Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-16 / 40. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK 1995. február 16., csütörtök Háló helyett értékőrzést Anyagi és erkölcsi segítség a nyugdíjasoknak -A megyei választmány üléséről A választmány a múlt évet értékelte Ülést tartott a Nyugdíjasok Szervezetei Somogy Megyei Szövetségének Választmánya. Kovács Lajos elnök, Szentes József gazdasági vezető és Kővári Jenő, az ellenőrző bizottság elnökének beszámolója alapján megvitatták a szövetség tevékenységének tapasztalatait és elfogadták az idei programot. Hazánkban 2,9 millió nyugdíjas él, közülük mintegy 2,5 millió a saját jogán élvez ellátást. Somogybán a nyugdíjasok száma 103 362 — ők alkotják a megye lakosságának csaknem 30 százalékát —, a nyugdíjak átlagösszege 12 ezer 155 forint, s a nyugdíjasok 90 százaléka a létminimumnál kevesebb pénzt kap. — A nyugdíjak reálértéke 1980 és 1994 között több mint 50 százalékkal esett vissza; évről évre nyíltan vagy leplezetten megrövidítik a nyugdíj- emelés törvényben rögzített mértékét — mondta a megyei nyugdíjasszövetség elnöke, majd így folytatta: — A nyugdíjasoknak nem szociális védőhálóra van szükségük, hanem olyan nyugdíj karbantartási mechanizmusra, amely a társadalmi jövedelem alakulása mértékében a nyugdíjak reálértékét megőrzi, a többi társadalmi réteghez viszonyított jövedelemszintjét fenntartja. Az ezekért a célokért való munkálkodás, a nyugdíjasok érdekeinek védelme indokolta a nyugdíjasok szervezkedését, egyesületekbe tömörülését. A somogyi nyugdíjasszövetségnek ma 96 tagszervezete működik a megye 72 településén, s ezeknek a szervezetek 12 806 nyugdíjas tagja van. A szövetség vezető testületéinek tagjai — a somogyi nyugdíjasok képviseletében — ott vannak az országos érdekvédelmi szervezetekben, hallatják hangjukat a törvényalkotást megelőző tanácskozásokon. A megyében az egyre erősödő, mind tartalmasabbá váló kapcsolatok révén ugyancsak eljut a nyugdíjasok véleménye, javaslata az önkormányzatokhoz, a szakszervezetekhez; bővül a szövetség együttműködése más nyugdíjasszervezetekkel, számos politikai tömörüléssel, a nyugdíjbiztosítási, illetve az egészségbiztosítási önkormányzattal. Kovács Lajos a múlt év fontos eseményei között említette a parlamenti és az önkormányzati választásokat, illetve a megyei ki mit tud? nagyatádi FOTÓ: KIRÁLY J. BÉLA rendezvényét és a népszerű vetélkedő Kaposváron tartott országos döntőjét. Mindent egybevetve: igencsak mozgalmas évet tudhat maga mögött a megyei nyugdíjasszövetség, s nem volt híján a tanulságnak — erre következtettünk az elnöki, bizottsági beszámolókat követő felszólalásokból. Legtöbben azt kérték, hogy a következő ki mit tud?-okon a tárgyilagosabb döntéseket elősegítendő a versenyzőket indító klubok képviselői is legyenek ott a zsűriben. A választmányi ülésen bemutatták és külön is köszöntötték Jobban Jánost, a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesülete választmányának tagját, aki a tavalyi választások eredményeként tagja lett a kaposvári városi önkormányzatnak, továbbá Szentes Józsefet, a megyei szövetség elnökségének tagját, a kaposvári egyesület gazdasági elnökhelyettesét, aki Kaposvár város szolgálatáért kitüntetésben részesült. Szomorúbb „névsorolvasás” is elhangzott a választmányi ülésen: a résztvevők az elmúlt évben elhunyt társaikra — a fonyódi Hausz Jakabra és He- gedó's Imrére, illetve a marcali Iszl Ferenc Bulcsúra — emlékeztek... Hernesz Ferenc Műkedvelő együttesek kérték Lengyeltóti számadás Új nyugdíj- törvény kell A Nyugdíjasok Országos Képviselete az ország teherbíró képességének figyelem- bevételével, a társadalom igazságérzetére alapozva követeli a nyugdíjasok jelenlegi egészségügyi helyzetének jobbítását, a nyugdíjazásuk időpontjáig elért életszínvonaluk megőrzését, valamint a nyugdíjjárulék befizetésével megalapozott és törvények által szabályozott, jogos igényeinek a napi pénzügyi politikától független kielégítését. A képviselet továbbra is szükségesnek tartja a törvények és országgyűlési határozatok szellemében az egyenlő teherviselés érdekében, hogy az évi nyugdíjemelések a bérkiáramlással arányosan, automatikusan valósuljanak meg; hogy a régi, értékvesztett nyugdíjak 1992-ben megkezdett korrekciója tovább folytatódjon; hogy a társadalombiztosítás visszakapja — mintegy 300 milliárd forint értékre becsült — államosított vagyonát, és mielőbb megvitassák, elfogadják az új nyugdíjtörvényt. A biztosítási elveken alapuló, a munkaviszonyban töltött évekkel és a befizetett járulékokkal arányos nyugdíjat el kell választani az állami költségvetést terhelő szociális nyugdíjtól, a szociális törvényből adódó folyósítástól. Meg kell valósítani az özvegyi nyugdíjak módosítását. A Nyugdíjasok Országos Képviselete támogat minden olyan gazdaságpolitikai elképzelést, amely a gazdasági növekedést nem a nyugdíjas réteg elszegényedésének fokozásával, hanem a termelési szféra erősítésével és belső fogyasztást növelő eszközökkel segíti elő. Méltányos emelés Jó munkakapcsolat alakult ki a Nyugdíjasok Szervezeteinek Somogy Megyei Szövetsége és • a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság között. Az együttműködés főként a méltányos nyugdíjemelések és a segélyek iránti igények előterjesztésében, elbírálásában mutatkozott meg. Méltányossági alapon történő nyugdíjemelésre tavaly 13 millió 611 ezer, segélyezésre 2 millió 986 ezer forint állt rendelkezésre Somogybán. A beadott 7156 kérelemből 3078-at teljesítettek, és az egy személyre jutó havi átlagos emelés 680 forint volt. 998-an átlagosan 3286 forint segélyt kaptak. Az eddigi somogyi ki mit tud?-okkal és az országos seregszemlével kapcsolatban mind több nyugdíjas teszi szóvá: az idős, műkedvelő színjátszók, dalárdisták, versmondók színre lépése nehezen tűri az összevetést a gyakori fellépéseken és a szakmai megmérettetéseken edződött együttesekkel, szólistákkal. A díjakat többnyire az utóbbiak viszik el. Javaslatokat hallottunk arra, hogy már az idén Balatonföldváron sorra kerülő megyei döntőn — akár külön kategóriák indításával is — különböztessék meg a „profikat” az „amatőröktől”, a főként tényleg nyugdíjas, idős emberekből verbuválódott indulóktól. A közelmúltban tartotta elmúlt három évi munkáját összegező közgyűlését a Nyugdíjasok Lengyeltóti Egyesülete. Annak idején 113 nyugdíjas alakította meg a pártoktól független egyesületet, s három fő célt tűztek maguk elé: szociális körülményeik javítását, kulturális igényeik kielégítését és az egymáson való segítést. Tagnyilvántartásukban ma már több mint kétszázan szerepelnek, közülük 172-en egész évben rendszeresen fizették azt a minimális tagdíjat, amiben megállapodtak. A rászorulók szociális helyzetének javítására többeket méltányosági nyugdíjemelésre javasoltak, s 1993-ban 27-en összesen 14 900, tavaly pedig 30-an együttvéve 20 600 forint nyugdíjemelésben részesültek. Számon tartott eseményként emlékeznek a kirándulásokra, a színházlátogatásokra — ezeknek a költségét részben az egyesület pénzéből fedezték —, a különféle áruk kedvezményes értékesítésére lebonyolított akciókra. A kiadásokra, persze, nem telt volna csak a tagdíjakból, az önkormányzat anyagi támogatására is szükség volt. A polgármesteri hivatal pénzbeli és erkölcsi segítségéért külön is köszönetét mondtak Papszt Lajos polgármesternek. Kamara helyett képviselet Az öt éve alakult Nyugdíjasok Országos Kamarájának neve Nyugdíjasok Országos Képviseletévé változik - hozta nyilvánosságra közleményben a döntését a képviselet ügyvivő testületé. Mivel a törvény a „kamara” nevet csak szakmai érdekképviseleti szervezetek részére teszi lehetővé, a nyugdíjaskamara nem használhatja ezt a nevet. Év végéig a megyei kamarák neve is hasonlóképpen megváltozik, de átmenetileg - a nyugdíjasok jobb tájékoztatása végett - az új elnevezés után zárójelben a kamara megnevezés is használható. Koleszterinszint és gyógyszerek A magas vérnyomásban szenvedőket, az érszűkületeteket, a cukorbetegeket, az érműtéten átesetteket mind meg kellene vizsgálni, hogy megállapítsák a koleszterinszintet és megfelelő orvosságot írjanak fel számukra. Ezt azon a konferencián javasolták, ahol orvosok és gyógyszerészek a szívbetegségek kialakulásában szerepet játszó koleszterinről tanácskoztak. Ilyen gyógyszert hazánkban most mintegy 40 ezren szednek, valójában mint tízszer ennyinek volna rá szüksége. Átmeneti szállás rászorulóknak Három éve nyitották meg Mohácson az éjjeli menedékhelyet és népkonyhát: a református egyház tulajdonában levő épületben azóta is húszán laknak. A település önkormányzata most úgy határozott, hogy a továbbiakban átmeneti szállásként vehetik igénybe a rászorulók az eddig menedékhelyként szolgáló szociális intézményt. Húsz férfi elhelyezéséről gondoskodnak, akik nap közben sem kötelesek elhagyni a lakóhelyüket. Főzési lehetőséget is biztosítanak számukra, s ha van jövedelmük, mindezért napi ötven forintot fizetnek. Az áremelések indokolják A parlament plenáris ülésén dől el, mennyivel nő az állandó özvegyi és szülői nyugdíj összege, mekkora lesz a minimális nyugdíjemelés, illetve az emelés felső korlátja. Azt a kormányzati előterjesztést, amely szerint a márciustól - januárig visszamenőlegesen - kifizetendő nyugdíj- emelés 10 százalékos legyen, az ellenzék és az Országgyűlés szociális bizottságának vezetői nem fogadták el, az év eleji áremelések ugyanis ennél nagyobb emelést indokolnak. Ismeretes: a nyugdíjbiztosítási önkormányzat javaslata szerint az idén 13,5 százalékos emelésre kerülne sor. Magas vérnyomás és kezelése Pécsen tavaly alakult a Minőségi Hipertónia Club, hogy segítsen a háziorvosoknak a kezelésében, és a sok vérnyomáscsökkentő gyógyszer közötti eligazodásban. A hipertónia, vagyis a magas vérnyomás súlyos következményei - például érkárosodás nyomán az agyvérzés, az infarktus, a vesekárosodás - megelőzhetők a betegség korai felismerése, okának kiderítése révén. A klub kéthavonta tartja összejöveteleit, a legutóbbi a közelmúltban volt. Ezeken a tagok megismerkednek a megelőzéssel, illetve a kezeléssel összefüggő legújabb kutatási eredményekkel. Hiányzik már a gyermekzsivaj Szíves meghívás a farsangra - Látogatóként benézni: keserves dolog Különös eseménye életünknek a nyugdíjba vonulás. Még a kifejezés is — vonulás — mintha szépíteni akarna... Mindenki másként éli meg: van, aki várja a sok szabadidőt, hogy a maga ura legyen, s van, ki retteg a dologtalanságtól, az unalomtól. Ki tudja, mit érzünk majd akkor, ha ránk köszönt az a kor? Szívesen vállalna ma is helyettesítést... fotó: király j. Béla Schmidt Gyulánét tavaly, júniusban búcsúztatták a munkahelyén, a kaposvári Füredi utcai óvodában. Egy évet már „rádolgozott”, s 39 évnyi munkaviszonyt tudhat maga mögött. Már akkor, a gyerekektől elköszönve sejtette, hogy nem lesz könnyű az elkövetkező időszak... — A nyár még elég jól eltelt, a Balaton és a németországi utazás segített át az első hónapokon — mesélte, mikor az ovisok farsangjára belátogatott egykori munkahelyére. — Október óta azonban nagyon nehezen telik az idő. Reggel a legnehezebb, amikor nem kell elindulni... Mert épp a gyerekek érkezését szerettem a legjobban: az újbóli találkozást, az előző napi élmények elmesélését, a ráhangolódást a foglalkozásokra. Nehéz megszoknom, hogy most mindez elmarad, meg azt, hogy már nem hárul rám feladat, felelősség. Persze így sem telnek tétlenül a napok, a bevásárlás, főzés, a házimunka kitöltik a délelőttöt. A nyugdíjas férj dolgozik még, mert ki kell egészíteni kettőjük jövedelmét. Ott sorakoznak a régen félretett könyvek, és elfoglaltságot ad a kézimunka is, de hiányzik valami... A süteményillatú délutánok, mikor a gyermekei látogatását várná, a felfordulás a lakásban, ami az unokák jelenlétét sejtetné. Egész életét kicsik között töltötte, így a saját gyerek hiánya most lett érezhető. Vannak „fogadott unokák" a testvére családjából, de ők nem a közelben laknak. Ám legalább ünnepekkor van kinek ajándékot készíteni... Nehéz volt az elszakadás az egykori munkahelytől, ahol 27 évet töltött. Az óvoda minden kis zugát ismeri. Szívesen vállalna ma is helyettesítést, mert csak látogatóként benézni keserves dolog. Az egykori iskolatársakról kérdezve kiderül: most készülnek a negyvenéves találkozóra. Rózsika őrzi valamennyiük címét, s szívesen veti bele magát a szervezésbe. Az óvónőképzőben 32-en végeztek 1955-ben, tehát valamennyien az elmúlt években mehettek nyugdíjba. Lesz miről mesélni a találkozón, ha összehasonlítják a bejárt életu- takat. Izményi Éva
