Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-16 / 40. szám
8 SOMOGYI HÍRLAP BELPOLITIKA 1995. február 16., csütörtök Bogiári tornacsarnok-terv a viták örvényében Lépések után buktatók Stadler József Balatonboglár főépítésze külső szakértőként vett részt a tornacsarnok tervpályázatokat elbíráló bizottság munkájában. — Kilenc pályázó közül a végén már csak két terv — az agárdiak ragasztott faszerkezete és a marcaliak tágabb teret adó acélszerkezete — között mérlegelt a zsűri. A kérdést végül is az döntötte el, hogy a marcaliak épületében a nézőtér már az első ütemben belehelyezhető. Építészetileg néhány kisebb módosításra volt szükség, amit a tervező — a Tolna megyei Bárczi Imre — el is fogadott. Funkcionálisan ez az épület tudja a legtöbbet, lényegében nemzetközi szintű teremlabda-versenyek lebonyolítására alkalmas kis sportcsarnok. Az állami céltámogatás elnyerésének feltétele volt, hogy a munkák még 1994-ben elkezdődjenek, így már tavaly ősszel megtörténtek a geodéziai felvételek, a talaj- mechanikai vizsgálatok. Közben megszületett a kivitelezővel kötött szerződés is. Mindezek után a visszalépést már nagyon kockázatosnak tartom. Legalább 50 millióba kerülne a beruházás visszamondása, emellett az ön- kormányzat elesne a majdani csarnok környékén fölértékelődő területek hasznosításának lehetséges bevételeitől. Ameddig a takaró ér, avagy... Ha nem, ha igen Február 19-én, vasárnap helyi népszavazás lesz Balaton- bogláron. A város polgárainak az alábbi kérdésre kell válaszolnia: „Egyetért-e Ön azzal, hogy Balatonbogláron, a Gaál Gaszton utcában állami céltámogatás igénybevételével az érvényes szerződés szerinti tornacsarnok épüljön?” A lakosság egy, az ön- kormányzat által egyszer már elfogadott terv, egy lényegében már megkezdett beruházás sorsáról dönt. A tények Az önkormányzat '94-es költségvetésében 45 millió forinttal szerepelt a középiskolai tornaterem építése, amihez 18 millió 240 ezer forint állami céltámogatást nyert el a város. Az eredeti elképzelés szerint a kollégium beruházásának folytatásaként a Piramis Kft. kivitelezésében valósult volna meg. Tavaly év elején a kft. szerződésszegő magatartása miatt az önkormányzat felbontotta a céggel a szerződést és más kivitelezővel fejezte be a kollégium építést. Ekkor merült fel, hogy célszerűbb lenne nemzetközi versenyekre is alkalmas, több célú csarnokot építeni, nem a középiskola mellett, hanem a Gaal Gaszton utcai sportcentrumban. A testület ad hoc bizottságot hozott létre, amely a pénzügyi adottságokkal számolva, ezt az elképzelést is megvalósításra javasolta. Ezek alapján döntött tavaly szeptemberben a képviselő-testület a tornacsarnok új helyszínéről és a pályázat kiírásáról. Az előterjesztésből kitűnt, hogy csaknem százmilliós pályázatról van szó, bár voltak olyan előzetes információk, amelyek olcsóbb megvalósítást ígértek. Szeptemberben egyetlen ellenszavazattal fogadta el a testület a beruházás indítását. Végül 9 pályázó közül november 24-én a Marcali Városépítő Kft. pályázatát fogadta el a testület. Még aznap létrejött a szerződés, amelyet december 15-én írt alá a polgármester. Eszerint 96 közepén adják át a 96 milliós létesítményt. Tavaly 1 millió forintot költött a város a beruházásra. Az idén 45 millió a tervezett kiadás, amelyből a 18 millió forintot az állami költségvetés állja. A 14 tagú testületben 8 képviselő — a beruházás szerintük túlzó terhei miatt — ellenzi, míg hatan támogatják a várost gazdagító létesítmény megépítését. Steiner Dezső: Az önkormányzat pénzügyi bizottságának elnöke az előző ciklusban még igennel voksolt, most a tornacsarnok-építés ellenzőinek vezéregyénisége. — Én egy 60 milliós létesítményre mondtam igent, csakhogy most már 96 millióról van szó. Szerintem ebben a formában ez a beruházás már túlterhelné a város költségvetését, s hitelfelvételre is kényszerítene, márpedig semmiképp sem szabad kockára tenni az intézmények működőképességét. — Óvatos becslések szerint a beruházás leállítása esetén 50 milliós kár érné a várost, nem is szólva azokról az elmaradó többletbevételekről — ezek ösz- szegét 25-30 millióra teszik —, amelyek a sportcentrumot övező telkek hasznosításából származnának. — Az állami támogatáson túl 78 milliót kéne megfizetnie a- Nagy szüksége lenne Balaton- boglámak egy ilyen, az iskolai oktatást és a versenysportot egyaránt szolgáló többhasznú létesítményre — mondta Gádor Dénes, a BBSC elnöke. — Milyen mozgósító eró't jelentene ez a cél a helyi vállalkozók és sportbarátok körében? — Előre nem akarok becsül- getni, hogy forintokban mennyi lenne a társadalmi munka, a tervezett jótékonysági estek bevétele, hogy hányán vennének tégvárosnak. Ezt én túl soknak tartom a költségvetés várható anyagi kondíciójának ismeretében. A marcaliak 34 millió forint plusz áfás kárigényének kielégítésére — ha úgy tetszik kárpótlására —, keressük a megoldást. Hogy miben törjük a fejünket, had legyen üzleti titok. A népszavazás döntését mindenképpen elfogadjuk, látni kell azonban, hogyha igenlő lesz az eredmény, az olyan terheket ró a városra, amely alól az egyes polgár sem mentesíthető. Máig kérdéses például, hogy ez a csarnok kié lenne, ki üzemeltetné, és az mennyibe kerülne. Végül is a „nyolcak csoportja” nem a tornacsarnok építése ellen van, csak azt mondja, hogy most nem látja ezt a beruházást időszerűnek. — Egy ilyen nagyságú város költségvetése — a bevételi szerkezetet is figyelembe véve —, milyen mértékben terhelhető? lajegyet vagy adnának egyébb támogatást. Azt azonban biztosra veszem, hogy megmozdulna a város sporszerető lakossága. Ez akkor is igaz, ha minden tervvel szemben lehet állítani olyan célt, amelyet mások fontosabbnak tartanak. — Vannak, akik már most azért aggódnak, hogy milyen gondokat okoz majd az esetleg megépülő csarnok fenntartása. — Egy Balaton-parti városban egy ilyen csarnok mindenszületik is érvényes döntés, a szavazatok képet adnak majd a polgárok véleményéről. Ha az embereknek legalább a fele — azaz 2500 plusz 1 fő —, nem jön el szavazni, a döntés ismét az önkormányzati testületre vár. Ez esetben azonban mintegy 300 ezer forintot kidobtunk az ablakon: ennyibe kerül ugyanis a népszavazás. Ebből — kérdeztük dr. Kovács Miklós polgármestert. — A város várható költség- vetése 450 millió körüli. A helyzetünk valamivel kedvezőbb, mint a hasonló nagyságú városoké, hiszen az intézmények működési költségein felül marad pénz fejlesztésre is. Adódik a kérdés: mennyit lehet fejleszteni? Annyit, amennyi jut rá, vagy ennél egy kicsit többet is? Úgy látom, hogy a város gazdálkodásában van annyi erő, hogy esetleg hitelt is igénybe vegyen a fejlődés gyorsításához. Tény, hogy a hitel a mai kamatterhek mellett csak végső forrás lehet. Egy határig azonban Balatonboglámak nem kell félnie ettől az eszköztől. Ma nincs más út: vagy lelassul, netán megáll a város fejlesztése, vagy töretlen marad. Utóbbi esetben — bármi is legyen a fejlesztési cél —, szükség lehet hitelre.- Ha most nem épül meg a tornacsarnok, milyen esély van arra, hogy a későbbi években megvalósuljon ez a létesítmény? Dr. Kovács Miklós: Semmilyen. A mi életünkben biztosan nem. Ha most nem használjuk fel a tizennyolcmillió ajándékpénzt, ezt már soha nem kapjuk meg, mivel a tornaterem-építés kikerült a céltámogatási körből. Erősen kétséges, hogy pár év múlva egy hasonló létesítményre jut-e majd a városnak, mondjuk kétszer ennyiért. Azt is látni kell, hogy ha nem épül meg a csarnok, az egész ügy akkor is legalább ötvenmilliójába kerül a városnak. Egy hitelt vissza lehet fizetni, de egy meg nem valósult beruházás Stadler József városi főépítész, a sportcsarnok terveit ismertetve mondta el: — Sajnálattal látom, hogy ebből az ügyből egy helyi politikai harc lett Balatonbogláron. Ez persze csak magánvélemény, hiszen sem a csarnok megépítésében, sem annak elmaradásában nem vagyok érdekelt, s kaposvári lakosként nem kell majd voksolnom a népszavazáson sem. Kívülállóként mégis azt látom, hogy személyes presztízsérdekek is színezik a tomacsamok-vitát. Dr. Kovács Miklós szerint: Sajnos vannak presztízsérdekek, egyéni és csoportos külön- érdekek ebben az ügyben. Egy-egy személy vagy párt nyerhet presztízst, a város azonban elveszíthet egy szép létesítményt. Steiner Dezső: Szó sincs politikai harcról, a két vitatkozó tábor nem a nagypolitika törésvonalai mellett oszlik meg. A vita itt várospolitikai kérdésről folyik. — Az előző önkormányzati ciklusban önnek, mint a város- fejlesztési bizottság elnökének kulcsszerepe volt a városrendezési terv kialakításában, melyet Ress János balatonboglári lakos kérdés nélkül is a tomacsar- nok-ügyről beszélt. — Részt vettem a legutóbbi közmeghallgatáson és megkérdeztem: Ha nem lesz tornacsarnok Bogláron, épül-e majd abból a pénzből járda és csatorna? A válasz egyértelmű nem kárát aligha hevemé ki Boglár költségvetése. Steiner Dezső: Később több realitása lenne a megvalósításnak. Barcson például ugyanekkora méretű csarnokot 58 millió forintért építenek meg, kulcsra készen. Még nincs kész a csarnok, de már alapítványt hoztak létre a zavartalan üzemeltetés érdekében. Stadler József: Szerintem legalább 50 évig nem adódik majd ilyen lehetőség. Gádor Dénes: Bogláron már az 50-es évek végén akartak sportcsarnokot építeni. Kétszer is nekifutottak, de a megvalósítás mindig kudarcba fulladt. Ha ez most is bekövetkezik, itt már nem lesz sportcsarnok. az akkori testület — köztük dr. Kovács Miklós —, leszavazott. Felötlik a kérdés: nem próbál-e most revansot venni? 1993 után most ön szavazná le a dr. Kovács Miklós által is szorgalmazott tervet. — Végül is nem volt az városrendezési koncepció, csak egy átmenti megoldás azért, hogy Boglár és Lelle szétválása után az építési igazgatás dolgozni tudjon. — Önnek az akkor is presztízsveszteség volt. — Igen. Ezért akkor le is mondtam a tisztségemről. Szó sincs azonban arról, hogy hátsó szándékom lenne. Bárhogy végződik is a sportcsamok-ügy dr. Kovács Miklóssal a jövőben is együtt fogunk dolgozni. Gádor Dénes: Az ügy attól válik politikai harccá, hogy a helyi polgári szövetség és annak vezéregyénisége Steiner Dezső politikai ellenfelet gyanítanak mindazokban, akik mást mondanak mint ölt. Steiner úrék azt alaposan megvizsgálták, hogy miért nein lehet tornacsarnokot építeni. Vajon — s ezt tőle is megkérdeztem —, gondolkodtak-e azon is, hogy hogyan lehet. volt. Ha így van miért ez a tengerikígyó vita? Az emberek persze mindig azt tartják a legfontosabbnak, ami a saját kerítésük előtt épül. De mién: kell ezt kihasználni most, annikor végre valami olyan születne, ami az egész várost gazdagítja, ami mindannyiunké? Mozgósító erejű vonzó cél A helyi népszavazás tétje képpen nyereségesen működtethető. Marcaliban, Fonyódon és Siófokon tájékozódtunk az ott- lévő sportcsarnokok tapasztalatairól. Mindhárom helyen önfenntartó a létesítmény. Ha például nyaranta kiállításokat és vásárokat rendezünk benne, jelentős lehet a bevétel. A nagy csapatok téli alapozó edzéseihez is biztosítani tudnánk a feltételeket. Ez az egyébként most telente kihasználatlan MAV- üdülő gondjait is megoldaná. részben akár már föl is szerelhettük volna sportszerekkel a remélt sportcsarnokot. Steiner Dezső: Az egyik oldal elmondja a nem megépítés kockázatait, a másik a beruházás terheit. A polgároknak azt kell eldöntenie, hogy a sportcsarnok építését érzik-e a legsürgetőbbnek, vagy más fejlesztéseket. A Bogláron hallottak időnként a személyeskedésektől sem voltak mentesek. Kitűnt, hogy sok a különérdek, a saját pecsenyét sütögető latolgatás. Igaz, ezeket rendre a város érdekének emlegetésével igyekeznek hitelesíteni. Egy biztos, a bogiáriaknak vasárnap minden bölcsességükre szükségük lesz. Bíró Ferenc Presztízs és politika Csintalan a koalíciós együttműködésről Csintalan Sándor szerint az MSZP és az SZDSZ koalícióját az országért érzett felelősség alapozta meg, azonban a két párt politikusai még mindig nem képesek "koalíciósként viselkedni". A közös kormányzati munka eddigi tapasztalatait a miniszterelnök kezdeményezésére a közeljövőben értékelik. Felgyorsulhat az alkotmány készítés A kormánypártok jelentős engedményt kívánnak tenni az ellenzék számára az alkotmányozás területén. így minden remény megvan arra, hogy a mai hatpárti egyeztetésen megállapodás születik majd a parlamenti politikai erők között. Mindez azt eredményezheti, hogy felgyorsulhat az új alkotmány elkészítése. Nyugdíjasok a gazdasági helyzetről A gazdasági helyzet javításának lehetőségéről tartott szakmai megbeszélést tegnap Budapesten a Nyugdíjasok Pártja. A résztvevők lényegében egyetértettek abban, hogy a termelés ésszerű növelése képes elősegíteni az egyensúly kialakulását és az életszínvonal növekedését. A Nyugdíjasok Pártjának álláspontja szerint nem feloldhatatlan az ellentét e két követelmény között. Petíció a főpolgármesternek A főpolgármesteri hivatal folyosóin is biciklin közlekedett a Városi Biciklizés Barátai Egyesület képviselője. A képviselő petíciót nyújtott át a főpolgármestert képviselő helyettesének. Az egyesület felháborítónak és elfogadhatatlannak tartják, hogy a főpolgármester győzelme után már nem tartja fontosnak ígérete betartását. Tanácskozó tűzoltók A nehézségek ellenére a tűzoltók mindmáig kiválóan helytálltak feladatuk teljesítése közben — jelentette ki tegnap Kuncze Gábor belügyminiszter. Kifejtette, hogy a tűzvédelmi törvény tervezete a totális állami felügyelet helyett a Belügyminisztérium szakirányítására helyezi a hangsúlyt. Megszüntették a büntetőeljárást A Fővárosi Bíróság Katonai Tanácsa az 1956. október 26—i mosonmagyaróvári sortűz-ügyben megszüntette a négy vádlott ellen az emberiség elleni bűncselekmény miatt indított büntető- eljárást. A bíróság a rendelkezésre álló adatok alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy nem állapítható meg, miszerint a vádlottak követték el a vád tárgyává tett bűncselekményt. Dandártábornok a főtisztből A Magyar Köztársaság elnöke dr. Vajda József ezredest, a Nemzetbiztonsági Hivatal általános főigazgató helyettes főtisztjét dandártábornokká kinevezte. A kinevezési okmányt Göncz Árpád tegnap a Parlament Nándorfehérvári-termében nyújtotta át. Az átadáson jelen volt dr. Katona Béla tárca- nélküli miniszter. Csődbe jutnak az aprófalvak Ellehetetlenülhetnek, sőt csődbe is juthatnak az aprófalvak önkormányzatai az elkövetkező időszakban. Enne.k egyik oka, hogy a központi költségvetésből kapható támogatás reálértéke aggasztó mértékben csökkent. Az állami juttatások összege ugyan nem változott, de az önkormányzatok gazdálkodását erőteljesebben sújtja az infláció. A saját kerítésen tál-Mi lesz a vasárnapi helyi népszavazás tétje? Dr. Kovács Miklós: Decemberben az emberek azért választottak önkormányzatot, hogy az döntsön a település közös dolgairól. A mi testületünk most ezt a döntési jogot visszaadta a választóknak. Hogy ez helyes vagy nem az vitatható, tény azonban, hogy ha netán nem
