Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-02 / 1. szám
1995. január 2., hétfő SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 7 Göncz Árpád újévi köszöntője Reménység és türelemtartalékok (Folytatás az 1. oldalról) Az esztendő politikai sikerének, nagy előrelépésnek ítélte Göncz Árpád, hogy a helyi ön- kormányzatok mellett a félezernyi nemzetiségi önkormányzat létrejöttét. — Szívemből remélem — mondta —: ezek közös hazánkban élő nemzeti kisebbségeink kulturális autonómiájának megalapozói, nemzeti hagyományaik védelmezői lesznek. — Mindennapjaink 1994-ben nem lettek könnyebbek — mondta újévi köszöntőjében Göncz Árpád köztársasági elnök —: sok család sok mindenről volt kénytelen lemondani, hogy hétköznapjai törékeny egyensúlyát, fiai-lányai tanulását, olykor napi betevő falatját biztosítsa. Az ország nyugati és keleti fele közt sem csökkent a különbség. 1994-et az ENSZ a Család évének minősítette. Ideje hát tudomásul vennünk, hogy gazdaságpolitika, iparpolitika, lakáspolitika, oktatáspolitika, ifjúságpolitika, foglalkoztatáspolitika, egészségpolitika, szociálpolitika mind egyetlen egység, amelynek valamennyi eleme végsősoron közös célt kell, hogy szolgáljon: az emberi kis közösség, a család érdekét, amely egyaránt nyújt védelmet munkaadónak és munkavállalónak, fiatalnak-öregnek, a jövőnek — amelynek gyermekeink — sajnos egyre fogyatkozó számú gyermekeink — a letéteményesei. Mint ahogyan ideje tudomásul vennünk, hogy az ország polgárainak jókora hányada a társadalomból kirekesztve él. Súlyos és veszélyes kérdés ez: megoldásának halogatása a társadalom egészére üt vissza. Helyzetünk a világban — ha változott — a javunkra változott. Mindinkább részesei vagyunk egy történelmi folyamatnak, az európai egység létrejöttének. Menetrend birtokában vagy anélkül, leszögezett alap- feltételek ismeretében vagy azok nélkül, NATO-n belül vagy kívül, Közép-Európa többi népeivel vagy egymás után, tetszik vagy nem tetszik, de napról napra, visszafordíthatatlanul közelebb kerülünk a politikai Európához, az Európai Unióhoz. Magunk sem vesszük észre: közelebb kerül a törvényalkotásunk, gazdasági szerkezetünk és kapcsolat- rendszerünk, tudományos életünk, társadalmi tudatunk és értékrendünk. Van ebben jó és van ebben rossz: ideje volna végiggondolnunk csatlakozásunk várható gazdasági, társadalmi és kulturális következményeit. Ideje volna elkészítenünk valószínű mérlegét, és felkészülnünk mindarra, amit nyerünk és veszítünk rajta. Mert, hogy nyerünk is, veszítünk is, az biztos. Csak egyvalamit nem engedhetünk meg magunknak: hogy önmagunkat nemzeti énünket veszítsük el. Ezután így folytatta: — Közelebb kerülünk a politikai Európához azért is, mert szomszédainkkal közösen, a közös történelmi kényszer nyomása alatt, vonakodva vagy sem, de mindinkább érezzük annak szükségét, hogy rendezzük végre közös dolgainkat. S ez magában foglalja határainkon kívül élő véreink sorsát és szabadságjogait. Ez a gyorsuló, mindannyiunkat, mindennap nehezen elfogadható és nehezen irányítható feladatok elé állító átalakulási folyamat határozza meg évek óta társadalmunk állapotát és közérzetét. Ami roszszabb, mint az állapota. Mert egy kialakulatlan versenytársadalom létbizonytalanságát a kényszerű alkalmazkodás szorongását tükrözi. A jövőkép hiányát. Aminek csak része a gazdaság állapota. Amely — most az év végén úgy tetszik — jobb mint amilyennek érezzük. Úgy tetszik, 1994 nemcsak a politikai élet, hanem a társadalom és a gazdaság állapotát tekintve is az érlelődő fordulat éve volt. A gazdaságról szólva azt mondta Göncz Árpád: — Annyi már megállapítható, hogy hosszú és meredek hanyatlás után ipari termelésünk közel 10 százalékkal emelkedett. A korábbinál fél százalékkal kevesebb energia- fogyasztás mellett. S termelékenysége a térségünkben kiemelkedően a legjobb. Mező- gazdaságunk eredménye — nehéz helyzete és értékesítési gondjai ellenére is — lényegesen jobb, mint 1993-ban volt. Az állatállomány csökkenése megszűnt, sőt, megindult a növekedése. Mindezek hatására joggal számíthatunk rá, hogy az egy főre eső bruttó hazai össztermék 3-3,5 százalékkal emelkedik. A lakossági megtakarítások összege mintegy 20 százalékkal, a beruházások összege összehasonlító áron — előzetes becslés szerint — 25 százalékkal emelkedett. A munka- nélküliség, hosszú évek óta az idén először, nemcsak a statisztika tükrében csökkent. Az ország valutatartaléka eléri a 7 milliárd dollárt. Kétségtelen: a költségvetés hiánya igen magas, s ez — bár a költségvetési hiánnyal még évekig leszünk kénytelenek együtt élni — megköveteli az állami kiadások szigorú csökkentését. De az a tény, hogy hazánk gazdasága háromévi meredek hanyatlás után ismét növekedésnek indult, azt is megköveteli, hogy a pénzügyi egyensúly helyreállításának szükségességét elismerve, gondoljuk végig a fejlődést szolgáló, hosszú távú gazdasági stratégiánkat is. Naponta hallom és olvasom, hogy nekünk semmi sem sikerül, Magyarországra összeomlás vár, az ország halálosan beteg. Külföldre szakadt hazánkfiai, akik hazai újságokból és itthonról kapott levelekből értesülnek az ország válságos állapotáról, olykor levélben közük velem őszinte részvétüket. Erre mindig ugyanazt felelem: legalább várják meg Mohácsot, s csak utána kezdjenek temetni. Ünnepi köszöntőjét így fejezte be a köztársaság elnöke: — Végezetül hadd mondjam meg Önöknek, hogy Önök a hétköznapok hősei. Ákik jósze- rint az első világháború óta tanulják, hogyan lehet, hogyan kell önmagunkon s egymáson segíteni. Hadd kérjek Önöktől az új év első perceiben valamit: ne csak az erejükkel, szűk anyagi eszközeikkel éljenek megfontoltan; gazdálkodjanak jól a reménység- és türelemtartalékaikkal 1995-ben is. Ami nem lesz könnyű év, az biztos, de semmi okom azt hinni, hogy a végre-valahára megindult kedvező gazdasági folyamat zökkenve megáll. Higgyék el nekem, lesz itt még szőlő — kezdetben kicsi fürt —, ha nem is rögtön lágy, de legalább madárlátta kenyérrel. Amit a magunk munkájával termelünk meg. Ehhez kívánok az új esztendőben mindannyiunknak erőt, egészséget, s ehhez kérem mindannyiukra Isten nélkülözhetetlen áldását. Vélemények a somogyi ötpárti megállapodásról A cél a működőképes megyei önkormányzat A tolerancia, az elesettek támogatása nemcsak két mandátumnyi erő lesz a megyei közgyűlésben. Ezt Kurdi Péter reméli aki dr. Kolber István egyik alelnök- jelöltje. A gépésztechnikus lelkész valamint Kari Péter, az MDF megyei elnöke és Garbera István, a KDNP megbízott megyei elnöke azokra a nyilatkozatokra is reagál amelyek a december 23-i megyei ötpárti megállapodás kapcsán lapunk december 28-i számában megjelentek. Mint ismeretes a megállapodást csak a So- mogyért Egyesület és a Kisgazdapárt nem írta alá. — Nem könnyíti meg a megegyezést, ha korábbi megbeszélések részleteire hivatkozva próbálunk magunk iránt szimpátiát ébreszteni, és nem az újság hasábjain kell üzengetni a feleknek, így remélve előnyösebb tárgyalási pozícióit. Ez Garbera István (KDNP) véleménye. Hozzátette, hogy aki nyilatkozott kifejtette: óhajtja a működőképes megyét. , — Ügy vélem, erre a választók szavazatai is köteleznek minden érdekeltet — tette hozzá. — Abban is biztos vagyok, hogy ez sült galambként nem repül a szánkba. Tudomásul kell venni: munka, egyeztetés, tárgyalás, kompromisszumok nélkül nem jöhet létre a megegyezés. A megyei önkormányzatban mindenki együttműködést szeretne. Ne fussunk hát felesleges köröket, mert ahhoz nemcsak a résztvevők, hanem a közvélemény is túlságosan fáradt. Mindenki egyenes, határozott és felelősségteljes döntést vár. Kari Péter MDF-elnök véleménye szerint a megyei közgyűlésben olyanok az erőviszonyok, amelyek a munkát veszélyeztethették volna, akár működőképességbeli zavart is előidézve. — Úgy gondolom — tette hozzá —, hogy a pártok arra kaptak megbízást, hogy működtessék, ne veszélyeztessék az intézményt. Volt olyan kor és időszak, amikor az obstrukciót nagyon keservesen megfizettették velünk. Az ötpárti megegyezés feladata, hogy a működőképességet biztosítsa. Pozitívan értékelhető, hogy az MSZP, a KDNP, a Fidesz, az MDF és az SZDSZ álláspontja megegyezik. Nem elvtelen megállapodás a december 23-i megegyezés, hanem pozitív kompromisszum. Olyan közéleti eszközök amelynek mellőzésétől az előbb említett működőképesség veszélyeztetése miatt eltekinteni hiba lett volna. Kurdi Péter az SZDSZ megyei elnöke (a megyei közgyűlés egyik alelnökjelöltje): — Örülök, hogy a közgyűlés a megye működőképességét tartja a legfőbb szempontnak. A működőképességnek azonban egyik legfontosabb feltétele az egymással való együttműködés. Sehova nem vezet erősítgetni vagy cáfolni azt, hogy Gyenesei István nélkül működőképes lesz-e a megye? Ez azért sem lehet kérdés, mert tagja a közgyűlésnek. A közgyűlés elnökét megválasztották, és dr. Kolber István munkatársakat akar maga mellé, nem pedig azt, hogy az erőviszonyokat leképezzék a vezetésben. Én is munkahelynek tartom elsősorban az alelnöki posztot, nem pedig valamiféle reprezentális lehetőségnek. Megtisztel Kolber István, hogy a januári tisztségválasztó közgyűlésen ismét engem javasol alelnök- nek. Azt is, hogy öt párt egymással egyetértésben támogat. Kifogás az is, hogy az al- elnökökre tett javaslat szerint a közgyűlésben kisebbségben lévő pártok adják az alelnököt. Azért remélem, hogy a megyei közgyűlésben az, amit az SZDSZ képvisel — tehát a tolerancia, az elesettek támogatása — nem csupán két mandátumnyi gondolkodásmódot jelent. Utolsó fizetés Ózdon Az Ózdi Foglalkoztatási Kft-vel munkaviszonyban álló 2100 dolgozóból hatszázan utoljára kapták meg havi járandóságukat, januártól ugyanis ennyivel kell csökkenteni a társaság létszámát. A Munkaerőpiaci Bizottság korábbi döntése értelmében a társaságnál foglalkoztatottak közül a két évet már letöltötte- ket el kell bocsátani. Ők már az előző napokban megkapták azokat a papírokat, amelyekkel az Ózdi Munkaügyi Ki- rendeltségen jelentkezhetnek, hogy január 2-tól nyilvántartásba vegyék őket. KDNP vélemény a parlamentről Az új parlament eddigi tevékenysége jónak, eredményesnek mondható — ezt Fü- zessy Tibor, a KDNP frakció- vezetője jelentette ki. Leszögezte azonban azt is: a munka eredményéből levon az a tény, hogy az igazi érdem az előző Országgyűlést illeti meg, mely „az utat kitaposta”. Füzessy Tibor úgy vélte, hogy az új házszabály, amelyet a korábbi ellenzék nem volt hajlandó támogatni, jelentősen járult hozzá a gördülékenyebb törvényalkotáshoz. Módosító javaslatok Fodor Gábor miniszter felhívására folyamatosan érkeznek a közoktatási törvény módosítását érintő javaslatok a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tanügyigazgatási főosztályára. A módosítási javaslatok több ponton megegyeznek a kormányprogramban megfogalmazott változtatási irányokkal, érintik az iskolaszerkezet változását, a nemzeti alaptantervre vonatkozó előírásokat, a pedagógus munkakörben alkalmazhatók képesítési előírásait. Rendezik a pedagógusok bérét Január 2-án megkezdi a pedagógusok F-kategória-vi- tájának rendezését Nyíregyháza új önkormányzata. A képviselőtestület által létrehozott ad hoc bizottság döntése szerint visszasorolják az F- kategóriába mindazokat, akik 1993. december 9-e után — a meghozott törvény alapján — kikerültek onnan. Az érintett, több, mint kilencszáz nyíregyházi pedagógussal január 30- ig külön-külön, személyre szóló, egyedi megállapodást kötnek. A visszasorolás után a magasabb bért márciusban fizetik először. Gyógyító orvos az alpolgármester Tabon Dr. Schulcz Gyula: Szeretném megvalósítani az otthoni ápolásnak nevezett egészségügyi szolgáltatást — Nem pártpolitikai érdekeket szolgáltam az elmúlt négy évben sem, hanem a lakosság boldogulása, a város érdekében igyekeztem dolgozni — mondta Tab újraválasztott alpolgármestere, dr. Schulcz Gyula. — Örültem a megválasztásnak és igyekszem megfelelni a követelményeknek. — Mivel foglalkozik majd? — A várost érintő valameny- nyi üggyel, de kiemelten kezelem az egészségügyi ellátást a zavartalan működtetést. Orvos vagyok: nagy hangsúlyt kívánok fektetni arra, hogy legyenek meg azok a pénzügyi források, műszaki eszközök, amelyek fontosak és szükségesek is az eredményes munkához. Másodikként említem a szakorvosi hálózat fenntartását azért, hogy a betegeknek csak a legszükségesebb esetben kelljen kórházba és rendelőintézetbe utazni. Szeretném ha megvalósulna az otthoni ápolásnak nevezett egészségügyi szolgáltatás. Létrejöttéhez pénz kell, de működési költségmegtakarítást jelent a fekvőbeteg intézményekben. Első lépcsője lehet, ha tanfolyamot szervezünk azoknak akik vállalnák ezt a munkát. Az ön- kormányzatnak itt jelentős a szerepe. Elhatározásom az is, hogy az egészségügyi alapellátásban dolgozó kollégáknak lehetővé tegyem, hogy vállalkozóként lássák el munkájukat. — Jelenlegi beosztása az önkormányzati törvény értelmében összeférhetetlen az alpolgármesteri tisztséggel. Elhatározta-e már, hogy miként szünteti meg a kialakult helyzetet? — Véglegesen még nem döntöttem, de nagy valószínűséggel a 30 napos határidőn belül lemondok az egészség- ügyi intézményvezetői beosztásomról. Úgy gondolom, hogy alpolgármesterként több lehetőségem lesz. A háziorvosi tevékenységet természetesen tovább folytatom. (Krutek) Igazoltan távol? • • üres helyek az ülésteremben — Valóban gyakran üresek a sorok, de a honatyák mentségére szóljon, hogy szavazáskor — ellentétben az előző négy évvel — még soha sem volt döntésképtelen a Ház — mondta dr. Kó- ródi Mária, az Országgyűlés alelnöke. — A plenáris ülésekről sokan maradnak távol. Mi az oka az érdektelenségnek? — Nem érdektelenségről van szó! Azok a bizottságok, amelyeknek tagjai az adott témában nem érdekeltek, gyakran ilyenkor tartanak ülést, hogy a következő napok napirendjét előkészítsék. A legtöbbször ezeknek a bizottságoknak a tagjai hiányoznak a teremből. De nincsenek ott azok sem, akiknek a választókerületükben adódó ügyekben kell eljárniuk. Ez is „munkaköri kötelesség”. — Általában hétfőn, kedden van ülés, a hét többi napja nem elég az ügyes-bajos dolgok intézésére? — Szinte a hét minden napján egész napos bizottsági ülések vannak. A vidéki képviselőknek valamikor haza is kell utazniuk, ezeken a napokon az otthoni teendőiket látják el, így a fővárosban elintézendő dolgok a hét első két napjára maradnak. — Különösen az utóbbi hetekben szembetűnőek a hiányzások. Nem tudható be mindez a két választás utáni „lazításnak”? — Az elintézendő ügyek az év végén mindig feltornyosulnak. Az összetorlódott feladatok miatt felborult a megszokott rend, a hét majd minden napján ülésezett az Országgyűlés. Ez felborította a bizottságok munkarendjét is. Általában csütörtökön vagy pénteken értesültek arról a képviselők, hogy a következő héten mikor lesz ülés, a korábban lekötött megbeszélések időpontján sem mindig lehet változtatni. — A Házszabály módosításakor arról volt szó, hogy az igazoltatlanul távollévőket az illetményük csökkentésével is fegyelmezni fogják. A parlament tisztikara élt már ezzel a jogával? — A Házszabályba csak a lehetőség került, a részletek kidolgozásával megbízott képviselőtársaink az év végi napirendek előkészítésével és tárgyalásával voltak elfoglalva. Ha most még ezzel is törődniük kellett volna, a költségvetési vita látta volna kárát. Reméljük, hogy 1995 első negyedévében ezt a kérdést is lezárhatjuk. (Koós)
