Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-17 / 41. szám
1995. február 17., péntek SOMOGYI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Földváron tanulnak a megyei közgyűlés tagjai Döntésekre készülve Erik a BB privatizáció A közgyűlés ma hagyja jóvá a Hungarovin-szerződést Ezzel azonban még korántsem zárul le a BB-ügy, hisz a Versenytanács máig sem hozta meg döntését, hogy hozzájárul-e a privatizációhoz. A Versenyhivatal egyszer már kifogást emelt a tervezett ügylet ellen, hivatkozva arra, hogy ezzel a Hungarovin a magyar bor- és pezsgő- piaci részesedése meghaladná a 30 százalékot, és ez ellenkezik a versenytörvénnyel. Bár a szakértők szerint ez az exportot nem érinti, így elvileg nem lehetne akadálya a tőkeemelésnek, ám addig, míg a végső döntésről szóló értesítés nem érkezik meg, semmi sem biztos. Mindenesetre Balatonbogláron tulajdonosváltásra készülnek, miközben az idei év értékesítést tervezik. — Azt szeretnénk, ha egy erősödő belföldi piacra tudnánk építem az exportterveinket, ami reményeink szerint a termelés 50-60 százalékát tenni kimondta Cziráki Imre vezérigazgató. — Nemrég tárgyaltam az USA-ban, mert a bogiári borok értékesítését egy új cég vette át. Úgy tűnik sikerül elkerülni a hasonló váltásokkal járó nagy visszaesést, és áprilistól már megindul az amerikai piac. Az orosz tárgyalások is kedvezően alakulnak, bár ott sohasem lehet tudni, mikor és hogy változnak a szabályozók. Tavaly 40 ezer hektoliter bort szállítottunk a szovjet utódállamokba, s idén a mennyiséget tartani akarjuk. Az orosz piac bizonytalanságát fokozza, hogy január óta a bor és a pezsgő zárjegyes termék, azaz csak úgy lehet exportálni, hogy ellátják a hivatalos zárjeggyel. Nem is ez a gond, hosz ez technikailag viszonylag könnyen megoldható, ám a zárjegy feltehetően nem csak dísz lesz a palackokon, hanem azt meg is kívánják hamarosan adóztatni. Márpedig ez emeli az árat ami nem használ a forgalomnak. Nyugat-Európában jóval élesebb a verseny, de ott legalább kiszámíthatóak a folyamatok— tette hozzá a vezérigazgató. — Szeretnénk túllenni végre a privatizáción— mondta Cziráki Imre — mert amellett, hogy a dolgozók és a termelő biztonságérzete nőne, a friss tőkére szüksége van a BB-nek. Az infláció növekedésével a termelés saját pénz igénye is megnőtt. Eddig nagyrészt hitelekből tudtuk finanszírozni, ami a mai kamatok mellett igen sokba kerül. Tavaly 200, 1993-ban 300 millió forint kamatot fizettünk. Ennek nagy részét a tőkeemeléssel ki tudnánk váltani, s a megrnaradó pénzt fejlesztésre fordíthatnánk. Ez is elengedhetetlen ahhoz, hogy a piacainkat meg tudjuk tartani. Terveink szerint elsősorban a szőlőfeldolgozó fejlesztése az első, az ugyanis a gyártásnál jelenleg a szűkkeresztmetszet. Arra a kérdésre, hogy csalódott lenne-e, ha a versenytanács negatív döntést hozna, a vezérigazgató elmondta: — A BB tavaly is 180 millió forintos nyereséggel zárt, vagyis közvetlen veszély nem fenyegeti a céget. De az előbb elmondottak miatt mindenképp jobb lenne ha gyorsan befejeződne a tulajdonosváltás, és véget érne az 1991 óta tartó „átmeneti állapot”. Varga Ottó Rádiómúzeum Kaposváron Életre kelnek a matuzsálemek FOTÓ: LANG RÓBERT Dr. Kolber István, a megyei közgyűlés elnöke tegnap azt mondta a balatonföldvári Jogar Hotelben a közgyűlés tagjainak: hogy dönteni tudjunk, és megragadni a feladatok lényegét, információra, tudásra van szükségünk. Ezzel vette kezdetét a továbbképzés; a negyven képviselőből harmincnyolcán megjelentek, és nekik az ország neves szakemberei tartottak előadásokat, vitára is lehetőséget adó fórumot. Február 28-án tárgyalja a megyei közgyűlés az idei év költségvetését — a szervezők azt szeretnék, hogy a döntéshozók megfelelő háttérismeretek birtokába jussanak. Dr. Várszegi Erzsébet, a rendezvény háziasszonya elmondta azt is: májusban vizsgálják felül a szervezeti és működési szabályzatot, illetve megalkotják a közgyűlés négyéves programját. Ekkor határozzák meg a fő irányokat és azt: miképp kívánják elvégezni feladataikat. Az előadások azt a célt is szolgálják, hogy felfedjék annak az — előkészítés alatt álló — törvénynek a lényegét, amely alapján meg kell majd szerveznie a megyének a területe fejlesztését. Hat párt és egy szervezet képviselői kerültek a közgyűlésbe; a rendezvény arra is módot ad, hogy a másfél nap alatt kötetlenül ismerkedhessenek, barátkozhassanak egymással. Tegnap este a Jogar Hotelba érkezett a megye 11 országgyűlési képviselője közül tíz, hogy kötetlen formában szót válthassanak a közgyűlés tagjaival — elvégre ha más-más szinten is, de ugyanazt a területet, ugyanazokat az embereket képviselik. Délután dr. Lamperth Mónika, az MSZP országgyűlési frakciójának vezető helyettese, az országgyűlés önkormányzati bizottságának alelnöke, a bizottság munkájáról számolt be. Elmondta: legfontosabb feladatuk, hogy tájékoztatót készítsenek a helyi önkormányzatok költségvetésének elfogadása után, azok gazdasági helyzetéről. Szólt arról is, hogy a majdani államháztartási törvény hogyan érinti az ön- kormányzatokat. Megismertette a résztvevőket azokkal a legfontosabb törvényekkel, amelyek megalkotásra várnak. Dr. Horváth Gyula akadémikus, a területfejlesztés legfontosabb kérdéseiről beszélt. Nemzetközi példákkal is igazolta a különböző trendek létjogosultságát. Mint mondta, a magyar régiók közül Dél-Du- nántúl lehet az első, amely cselekvési programot nyújthat. Tegnap késő este a megyei közgyűlés képviselői a somogyi országgyűlési képviselőkkel találkoztak. (Czene-Lengyel) A régi rádiók gyűjtője Kovács Géza rádió és televízió műszerész. 1926-ban kezdődött el a rádiózás Magyarországon, az azóta megjelent típusokból mintegy száz készüléket mutat be magánmúzeumában, Kaposváron, a Bajcsy-Zsilinszky utcában, a postával szemben, ahol műhelyt nyitott. — 1935-ben, tizenöt évesen ismerkedtem meg a rádiózással. A kaposvári Hangár dombon húztuk ki az antennát diáktársaimmal, itt volt a legjobb minőségű a vétel. Azóta szerelmese vagyok a rádiózásnak. A gyűjtemény egy részét tudom csak bemutatni a megnyíló magánmúzeumban, ahol fiammal együtt rádió-és televízió szervizt működtetünk. A látványosság mellett a régi készülékek megszólaltatása jelenthet igazán élményt az érdeklődőknek. A rádiózás első fejezetét bemutató kiállításomon az 1926-tól 1932-ig megjelent készülékeket mutatom be. Valamennyi szól. Nagy büszkeségem az a holland Philips detektoros, fejhall- gatós készülék, amelynek nincsen párja a cég múzeumában sem. Kérték tőlem, de nem adtam. — Hogyan lett a rádió, a rádiózás „szerelmese”? — Az amatőrök teremtették meg a rádiózást, nemcsak Magyarországon, hanem a világban is. Azóta sokat fejlődött a technika. A rádiócső feltalálása nagy lendületet adott a fejlődésnek. A jövő is még beláthatatlan, a szám”tógépes programok számtalan lehetőséget ígérnek. — Milyennek képzeli a holnap rádióját? — A tranzisztorok még tovább fejleszthetők. Nincs megállás a technikában. A rádiózás továbbra is fontos szükséglet marad, a fejlesztés pedig együtt jár a korral. Mindezek a jobb vételminőséget szolgálják majd. A rádió, mióta megszületett, mindig képes volt a megújulásra. A jövő is ezt ígéri. Fia előbb tanulta meg édesapjától a rádiótechnikát, mint az írás-olvasást. Harminc éve bajlódik a készülékekkel. A gyűjtemény önerőből jött létre, a rádiózás szerelmes szenvedélyéből. Míg a napjainkban gyártott, elromlott készülékünk „látlelete” készül a szervizben, elandaloghatunk a Telefunken tölcséres rádió zenéjén. Lehet, hogy legszívesebben kicserélnénk rá a mai, korszerű készülékünket? (Horányi) Hosszú lett a bünlajstrom A megyénkben elkövetett összes bűncselekmény mintegy 82 százaléka vagyon elleni volt, s ezekben több mint 1 milliárd forint kárt okoztak az elkövetők — hangsúlyozta dr. Ferenczi László megyei főkapitány tegnap a parancsnoki értekezletet követő sajtótájékoztatón. Nem növekedett az erőszakos, garázda jellegű bűncselekmények aránya, s csupán 1-2 esetben fordult elő olyan ügy, ami súlyosabban befolyásolta az állampolgárok biztonságérzetét. Az emberölések száma négyről tízre emelkedett, de ezek családon belüli konfliktusokból, haragosok többnyire ittas állapotban keletkezett vitáiból „származtak”. A rablások száma csökkent, fegyveres rablás pedig nem volt. Somogybán a megye- székhelyen kívül a siófoki kapitányság területén igen jelentős számú bűncselekményt követtek el. 1994-ben siófokon több bűn- cselekmény történt, mint Kaposváron. A közúti közlekedésben 26 százalékkal kevesebb halálos és súlyos sérüléssel járó baleset történt annak ellenére, hogy tavaly három településen — Taszá- ron, Memyén és Heresznyén — autóbusz szerencsétlenség is szedte áldozatait. Csökkent az ittas vezetések és más közlekedési bűncselekmények száma. A gazdasági bűncselekmények 10 százalékkal csökkentek; ez persze nem azt jelenti, hogy eny- nyivel kevesebb történt. Mindezek mellett az emberek szubjektív biztonságérzete nem tükrözi a statisztika által mutatott helyzetet; a rendőrség tapasztalatai szerint ennél rosszabbnak tartják a közrendet, közbiztonságot. A Ba- laton-parton elkövetett bűncselekményekkel kapcsolatban a főkapitány hangsúlyozta: felderítésüket nehezíti, hogy a legtöbb esetben sem a sértett sem pedig az elkövető nem somogyi. Ez az év az idegenforgalom, az idegen- rendészet éve lesz. Tehát erre a feladatra kell nagyobb erőket koncentrálni jelentősebb akciókkal. A parancsnoki értekezleten a szakterületén 1994-ben nyújtott kiemelkedő teljesítményéért a főkapitány soron kívül őrnaggyá léptette elő Dóri László századost, a főkapitányság bűnügyi technikai osztályvezetőjét. Kálmán Viktor törzsőrmester (Siófok) az év ellenőrző járőre, Bors Béla főtörzsőrmester (Kaposvár) az év járőre, Wöller Tibor zászlós (Kaposvár) az év baleseti helyszínelője, Cuba Pál törzszászlós (Nagyatád) pedig az év körzeti megbízottja címet nyerte nyerte el. Az év nyomozója címet Gasparics László törzszászlós (Nagyatád), Kárpáti László főhadnagy (főkapitányság), és Dergecz József százados (Kaposvár) kapta Idemelkedő munkája alapján. (Tamási) SOMOGYI HÍRLAP Balassa Tamás jegyzete Kötéltánc - gúzsbakötve Gúzsba kötve táncolás. Kötélen. Erre a minimális mozgásteret adó és nem túl sok sikerélménynyel kecsegtető műsorszámra vállalkozott megannyi polgármester- és képviselőjelölt a választásokon. Főként azon a hatvan — azaz minden negyedik — somogyi településen, ahol már a kezdet kezdetén bizonyos volt: a bevétel még a kötelező feladatok tisztes ellátására sem lesz elegendő. Mégis sokan pályáztak a posztra, ráadásul a lépéseket és fogásokat sokuknak begyakorolni sem lehetett, a mutatvány a nagy belépéstől kezdve élesben megy. A nyilvánosság közben mereszgeti árgus szemeit, befüty- työg, ha kell, de nem rest tapsolni sem, ha az eredmény tetszetős. A tragikomikus jelenség amúgy nyilván nem ismeretlen a nagyközönség előtt, hisz a nézők nagy részének sem adatott meg, hogy másként, kötetlenül ropja. És hát, mondjuk a mindenkori kormány, mi másra is vállalkozhatna monstanság, minthogy a táncát gúzsba kötve lejti el. A szép az a dologban, hogy gúzsba kötve is lehet jól táncolni, meg lehet rosszul is. Apróságokon, a technikán, néhány mozdulaton múlik minden. A megye önhibájukon kívül hátrányos helyzetű települései táncolnak csak igazán kötöttségekkel telin. Ahol kevesebb a bekasszírozott pénz, mint amennyi a kiadásokra szükségeltetnék, írják hát a pályázatot a hiány állami pótlására, amire csak akkor van sanszuk, ha közben nem fejlesztenek, kivéve, ha azt „elemi közműberuházások” tárgyában teszik. És ezt az önhibán kívüliséget, gúzsba kötöttséget meg kell értetni azokkal az önkormányozott ezrekkel, akik aztán meg végképp önhibájukon kívül kerültek hátrányos helyzetbe. A leukémiás gyerekekért Dr. Kolber István, Somogy megye közgyűlésének elnöke soron kívül 50 ezer forintot ajánlott fel az elnöki keretből a somogyi leukémiás és daganatos gyermekek kezelésénél jelen lévő szülők pécsi szálláshelyének kialakításához. A POTE gyermekklinikájához közeli épületben újabb tíz szálláshelyet alakítanak ki, amelyeket a somogyi szülők is igénybe vehetnek. A szívsebészet helyzetéről Tudományos ülést tartottak tegnap a Kaposi Mór megyei Kórház tudományos bizottsága és a Pécsi Akadémiai Bizottság szervezésében az intézet munkatársai. A tanácskozás vendége volt dr. Papp Lajos professzor a zalaegerszegi szívsebészeti központ osztályvezető főorvosa, a Hay- nal Imre Egészségtudományi Egyetem kihelyezett tagozatának tanszékvezető egyetemi tanára, aki Szívsebészet 1995-ben Magyarországon címmel tartott előadást. A szívgyógyászat témakörében számolt be legújabb eredményeiről dr. Rostás László is a mosdósi kórház kardiológus szakfőorvosa, és dr. Vincze Károly a megyei kórház II. sebé- szeti-mellkassebészeti osztályának főorvosa. Korszerűsítés a Rippl-Rónai villában Évek óta gond a kaposvári Rippl-Rónai villában a korszerűtlen fűtés okozta magas pára- tartalom. A Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága felújítása tervet készíttet a fűtéskorszerűsítésre és pályázaton hirdeti meg a vállalkozóknak a munkát. Amíg a villa zárva tart, a megyei múzeumban állítják ki Rippl-Rónai festményeit. Ne várjuk a milliomosnőt A Csiky Gergely Színház idei évadára műsorra tűzte Dürrenmatt A milliomosnő látogatása című drámáját, ám az áprilisra tervezett bemutató Ascher Tamás betegsége miatt elmarad. A jövő évben kerül színre Dürrenmatt drámája. Az április 6-i bemutató helyett Goldoni Kávéház című darabját játsszák. Lyukasóra est Budapesten A Televízió Lyukasóra című műsorának állandó szereplői és szerkesztői találkoztak az irodalom iránt érdeklődőkkel Budapesten, a Rátkai Klubban. A Berzsenyi tiániel Irodalmi és Művészeti Társaság vendégül hívta Bertha Bulcsút, Gyurko- vics Tibort, Lator Lászlót, Lu- kácsy Sándort, Mészöly Dezsőt, Szakonyi Károlyt és Vargha Domokost. Kaposvári fórumok a városrendezéséről Élénk érdeklődés kíséri azokat a lakossági fórumokat, amelyeken a városrendezési terveket mutatják be. A belvárosnak számító Bethlen-tér forgalmának átalakítása, új lakóházak építése a polgármesteri hivatal és a lakók megegyezésén is múlhat. Stadler József, Kampis Miklós építészek ismertették a városrendezés terveit, Virányi István, Kaposvár főépítésze válaszolt a lakosok kérdéseire. Tegnap Szentjaka- bon tartottak lakossági fórumot. Ülésezett a Kisosz megyei elnöksége Szemben a kamarákkal Tegnap délelőtt a Kisosz megyei elnökségi ülésén Kertész Rezső', megyei titkár a szövetség központja és a megyei szervezet kapcsolatáról beszélt. Mint elmondta, a Kisosz megyei szervezete — egyebek mellett koordinációs munkájával — összekötő kapocs a Somogybán működő huszonkét helyi csoport és a hatékonyan működő országos központ között. Mindehhez Varga János, a Kisosz országos elnöke hozzátette: a Somogy megyei az egyik legjobban működő szervezet az országban. A megyei szervezetek nélkül a szövetség nem tudna létezni, olyan szoros kapcsolatra van szükség, amely biztosítja, hogy az érdekképviseleti szervek —- a mai gazdasági körülmények között — talpon tudjanak maradni. Biztos háttér nélkül sem az érdekegyeztető tanácsban, sem pedig a törvényelőkészítési munkában nem tudnának érdemben résztvenni. Elképzelhető, hogy a kamarákkal szemben is érdekképviseletet kell ellátniuk. Csanádi Agnes, a Kisosz főtitkára szerint a megyei szervezet aktív érdekképviseleti munkáját tekintve soha nem volt gond; „kezdeményező” megyénk jó kapcsolatot tart az országos szövetséggel, tanácsokkal, javaslatokkal és ötletekkel segíti a központ tevékenységét. Ha valamennyi megye ezt tudná produkálni, a Kisosz érdemibb munkára lenne képes az országban. T. R.
