Somogyi Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-11 / 36. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP VILÁGTÜKÖR 1995. február 11., szombat FAK-csúcs Alma-Atában Tegnap a kazahsztáni Alma- Atában az integráció gyakorlati megvalósulását bíráló Jelcinbeszéddel megkezdődött a Független Államok Közösségének csúcstalálkozója. Az orosz államfő beszéde világossá tette: vontatottan halad az együttműködésről kötött megállapodások átültetése a gyakorlatba. A csúcs napirendjén két fő téma szerepel. Az állam- és kormányfők a kollektív biztonsági rendszerről, illetve a gazdasági integrációt célzó megállapodásokról tárgyalnak. A csúcs végeztével mintegy 20 megállapodás aláírása várható. A házigazda kazah elnök megnyitója után a soros elnök, Borisz Jelcin mondott beszédet. Jelcin nem rejtette véka alá, hogy elégedetlen az együttműködésről és az integrációról kötött tavalyi megállapodások megvalósulásával. Különösen a gazdasági együttműködés von- tatottságát bírálta. Hangsúlyozta, hogy áttörésre van szükség a tagországok gazdaságainak integrációja érdekében. Leszögezte, hogy ehhez politikai szándékra van szükség. Mint mondta, Moszkva senkire sem kényszeríti rá akaratát. Az integráció a tagországok szándékától függ. Az államfők döntése alapján meghosszabbították Oroszország soros elnökségét. Mély gyász Ausztriában Hárommillió schilling jutalomban részesíti az osztrák belügyminisztérium azt a személyt, aki a vasárnapi bomba- merényletek elkövetőinek nyomára vezeti. A hatóságok most már konkrét támpontokat is tudnak adni. Keresik annak a karintiai rendszámú piros autónak a vezetőjét, amelyet a tetthely közelében láttak a környékbeliek. Az ő elmondásuk alapján a férfi fantomképét is elkészítették. Egy másik gépkocsit is köröznek: ezt a pásztorházai merénylet helyszínén látták. Tegnap délben egész Ausztriában megállt egy percre az élet. Elnémult a rádió és a televízió. Ausztria ezzel az egyperces némasággal áldozott a négy meggyilkolt roma emlékének. Országszerte folytatódnak a ro- konszenv-megmozdulások a kisebbségek mellett és a tüntetések a szélsőjobboldal ellen: sok szervezet tette közzé állás- foglalását. A szombati temetés országos megmozdulásnak ígérkezik a rasszizmus ellen. Amerika megszigorítaná a Kuba elleni tilalmat Republikánus és demokrata törvényhozók egy csoportja olyan törvénytervezetet terjesztett be a kongresszusban, amely elfogadása esetén megszigorítaná a Kuba elleni amerikai gazdasági-kereskedelmi tilalmakat. Az intézkedés egyik fő kezdeményezője Jesse Helms, a szenátus külügyi bizottságának elnöke, aki Fidel Castro egyik legádázabb ellenfelének számít az Egyesült Államokban. Az indítvány beterjesztése után a szenátor visszautasította azt az érvelést, amely szerint a szankciók enyhítése a kubai rendszer fellazulásához vezethetne. A törvényjavaslat értelmében betiltanának mindenféle üzleti kapcsolatot olyan külföldiekkel, akik a havannai kormány által elkobzott, egykori amerikai tulajdont vásároltak. Beszüntetnék a cukor- és szirupimportot azokból az országokból, amelyek kubai cukrot dolgoznak fel. Az amerikai képviselők Kuba felvétele ellen szavaznának a nemzetközi pénzintézetekben, ha a fejlesztési bankok hitelt nyújtanának a szigetországnak. A tőkéjükhöz való amerikai hozzájárulást a kölcsön összegével csökkentenék; ugyan- anyival fognák vissza a volt kommunista országoknak folyósított amerikai segélyeket, amilyen összegben ők támogatják a kubai katonai vagy hírszerzési intézményeket. A Kuba elleni amerikai blokád eddigi keménységét nehezen lehetne fokozni — jelentette ki a havannai külügyminisztérium szóvivője - Jesse Helms szenátor, a washingtoni felsőház külügyi bizottságának elnöke a Castro-rendszerrel szembeni gazdasági embargó további szigorítását célzó törvénytervezetet terjesztett elő. Az ENSZ közgyűlése az elmúlt három évben az embargó megszüntetésére' szólító határozatot fogadott el. Ez mutatja, hogy az Egyesült Államok e politikája nem talál nemzetközi támogatásra, így igen nehéz lesz elérni, hogy a mostani szenátusi kezdeményezéssel „intemacionalizálják a blokádot”. Karadzic nagy háborút jósol Megnőtt a szerb nyomás Radovan Karadzic arra számít, hogy amennyiben kivonják az ENSZ Oltalmazási Erőit Horvátországból, „nagy háború” robban ki a horvátok és a szer- bek között. Karadzic azt mondta, hogy csapatai katonai támogatást fognak nyújtani kra- jinai szerb testvéreiknek, ha a horvát hadsereg valóban megtámadja őket. Karadzic ismét síkraszállt a krajinai és a boszniai szerbek uniója mellett. Franjo Tudjman horvát elnök valószínűleg nem akar háborút, de vissza akarja szerezni a szerbek által ellenőrzött Krajinát. Ha ez nem megy háború nélkül, a háború mellett fog dönteni — vélte a boszniai szerb vezető. Ha létrejön az unió, a boszniai muzulmán többségű kormányhadsereget ez arra fogja ösztönözni, hogy „megtámadjon minket”. Tehát a szerbek és muzulmánok között is háború tör majd ki, amely túlterjed Bosznia határain. Tudjman elveszíti Isztriát, és Szlavóniát, talán Zágrábot megtarthatja —jövendölte. Karadzic úgy nyilatkozott, hogy hajlandó lenne tárgyalni Izetbegovic boszniai elnökkel a boszniai konfliktus megoldásáról. Kérdőjelek A Ferenczy Europress kommentárja Mégis jó szelünk van? A magyar csatlakozás időpontja ezen a héten sem vált konkrétabbá sem az Európai Unió, sem a NATO esetében, úgy tűnik, mégis előbbre jutottunk. Horn Gyula kormányfő mostani belgiumi, illetve luxemburgi útjától természetesen nem is lehetett reálisan azt várni, hogy áttöréshez vezet ezen a téren. De önmagában örvendetes, hogy a miniszterelnök — akárcsak Olaszországban Göncz Árpád államfő és skandináv kőrútján Kovács László külügyminiszter — a vártnál pozitívabb visszajelzéseket kapott integrációs törekvésünk változatlan támogatottságáról. Az elmúlt néhány hét bizonytalansága után tehát mégis csak segítő „hátszelet” érezhetünk Nyugat felől — fogalmaztak egyes, a kormányfő kíséretében lévő újságírók. Előbb az Európai Unió és aztán a NATO? Vagy épp fordítva? Melyik szervezet felvételi követelményeit könnyebb teljesíteni? Megkezdődhetnek-e a konkrét csatlakozási tárgyalások az általunk javasolt időben (1997), s csakugyan van-e esély, hogy az ezredfordulóra be is fejeződjön a más államok esetében néha hosszú évekig tartó folyamat? Elfogadják-e partnereink azt a magyar alapelvet, hogy a kibővülés ne „csomagterv”-alapon, hanem az egyéni teljesítmény alapján történjen? Jó pár ilyen és hasonló kérdés maradt nyitott a mostani brüsszeli vizit után is. Mi az, ami mégis minden korábbinál világosabbá válhatott? Az, hogy remélhetjük: európai partnereink a jövőben nem egy-egy kiragadott elemét vizsgálgatják majd politikánknak és gazdaságunknak, hanem egészében elemzik Magyarország helyzetét. S ilyen körülmények között különösképpen fontos, hogy tudjuk, merről és milyen erővel fúj a szél... Kohl újabb figyelmeztetése Szükséges az embargó Helmut Kohl figyelmeztette az amerikai kongresszus vezetőit, hogy ne kapkodják el a boszniai fegyverszállítási tilalom egyoldalú feloldását. A német kancellár Bili Clintonnal csaknem három órán át folytatott tárgyalásai után találkozott Robert Dole-lal, a szenátus többségi republikánus csoportjának a vezetőjével. A kongresszusban tett látogatását követően megtartott sajtóértekezletén leszögezte, hogy véleménye szerint nem lenne célszerű a fegyverszállítási embargó beszüntetése. Jelezte, hogy a kérdés felmerült az amerikai törvényhozókkal tartott megbeszélésein, de nem követelésszerűen. A tilalom amerikai részről történő — akár egyoldalú — feloldására Robert Dole republikánus képviselő terjesztett be törvényjavaslatot január elején. A Discovery asztronautái visszatérnek a fedélzetre, miután végrehajtották feladatukat a világűrben. FEB-REUTERS Egymillió dollár értékű, 10 tonnányi elkobzott elefántcsontot égetett el a kenyai környezetvédő szolgálat Nairobiban. FEB-REUTERS Elvetett indítvány Spanyolországban A spanyol parlament elutasította az ellenzék indítványát, hogy állítsanak fel vizsgálóbizottságot a GÁL terroristaellenes csoportok ügyeinek felderítésére. A szeparatista baszk szervezet, az ETA ellen küzdő terroristaellenes csoportok a 80-as években 27 embert öltek meg. A konzervatív és kommunista ellenzék azzal vádolja a kormányt, hogy benne van a keze ezekben az akciókban. Zendülő katonák Mexikóban Zedillo mexikói elnök elrendelte a harcoló zapatista zendü- lők vezetőinek letartóztatását. Az utasítás közvetlen előzménye, hogy a rendőrség titkos fegyverraktárakra bukkant, amelyek azt bizonyítják, hogy a zendülő Zapatista Nemzeti Felszabadító Hadsereg akciókat tervezett Mexikóvárosban és az ország más részeiben. Arafat Gálinak panaszkodik Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet VB elnöke sérelmezte, hogy Izrael nem tartja be az 1993. szeptemberi békemegállapodás fő pontjait. Arafat Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz eljuttatott levelében számolt be erről. A palesztin vezető levelében nem kért ENSZ-fellépést a békemegállapodás betartatására. Elutasított perui javaslat Alberto Fujimori perui elnök elutasította Ecuador tűzszüneti javaslatát, amelyet szomszédos ország csütörtökön terjesztett elő. Galo Leoro Franco ecuadori külügyminiszter azonnali hatályú, meghatározatlan időre szóló tűzszünetet javasolt humanitárius okokból. Brazília városban csütörtökön este folytatódtak a két ország közötti megbeszélések. Párizsban hasist foglaltak le Hatalmas mennyiségű, 4.5 tonna hasist foglaltak le a francia vámosok Marseille kikötőjében, egy hajó fedélzetén. A kábítószer egy konténerben volt. A hajó Bejrutból érkezett, s a hasis is közel-keleti eredetű. Mock aláírta a keretegyezményt Mock osztrák külügyminiszter tegnap a NATO brüsszeli központjában országa nevében aláírta a „Partnerség a békéért” program keretegyezményét. Az osztrák csatlakozással immár huszonötre nőtt a „békepartner” országok száma. Finnország és Svédország után Ausztria a harmadik semleges politikát valló állam. Fenyegetödző kamasz terroristák Két kamasz érkezett a baskír főváros repülőterére egy autóbuszrakomány tússzal. A su- hancok hatalmukba kerítették a távolsági buszt Ufa melletti falujukban, s a túszok felrobbantásával fenyegetőzve fegyvert és egy Izrael vagy Szíria felé útrakész repülőgépet követeltek. A repülőtéren azonban megzavarodtak egyik foglyuk pánikreakciójától, s tétovázásuk elég volt a biztonsági embereknek a 15 illetve 16 éves brigantik lefegyverzéséhez. Támadást indított a kemény vonalas iszlám kormány a szudáni Népi Felszabadító Hadsereg ellen, amely rakétákkal készül a védekezésre. feb-reuters
