Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-18 / 42. szám

1995. február 18., szombat SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP 3 Bemutatkozik az 1100 éves Somogyország Fotók a lábaspajtában Alpok-Adria falu felépítését tervezték 1996-ra a Siotour Rt Szántódpusztai Idegenforgalmi Központjában. A világkiállítás ugyan elmarad, a munkaközös­ség 18 tagállama nem tett le ar­ról, hogy bemutatkozzanak egymásnak. A terv több lépcső­ben rendukálódott le arra, hogy lényegében tablókról köszönnek majd egymásnak a kultúrák. Tegnap Szántódpusztán talál­kozott az Alpok-Adria Munka- közösség történeti központok munkabizottságának had hoc csoportja, hogy megtekintsék a kaposvári Unidecor Kft által gyártott mintatablót és a kiállí­tás helyéül szolgáló lábaspajtát. L. Szabó Tünde, Somogy megye főépítésze, a rendezvény házi­asszonya elmondta: meg akarják majd mutatni a régiónkról ké­szült képeken az 1100 éves Ma­gyar- és Somogyországot. Az elképzelések szerint 1996 áprili­sától októberig tart nyitva a tár­lat, s ez idő alatt élőben is bemu­tatkozhat a pusztán a tagorszá­gok kultúrája; gasztronómiai rendezvények, néptánc bemuta­tók szerepelnek a tervek között. A költségeket a 18 tartomány, közte Somogy megye, a Siotour Rt és Zamárdi Önkormányzata közösen állja. Az olasz, szlovén, stájer és karinthiai szakemberek dr. Kovács Miklósnak, a Siotour Rt elnök vezérigazgatójának „idegenvezetése” mellett lovas- hintóból is megismerhették a nagy rendezvénynek otthonául ajánlkozó puszta környezetét. (Czene) Éled a TESZ Somogybán Vízen járó kombájnok A nád, mint a leggazdaságosabb agrárnövény Négy nádvágó kombájn járja folyamatosan a Kis-Balaton vizeit. A Nádker részvénytár­saságnak dolgozó vállalkozók naponta tíz-tizenkét órát is ví­zen vannak. Sietniük is kell, mert míg a kerti munkákhoz optimális a jelenlegi idő, a nádvágók nem örülnek a korai tavasznak. Különösen nem a Kis-Balatonnál, ami fokozot­tan védett természeti terület, ezért határidőt szabtak, med­dig dolgozhatnak a nádaratók. Addig, míg az új hajtás nem sarjad, s míg a madarak vissza nem költöznek. Ez pedig — ha ilyen marad az idő — idén hamarabb bekövetkezik, mint ahogy tervezték. A Kis-balatoni nádrengeteg összesen kétezer hektárnyi, 6-800 ezer kévét arathatnak le róla. Nagy részéből nádszövet készül, a legjobb minőségű te­tőfedő nád pedig a válogatás után kévékben megy exportra. — Sajnos az idén igen rossz a minőség ezen a területen — mondta Czibor Lajos, a Nád­ker rt kerületi igazgatója. — Húsz éve a mi cégünk, illetve annak jogelődje bérelte a Kis-Balatont nádaratásra, de három éve egy osztrák vállal­kozó kapta meg a jogot. Va­lami hiba csúszhatott a számí­tásaiba, mert tavaly már nem is aratták le, idén pedig végleg visszalépett, így kerülhettünk ismét mi helyzetbe. A Nádker rt. kévénként 6 forint bérleti díjat fizet az ál­lamnak. Hiába: üzlet ez is, an­nak ellenére, hogy minden­képpen aratni kellene, mert különben tönkremenne, elva­dulna a környezet. De még így is megéri, bár az exportpiacon egyre nagyobb a konkurencia. — A mi előnyünk a távol­ság— mondta a kerületi igaz­gató. — Mert olcsóbb, és jobb is például a romániai vagy a törökországban termelt nád, de a távolság miatta fuvar na­gyon megemeli a költségeket. Ami a bérleti díjat illeti, mu­száj megfizetni, mert ha mi nem vállaljuk, akkor jön más, aki nagy pénzt sejt a dologban. Azzal már kevesen számol­nak, hogy egy-egy nádarató gép ára 150 ezer német márka, és az üzemeltetése sem olcsó. A kombájnokon dolgozók vállalkozók: akárcsak a fafű- részelők, ők is egy-egy brigá­dot alkotnak, s a kévénként kapott 10 forintból fizetik a gép rezsijét és ebből lesz a munkabérük is. — Olyan ez, mint a gabo­naaratás — mondta Kulics György az egyik gép vezetője. — Sokan azonban csak azt lát­ják, hogy jól lehet vele ke­resni, azt már nem, milyen az, amikor mínusz húsz fokban kell csinálni ugyanezt, amit most ilyen jó időben. Nem be­szélve arról, ha netán kell egy új abroncs a géphez, ami több, mint százezer forint... Minden „panasz” ellenére azonban ha utánagondolunk kiderül: a nád a legjobb agrár­növényünk. Nincs termesztési költsége, és jól jár vele min­denki. Az állam mert az amúgy is elvégzendő munká­ját bérbe adhatja és még pénzt is kap érte, a vállalkozó, mert bérleti díj ide vagy oda, a ke­reslet egyre nő, és van nyere­ség is, a dolgozóknak pedig van munkájuk, igaz nem könnyű, de a bér sem rossz. Lehet hogy jobban járnánk ha a drága kultúrnövények helyét is elárasztanánk...? V. O. A kivitelező magyarázza a bizonyítványt Műszaki szemle őszödön Együttműködési megállapodást köt Kaposvár város és a Társa­dalmi Egyesületek Szövetsége somogyi szervezete. A napok­ban fejezik be az együttműkö­dés részleteinek kidolgozását. Szita Károly kaposvári polgár- mester olyan pályázati rendszer kidolgozását ígéri, amelyben támogatásért pályázhatnak a városhoz a civil szervezetek. A megye vezetésével mind­ezidáig nem sikerült felven­nünk a kapcsolatot — mondta el Bánkúti Gyöngyi, a somogyi TESZ vezetője —, holott a ko­rábbi években a megye és a TESZ rendkívül jó kapcsolat­ban volt egymással. Eveken át támogatták a TESZ-en keresz­tül a társadalmi szervezeteket, idén is szeretnénk a megye ve­zetésével is együttműködési megállapodást kötni. A szervezet amely a nyugdí­jasoktól a falusi fiatalokig, a nagycsaládosoktól a kertbará­tokig sok és sokféle civil szer­vezetet fog össze az utóbbi években megújult. Megnőtt a szerepe a városi érdekegyezte­tésben, s erre törekednek me­gyei szinten is. Az elmúlt hó­napokban újabb 8 somogyi egyesület csatlakozott a szövet­séghez, ezzel már 46-ra nőtt a TESZ aktív tagszervezeteinek a száma. N. L. A héten műszaki átadást meg­előző szemlére gyűltünk össze a balatonőszödi polgármesteri hi­vatalban a szolgáltatóház kap­csán. A kivitelező Komplex Kft-t képviselő Polgár Tibor megérkezvén lecsücsült a tele­fon mellé és innen szervezte a cég egyéb építkezéseit. Sziksz Elemér polgármester célozgatá­sai sem zavarták ebben, hogy az általa lebonyolított telefonok számlája 40 ezer forintra rúg. Félórai várakozás múltán a mű­szaki ellenőr a házat járva több lapot megtöltve szorgalmasan írta a hiányosságokat. A pol­gármester próbálgatta a becsuk- hatátlan ajtókat, elképzelte ho­gyan bukdácsolnak majd a ma­gas küszöbön a polgárok az iro­dájába. Polgár Tibor arról igye­kezett őt meggyőzni, hogy a ta­nácskozóteremben lerakott pad­lószőnyeg faltól falig azonos minőségű. Akárhogy néztük, csak láttuk, hogy a két fele nem ugyanaz. Stier István, a Komplex Kft ügyvezetője kérdésünkre azt ál­lította, hogy ez a hibajegyzék el­tér a január 18-i jegyzőkönyv­ben feltárt hiányosságoktól. Be- leznainé Hollósy Valéria jegyző szerint is, azért, mert ak­kor még nem, készültek el ezek a munkák. Közben a polgármesternek szerződése van a presszó leendő üzemeltetőjével, hogy átadja az épületrészét február 15-én. Stier István szerint ezt a szemlén hal­lották először, ugyanakkor eh­hez használatbavételi eljárás kell, ami nem a kivitelezéssel függ összef?) Sziksz Elemér azt mondja, hogy január 18-án beje­lentették ezt a február 15-i köte­lezettségüket a kivitelezőnek. Tény, viszont, hogy az eredeti szerződés szerint októberben kellett volna átadni a szolgálta­tóházat. Polgár Tibor mindent elismer. Igen, valóban „elcsúsz­tak” ezzel az épülettel, no, de biztosan befejezik. Ilyen ké­szültséggel már nem érdemes más kivitelező után nézni, taná­csolja magabiztosan. Ez a 18 milliós munka a cégnek persze lehet csekélység, de Balatonő- szödnek több év félretett pénz­ből a legjelentősebb építkezése, áldozatvállalása. A falu egyéb­ként egymillió forint híján tisz­tességesen kifizetett mindent a kivitelezőnek. Az viszont már a kivitelező és az alvállalkozó ügye, amiről Tóth József viszi kőművesmes­ter értesít, hogy a kft nem fizette ki 316 000 forintját, és sorolja oldalakon keresztül, milyen munkákért, amiket itt végzett. Persze szóban állapodtak meg, mint állítja 350 forintos re­zsi-órabérben, de még 230-al sem számolták el neki az eddig kifizetett - 25 százalékos áfával együtt - 465 000 forintban. Pol­gár Tibornak erre is kész a vála­sza: hiszen a kőműves tételes felmérésére fizették ki a munká­ját, a 220-230 forintos re­zsi-órabért meg egyenesen ő ja­vasolta. Stier István szerint egyébként az önkormányzat csak az orvosi rendelő átadását szorgalmazta, a másik épület befejezését azért lassították, mert a falu nem talált bérlőket a kialakított helyisé­gekre. Ezt a polgármesteri hiva­talban cáfolják. Arra szerződtek, hogy októberben elkészül a be­ruházás. Mindenesetre a kivite­lező határozottan állítja, hogy március 15-re kompletten átadja az épületet, és a kötbér fejében április közepére elvégzi a ház körüli területrendezést, parkosí­tást. Gáldonyi Magdolna Polgármesterek akadémiája Új képzési formával jelentkezik a balatonföldvári Jogar tovább­képző intézet. — Az újonnan megválasztott polgármesterek­nek szervezünk felkészítést al­kotmányjogból, államigazgatási jogból, az önkormányzat, a hi­vatal működéséről, vezetési is­meretekből és az informatika alkalmazási lehetőségeiről — mondta Kónya Ferenc, az inté­zet igazgatója. — A kurzus két­szer 5 napos, önköltségi áron számoljuk el. A fakultatív, meghívásos rendszerű előadás- sorozaton neves előadók tarta­nak előadásokat. A pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem, az Államigazgatási Főiskola ta­nárai mellett a BM és közigaz­gatási hivatal szakembereivel is találkozhatnak a polgármeste­rek. A felkészítés első 5 napján lesz az elméleti alapozás. Ezt mintegy egyhónapos szünet kö­veti, majd újra visszatérnek a „hallgatók” a továbbképző inté­zetbe. A második 5 napos kur­zuson már a módszer kerül elő­térbe. Önkormányzati, vezetési taktikákról és praktikákról be­szélnek. Munka- és vezetési módszer ajánlásokat kapnak. Foglalkoznak majd a lakossági kapcsolatok építésével, a nyil­vánossághoz, a sajtóhoz való vi­szonnyal és sok egyéb mással. — Dél-Dunántúlon mintegy 250 új polgármester dolgozik, ebből 120 személy részére biz­tosítjuk a továbbképzés lehető­ségét — mondta Kónya Ferenc. Azt is megtudtuk: a polgár- mesterek akadémiája folyama­tos képzést ajánl. A kétszer 5 napos kurzust úgynevezett ön- kormányzati hétvégék követik, amelyeken többek között fel­dolgozzák az éppen aktuális jogszabályokat is. L. J. Királyi nyárra készülnek Harmadik „fokozatához” érke­zik idén az immár hírességgé lett nagyszakácsi rendezvény, a királyi nyár. Az elmúlt két év­ben először a helybeli, majd a dunántúli legjobb szakácsok mutatták be sütés-főzési tudo­mányukat. Most, ebben az év­ben az egész ország legkivá­lóbb kuktái készíthetik el étel­remekeiket. A gasztonómiai élvezetek mellett a résztvevőket ismét a kiváló műsorok és kísérőren­dezvények sokasága várja, leg­népszerűbb művészeinkkel. Béres Júlia, a rendezvény házi­asszonya a szervezést már most megkezdte, s többek között, természetesen számíthat a köz­ség új önkormányzatának tá­mogatására is. SOMOGYI HÍRLAP Nagy László jegyzete z Álláskereső klub Ne a munkaügyi központok működési költségeit terhelő szol­gáltatásként, hanem a munkanélküliséget mérsékelő aktív fog­lalkoztatás-segítő eszközként kezeljék az álláskereső klubokat — hangzott el a dél-nyugat-dunántúli álláskereső klubok mi­napi zalaegerszegi tanácskozásán. Fő érvként az elmúlt két-há- rom év álláskereső tréningjeinek hatékonyságát hangoztatták: a térségben az ilyen csoportfoglalkozásokon résztvettek 70—75 százaléka tudott elhelyezkedni. Éppen ezért úgy vélték: a mun­kanélküliség kezelésére hivatott országos pénzforrásokból na­gyobb részesedést érdemelnének az álláskereső klubok. Ha ennyire jól működnek ezek a klubok, talán valóban érde­mes lenne nagyobb hangsúlyt kapniuk a munkanélküliség mér­sékléséért végzett munkában. Talán érdemes lenne több pénzt kapniuk, növelni a klubok számát, és — amennyire lehet — nagyságukat is. Több állástalannak kellene megadni a nagyobb esélyt azzal, hogy megkapja az elhelyezkedést segítő ismerete­ket a klubtól. Somogybán az elmúlt évben alig százan fordultak meg az álláskeresők klubjában. Persze ehhez csak az egyik feltétel a pénz. Az sem ártana, hogy a munkanélküliek valóban dolgozni akarjanak. A somo­gyi álláskeresők klubjának nem egy kurzusa maradt el majd­nem a munkanélküliek teljes érdektelensége miatt. Csökkenő népesség Fokozatosan csökken a népes­ség száma megyénkben; az utóbbi öt-hat évben 1-1,2 ezer­rel. A lakosság csaknem egy­ötöde tizennégy év alatti, több mint húsz százalékuk viszont hatvan éves és annál idősebb — ez utóbbi adat magasabb az országos átlagnál. Somogy la­kosságának fele tizenkét vá­rosban, másik fele kétszázhu­szonhat községben él. A leg­nagyobb lélekszámú település a megyeszékhely, Kaposvár, hetven ezer lakossal. Álláslehetőségek Csurgón A Somogy Megyei Munkaü­gyi Központ csurgói kirendelt­ségén több munkahelyet aján­lanak a környéken élő állásta­lanoknak. Az iharosberényi Palic Művekben tíz géplaka­tost, öt hegesztőt és öt maróst tudnának foglalkoztatni. Csurgó és vonzáskörzetébe egy kéményseprőnek ajánla­nak munkát. A Napsugár Ru­házati Szövetkezet berzencei és csurgói telephelyére keres öt szakképzett varrónőt. Művészeti tárlat a fesztiválon A Somogy Megyei Művelő­dési Központ a Tavaszi Fesz­tivál idején, március 11-30 között rendezi meg a megyei képző- és iparművészeti kiállí­tást a központ Kapos Art Galé­riájában és földszinti kiállító- termében. A tárlatra a megyé­ben élő hivatásos és nem hiva­tásos képző- és iparművészek, alkotócsoportok az utolsó két évben készült munkáikkal je­lentkezhetnek. A festészet, grafika, kisplasztika, textil, ke­rámia és installáció kategóri­ákban alkotott műveket már­cius 1-3 között lehet leadni a művelődési központban. Gyémántlakodalom Nagyberkiben Hatvan éve él együtt Pallai Pál és felesége. Az idős pedagógus házaspár köszöntésére — ame­lyet a nagyberki és a memyei önkormányzat közösen szer­vezett — sokan gyűltek össze tegnap délután a nagyberki ál­talános iskolában. Somogyváriak látogatóban A somogyvári általános iskola diákjai egy hetet töltöttek Wartmannstettenben, a falu osztrák testvértelepülésén. A kint eltöltött idő minden költ­ségét az osztrák partner fizette, az útiköltséget a somogyvári polgármesteri hivatal állta. A csoport húsz komplett sífelsze­relést és több, másféle ajándé­kot is kapott. Felsőmocsoládi reklámtáblák Két közhasznú munkást foglal­koztat a felsőmocsoládi önkor­mányzat. A közterületeket tart­ják tisztán és az önkormányzat földterületein a tűzifát termelik ki. A község iskolájában, óvodá­jában, az öregek napközi ottho­nában, az orvosi rendelőben, va­lamint a polgármesteri hivatal­ban ezzel a fával fűtenek. A, közhasznú munkások hamaro­san elkészítik azokat a reklám­táblákat és szemeteseket, ame­lyeket a község különböző pont­jain helyeznek el. Évente közel másfélezer videót, tévét és audió technikai berendezéseket javít a kaposvári Molnár szerviz. Képünkön a szakember videókat javít ami jelentős részét teszi ki a javítandó berendezéseknek. fotó: kovács tibor

Next

/
Thumbnails
Contents