici falut. A vízrendezésre mintegy 20 millió forintra volna szüksége a településnek. • Nyelvi labor Szennában A gyerekek idegennyelvi nevelésére is gondot fordít a szennai önkormányzat; januárban 200 ezer forint értékű nyelvi labort vásárolt az általános iskola részére. A használtan vett berendezésekkel egyszerre 12 diák tanulhatja a német és az angol nyelvet, amelyet már első osztálytól oktatnak. Ideiglenesen a könyvtárban kap helyet a labor, de az iskola vezetői bíznak abban, hogy a technikai berendezésnek a nyáron kialakíthatnak egy külön termet. Négy generáció egy fedél alatt A tavaszt idézi Herczeg Istvá- nék szentbalázsi portája. A ház előtti kis virágoskert kitisztítva, elgereblyézve. Pedig Herczeg Istvánná rokkantnyugdíjas, nehezen bírja már a munkát. — Heten élünk ebben a házban, négy generáció egy fedél alatt. A két lányom férjhez ment, elköltözött; a fiamék maradtak itt, két kisgyerekkel. Ő maradni akart, igaz, nem is lenne miből építkezni. Velünk él a 83 éves dédi is; nemrég volt combnyaktörése, alig tud mozogni. A család gondja-baja az én vállamon van. A menyem is le van százalékolva, 33 évesen... Egyedül végzem a ház körüli teendőket. Van egy kis kert, ahol sok minden megterem. Van néhány jószág is: baromfi, disznó meg két tehén. — Régebben több volt, most már csak ennyit bírok. A tejet leadjuk a csarnokban, de csak hónapok múlva fizetnek. Pedig kellene az a pénz, mert nagyon nagy a rezsi, és a gyógyszerekre is sokat költünk. Támogatást csak egyszer kaptunk az ön- kormányzattól. Nem tudom, mi lenne a gyerekeinkkel is, ha mi nem segítenénk... De milyen világ az, ahol az öregeknek kell segíteni a fiatalokat, holott ők szorulnának támogatásra...? (Jakab)
