Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-09 / 7. szám

1995. január 9., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 1100-an ötven tanfolyamon Tanulnak a munkanélküliek A Somogy Megyei Munka­ügyi Központ legfrissebb ada­tai szerint — a 16 ezer 121 regisztrált munkanélküli közül — ötvenkét szakképesítést nyújtó tanfolyamon 1197-en vesznek részt. A csoportos képzés keretében 427 pálya­kezdő fiatal tanul. A tizenöt betanító tanfolyamon pedig 338 az állástalanok, köztük 91 a pályakezdők száma. A munkahellyel rendelkezők közül kilenc szakképesítés nyújtó tanfolyamon 107-en tanulnak. Vállalkozóvá válásuk tá­mogatása során újabb 33 ál­lástalannak állapították meg a munkanélküli járadék össze­gének megfelelő támogatást. Foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatásban 393 munkáltató 694 alkalma­zottja után részesül. A Foglalkoztatási Alapból finanszírozott korengedmé­nyes nyugdíjasok száma So­mogybán 22. A munkahelyte­remtő beruházás keretében létrehozott új munkahelyeken 1224-en dolgoztak, tizenket­tővel kevesebben, mint az előző hónapban. Hadiözvegyeknek Adatokat az irattárból Hadiözvegy- illetve hadi­árva igazolásért többszázan keresték fel a közelmúltban a Somogy Megyei Levéltárat. Dr. Szili Ferenc levéltárigaz­gató elmondta: az esetek többségében viszont hiába kopogtatnak az intézmény­ben, mivel ezeknek az iratok­nak a jórésze a települési ön- kormányzatok irattárában ta­lálhatók. A kárpótlási ügyekben iga­zolást kérő hadiözvegyek és -árvák nagy része idős sze­mély, így nehézkes az uta­zása, s ráadásul feleslegesen is jön a kaposvári levéltárba, hiszen helyben meg tudnák szerezni a szükséges iratokat. A levéltárigazgató azt is hangsúlyozta: csak akkor cél­szerű az intézményhez for­dulni — akár írásban, akár személyesen —, ha az iratok nem találhatók meg az ön- kormányzati irattárakban. L. S. Tavasszal ismét lesz vásár Kaposváron (Folytatás az 1. oldalról) A kiállítás rendezői azt is elmondták, hogy egyre több a visszatérő kiállító. A ne­gyedszer megrendezett Ka­posvári Nemzetközi Tavaszi Vásáron több olyan cég lesz, amely már negyedszer kí­nálja itt termékeit és szolgál­tatásait. Szép számmal akadnak olyanok is, akik a múlt évet kihagyták: más vá­sáron mutatkoztak be. Az idén viszont újra visszatér­nek ide. A vásár vezetői nemcsak látnivalóval, hanem szórakoztató programokkal is készülnek. A kiállítók ígé­rik, hogy a vásár megszokott nagy attrakciója, a sok-sok akció és a kedvezményes vásárlási lehetőség az idén sem marad el. Húsvét előtt két héttel nyit majd ez a kiállí­tás, éppen ezért a hagyomá­nyokhoz híven már most megígérték, hogy rendeznek sonkavásárt is. A kiállítás egyik része az Utazás ’95 címet viseli. Itt idegenforgalmi szolgáltatása­ikat régi és új hazai kiállítók kínálják majd, de jelezték ér­kezésüket a tavaly már meg­ismert horvát, német, osztrák és szlovén irodák is. A So­mogy Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Megyei Vállalkozói Központ Alapítvány megkezdte már az üzletember-találkozók szervezését. Ezzel nemcsak színesíteni, hanem tartalma­sabbá is kívánják tenni a vá­sári programokat. S még egy jó hír, hogy a látogatóknak az idén sem kerül többe a vá­sár, mint tavaly volt. A felnőtt­jegyeket 100, a gyerekjegyet 50 forintért árulják. S ha a ta­vaszi vásáron szép tavasz is lesz, akkor minden bizonnyal sokaknak megéri majd egy vásárlátogató kirándulást. A koszorúcskán senki sem kapott kosarat Akiknek öröm a tánc — A beat-swing a sláger — Elég botlábúak a fiúk — újságolják a lányok a ka­posvári Kodály Zoltán Álta­lános Iskolában. — A lányok is — vágják rá kórusban a nyolcadikos kamaszfiúk. — Nem volt ez máshogy harminc éve sem —véli Szép Elemér tánctanár —, akkor is folyton acsarkodtak egymás­sal a fiatalok, de most szaba­dabban mondják meg egy­másnak a véleményüket. A 24 órás tanfolyamon tán­cot és illemtant együtt tanul­nak a diákok. A mostani tizen­egy pár zöme tavaly is részt vett Szép Elemér óráin. Az utánozhatatlan tánciskolái hangulat hozta őket újra visz- sza. A temperamentumos szamba, az elegáns bécsi ke­ringő, vagy éppen az „egy- máshozbújós” táncok. A pénteki koszorúcska „fő­próbáján” csíptük el a nyolca­dik osztályos Dombosi Csa­bát. — Nekem mindegy, hogy milyen zenére táncolok, csak mozogni kelljen —jegyzi meg. — Lehet népzene is, hiszen a Somogyi Aprókban is táncolok Németh Ágnesnél. A szamba a kedvencem. Érdekes tánc. Cserti Viktóriánál a beat-swing az első. Mint mondja: jó ütemes tánc, ezért szereti. Csuhaj Rolandot arról faggatom, vissza­Szép Elemér tanítványaival a főpróbán Fotó: Király J. Béla utasították-e már a lányok. — Csak néha kapok kosa­rat, de akkor másnál próbál­kozom — feleli mosolyogva. A hetedikes, csokornyak­kendős Szász László szülei tanácsára iratkozott be, de nem bánta meg. A swing a kedvence. — A mostani fiatalok a „za­jos” táncokat szeretik — véle­kedik Szép Elemér, aki három évtizede oktat táncot az Anna utcai iskolában. — A félszeg gyerekből a tanfolyam végére bátor hölgy vagy úr lesz; olyan táncos alapokkal, amelyek nélkül nem mehet be disz­kóba, bálba, lakodalomba. Aki nem mer párjával kiállni a par­kettra, az még a saját lako­dalmában sem tud felszaba­dultan táncolni. Enélkül pedig nem öröm a tánc. Szülők, nagyszülők, barátok gyűltek össze a koszorúcs­kán, hogy megnézzék, mit tudnak a diákok. Szép tanár úr tanítványaival sorra vette a klasszikus táncokat; a valcert, az angol keringőt, a szambát, a foxot, a tangót, a csa- csa-csát — többek közt —, s az oly kedvelt beat-swinget is bemutatták. Ezen az estén egyetlen fiú sem kapott kosarat. (Lőrincz) 30 milliós költségvetés Büssüben az idén 30 millió forint a költségvetés. Az ösz- szeg meghatározó részét, közel háromnegyedét intéz­mények fenntartására fordít­ják. Ezenkívül jelentős meny- nyiségű pénzt költenek szo­ciálpolitikai, egészségügyi feladatok végrehajtására. Olcsó telkek Nagyberényben A közelmúltban 13 család telepedett le Nagyberényben, a Siófok vonzáskörzetében fekvő településen. A helybeli önkormányzat a továbbiak­ban is ösztönzi a betelepü­lést; 600-700 forintért ad el közművesített, vízzel, vil­lannyal és gázzal ellátott tel­ket. A külföldi polgárok is egyre gyakrabban vásárolnak házat a melegvízforrásáról is ismertté vált településen. Ed­dig négy osztrák és egy svájci család élt ezzel a lehe­tőséggel. .A. kaposi Örökségről A Megyei és Városi Könyv­tárban gyűltek össze a Ka­posi Kiskönyvtár könyvsoro­zat szerkesztői és kiadói. Szí­jártó István szerkesztő ráz eddig megjelent három köte­tet értékelte és a sokszínű sorozat jelentőségéről be­szélt. Dr. Klujber László, Ka­posvár kulturális igazgatója a kiadó önkormányzat nevében megjegyezte: örül a színvo­nalas kiadványoknak, s arról tájékoztatta a beszélgetés résztvevőit, hogy a város költségvetés-tervezetében szerepel a sorozat további támogatása. Az Örökségre egyébként kilencszázezer fo­rintot szavazott meg a ko­rábbi közgyűlés. Ez öt kötet előállítására elegendő. Gyugyi segélyek A gyugyi önkormányzat 1 millió 100 ezer forintot fordít segélyekre, támogatásra. Legtöbbet, mintegy 307 ezer forintot rendszeres nevelési segélyként ad a rászorulók­nak. Ebből kilenc család, összesen 16 gyermek része­sül. A szőlösgyörökön tanuló 28 diák után 984 ezer; a hét óvodás után pedig 379 ezer forintot fizet évente. A norma­tíván fölül gyermekenként mintegy 54180 forintot fordít az ellátásra. A lengyeltóti di­ákotthonban lakó két tanuló után 20 ezer forintot fizet. Fő feladat a karbantartás A megújult taranyi önkor­mányzat életében a fő felada­tot az intézmények fenntar­tása mellett a községi kapr- bantartások finanszírozása jelenti ebben az esztendőben is. A község legnagyobb be­ruházása a tavaly megvaló­sult gázprogram volt, amely több mint harminc millió fo­rintba került. A Szép csapat szereplése Budapesten rendezték meg a Ki tud többet Magyar- országról? című televíziós ve­télkedősorozat első közép­döntőjét. A szombat esti ve­télkedés — amelyet élőben közvetített a televízió — té­mája az általános műveltségi kérdéseken túl, Észak-Ke- let-Magyarország ismerete volt. A középdöntőbe jutott kaposvári versenyzők — dr. Szép Tamás és dr. Halász Lajos ügyvéd, valamint Zetz József, a Munkácsy Mihály Gimnázium tanára — máso­dik helyezettek lettek az in­duló öt csapat közül. Jutal­muk — többek között — egy mélyhűtőláda és egy mikro­hullámú sütő volt. Téli nagyjavítás Szorosadon A közelmúltban megkezd­ték az erő- és munkagépek téli nagyjavítását a szorosadi Koppány-völgye Mezőgaz­dasági Szövetkezet gépjavító műhelyében. Az idén mintegy másfél millió forint áll rendel­kezésre, hogy a szövetkezet­ben a szükséges munkákat elvégezzék. Ebben az esz­tendőben várhatóan tízmillió forintot költhetnek majd a gépműhelyben felújításra, ja­vításra. Telefon a fajsziaknak Abban reménykednek a somogyfajsziak, hogy idén, az év első felében a Matáv beköti a krosszbar rendszerű telefonokat a településen. Niklára, Nemesvidre és So- mogyfajszra ugyanis már kite­lepítették a kisebb alközpon­tokat. Elkészült a fogadóál­lomás és már árkolnak is a somogyfajsziak. Kalkulálni azonban még nem tudnak, mert a bekötés költségeiről a Matáv ezidáig még nem adta meg a kellő tájékoztatást a leendő telefontulajdonosok­nak. SOMOGYI HÍRLAP Lőrincz Sándor jegyzete Komfort és kockázat Amikor a sántosi polgármesterasszony postáról, gyógy­szertárról álmodott, papírra vetette további elképzeléseit, né- hányan a fejéhez vágták: ez a vágyálmak vágyálma. Nem lesz belőle semmi. Antalné Keresztes Mária — mondhatott bárki bármit — nem hallgatott senkire, tette a dolgát. Pályáza­tokat írt, lobbizott és magyarázott. Megnyílt a posta, a gyógy­szertár, új helyre költözött a polgármesteri hivatal, a szociális gondozóban klubhelyiséget adtak át a fiataloknak — s a ter­vet túlteljesítve — még a közvilágítás is korszerűbb lett a fa­luban. Bebizonyította: asszony létére is képes felrázni a 623 lelkes települést, s hogy a fiatalokat odakösse, december óta népművelője is van Sántosnak. Amikor megnéztem a község legújabb „büszkeségét”, a köztéri órát, egy puskaporos hangulatú, személyeskedések­től nem mentes falugyűlés képei keveregtek bennem. Antalné ekkor adott számot az elvégzett feladatokról, s ekkor beszélt terveiről is. A helybéliek közül felállt egy éltesebb férfi, aki a fröcskölődések ellenére köszönetét mondott a polgármeste­rasszonynak. Az önkormányzati választásokon a szavazók 74,4 száza­léka voksolt az agilis asszonyra. Ha nem is szemtől szemben, de ennyien mégiscsak megköszönték a munkáját. így to­vábbra is ő maradt a falu első asszonya. Szőheti hát a közel­és a távoljövő terveit. Megszállottan, kellő kockázatvállalás­sal, keményen és következetesen. Néha erőszakosan. Mert — mint bebizonyosodott — az idő, az elmúlt négy esztendő neki „dolgozott”. És a falunak, ahol — kritikák közepette ugyan, de — komfortosabbá vált a mindennapi lét. Hogyan tovább, somogyi közművelődés? Kevés pénzből sok programot (Folytatás az 1. oldalról) — Volt egy minta előttünk, azt szeretnénk követni — mondta Szőke József, a nagyatádi művelődési központ megbízott igazgatója. — Or­mai István és stábja a sok­színű kulturális élet garanciája volt. Ebben az évben is meg­próbálunk talpon maradni, és szolgálni, úgy, mint eddig. Jól indult az év a marcali művelődési központban. A népművelők azt remélik, ez az esztendő is legalább olyan si­keres lesz, mint a január 2-áh tartott újévi koncert. Tornainé Molnár Gertrúd népművelő szerint akkor ismerik csak el munkájukat az emberek, ha valamennyi korosztálynak kí­nálnak programokat. Gazdagabb lesz a szakköri paletta, helyt adnak a Berzse­nyi szavalóversenynek, több programot vállaltak a tavaszi fesztiválból, s méltóképpen megemlékeznek Bernáth Au­rél 100. születésnapjáról is. A város gondos gazdája az in­tézménynek, s emellett jópár helyi vállalkozó és cég is tá­mogatja a központot; belátva: érdemes pénzt áldozni a kul­túrára. Bár álom maradt az állandó színház Siófokon, Takács Sándor, a Dél-Balatoni Kultu­rális Központ igazgatója még­sem szomorkodik. Jelenleg nyolc színházbérletes elő­adássorozatra jár a publikum. A bérletesek harminckilenc százaléka — több mint ezer­kétszáz ember — a külső-so­mogyi kisfalvakból váltott bér­letet. Az intézmény együttmű­ködik a Kálmán Imre Alapít­vánnyal, az idén is megren­dezi a Nemzetközi Arany­kagyló Folklórtalálkozót, és házigazdája lesz egy zenei fesztiválnak is. A kulturális központ a civilszerveződése­ket is támogatja. Az igazgató elmondta: a nyár az idegen- forgalmi szolgáltatásoké, ám az erre irányuló programok nem vihetik el a közművelő­dési célokra szánt forintokat, így az üzlet lesz az első a nyári szezonban. — A terembérbeadás ezen­túl is bevételi forrás lesz — tá­jékoztatott Kövesi Aranka, a barcsi művelődési ház igazga­tóhelyettese. — Az amatőr mozgalmon szeretnénk lendíteni; bár cso­portjaink ebben az évben nem hiszem, hogy kijutnak kül­földre. Az iskolákkal közvetle­nebb kapcsolatot építünk ki, és a külső kezdeményezése­ket is támogatjuk. A lakosság­nak pedig elsősorban a pénz­tárcájához szabjuk a rendez­vényeket. Király Zoltán, a kaposvári városi művelődési központ igazgatója elmondta: sok új­donságot nem vezetnek be az idén, de a középiskolásoknak érettségire és felvételire felké­szítő tanfolyamot indítanak. Az igazgató elégedett, hiszen 1994-ben mintegy 200 ezer lá­togató fordult meg rendezvé­nyeiken. A tabi művelődési házban azt tervezik, hogy a kevés hasznot hozó büfét átalakítják minipizzériává, hogy az onnan származó hasznot visszafor­dítsák a kultúrára — tudtuk meg Czaba Józsefné igazga­tótól. A csurgói művelődési ház büszke a nemrég alakult ha­gyományőrző tánccsoportjára. Pallag Katalin igazgató szerint minden korosztály megtalálja a számára legmegfelelőbb programot. Légyen szó nyári táborozásról, játszóházról, nyugdíjasdélutánról vagy bá­labontásról. Lőrincz Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents