Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-18 / 42. szám

1995. február 18., szombat SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 11 Bizakodó „gályarabok” Hollandiában vett leckét a keszthelyi csapat Az amszterdami kikötőben épülő háromárbócos Batávia Többször is írtunk már arról a lelkes keszthelyi csapatról, amelynek tagjai a Balaton- fenyvesen született Rick Csaba ötlete nyomán elhatá­rozták: újra megépítik a Bala­ton első hajóját, a Phoenixet. Erre a világkiállítás terve ösz­tönözte őket, ám az expo le­mondása sem szegte kedvüket. A Phoenix-200 néven bejegy­zett alapítványhoz csatlakozot- tak csakazértis megmutatják, hogy expopénzek híján is föl­építik a csodálatos gályát. A harminc méter hosszú, 5,7 méter széles, nyolc- pár-evezős és vitorlás balatoni gályát annak idején Festetics György építtette itáliai meste­rekkel, s fa, bor, só szállítására szánta. A hajót 1797. augusz­tus 1-jén bocsátották vízre. A híres gálya olyannyira megtet­szett a grófi családnak, hogy időnként „pompás uzsonákat” rendeztek fedélzetén. Müller Róbertnek, a keszthelyi Bala­ton Múzeum igazgatójának kutatásaiból tudjuk: előfor­dult, hogy 150 személy evett-ivott a magyar tengeren himbálódzó gályán. Az itáliai hajóépítők tudását kétszáz év távlatából nem könnyű utánozni. S habár a ba- latonföldvári Baka Attila sze­mélyében kiváló hajóépítőre találtak a keszthelyiek, a Pho­enix elkészítése korántsem egyszerű. Ezért utaztak nem­rég a hajóépítők Amszter­damba, hogy a kikötő egyik zugában meglessék, miként építik újjá a holland mesterek a Phoenix „idősebb testvérét”, a 300 éves Batáviát. A Batávia újjáépítését épp tíz éve kezd­ték, s mára egy hajóépítő-is­kola alakult ki, ahol kiváló mesterek irányításával tanul­nak a 18-20 éves fiatalok. A Batávián (amely Ausztrália partjainál süllyedt el) egyidő- ben 60-70 ember dolgozik, és nagy műgonddal munkálkodik az egykori kereskedelmi hajó­óriás újjáélesztésén. Rick Csaba és a gályaépítő alapítvány tagjai — akiket a balatoni városkában „gályara- bok”-nak neveznek — a hol­landiai tanulmányutat köve­tően újult erővel láttak mun­kához. Az önkormányzat 1600 négyzetméternyi területet biz­tosított számukra a keszthelyi kikötőben, s így a jövő hónap­ban megkezdik a Phoenix épí­tését. Márciusban a Hungexpo „C” pavilonjában a hajóépítők kiállítást rendeznek a gálya gazdag dokumentációiból; bemutatják a hajó makettjét, s közben folytatják az építéshez szükséges pénz gyűjtését. Egy német cég felajánlotta közben­járást, hogy az Európai Unió műemlékvédelmi szakbizott­sága is támogatást nyújtson a magyar tenger első hajójának újraépítéséhez, Keszthelyen pedig Sportolók a Phoenixért címmel sport-szabadegyetemi előadássorozatot rendeznek, s bevételét ugyancsak a hajó építésére fordítják. Legkésőbb 1997 tavaszán bocsátják vízre a Phoenixet, amelynek gyomrában — az egykor gabona- meg sóraktár helyén — hajótörténeti kiállí­tást és egy apró bárt rendeznek be, hogy a gálya nosztalgiaút­jain jól érezzék magukat az utasok. A Batáviát a nyáron helyezik vízre az amszterdami kikötőben. A 24 ágyúval föl­szerelt egykori kereskedelmi hajó utolsó díszlövése a Phoe­nixet, illetve lelkes építőit kö­szönti majd. Gulyás József A Quantum Magániskola és a Somogyi Hírlap hostesstanfolyama 22. Kommunikáció és a kommunikátor Kedves Tanulóink! Mint előző „tanóránkon” emlí­tettük, a hanghordozás, a be­szédstílus, a gesztusok, a mi­mika alapvető ismerete fontos a hostes munkájában, aki állan­dóan kommunikál, s ezzel má­sok és saját viselkedését befo­lyásolja. Egy kis kitérő — a könnyeb­ben érthetőség kedvéért — e kulcsszóról. Azt a folyamatot, amelynek keretében informá­ciók, üzenetek („kommünikék”) továbbítása történik meg, kom­munikációnak nevezzük, telje­sen függetlenül attól, hogy a kommunikáló felek milyen kód­szert (nyelvi, mimikái, gesztus stb.) használnak fel üzenetük át­adásához és vételéhez. Minden emberi megnyilvánulást (ide értve minden jelentéstartalom­mal bíró cselekvést, de állapotot is: mint ápoltság, öltözködés stb.) kommunikációs aktusnak tekintünk. A kommunikációs aktus mindig valamilyen hely­zetben, szituációban zajlik le. A helyzetet meghatározza a kom­munikáló felek viszonya. Fon­tos szerepe van a kommunikáció helyének és körülményeinek. Nagyban meghatározza az egész folyamatot, hogy az információ adás-vétel szemtől szembe vagy közvetett módon következik be. Minden kommunikációs szi­tuációban az egyik alapkérdés az, hogy a címzett rendelkezik-e azokkal a hajlamosító ténye­zőkkel: felkészültséggel, szak­tudással, aktuális szükségletek­kel, késztetésekkel, beállítódá­sokkal, amelyek a „vételre” al­kalmassá teszik. A kommunikátor (ez esetben a hostess) legfőbb törekvése, hogy a hír, az üzenet, jelzés ne hagyja „érintetlenül” a címzettet (ügyfelet); hogy hasson rá, sza­bályozza viselkedését, magatar­tását. Aszerint, hogy nyelvi kódok­kal (jelekkel) továbbítjuk-e az üzenetet vagy valamely más módon, a kommunikáció lehet: — verbális (szóbeli, szavak­ban megnyilatkozó) — nonverbális (nem szavak­ban megnyilatkozó) jellegű. A nyelvi jelekkel történő köz­lés (verbális kommunikáció) megvalósulhat szóban és írás­ban. A nonverbális kommuni­káció keretében ismert meg­nyilvánulási formák: — mimika (arcjáték) — tekintet — vokális (hangadás, hang­nem, hanghordozás) — gesztusok (fej, kor, kéz­mozgás) — testtartás — térközszabályozás — kulturális szignálok (ruha, hajviselet, jelvények, díszek) Mindezek jelentőségét most az Önök munkája szempontjá­ból vizsgáljuk. A nyelvi jelekkel történő információ adás-vétel a legspecifikusabb emberi meg­nyilvánulás. A rendelkezésre álló közlési módszerek legtelje­sebb lehetőségét kínálja. Minél magasabban kultúrált, annál el- vontabban, bővebb szókinccsel tudja kifejezni mondanivalóját. Munkája jellegétől függően az adott szakmai nyelvről is tájé­kozódnia kell. Különösen fi­gyelnie kell az általános nyelv- használatra vonatkozó illem- és magatartásszabályokra. Mire is gondolunk? Elsősorban a szol­gálatkészségre, türelemre, udva­riasságra a beszédben. A köszö­nés-köszöntés megfelelő meg­választása, az alkalmazott meg­szólítási forma, az áruajánlónak az alkalomhoz illő szövetrészén át egészen a reklamációs ügyin­tézés hangvételéig sok mindenre gondolhatunk. A mértéktartás, visszafogottság a beszédben komoly erénye egy hostessnek (hostnak). Buffon nyomán: a stí­lus maga az ember. A hostess­nek mindenképpen tartózkodnia kell a szélsőségektől, hiszen partnerére mindenkor kedvező benyomást kell gyakorolnia. Egy másik alapszabály: ne vi­gyük azok elé belső problémá­inkat, akikre nem tartozik. Legyen pontos elképzelése arról, mit szeretne közölni be­szélgetőpartnerével, azaz ren­dezze gondolatait, mielőtt hoz­záfog mondanivalójához. A be­szédben előforduló pontatlanság nem kevésbé van hatással a kommunikáció sikerére, hiszen arra kell törekednünk, hogy be­szélgetőpartnerünk úgy és azt értse, amit mondunk. Legyen meggyőződve mondanivalója igazságáról és fontosságáról! A meg nem értés oka a beszélő ré­széről végül lehet félreértés is, az előtte szóló mondanivalójá­nak bizonyos pontjait érintően keletkezett értelmezési zavar. A megfelelő udvariassági szabá­lyok tiszteletben tartásával ez könnyen tisztázható. A hallgató fél, a befogadó szempontjából elsőrendűen fon­tos kérdés, hogy figyelemmel tudja-e kísérni a beszélő mon­danivalóját, hogy ne veszítse el a fonalat. Tudjuk, hogy a figye­lem véges, elterelődéséhez, lanyhulásához elegendő egy vá­ratlan zajhatás, telefonhívás vagy egyszerűen a hallgató elfá­radása. A beszélőnek köteles­sége ezekkel a tényezőkkel számolnia és amennyire lehet­séges, hatásukat semlegesíteni. Például emeltebb hanghordo­zással, közbevetett kérdéssel, humoros eset közbeiktatásával. Használjunk nyitott kérdése­ket! A „zárt”, eldöntendő kérdé­sek unalmassá teszik a beszélge­tést, hiszen csak néhány szavas válaszokat várunk. („Ugye, mi­lyen meleg van?” — „Igen”.) Mindig legyen készenlétben né­hány tartalék téma, amivel elő­rukkolhatunk, ha a beszélgetés Quantum Magániskola Kaposvár, Fő u. 45. Telefon: 82/422-129 döcögőssé válik. Ha beszélge­tőpartnerünk véleményével nem értünk egyet, ne fejezzük ki azonnal ellenérzésünket: adjunk lehetőséget kérdések segítségé­vel álláspontjának indoklására. Még az is megtörténhet, hogy közben a saját véleményünk is megváltozik, alakul. A beszéd­technikai fogyatékosságok nagyban ronthatják a beszéd ha­tékonyságát. A beszédhez -sok levegő kell. Tanulja meg a he­lyes lépés technikáját (az úgy­nevezett hasi légzést a mellkasi helyett), és annyi levegővel „dolgozzon”, amennyi egy be­szédszólam (ami megfelel egy gondolatnak) elmondására ele­gendő. Tisztán artikuláljon minden hangot! A magyaros hanglejtés (ereszkedő) és hang- súlyozás (a szó első szótagján) szintén alapkövetelmény — se­gíti a szöveg megértését, befo­gadását, fokozza a beszéd eszté­tikumát. A modulációk (hangerő, hangszín, hangmagasság, rit­mus) tudatos változásai hozzájá­rulhatnak a beszéd monotómiá- jának kiküszöböléséhez. Kerüljük a beszélgetőpartner családjára, vallására, politikai nézeteire vonatkozó kérdéseket, kivéve akkor, ha a másik fél önmagától beszél ezekről. A beszélgetés akkor a legha­tékonyabb, ha a két fél szavai, működő cipzár fogaihoz hason­lóan, egymásba kapcsolódnak. 22. FELADAT Tolmácsként részt vesz egy üzleti vacsorán, melyet egy német üzletember tiszteletére rendeznek a közös vállalat magyar tag­jai. A hivatalos tárgyalás után hétköznapi témákról folyik a tár­salgás. Vajon miről beszélgetne Ön ezzel az üzletemberrel? A kérdéseket (s az elképzelt válaszokat) jegyezze le! (maximum egy oldal terjedelemben). ...............................................§« ................................................ 22. tanóra HOSTESSTANFOLYAM-SZELVÉNY (A Quantum emblémáját és a hostesstanfolyam-szelvényt a válaszokkal együtt az iskola címére kell beküldeni.) Húszmilliós londoni asztaltársaság Húszmillió emberrel teremthet kapcsolatot egyetlen gomb­nyomással az a vendég, aki beül London legújabb kávéhá­zába. A Cyberia nevű kávézó­ban ugyanis minden asztalon számítógépek állnak, amelyek az Internet nemzetközi kompu­terhálózattal vannak összekap­csolva. Az Easy system segít­ségével a világ három és fél millió terminálja érhető el. A rendszer szinte korlátlan lehe­tőségeket kínál: számtalan könyvtár, kutatóintézet és le­véltár adatai válnak így hoz­záférhetővé - pillanatok alatt. Jaj az elefántoknak Hwange környékén Jó hír a vadászoknak, rossz az elefántoknak: a zimbabwei ha­tóságok úgy döntöttek, hogy ebben az évben mintegy ötezer állat kilövését engedélyezik. Légifelvételek tanúsága sze­rint ugyanis a hatalmas emlő­sök igencsak elszaporodtak, a csordákról készült fotókon mintegy harmincegyezret számoltak össze. Tudni kell: egy-egy elefántnak naponta három mázsa táplálékra van szüksége. Márpedig, mondják az elefánt-vadászatot engedé- lyezők, ha nem csökkentik kö­zel 20 százalékkal az állo­mányt, felborulhat a Hwange parknak ökológiai egyensúlya. Eldobta a nyertes lottószelvényét Egy 370 ezer márkát érő nyer­tes lottószelvényt dobott a szemétbe egy 60 éves férfi a macedóniai Bitolában. Amint a belgrádi sajtó jelentette, a fi­gyelmetlen nyertes napokig lázasan kutatott a városi sze­métlerakóban, de eredményte­lenül: hiszen a gazdagság vég­leg elveszett — írja a dpa. Bégető tévénéző Dél-Afrikában Kutyaugatás és báránybégetés fogadja a vendéget a johan­nesburgi Barbara Sheat ottho­nában. A dél-afrikai reklám- szakember ugyanis, buli terri­erje mellé egy árva bárányt is lakásába fogadott. A gyapjas kis kedvenc, születése óta a városban él, és szemmel látha­tóan jól alkalmazkodott az ur­bánus környezethez. A kiadós séták után szívesen pihen meg a televízió előtt. A műsorokra egyébként mindketten ugyan­úgy reagálnak, mint az embe­rek: ettől hamarabb elalszanak. Sarah, a négylábú újságkihordó Sarah minden bizonnyal a vi­lág legkülönösebb újságkihor­dója. A svédországi Solleftea- ban végzi munkáját, s nincs olyan nap, hogy egy-egy pos­taládán ne találna neki szóló ajándékot: csokoládét, kol­bászt vagy csontot. Sarah ugyanis egy hatéves labrador, s már sok éve segít gazdájának házhoz vinni a lapokat. Az in­telligens eb nap mint nap négy kilónyi újságot cipel a hátán, s képes úgy szájába venni, hogy még a papír száraz maradjon. Majomi műremek Hamburgban Az egyszerű nézők szerint a festmények gyengécske má- zolmányok. A megkérdezett műértők azonban meglátták a művészben a zsenit, szerintük a képek élettel és fantáziával teli műalkotások. Amikor ezen ítéletüket mondták, még nem tudták, hogy ki az egekig ma­gasztalt piktor. Pironkodtak aztán, amikor bemutatták őket a „meastrónak”: Nonjának, a hamburgi állatkert nőstény orángutánjának. Nonja képeit egyébként árusítják is, s a be­vételt jótékony célra használ­ják. Talán nem meglepő: a be­folyó pénz az állatkert felújí­tására szánt összeghez csapják. Keksz-függő őzek a nemzeti parkban Az amerikai Grand Canyon melegszívű turistái halálra etették a környék őzeit és szarvasait. A nemzeti parknak számító természetvédelmi te­rület rőtvadai közül most két tucatot ki kellett lőni, mert vé­szesen lesoványodtak, állapo­tuk válságossá vált. A fegyel­mezetlen állatbarátoknak kö­szönhetően a szerencsétlen ál­latok a szó szoros értelmében kenyér-, keksz-, cukorka- és csokoládé-függővé váltak, már nem voltak hajlandók más ta­karmányt megenni, mint azt, amit a sok turistától kaptak. Somogybán járt Nagyatádi Szabó leszármazottja István mint a dédapj a Tapasztalatcserén jártak Na­gyatádon a vidéki rádiók mun­katársai. A parasztság hajdani szószólójának, Nagyatádi Szabó Istvánnak a dédunokája is közöttük volt. Markó István a Gyula rádió képviselőjeként jött a Rinya-parti városba. — Eszmélésemet meghatá­rozta a dédapái örökség — mondta. Mivel azonban édesa­pám katonatiszt volt, politikai­lag determináltak voltunk az ötvenes-hatvanas években. Egyfajta érzelmi töltést, útmu­tatást jelentett a számomra. A hetvenes években közösségeket szerveztem: klubokat, irodalmi színpadokat. Később, amikor a politikában is lehetett szerepet vállalni, én is erre az útra lép­tem. Nagyatádi Szabó dédunokája azonban nem a kisgazdapártban vállalt szerepet. Ennek oka az volt, hogy Gyulán az MDF lé­pett először színre, s így velük kötött szövetséget, de — mint mondta — becsüli a kis­gazda-értékeket. Markó István négy évig volt az MDF parla­menti képviselője, több bizott­ságban is szerepet vállalt. Ta­valy nem indult a választáso­kon, bár a politikától nem sza­kadt el: a Békés megyei ön- kormányzat tagjaként ma is a pénzügyi bizottság vezetője. — Dédapám politikai, erköl­csi és közéleti munkásságának megismerése céljából két éve alapítottam a Nagyatádi Szabó István Alapítványt — mondta Markó István. — Ennek nem titkolt célja, hogy egy kiegyen­súlyozott, józan kisgazda-ha­gyományokat őrző, vidéki ag­rárpárt megteremtéséhez hátte­ret adjon. A regionális találko­zót kihasználva a dédunoka fölkereste Csokonyavisontán dédapja szülőházát, s kollégái­nak megmutatta Nagyatádi Szabó István tavaly felállított mellszobrát. — Dédapámban nemcsak az embert szeretem — mondta —, hanem amit tett. Az újraszövet- kezés, a földhöz juttatás és az emberek egzisztenciája érdeké­ben tett erőfeszítése ma is pél­damutató. (Németh)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents