Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-02 / 28. szám

8 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1995. február 2., csütörtök Kritizál a volt államtitkár A művelődési tárca új veze­tése hét hónapos működése alatt tizenkét főbűnt köve­tett el - jelentette ki Fekete György MDF-es képviselő, volt művelődési államtitkár tegnapi sajtótájékoztatóján. Ezek között említette a „Nemzeti Színház vezetőjé­nek adott ultimátumot, a Műcsarnok főigazgatónőjé­nek eltávolítását, az Alko­tóművészeti Alapítvány ku­rátorainak lehetetlenné téte­lét, a kulturális érdekvé­delmi szervezetek vélemé­nyének teljes negligálását”. A politikus annak a meg­győződésének adott hangot, hogy Fodor Gábor minisz­tert a Mérleg utcai SZDSZ- központból irányítják. A volt államtitkár attól tart, hogy most, amikor a sza­baddemokraták saját beval­lásuk szerint elérkeztek a koalíció fenntartásának ha­tárára, a kultúra területén a beavatkozás még direktebb lesz. Fekete György úgy tudja, hogy a minisztérium mun­katársai félelemben élnek, s nem merik kifejteni ellenvé­leményüket, mert eltávolítá­suktól tartanak. Az MDF-es politikus megítélése szerint a tárca vezetése politikai rendszerváltáshoz kezdett, s ez a miniszter tapasztalat­lanságával, tapintatlanságá­val párosult. Fekete György óriási szakadékot érzékel a kimondott szavak, a rendkí­vül liberális frazeológia és az antidemokratikus gyakor­lat, a kézivezérlés, a sztáli­nista irányítási rendszer visszaállítása között. Ezer medicina ingyen, de csak a rászorultaknak Elkészült a gyógyszerlista A Népjóléti Minisztérium es az egészségbiztosító szakértői összeállították a közgyógyel- látási igazolványra felírható medicinák új listáját. Javaslatuk szerint a tb által 90, 95, illetve 100 százalékban tá­mogatott gyógyszerek szinte mindegyike, míg a 70, 40 szá­zalékos támogatottságú és a tel­jesárú gyógyszerek közül min­tegy 300 szerepel ezen a listán. Ezzel a patikában beszerezhető gyógyszerek mintegy feléhez, körülbelül ezer medicinához ingyen juthatnának hozzá az igazolvánnyal rendelkező bete­gek és a szociálisan rászorulók. Mindezt Kökény Mihály népjó­léti politikai államtitkár jelen­tette be az országgyűlés szociá­lis bizottságának tegnapi ülé­sén, az új gyógyszerár-támoga­tási rendről folytatott konzultá­ción. Az új gyógyszerár-támoga­tási rendszerrel kapcsolatban a képviselők több kérdést is in­téztek az államtitkárhoz, és a tb főgyógyszerészéhez. Csehák Judit, a bizottság elnöke felve­tette az úgynevezett gyógyszer­támogatási bon bevezetésének lehetőségét, mert - mint mondta - ez módot adna a le­ginkább rászorulók támogatá­sára közvetlenül a tb által. A konzultációt megelőzően a biztosító megvitatta az idei nyugdíjemelésre vonatkozó előterjesztést. A képviselők egyetértettek azzal, hogy már­ciusban januárig visszamenőle­ges hatállyal 10 százalékkal emelkedjenek a nyugellátások. Kisebb vita arról bontakozott ki: az idén is legyen-e felső ha­tára az emelésnek. Erről a kor­mányzat és a nyugdíjbiztosító eltérő álláspontot vall: az előbbi 3500 forintnál húzná meg az emelés határát, míg az utóbbi eltörölné a felső határt. Traktortorlasszal tiltakoztak az alsónémedi polgárok az ellen, hogy nem vehetik meg kárpótlási jegyeikért az egykor a faluhoz tartozó földeken működő állami gazdaság területét. Kijelentették: ha tetszik, ha nem, be fogják vetni a kiszemelt földeket, elbirtokolják a gazdaságtól, ami őket illetné. A parasztok harcias fellépése miatt egész délelőtt szünetelt a for­galom a falun átvezető 50-es főúton. feb foto Nyugdíjemelési vita Általános vitára ajánlotta az Országgyűlés Költségvetési és Pénzügyi Bizottsága szer­dai ülésén a nyugellátások és nyugdíjszerű rendszeres szo­ciális ellátások 10 százalékos emeléséről szóló országgyű­lési határozati javaslatot. Amennyiben az Országgyűlés is áldását adja a határozatra, akkor január 1-jei hatállyal visszamenőlegesen 10 száza­lékkal emelkednek a nyugdí­jak és a nyugdíjszerű rendsze­res szociális ellátások. Göncz Árpád tartózkodik Göncz Árpád semmilyen mó­don nem kíván véleményt nyilvánítani az FKGP által kezdeményezett népszavazás­ról. Ezt Faragó András elnöki szóvivő közölte, miután Göncz Árpád hivatalában fo­gadta Torgyán József pártel­nököt. A találkozón politikai és gazdasági témákról, vala­mint az ombudsmanok jelölé­séről volt szó. Európai keretegyezmény Kovács László külügyminisz­ter szerdán Strasbourgban alá­írta az Európa Tanács kerete­gyezményét, amely a nemzeti kisebbségek védelmét szol­gálja. A szervezet 33 tagor­szága közül ez ideig 20 or­szág írta alá a dokumentumot. Az elsők között volt Magyar- ország, ez tükrözi azt a nagy figyelmet, amelyet a magyar kormány a kisebbségi jogok­nak szentel. A hazánkkal szomszédos tagországok szin­tén aláírták a keretegyez­ményt. Rendelet a végkielégítésekről A jövőben az ÁV Rt csak a Munka törvénykönyve által meghatározott esetekben és mértékben fizet végkielégí­tést. Lascsik Attila, az ÁV Rt vezérigazgatója elmondta, hogy a Mól Rt és az 5 regio­nális gázszolgáltató szervezet eladásával kapcsolatban az ÁV Rt a kormányzat, illetve a szaktárca segítségét várja, miként a Magyar Villamos Művek Rt privatizációja ügyében is. Cigányok jogi érdekképviselete A Dunántúl első cigány jog- és érdekérvényesítő irodáját nyitották meg szerdán Pé­csett, a Rácz Aladár közös­ségi házban. A Cigány Kultu­rális és Közművelődési Egye­sület mintegy hétszázezer fo­rint értékű támogatást nyert el pályázat útján e célra. A cigá­nyok pécsi kulturális központ­jában kialakított iroda infor­mációkkal, jogsegéllyel és a hivatalos papírok kitöltésével, megírásával segíti a kisebb­ségi népcsoport tagjait az ügyintézésben. Laktanyát venne az önkormányzat A hatvani önkormányzat számításai szerint a város ha­tárában álló nagygombosi lak­tanya létesítményeiben kiala­kítandó 350-400 lakás, illetve üzlethelyiség eladásából fe­dezhető lenne az objektum vételára. A polgármesteri hi­vatal ajánlatott tett a honvéd­ségnek, miszerint a részletek­ben befolyó pénzt, folyamato­san átutalnák a hadsereg számlájára. Hatpárti tárgyalás a privatizációról Tegnap Horn Gyula miniszter- felnök kezdeményezésére hat­párti tárgyalást folytattak a pri­vatizációról. Az MSZP képvi­seletében — a miniszterel­nök-pártelnökön kívül — Sze­keres Imre frakcióvezető vett részt. Az MDF, a KDNP és a Fidesz pártelnökével és frakci­óvezetőjével képviseltette ma­gát. Ott volt Für Lajos, Szabó Iván (MDF), Giczy György és Füzessy Tibor (KDNP), Orbán Viktor és Szájer József (Fi­desz). Az FKGP elnök-frakció­vezetőjét, Torgyán Józsefet és Győriványi Sándor helyettes frakcióvezetőt küldte a megbe­szélésre. A zárt ajtók mögött folyó tárgyaláson részt vett Gál Zol­tán, az Országgyűlés elnöke. A tárgyalás után az MSZP nevében Szekeres Imre frakci­óvezető nyilatkozott. Az MSZP politikusa — a kormányfő sza­vait idézve — elmondta: a kormány és a koalíciós pártok elhatározott szándéka a privati­zációs törvény mielőbbi or­szággyűlési elfogadása. Szekeres Imre úgy fogalma­zott: készek azokat a módosító javaslatokat megvitatni, ame­lyeket akár a kormánypártok, akár az ellenzéki | pártok tesz­nek, de a kormány nem vonja vissza a privatizációs törvény- javaslatot. Szekeres Imre utalt arra is, hogy az ellenzék a kon­zultáción nem vetette fel ko­rábban megfogalmazott igényét a törvényjavaslat visszavoná­sára. Az MSZP frakcióvezetője szerint ezen a megbeszélésen nem születtek konkrét dönté­sek, de a meghívott pártok ki­fejtették: örülnek az ilyen tí­pusú találkozóknak. Szekeres Imre beszámolója szerint a kormányfő tájékoztatta a részt­vevőket arról is, hogy a privati­zációs törvény mellett milyen törvényekre van szükség ahhoz, hogy stabilizálni lehessen az ország gazdasági helyzetét, s megvalósulhasson a privatizá­ciós folyamat. Für Lajos MDF-elnök kon­zultációs jellegűnek nevezte a megbeszélést. Mint mondta: nem született semmiről konkrét döntés, de erre nem is volt hiva­tott e testület. Arra a kérdésre, hogy az MDF delegációja ko­rábbi nyilatkozataival ellentét­ben ezen a megbeszélésen mi­ért nem szólította fel a kor­mányfőt a privatizációs tör­vényjavaslat visszavonására, Für Lajos kifejtette: ennek oka az volt, hogy látnak némi re­ményt arra: az ellenzék által ja­vasolt lényeges módosításokat esetleg a kormánypártok elfo­gadják, és azok bekerülnek a törvényjavaslatba. Füzessy Tibor, a KDNP ügyvezető elnöke, frakcióveze­tője elöljáróban rámutatott: a megbeszélésre invitáló meg­hívó alapján nem derült ki szá­mukra, hogy valójában mi is a találkozó célja. A későbbiekben viszont kitűnt, hogy konzultatív jellegű tanácskozásról van szó. Torgyán József kisgazda pártelnök-frakcióvezető véle­ménye szerint rendszeres hat­párti konzultációkra lenne szükség a legfontosabb kérdé­sekről, hiszen a jogállamokban elfogadott gyakorlat, hogy a parlamenti pártok vezetői és frakcióvezetői időnként össze­jönnek és tárgyaljanak. ff DISZKONT KINCSTÁRJEGY 3 hónapos lejárati idő 26,5%-os éves hozam állami garancia Forgalmazási idő: 1995. február 1 -töl 17-ig. Vásárolható névérték: minimum 50 000 Ft Futamidő: A kincstárjegy beváltása 1995. május 3-án kezdődik. Garancia: Az értékpapir visszafizetését a Magyar Állam garantálja. Hozam: A Diszkont Kincstárjegy évi hozama 26,5%. (A futamidő előtti visszaváltás esetén a hozam kevesebb, mértékét az értékesítési helyeken megtalálható ügyféltájékoztató tartalmazza.) fii További információ: TflKARfKMNK Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. 7400 Kaposvár, Teleki út 22. Telefon: (82) 316-511,315-051 T/VKAKÉkII BFtÜKER Takarék Bróker Kft. Budapest, Szabadság tér 14. Telefon: 111-1353 (70387) £ Krízisben a honvédség A Magyar Honvédség számára 1995 krízis év lesz: a növekvő társadalmi és szociális feszült­ségek hatása érezhető a katona­ságon belül is, a hivatásos ál­lomány és a hadsereg átszerve­zése miatt fokozódnak az eg­zisztenciális gondok, romlanak a technikai és anyagi feltételek, ennek ellenére megfelelő szin­ten kell ellátni a védelmi fel­adatokat. Ilyen körülmények között különösen szükség van a humán szakszolgálatra. Erről Urbán Lajos vezérőrnagy, a Magyar Honvédség szárazföldi csapatainak parancsnokhelyet­tese beszélt Szombathelyen azon a szakmai tanácskozáson, amelyen katonai vezetők és a szolgálat hivatásos tagjai - pe­dagógusok, pszichológusok és szociális munkások - tekintet­ték át a humánszolgálat tevé­kenységét. A rendszerváltást követő években a katonai parancsno­kok igényének megfelelően hozták létre a katonafiatalok nevelésével foglalkozó, ideoló­giától mentes szervezetet, amely tudati, erkölcsi és pszi­chikai tényezők fejlesztésével segíti elő a harckészültségi fel­adatok megoldását. Mint a szervezet vezetője, Kovács Gy. Zoltán ezredes előadásában hangsúlyozta: a humánszolgá­lat nemcsak a rendkívüli ese­mények, tragédiák megelőzését tartja feladatának, hanem fő­ként a sorkatonák pozitív, egyéni tulajdonságainak fej­lesztését, kialakítását. Ameny- nyiben munkájukat eredménye­sen végzik, akkor a csapatoknál jó közösségek jönnek létre, és ez segíti a harci, feladatok, az egyéni problémák megoldását.

Next

/
Thumbnails
Contents