Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-17 / 41. szám
1995. február 17., péntek SOMOGYI HÍRLAP SOMOGYI TÁJAK 5 Arany Ottó a 2 Unlimited együttesnek Somogyi diák adta át Dortmundban a díjat A Bravo című képes magazin magyar nyelvű változatában megjelent „Ki a kedvenc sztárod?” pályázat szép somogyi sikert hozott. Mayer Krisztián, a csurgói Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium II/A osztályos tanulója adhatta át a fiatalok körében szerte a világon ismert együttesnek a magyar szerkesztőség Arany Ottó díját. A 16 éves csurgói gimnazista már január közepén értesült a nagy lehetőségről. Február elején utazott ki a német- országi Dortmundba. A Bravo budapesti szerkesztőségéből Rudolf Alex újságíró is elkísérte, hogy riportot készítsen a szerencsés fiúval (írása a folyóirat következő számában jelenik meg). A somogyi diák február 9-én adta át a díjat a „2 Unlimited” együttesnek. Arról, hogy mi hatott rá legjobban, Mayer Krisztián még mindig az élmény hatása alatt beszélt: — Olyan engedélyem volt, hogy mindenhová, minden hangstúdióba beléphettem. A díjátadás egy nagyszabású show-műsor keretében történt. Az eddig csak távolról csodálható sztárok — mint DJ Bobo, a Fun Faktory, Magic Affair, Mo-do, Take That együttes tagjai — minden lépését követhettem, és beszélhettem is velük... (Horváth) Aszály után műtrágyára kell a hitel Lakócsán — Az őszi mélyszántással időben végeztünk — mondta büszkén Vass Lajos, a lakócsai Drávamenti Mezőgazdasági Szövetkezet elnöke. — Tavaly árpát száz hektáron vetettünk, több mint 400 hektáron pedig búzát. A telet elég jól átvészelte a gabona, a termés pedig nagyrészt attól függ, hogy mennyi műtrágyát tudunk majd vásárolni. A szövetkezet elnöke szerint a, tavaszi vetésnél csak annyi biztos, hogy száz hektáron termesztenek konzervnek való borsót. Ennek értékesítésére a nagyatádi Limpex Rt-vel kötöttek szerződést. A többi kultúrnövény vetésterve még nem készülhetett el, mert nem tudják, hogy milyen feltételek mellett köthetnek majd szerződést a lehetséges partnerrel. Saját pénzéből ugyanis a szövetkezet nem tudja kifizetni a tavaszi vetőmag, a szükséges műtrágya és növényvédő szer árát. — Nincs pénzünk, hiszen nem sikerült a legjobban az 1994-es esztendő — mondta Vass Lajos. — A növénytermesztésben tavaly huszonhat- millió forint volt az aszálykár okozta kiesés. Az 1993-as esztendővel együtt pedig több mint ötvenhatmillió forint. Rövid távon ezt ellensúlyozni lehetetlen. Gondjaikat csak fokozta, hogy a kaposvári húskombinátnál a kamataival együtt bentmaradt tennék ellenértékét a mai napig nem kapták meg. A szövetkezetnek csaknem húszmillió forinttal maradt adós a húskombinát. A bevételkiesés összesen a hetvenhatmillió forintot is elérte, és szűk három év alatt csaknem teljesen tönkretette a szövetkezetei. A termelőmunkában százharminc embert foglalkoztat a Dráva menti szövetkezet — tudtuk meg az elnöktől. Létszámbővítést nem terveznek. A gépparkjuk is elhasználódott. Erőgépet hét éve nem vettek már. Tizennyolc éves Rábával dolgoznak egyebek között, a szállítást pedig az egyre megbízhatatlanabb, lefutott Ifákkal végzik. Gamos Adrienn Bizottság az óvodákról Barcson a művelődési, oktatási, sportbizottság a hétem megtárgyalta a város idei költségvetését, valamint azt a javaslatot, hogy a városi óvodákat egy szervezeti egységbe vonják össze. A művelődési, oktatási és sportbizottság tagjai - többségi szavazással - úgy döntöttek, hogy mindkét előterjesztés elfogadását javasolják a városi képviselő-testületnek. Emellett szó volt a tavaszi fesztivál programjairól és egyéb kulturális rendezvényekről is. A március 15-i városi ünnepséget az idén - az intézmény vezetőségének felajánlását elfogadva - a Deák Ferenc Általános Iskola rendezi meg. Kenyérillatú évtizedek Barcsi pékdinasztia — Nagyanyai ízek, hagyományos módon Péter György pékmester éjjel egy órakor kezdi a munkát Százhetven kiló kenyeret süt a kis pékségben minden éjszaka Péter György és a fia. - Azért csak ilyen keveset, mert napjainkra jelentősen visszaesett a kereslet - állítja a barcsi sütőmester. - Pár éve hajnalonként még faluról is bejártak ide a mindennapi friss kenyérért.- A nyolcvanas években volt itt nagy forgalom - mondja Péter György. - Most akkora a drágaság... Sok család már nem engedheti meg, hogy mindennap friss kenyér légyen az asztalán. Akkor jönnek csak vásárolni, ha elfogyott az utolsó szelet is... Pétereknél éjfél után csörög az óra - egy órakor kelnek, és reggel fél hétig dolgoznak. Két kemencében sül a mindennapi. A mesternek fia - és egy alkalmazott is - segít a munkában. Hosszú évek során alakult ki a kis barcsi pékség mai vevőköre. A legforgalmasabb időszak - mint mondták - a tavasz.- Olyankor már hajnali négy órakor jönnek a vevők, s előfordul, hogy délelőtt tízre már elfogy az utolsó darab kenyér is. Hétköznaponként hetven vásárló is megfordul a kis sütödében. Hét végén, szombaton pedig még többen... Ide bármikor bekopogtathatnak a vevők; mint megtudtuk, zárás után is kiszolgálják a későn érkezőket.- Van dagasztógépünk, de a többi műveletet kézzel, a régi, hagyományos módon végezzük - mondta Péter György. - A lisztet a malomtól, az élesztőt a Füszérttől szerzem be. Az FOTÓ: PÖLÖSKEI TIBORNÉ energiaárak növekedése azonban nekünk is sok gondot okoz. Drága a fűtőolaj is: litere hetvenhat forint... Ennek ellenére - mint megtudtuk - nem ráfizetéses az üzlet.- Megéri dolgozni - teszi hozzá a mester. - Nincs főnököm, a magam ura vagyok... Persze a szakmai hímév engem is köt. Ha úgy érzem, szükséges: végig ott vagyok, hogy megnézzem az utolsó sütést. Péterék családjában generációk adták át egymásnak a mesterség titkait. Pék volt már a mostani mester nagyapja is. S hogy mi a legnagyobb elismerés? Talán az, amit egyik törzsvendége így fogalmazott meg: „Péterék kenyerének olyan az íze, mintha a nagyanyám sütötte volna...” Gamos Adrienn Keszthelyi diákcsoport hozott koszorút a jeles író sírjára Nagyváthy-emlékek Csurgón A csurgói gimnázium elő- parkjában emlékmű jelzi: Nagyváthy János, a magyar mezőgazdasági irodalom egyik legjelentősebb írója élete utolsó 22 dolgos évét töltötte itt. A Csokonai-évfordulók mellett Csurgón kevesebb figyelem jutott Nagyváthynak. Január 19-e 240. születésnapja országosan említésre méltó évforduló volt. Mivel életének utolsó évtizedeit — hat évet Keszthelyen, 22-t Csurgón töltött —, az életmű lezáródása itt hagyott kitörölhetetlen nyomokat. Csurgóra Keszthelyről jött a híres mezőgazdasági iskola, a Georgikon megalapítása után, hogy az induló csurgói gimnázium útját egyengesse, és megírja négy, azóta híressé vált könyvét. A keszthelyi Nagyváthy János Szakközépiskola tanulói már négy évtizede, hogy megrendezik a Nagyváthy-hetet, amelynek elmaradhatatlan kísérője a csurgói sírkoszorúzás. A mostanira dr. Tóth László, az iskola igazgatója népes diákcsoport élén jött Csurgóra. Épp a napokban múlt negyven éve, hogy fölvették a Nagyváthy nevet. S meggyőződéssel vallja, hogy a mai ifjúság is sokat tanulhat a névadótól. — Nagyváthy szívvel, lélekkel művelte szakmáját, de ez nem elég, másokkal is meg kell ismertetni. Több nyelven beszélt, kivételesen művelt, európai látókörű egyéniség volt. Csurgói sírja zarándokhely- lyé válhat, amelyen nem koptak meg a latin betűk. Horváth József Potonyban is igénylik a falugazdászt Megkérdeztünk néhány gazdálkodót: fontosnak tartják-e, hogy legyen falugazdász? Igénylik-e a segítségét? Gadányi Pál tótújfalusi gazda elmondta: — Ha kell, a saját zsebünkből fizetjük ki, mert nagy szükségünk van a szakértelmére. Legalábbis mi, gazdák így gondoljuk. Láng László falugazdász hetente kétszer is jön a falunkba. Meghozza a vegyszereket, és tanácsokkal is ellátja a gazdákat. Gadányi Pál úgy hallotta, hogy Tótújfaluban a helyi ön- kormányzat támogatja a falugazdász működését. Ezt megerősítette Schutzmann István polgármester is. A működési költségek egy részét az önkormányzat állja, a másikat a gazdák. A tótújfalusiak kezdettől fogva érdekeltek voltak abban, hogy legyen falugazdászuk. A potonyi képviselő-testület úgy vélte, hogy nincs rá igény. Szi- lovics László potonyi gazda szerint a testület csakis zárt ülésen akarta meghozni döntését. Mi pedig nehezményeztük, hogy a fejünk fölött döntsenek a sorsunkról. Ők pedig nem mondták ki véleményüket a lakosság előtt. — A testületi tagok között van olyan —fakadt ki Szilo- vics Pál gazda —, akinek saját földje van, és mégsem áll a falugazdász mellé. Pedig a testületnek nemcsak az a dolga, hogy a segélyeket osztogassa, hanem az is, hogy segítse a termelőmunkában élenjárókat. A falugazdász működéséhez 25 százalékos önkormányzati hozzájárulás szükséges. Ez Po- tony esetében havi 4375 forintot jelent. Hosszú vívódás után a gazdák és az önkormányzat is hajlandó a támogatást befizetésére. A potonyi és a tótújfalusi gazdák vélemény szerint Láng László nagy tudású szakember, ezért igénylik a segítségét. Gamos Adrienn Hiányra számítanak Gyékényesen A gyékényesi önkormányzat a közeljövőben tárgyalja a költségvetési kérdéseket, annyi azonban már most bizonyos, hogy ezt az évet jelentős hiánnyal fogják zárni. Gondot jelent a községben a intézmények fenntartása, a közüzemi díjak emelkedése. A tízmillió forintos hiány pótlására az ön- kormányzatnak várhatóan pályázni kell az önhibájukon kívül hiányos költségvetésű településeknek kiírt pályázaton. Megújul a városi földhivatal A közeljövőben fejeződhet be a barcsi földhivatal épületének rekonstrukciója. A hivatal több mint két éve költözött a volt postaépületbe. Most az egykori városi telefonközpont épületszárnyának felújítása következik, amely után a szakemberek reménye szerint megszűnhet a zsúfoltság és az irattár is tágasabb, jobban átlátható helyre kerülhet. Javult a víz minősége Barcson Az új víztisztító átadásával jelentősen javult a barcsiak ivóvize — mutatják a tapasztalatok. A tavaly elkészült beruházás elsősorban azzal javítja az előzőhöz képest a víz minőségét, hogy az ivóvízben csökkenti a vas és mangán. A barcsi vizközműveket a Dunántúli regionális Vízmű Részvény- társaság üzemelteti. A beruházást a modem technológiáknak megfelelően alakították ki, és svéd szisztémát felhasználva tisztítják a helyi szakemberek. Újság is készült Porrogról A Porrogi Hírek című helyi újság is megjelent. A lapot - amely első számában a falu elmúlt évtizedeinek eseményein kívül a választásokkal is foglalkozott -, a helybéliek szerkesztették, s kedvezően fogadták a porrogiak. A szerkesztők tervei szerint az újság rendszeresen megjelenne majd s elsősorban a falu történetével, fejlődésével és mindennapjaival foglalkozna. 600 méter hosszan gázcsatlakozás Több mint ezer méter hosz- szan épült meg a gerincvezeték Barcson a külterületi utcák gázzal való ellátásához, s mintegy hatszáz méternyi csatlakozóvezetéket készítettek el a Drávagáz Bt munkásai. Negyvenhárom lakást bekötöttek már a Dráva, Kazinczy, Zrínyi és Verbina utcában. Gázszolgáltatói bemházásban évek óta nem épült gázvezeték a városban. A jövő hétre hirdette meg a nagykanizsai Kögáz Rt a műszaki felülvizsgálatot. Szentborbás két létesítménye Szentborbáson két nagy beruházása volt a múlt évben a közkifolyós vízhálózat kiépítése, valamint a régóta igényelt templom építésének befejezése. Az előbbi 18 millió forintba került, és az önkormányzat fizette az összköltség tíz százalékát. A templom építésére több mint kétmillió forintot kötöttek, de itt sokat dolgoztak társadalmi munkában is a szentborbásiak. A konyhakert a legjobb gyógyszer egészségükhöz 80 idős berzencei otthona Két-három éve még a kihasználatlanságáról beszélhettünk, ma pedig már „sorban állnak” az idősek a berzencei szociális otthonba való bejutásért. Többek között ennek az okairól kérdeztük Tihanyi Jánost, az otthon vezetőjét. — A kényszerűség visz rá egyre több családot, hogy az idős, gondozásra szoruló családtagjaikat otthonba adják. A családoknak egyre többet kell dolgozniuk a megélhetésért, még kevesebb az idő és energia az öregekre, mint korábban. Persze van sok más közvetett ok is. Berzencén például korábban voltak úgynevezett sétálónővérek, akik rendszeresen látogatták az időseket, segítették őket mindenben. Pénz híján ezt kénytelen volt megszüntetni a helyi önkormányzat, s az lett a következménye, hogy rövid időn belül 25 berzencei idős ember került be az intézetbe. Jelenleg 230 lakója van a berzencei otthonnak, ennek azonban csak egy része — körülbelül 80 — az idős ember. A többiek szellemileg károsodottak: ők a kastélyépületben laknak, az időseket pedig a Szent István utcában, fűthető faházakban helyezték el. Hátrányuk, hogy fenntartásuk rendkívül költséges; évente festésre, tatarozásra szorulnak. Sok idősnek a legjobb gyógymód a közeli konyhákért. Ennek művelésébe ugyanis besegíthetnek. S erre azoknak, akik egész életükben szorgos munkához szoktak és nem bírnák a tétlenséget, igencsak szükségük van. (Nagy)
