Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-11 / 36. szám
16 SOMOGYI HÍRLAP SZÍNES HÉTVÉGE 1995. február 11., szombat A találékony plasztikai sebész Elismerő levél Amerikából - Már a kopaszok is téphetik a hajukat Dr. Seffer István új, ötletes módszerekkel dolgozik fotó: kovács Tibor Sokak életét keseríti meg egy műtét vagy baleset után a csúnya heg. Nők tízezrei vágynak arra, hogy ha nem is örökké, de még egy kis ideig sima maradjon az arcbőrük, formás a keblük. A kopasz férfiak kisebbségi érzéseiről ne is beszéljünk... A szépítő és fiatalító műtétekre azonban — főként az esetleges fájdalom és a hosszú procedúra miatt — kevesen vállalkoznak. Szerencsére a plasztikai sebészek között is akad újító szellemű, aki leegyszerűsíti a beavatkozásokat, elviselhetőbbé teszi a szépészeti műtétet. Dr. Seffer István plasztikai sebész kaposvári magánklinikáján a legkorszerűbb módszereket igyekszik meghonosítani. Az új műtéti eljárásokat részben világhírű kollégáktól tanulja, részben a saját találékonyságára támaszkodva, önállóan fejleszti ki. Elmondta: az utóbbi időben a plasztikai sebészetben is egyre gyakrabban alkalmazzák a minimálisan invazív eljárást (kis műtéti sebzésű beavatkozást). Ezzel időt s pénzt lehet spórolni. — Bevezettünk egy pofonegyszerű és olcsó műtéti módszert a méregdrága és időigényes szövettágító eszközök helyett — mondta a főorvos. — Korábban azok alá a szövetek vagy hegek alá, amelyek túl nagyok voltak s ezért nem lehetett egyetlen beavatkozással eltávolítani, egy ezer márka értékű szövettágító eszközt kellett beültetni. Ezzel hosszú hónapokig lazítottuk a beteg rész környezetét, hogy a ki metszés után feszülésmentesen egyeztethetők legyenek a bőrszélek. Az általa kidolgozott módszer lényege: egy erős varróanyaggal, amely két hétig marad a szövetben, előzetes bőrtágítást végez. Késeibb ezzel együtt távolítja el a kimetszendő szövetet, s a bőrszélek máris feszülésmentesen egyeztethetők. — Mikor alkalmazható ez, és milyen további előnyei vannak az eljárásnak? — Emlőműtétek utáni hegek, tetoválások és jóindulatú bőrdaganatok eltávolítását követően alkalmazzuk sikerrel. Az előkészítő és befejező műtét helyi érzéstelenítésben elvégezhető, s a beteg mindvégig munkaképes marad. Az eddig napvilágot látott mintegy 70 tudományos közleményem közül ennek a módszernek az ismertetését elküldtem Amerikába, a világ első szaklapjának számító Plastic and Reconstructs Sur- geryhez, s ott azonnal megjelent. A napokban kaptam meg a Harvard Egyetem plasztikai sebészprofesszorának levelét, amelyben elismerését fejezte ki. Nyugaton máris óriási az érdeklődés az új eljárás iránt. — Úgy hírlik, egy másik, „trükkös” módszert is kidolgozott. — Valamikor mindennapos volt klinikánkon a hegek műtétje. Ma már ezeknek a „trük- köknek” a jóvoltából havonta talán egyszer kerül sor ilyen beavatkozásra. Különböző injekciós készítmények, bőrszínező anyagok segítségével ugyanis aránylag egyszerűen megoldható ez a probléma. Egy impregnált lapot kocsonyaszerű anyaggal a sebbe és környezetébe helyezünk, s enyhe nyomás alatt tartjuk. Egy hónap alatt a hegek 60-70 százalékát szinte teljesen el tudjuk tüntetni. A szövetbarát anyag lelapítja a heget, s összekocsonyá- sítja a környezetével. A beteg néha le is veheti, megmoshatja a lapot. Hihetetlennek hat, de az égésből származó keloidokat is föl lehet vele puhítani, hogy 3 hét után a bőrrel azonos szintre kerül a korábban ujjnyi vastag heg. Az apróbb ráncok eltüntetésére alkalmas az úgynevezett homogenizált zsír-autoinjekció. Ezzel az eljárással saját zsírszövetet ültetünk át az arc redői közé. Ez a beavatkozás olcsó, de nem olyan tartós, és előfordul, hogy meg kell ismételni. A még kisebb ráncokat, amelyeket még nem kell operálni, hétpecsétes titokként őrzött recept alapján készült kémiai oldószerrel egyszerűen lesatírozzuk, majd a környezetével azonosra színezzük. Olyan lesz utána az arcbőr, mint a baba popsija. — Az ön egyik specialitása az esztétikus emlő. — Részben dr. Rozsos István sebészprofesszor sikeres epe- műtétein fölbuzdulva az emlőnövelő műtétekre is kidolgoztam egy videoendoszkópos módszert. Mindössze 18-20 milliméteres sebzést ejtek az emlőbimbón és egy belső világítást adó endoszkóppal ezen a nyíláson viszem be a protézist, formálom meg az ideális keblet. Az általunk tervezett speciális műszerek, valamint technika segítségével maximális biztonsággal, rövid idő alatt elvégezhető a beavatkozás. Ez az eljárás arra is alkalmas, hogy az esetleges kóros elváltozásokat azonnal észrevegyem és megoldjam. A videoendoszkópos módszert már egy évvel korábban leközöltem, mint az amerikaiak. Az emlőműtéteknél alkalmazott másik eljárással, az úgynevezett vezetéses érzéstelenítéssel rizikómentesen ki tudom küszöbölni az altatást. Ezt a vezető aneszteziológusok is újításként ismerték el, és alkalmazzák. Hasonló műtéttechnikát alkalmazok a kórosan megnagyobbodott férfiemlő eltávolítására is. — Azt mondják, a kopasz embereket is föl tudja vidítani... — Tavaly részt vehettem egy kanadai kolléga hajátültető kurzusán. Az új módszerrel, amelyet öten-hatan sajátítottunk el, teljesen természetes hajat lehet produkálni. Négy-öt órás műtéttel egyenként s gyökérrel együtt ültetem át egyik helyről a másikra a páciens hajszálait. A beavatkozás nem viseli meg a beteget, és kopaszra sem kell nyírni a műtét előtt. Mikroszkóp alatt, Amerikából importált speciális műszerekkel, 2-3 műtéttel pótolhatjuk a hiányzó hajat. Egy alkalommal 300 hajszigetet tudok átültetni. — A kopaszság leggyakrabban hormonális eredetű; az átültetett haj mégsem hullik ki. Miként lehetséges ez? — Nemcsakhogy nem hullik ki, de sokkal erősebb lesz, mint az előző. Ez azért van, mert ahonnan átültetjük, ott nem érvényesül a hormonális hatás, és az új helyen is úgy viselkedik a hajszál, mint a régin. Az új frizura nyírható, fésülhető, téphető lesz. Már nem egy kaposvári paciensem örül „új” frizurájának. Várnai Ágnes Vannak rossz gyerekek Halász Judit szófogadó volt Halász Judit: a gyerekek töltenek fel fotó: török anett Hálás dolog gyerekek előtt szerepeim, mert ők önfeledten kinyilvánítják tetszésüket, bár ugyanolyan szabadon jelzik a sikertelenséget is. Jól tudják ezt az előadóművészek, talán ezért próbálkoznak rendszeresen a popénekesek is a kicsik előtti megmérettetéssel. A gügyögő dalocskák aztán a feledés jótékony homályába vesznek. Van azonban egy színésznő-énekesünk, akinek lemezei rendre sikert aratnak, énekeit szívesen dúdolgatjuk túl a felnőttkor küszöbén is. Hogy Halász Judit miért tud maradandóbb lenni a többinél, annak egyik oka a szerzőtársak megválasztása lehet. Az ő dalszövegírója Szabó Lőrinc, Szécsi Margit, Áprily Lajos, Nemes Nagy Ágnes, Petőfi Sándor, zeneszerzői pedig Szörényi Levente, Bródy János, Tolcsvay László, hogy csak a legismertebbeket említsük. A másik a tehetsége, melyet a kaposvári gyerekek többször is megismerhettek. Halász Judittal délelőtt ovis közönségnek énekelt legutóbb, délután pedig a kisiskolásokat várta. — Lehet érezni a gyerekek hangulatát a színpadon? — Én azt szeretem, ha a felnőttek nem fogják vissza őket; nem bánom, ha kiabálnak, ugrálnak. A műsor háromnegyede táján szoktak felülni a színpadra, s a fenekükön lassan csúsznak felém. Az utolsó öt percet már egyhelyben állva kell kibírnom, úgy körbevesznek. Az együttműködésükből érzem, hogy tetszik-e a műsor. — Utolsó előtti lemezének legnépszerűbb dalában azt énekelte: vannak még rossz gyerekek. Milyen gyerek volt Halász Judit: szelíd vagy vadáé? — Azt hiszem, elég szófogadó gyerek voltam; bizonyos dolgokhoz nagyon tartottam magam. A tanulásommal például nem volt gond. Emellett túl eleven lehettem, kicsit az osztály bohóca. Szándékosan szórakoztattam, nevettettem a többieket, természetesen akkor is, amikor nem kellett volna. — Emlékszik az első, gyerekek előtti fellépésére? — Azt nem lehet elfelejteni. Mostanra nőtt fel az a generáció, s gyakran találkozom olyan szakmabelivel, újságíróval, húszas éveinek elején járó pedagógussal, aki az én dalaimat hallgatta kiskorában. — A színész kollégák elismerik énekesnőként is? — Azt hiszem, elfogadják, megszokták már. Karácsony előtt egy hónappal vasárnaponként mindig a Vígszínházban koncertezek, s oda rengeteg színész elhozza a csemetéjét. Ez mindenképpen elismerés. — Miként tudja összeegyeztetni a színházi és a koncertmunkát? — A Víg repertoárszínház, jelenleg négy előadásban játszom. Havonta általában 15 szabad estém van, s olyankorra szervezzük a koncertet. Szerencsére elég jó kondícióban vagyok, és bírom a megterhelést. — Mivel tud feltöltődni a színésznő-énekes ? — A gyerekek töltenek fel: az ő tapsuk, kedves örömük. Izményi Éva Iskolai bizonyítvány — végzősök vakvágánya Az én bizonyítványom csakis az enyém, senkinek semmi köze hozzá - tartja egyik-másik önérzetes” diák. Erősen kérdőjeles ez a vélemény. Az már kevésbé, hogy a diákok bizonyítványa - bizonyítványa az alma maternek is. Félévkor három marcali tanintézet mutatta fel saját „bizijét”. A 87 éves Noszlopy iskola Marcali legrégebbi tanodája. Abban is „leg”, hogy ide jár a legtöbb gyerek: a boronkai tagiskola első-másodikosaival együtt 746 tanuló osztozik 34 osztályon. A tantestület ragaszkodik az alapképzés „polgári” tradíciókhoz, s nyitott a modem pedagógia vívmányaira.- fine, a félévi értesítőnk: 3,8 az iskolaátlagunk; tavaly 3,6, azelőtt 3,5 volt - mondja Kiss Lajos igazgató. - Erre nincs panasz. Viszont 34 tanulónk félévkor elégtelent kapott... Magyarázatként: 60-70 cigánygyerek jár ide. Néhány jó képességű, szorgalmas is akad, de a pubertáskor elértével sokuk igencsak problémássá válik: a lányok 12-13 évesen pár- kapcsolatot létesítenek (többnyire a szülők tudtával), s akad, akik terhesség miatt kimarad.- Négy nyolcadik osztályunk van, 72 végzőssel - teszi hozzá Kiss Lajos. - Ideális kiscsoportok, ami ugyan annak is köszönhető, hogy kicsit „lefejezett” évfolyam ez, mivel négy évvel ezelőtt a színe-java átkerült a gimnáziumba. A tanulmányaikat itt befejezők közül 17 gimnáziumba, 33 szakközépbe, a többi szakmunkásképzőbe készül. Érdekes: a 17 „gimnazista” 25 iskolába pályázott. Akad, aki a kecskeméti angolkisasszonyokhoz vagy Csurgóra megy fakultációra. — Két kellemes tényező vezette be az első félévet: újjáalakult és kitűnően működik a szülői munkaközösség, s ugyanez a helyzet iskolaszék-ügyben - mondja Brunner István, a Mikszáth iskola igazgatója. - Bebizonyosodott: helyes volt ötödikben beindítani a számítás- technikai képzést, a hatodikban pedig a matematikaoktatás képesség szerinti tagozást. A jók, közepesek és gyengék csoportja átjárható: ki lehet kerülni a felső „kasztokból”, s be is lehet jutni, javuló eredményekkel. Ami még az első félévi értesítőbe kerülhet: a 17 éves tanoda padjait 534 tanuló koptatja, többsége sikerrel. Ez a félév hozta a Mikszáth eddigi legjobb eredményét: 3,84 az iskolaátlag. A. képre árnyat vet, hogy 20 gyerek megbukott. (14 felsős, köztük 6 nyolcadikos!) A végzősök 77-en vannak, 3 osztályban. Gimnáziumba 12, szakközépbe 27, szakmunkás- képzőbe 38 jelentkezett. Többségük a siker reményével. Tanulóik közül több szerepelt megyei és országos tanulmányi versenyeken. S a nyelvoktatás eredménye: évente 9-13 diák tesz alapfokú vizsgát németből.- A kor követelményeinek szeretnénk megfelelni azzal is, hogy idén az ötödikeseknél bevezettük a számítástechnika-tagozatot, a 7-8-ban a technikaoktatást. Emellett a negyediktől felfelé három számítástechnika-szakkör áll a gyerekek rendelkezésére, nem beszélve az olyan „csemegékről”, mint a néptánc, a művészeti szakkör stb. Bár ennyi jót mondhatnék az úszómedencéinkről: repedezéseivel eddig nem bírtak a szakemberek. Az aljzatfelújításra beadott pályázatunkat elutasították, pedig nyaranta százával tanultak meg itt úszni a környező falvak gyerekei is.- Jövőre ötödikesek, vagyis igazi gimnazisták lesznek a négy esztendeje hozzánk került „kicsik” - mondja Olasz Istvánná igazgató. - Ez afféle családi öröm is. Azzal az előnnyel, hogy megszokták a légkört, ismerik a követelményeket, minden különösebb átállási megrázkódtatás nélkül tanulhatnak tovább. 336 diákunk közül egyébként 240 a gimnazista, szakközépiskolai „részlegünkbe” pedig 96 gyerek jár. Ilyenkor persze főleg a végzős és az utánuk következő évfolyamra kell figyelnünk. Érettségi előtt 32 negyedik osztályosunk áll, közülük 27 kíván továbbtanulni. Ami a lehetőségeiket illeti, jók az előjelek: tavaly 21 jelentkezőbcü 13, tavalyelőtt 28 közül 18 nyert felvételt. Ez százalékban kifejezve jóval jobb, mint az országos átlag. Arra is büszke a gimnázium, hogy az érettségizettek közül a matúráig jutva többen nyelvvizsgát tesznek. Angol, német, latin tanulására van lehetőség. Élnek is vele. Rontja viszont az összképet, hogy azok a negyedikesek, akik nem tudnak (akarnak) továbbtanulni, könnyen „elengedik” magukat. Úgy gondolják, nekik a kettes érettségi is megfelel valami szakma tanulásához. „Holtvágányra” állnak, s ez nagyon veszélyes, mert bukás lehet belőle. Ha valami, úgy ez vethet némi árnyat a marcali gimnázium szép félévi értesítőjére. Kun G. Tibor
