Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-09 / 7. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1995. január 9., hétfő Kevesebb állás Fejér megyében Tovább csökkent a bejelentett üres álláshelyek száma Fejér megyében, jelenleg mindössze 2100 munkahelyre várnak — főként fizikai munkakörbe — jelentkezőket. A munkahelyek többsége nem túl vonzó az állástalanok számára, hiszen több, mint negyedüket fél éve nem sikerült betölteni. A dunántúli megyében egyébként tovább csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, s jelenleg mintegy 22 ezren vannak állás nélkül. A legnehezebben a közép korosztály, a 36-45 évesek tudnak elhelyezkedni, közülük hatezernél többen keresnek fél- egyéve munkahelyet. Javultak viszont a fiatalok elhelyezkedési esélyei. Szigorít az elektromos művek A Budapesti Elektromos Művekhez (Elmü Rt) tartozó több mint 1,2 millió fogyasztó először márciusban fizeti majd az új tarifáknak megfelelő áramdíjat. Börcsök Dezső, a cég elnök-vezérigazgatója elmondta: 52 féle tarifa alapján készítik az évi 18 millió számlát. A díjbeszedés megszervezése több mint 2 milliárd forintba került a cégnek. Emellett plusz ezer embert felvettek, 8 fogyasztói irodát létesítettek, és jelentősen fejlesztették a számítástechnikát. A 36 milliárd forintos éves tarifabevétellel dolgozó rt-nek 2 milliárd forinttal tartoznak a fogyasztók, s ebből 1,2 milliárd a lakossági díjhátralék. Nincs vélemény a biztonságról Teljes a közvetlenül érintett térség lakosságának érdektelensége a december elejétől kiállított anyag iránt, mely a Léva melletti Mohiban épülő szlovák atomerőmű biztonságát szolgáló tervezetet tárja közszemlére. Az atomerőmű biztonsága érdekében tett fokozott intézkedéseket, illetve az erőmű környezeti hatásait ismertető anyagot Léván, Aranyosmaróton, Verebélyen, Tolmácson, valamint a bécsi, prágai, kijevi, varsói, és budapesti szlovák nagykövetségen bocsátották közszemlére. Megbukott a „recept” A volt szocialista országok mezőgazdaságának átalakításában nem állta ki a tények próbáját az importált kapitalista recept. Az olasz befektetők kísérletei megfeneklettek a bürokrácia és az ellenséges szemlélet miatt — írta tegnapi számában a Corriere della Serra című napilap. Az olasz újság épp egy olasz vállalkozó tokaji kudarcával illusztrálta, hogy milyen nehézségek várnak azokra a befektetőkre, akik Közép- és Kelet-Európa mezőgazdaságában akarnak beruházni. Schilling a valutarendszerben Az osztrák schilling mától belép az európai valutarendszer váltóárfolyam — és intervenciós mechanizmusába, ám ez nem változtatja meg az osztrák valutapolitikát, amely továbbra is szorosan köti a schillinget a német márkához. A schilling-ECU árfolyamot 13,7167 schillingben állapították meg. Ausztria belépésével immár tíz ország tartozik az európai valutarendszerhez, amelyet 1979-ben a stabil európai valutaövezet megvalósításának céljával hoztak létre. TÖBB MINT EZER ÜGYFÉL keresi fel havonta a kaposvári Rotech Kft szervizét. A cég egyik részlege ugyanis háztartási gépek és szórakoztató elektronikai berendezések javításával foglalkozik. A megyében ők az egyik legnagyobb garanciális szerviz, több mint harminc forgalmazóval állnak kapcsolatban Fotó: Kovács Tibor Három éve működnek a befektetési alapok 43 milliárd forint indulótőkét gyűjtöttek Új támogatások, rendeletek és szabályok Változó jogszabályok az agrárágazatban A befektetési alapok 1992- től a múlt év végéig 43 milliárd forint indulótőkét gyűjtöttek össze, ennek több mint a felét 1994-ben. 1992-ben öt, 1993- ban tizenhárom, 1994- ben tizennyolc alap jött létre. Mindezek — egy kivételével — zárt végű alapok, és az öt ingatlanalaptól eltekintve valamennyi értékpapírokba fekteti vagyonát. Az értékpapír-alapok kétharmada csak államkötvényekből állítja össze portfolióját, a többi részvényeket is vásárol. A tavaly létrejött alapok többsége azonban már részvényalap volt. A befektetési alapok 1992-ben 5,1 milliárd forintot, 1993-ban 15,63 milliárd, 1994-ben 22,25 milliárd forintot gyűjtöttek össze. A legnagyobb alapokat tavaly hozták létre: a Cívis Alap indulótőkéje 9,312 milliárd forint, az OTP II. alapé 4,628 milliárd forint lett. A sorban utánuk következő, 1993-ban alakult Pillér 1 Alap indulótőkéje 3,2 milliárd forint volt. Az alapok által összegyűjtött tőke közel egy- harmada, 13,829 milliárd forint a Budapest Alapkezelőhöz került (Budapest I, II, III alapok, Cívis Alap). Az OTP Alapkezelő (OTP I, II, III alapok) 6,155 milliárd forintot, a Prudent-ln- vest (Pillér 1,2) 5,2 milliárd forintot gyűjtött. Kétmilliárd forintnál nagyobb indulótőkére tett szert a CA Alapkezelő (2,92 milliárd), az Europool (2,37 milliárd) és a Quaestor (2,182 milliárd), az InvestorMKB (2,11 milliárd), és megközelítette ezt a K és H Alapkezelő is (1,955 milliárd forint). A részvényalapokhoz mindeddig 3,099 milliárd forint, az ingatlanalapokhoz 7,441 milliárd, az államkötvény-alapokhoz 32,45 milliárd forint került. Az államkötvényalapok átlag 1,545 milliárd forintos, az ingatlanalapok 1,488 milliárd, a részvényalapok 310 millió forintos alaptőkével indultak. Az alapok fele tavaly jött létre. Egyebek között a Budapest III. alap indulótőkéje 1,096 milliárd forint lett, a Cívisé 9,312 milliárd forint (Budapest Alapkezelője), a CA Növekedési Alapé 330 millió, a Piasz- ter 68-é 850 millió (CA Alapkezelő). Az elmúlt év végén mind az Országgyűlés, mind pedig a kormány számos olyan jogszabályt alkotott, amelyek módosítják az agrártámogatási és szabályozási rendszert. A fontosabb jogszabályváltozásokról Mikó Zoltánt, a szaktárca jogi főosztályának főosztályvezető-helyettese tájékoztatta a sajtót. A jogszabályok közül kiemelkedően fontos az ezévi költségvetési törvény. E jogszabály földművelésügyi minisztériumi fejezetében többek között a mezőgazdasági, erdészeti alap támogatására 9 milliárd forintot, erdőszerke- zet-átalakításra, fásításra 1 milliárd forintot irányoz elő. A pénzügyminisztériumi fejezetben mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatásra 35 milliárd, agrárpiaci támogatásra és állami felvásárlásra (intervencióra) 7,5 milliárd, továbbá az agrártermelés költségeit csökkentő támogatásra pedig további 8,5 milliárd forintot biztosít. Január 1-jén lépett hatályba az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről szóló 187/1994. (XII. 30.) számú kormányrendelet. Ennek alapján vehető igénybe a 10 százalékos kamattámogatás a mezőgazdasági tevékenység végzéséhez felvett hitel esetében. Állami garanciavállalással a pénzintézetektől hektáronként legfeljebb 16 ezer forint összeghatárig vehető fel hitel. Ezentúl új mezőgazda- sági gép vásárlásához igénybevett kölcsönnél 70 százalékos kamattámogatás kérhető. Emellett az éves bérleti díj 12 százalékának megfelelő mértékű támogatás jár a mező- gazdasági gép tartós bérletéhez. A mezőgazdasági tevékenység anyagköltségéhez a felvett tagi kölcsön után 10 százalék a kamattámogatás mértéke. A rendelet alapján egyes mezőgazdasági termékek termeléséhez hektáran- ként 2000 forint támogatás vehető igénybe. Az ágazat szervezeti-szerkezeti átalakulását, reorganizációját elősegítő a melioreá- cióhoz, az öntözési beruházásokhoz, az erdőtelepítésekhez, az erdőszerkezet átalakításához, valamint a fásításhoz az elmúlt évben nyújtott támogatások rendszere továbbra is fennmarad. Módosult a szövetkezeti törvény is. A módosítások érintik a szövetkezeti közgyűlésre vonatkozó rendelkezéseket. A szétválás esetén szigorodtak az eljárási szabályok, továbbá a kívülálló üzletrész tulajdonosokat megillető jogok is változtak. Ezen túlmenően a módosítás hatályon kívül helyezte a települési szétválásra vonatkozó — az Országgyűlés által a múlt évben elfogadott — rendelkezéseket. Ez egyben a mezőgazdasági szövetkezetek esetében a speciális és a könnyített szabályok szerinti szétválás lehetőségének megszűnését jelenti. Ezt követően a szétválásra a továbbiakban csak az általános szabályok szerint lesz mód. A hegyközségekről szóló törvény várhatóan a boreredet- és minőség védelmében hoz érdemi változást. Ez a törvényjavaslat idén március 1-jén lép hatályba. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításának részeként többek között a kárpótlás során szerzett termőföld forgalmát segítő rendelkezéseket fogadtak el. A társasági adóról szóló törvény módosításával pedig megkönnyítették a kívülálló üzletrész-tulajdonosok üzletrészének a szövetkezet által történő megvásárlását. Növekvő deviza-spekuláció és tőkemenekítés Magyar dollármilliók külföldi bankokban A gazdaság-liberalizációval párhuzamosan jelentősen megnövekedett Magyarországon a deviza-spekuláció, amely részben nehezíti a közgazdaságilag indokolt árfolyampolitika folytatását és megterheli a jegybank deviza- tartalékait is, másrészt természetes velejárója az épülő piacgazdaságnak. A Magyar Nemzeti Bank elemzései szerint a deviza-spekuláció hatásai több- irányúak. A -bankközi devizapiacon a banki spekuláció általában rövid távú, és az előre sejtett kisebb leértékelésekre érzékeny. Ezek a folyamatok fontos jelzésül szolgálnak a gazdálkodók szélesebb köre számára. A devizapiacon kialakult folyamatoknál lényegesen nehezebb nyomon követni a spekulációs célú nemzetközi tőkemozgásokat. Ezek alapvetően kétirányúak. Nem elhanyagolható a magyar gazdálkodóknál tapasztalható tőkemenekítés, valamint a külföldi spekulációs célú tőkebeáramlás. Az MNB becslései szerint 1992 második félévétől 1994 első félévéig a magyar gazdaságból burkolt formában kivitt tőke meghaladja az 1 milliárd dollárt. Jó módszer erre például az export-alulszámlázás, vagy import-felülszámlázás, az exportbevétel késleltetése, illetve az import korai kifizetése. Ezzel éppen ellentétes irányú a spekulációs célú külföldi tőkebeáramlás. A pénz részben működőtőke formájában, vagy vállalati devizahitel keretében kerül az országba. Az ilyen jellegű pénzmozgás egyáltalán nem elhanyagolható. Bizonyítja ezt, hogy miközben az ország folyó fizetési mérlegében az elmúlt két évben jelentős hiány alakult ki, az ország devizatartalékai nem csökkentek, hanem számottevő mértékben növekedtek. Az MNB legutolsó adatai szerint a jegybanki tartalékai nagysága október végén 6,9 milliárd dollár volt, míg egy esztendővel korábban ilyen célra 5,7 milliárd dollár állt rendelkezésre. Minőségi alapanyagok Teljes termékpalettájára megszerezte az ISO 9001-es minősítést az Első Vegyi Indust- ria Részvénytársaság. Mezei József, az ÉVI Rt vezérigazgatója elmondta, hogy a minőségi tanúsítványt az ÉVI külföldi és belföldi piacai megtartása és növelése érdekében szerezte meg. A külföldi kooperációs kapcsolatokban mindig megkövetelik a szabványos minőséget, s ugyanez az elvárás a hazai gyárak részéről is egyre gyakrabban fogalmazódik meg. Az ÉVI a magyar gyógyszeriparnak is szállít alapanyagokat, s ennek feltétele is a szabványos minőség. A magánkézben levő, három éve részvénytársaságként működő ÉVI 1994-ben is sikeres évet zárt: 1993-hoz képest növelte árbevételét, amely megközelítette a 900 millió forintot. A nyereség pedig csaknem 30 millió forinttal magasabb a tavalyelőttinél. Az államkötvények vételi és eladási árfolyamai 1995. január 6. nettó vételi nettó eladási felh. kamat eladási árf.-hoz kötv. árfolyam % árfolyam % % tartozó 1995.01.06. hozam % 1995/A 88,04 88,59 3,53 31,76 1995/B 87,04 87,64 2,11 31,82 1995/C 98,97 99,05 16,25 26,74 1995/F 92,27 92,70 8,76 31,60 1995/G 92,18 92,68 7,96 31,66 1995/H 91,54 92,08 6,30 31,71 1996/A 77,02 78,08 0,41 33,31 1996/B 87,69 88,38 16,73 32,16 1996/C 87,01 87,73 15,82 32,22 1996/F 83,86 84,72 11,22 32,55 1996/H 91,52 92,40 18,22 32,44 1996/K 93,49 94,61 3,25 33,19 1997/C 75,39 76,52 14,48 32,25 1997/D — — — 1997/E 99,50 100,50 9,60 1997/H 89,04 90,48 15,34 30,67 1997/J 99,50 100,50 1,10 1997/K 98,50 99,50 11,35 1998/A 99,00 100,00 21,02 1998/D 98,50 99,50 3,73 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk. Bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. A megjelölt árfolyamok maximum 1 Mó forint névértékű kötvény vételére, illetve 3 Mó forint névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza, ahol részletes információt nyújtunk az érdeklődőknek. (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., tel. szám: 419-411, fax: 412-959).
