Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-06 / 5. szám

1995. január 6., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 A megye és a város kézfogója Kaposvár és a megye vi­szonya hosszabb idő óta — fi­noman fogalmazva — nem volt idilli. Voltak akik azt mond­ták: itt már csak Friderikusz Sándor legendás békítő- show-ja segíthet... Nos ezt nem várta meg a két új ve­zető, Szita Károly és dr. Kol­ter István. Választási kampá­nyuk során is megígérték: megválasztásuk esetén „ren­dezik” a megye és a megye- székhely viszonyát. — A város és a megye sorsa olyan, mint az egypetéjű ikreké, akik időnként vesze­kednek, torzsalkodnak, de egymás nélkül nem tudnak élni — mondta a megyei köz­gyűlés elnöke. — Arra törek­szünk, hogy a vitás kérdése­ket a polgárok megelégedé­sére rendezzük. A kölcsönös információ, az egyeztetés sok konfliktust megelőzhet. A vitás kérdések többsége anyagi eredetű, de sok rutinszerű, in­tézményfenntartással kapcso­latos ügyben kell egyezkedni. Közös ügyünk a tavaszi fesz­tivál, a városi-megyei közös alap, vagy a Próbavoks. A megyei önkormányzat to­vábbra is támogatja a színhá­zat, s azt ajánlja: működtet- hető-e közösen megyetévé vagy rádió? A megye és a város veze­tője hozzájárulna a szakszer­vezeti művelődési ház működ­tetéséhez, lábra állításához. Létrehozná a területfejlesztési tanácsot, amely szoros együttműködést követel. Köl­csönösen elismerték: a me­gyén belül Kaposvár gazda­sági nagyhatalom: a Somogy­bán termelt GDP több mint 50 százaléka innen származik. Az új megyei vezetés együtt­működési megállapodást kötne Dombóvárral, Keszt­hellyel és Nagykanizsával. Az is kiderült: nem minden­ben érthet egyet az elnök és a polgármester. Ha milliókról van szó, nem várható könnyű tárgyalás: ilyen az ATI és a képtár ügye. Azonban ilyen esetekben — szakértők bevo­násával — is a megegyezésre törekszenek. Abban is egyet­értenek: a Rippl-Rónai Múze­umot helyre kell állítani és se­gítenek, hogy végre elkészül­jön Nagy Imre szobra. Szita Károly azt hangsú­lyozta: a jól koordinált együtt­működés lehetővé teszi a pár­huzamos tevékenységek ki­küszöbölését. Az intézményi struktúra átvilágítása, az ide­genforgalmi és kulturális prog­ramok egyeztetése és a nem­zetközi kapcsolatok gazda­sági lehetőségeinek kihaszná­lása újabb esélyeket kínál. Szükség van az egyeztetésre az egészségügyi rendszer és a település fejlesztésében is. A város és a megye új veze­tője a korábbi együttműködés döcögősségét az információ- hiánnyal, a bizalmatlansággal és a meg nem értéssel ma­gyarázta. Egyébként jelenleg csak egy ügyben — a 48-as if­júság útján levő helyiség ügyében — van perben egy­mással a város és a me­gye. (Lengyel) Balatonfenyves kontra Fonyód Másfél éve tart a per Bala­tonfenyves és Fonyód között a házasság felbontása utáni vagyon osztozkodásban. Három éve nyerte el önálló­ságát az egykori társközség­ként, majd egyszerűen telepü­lésrészként Fonyódhoz tartozó község. Lombár Gábor, bala- tonfenyvesi polgármester el­mondta, hogy az önálló életet azonnal a vagyonmegosztás­sal foglalkozó adhoc bizottság megalakításával kezdték, mindkét településen. Minde­nekelőtt precedenst kerestek arra, hogy egyáltalán milyen esélyeik vannak, és találtak is egy bírósági ügyet a szomszé­dos Zalában, ahol Nemesbük­nek 48 millió forintot ítélt meg a Legfelsőbb Bíróság a Hévízzel közös vagyonból, miközben első fokon mindössze 12 mil­liós követelést fogadtak el jo­gosnak. A fenyvesiek a ne­mesbüki ügyben nyertes szak­értői csapatot bízták meg a kö­veteléseik „behajtására”. Bala­tonfenyves igénye mintegy 50 millió forint, amelynek tételei a Fonyód által még '92-ben elis­mert 6,7 milliós pénzmarad­vány, valamint a közös vagyon megszüntetése fejében - kiter­jesztve a Petőfi Sportegyesü­letre is - 30-40 millió forint, amelyet közigazgatási elvekből és a népesség arányából szá­moltak ki. Ebből az igényből 1,5 millió forintot kapott tavaly ősszel a község Fonyódtól, ennyire zsugorodott az elis­mert pénzmaradvány Fenyvest illető része, jegyezte meg a polgármester. A per még ’93-ban kezdő­dött, és egy ideje szüneteltetik, amíg dolgoznak a szakértők. Természetesen van már két szakértői vélemény, óriási kü­lönbségekkel, ami a követelé­sek megalapozottságát illeti. A napokban a bíróság által ki­rendelt igazságügyi szakértő ült le a felekkel, bekérve még a közös házasság idején kelet­kezett iratokat is. Várhatóan január végére készül el az összegzésével. Lombár Gábor szerint, hogy az igazságügyi szakértő jelen­tése után érdemes egyeztető tárgyalást tartani a város ve­zetőivel és elképzelhetőnek tartja a megállapodást is, amire a per során bármikor le­hetőségük van.- Megegyezés esetén ho­gyan képzeli a pénz megszer­zését? — kérdeztük a polgár- mestertől.- Tisztában vagyunk Fo­nyód nehézségeivel, miköz­ben természetesen Fenyves­nek is szüksége van a forin­tokra, de biztos vagyok abban, hogy meg tudnánk állapodni a fizetést illetően is — mondta Lombár Gábor. Francsics Zoltán, Fonyód polgármestere kényelmetlen örökségként kapta ezt a pert, s mint mondja, lehetőséget lát a peren kívüli megegyezésre, amelyre alapvetően törekszik. Természetesen elismeri, hogy Balatonfenyvesnek vannak jogos követelései -és túlzott igények is, de nem kíván pe­reskedni a szomszédaival, hi­szen Fenyvesnek is békejob­bot nyújtott a testület alakuló ülésének vendégeként. G. M. Kilakoltatják a Szetát Kilakoltatják a Szeta, a Sze­gényeket Támogató Alap ka­posvári szervezetét. Az ön- kormányzat fölszólította a kari­tatív szervezetet, hogy január 31-ig adja át az eddig ottho­nául szolgáló helyiséget. Bank Tibor, a szervezet vezetője el­mondta: üzletként szeretnék értékesíteni a városvezetők a helyiséget, ahol jelenleg is 30 tonna, adományokból össze­gyűlt ruhanemű vár gazdára. — A szegények segítésére létrejött szervezetben társa­dalmi munkában dolgozunk, s nem tudnánk akkora bérleti dí­jakat fizetni, mint egy keres­kedő. Az nem elég a városve­zetésnek, hogy 1989 óta — mióta a Szeta dolgozik — mintegy 15 ezer segítségre szoruló fordult meg itt Kapos­várról és vonzáskörzetéből. Egy új helyre odaszoktatni a segítségre szorulókat és főleg az adományozókat, nem tűnik könnyű feladatnak. Sárdl Péter, az önkormány­zat vagyongazdálkodási igaz­gatója szerint viszont mindösz- sze azt vállalta az önkormány­zat, hogy 1994 végéig nem kér bérleti díjat a szervezettől. — A Szeta jelenlegi otthonául szol­gáló helyiség frekventált he­lyen fekvő üzlethelység, a Szetának azonban elsősorban raktárnak kell a hely. A város a jövőben adna egy raktárhelyi­séget a szervezetnek — mondta Sárdi Péter. Hogy ez hol lenne, még megegyezés kérdése, de nem a külváros­ban lesz. Az új helyiségben ugyan nincs telefon, viszont to­vábbra sem kér érte bérleti dí­jat az önkormányzat. (Nagy) Falugazdászok tanácskoztak Falugazdászok tartottak megbeszélést tegnap Kapos­váron. A rendezvényen 37 szakember vett részt, megvi­tatták az idei agrártámogatás főbb kérdéseit. Ezenkívül átte­kintették a támogatási rend­szer végrehajtásával kapcso­latos feladatokat is. A megbe­szélést a megyei földművelé­sügyi hivatal szervezte. Meggyulladt a fenyőfa Siófokon kigyulladt egy fe­nyőfa. Egy idős asszony csil­lagszórót akart gyújtani, ám váratlanul lángra kapott a fa is. Az asszony az égő fenyőt az udvarra vitte, eközben égési sérüléseket szenvedett. Mellékágazatok főszerepben A kapolyi Haladás Mező- gazdasági Szövetkezetben 1680 hektáron gazdálkodnak. Ebből az ősszel 630 hektáron vetettek búzát, 310 hektáron árpát és 250 hektáron repcét. A terület többi részén zabot, napraforgót és kukoricát vet­nek majd tavasszal a gazda­ság dolgozói. Jelenleg az er­dőrendtartási munkáké a fő­szerep a szövetkezetben, a kötélfonó üzemben és a mű­anyagfeldolgozó részlegben is folyamatos a munka. Január 10-e után a mezőgazdasági gépek javítása és műszaki vizsgára való felkészítése lesz a feladata a szakembereknek. Össztűz a horgásztanyákra Össztűz alá kerültek tavaly nyáron az illegálisan épült horgásztanyák, melyeket az il­letékes önkormányzatok és vízügyi szakemberek lebon­tásra ítéltek. Legújabban kör­nyezetvédelmi és vízminőség­védelmi okokra hivatkozva in­dul újabb roham a Zala bala­toni torkolatánál található hor­gásztanyák ellen. A hatóságok döntése szerint Balatonszent- györgyön 25, Berényben 6 kis vízparti tanyát kell lebontani. Négyek tanácsa Négy esztendős hagyo­mány, hogy négy község, Ga- dány, Hosszúvíz, Kelevíz és Mesztegnyő polgármestere rendszeres megbeszélést tart a településeiket érintő kérdé­sekről. Az idei első találkozó­jukra január harmadikán került sor; költségvetési, valamint egészségügyi problémákról folytattak tanácskozást. Szó- bakerültek a közös vízmű mű­ködtetésével kapcsolatos kér­dések is. Közhasznú munkakapcsolat Jelenleg 16 olyan munka- nélküli polgára van Pusztako­vácsinak, akikkel közhasznú munkakapcsolatot létesített az önkormányzat. Közülük ketten szociális gondozói feladatot látnak el, a többiek a terület- rendezéstől, az utak karban­tartásán át az oktatás segíté­séig különbözőbb munkaterü­leteken dolgoznak. Késik a Matáv Nemesdéden és Varászlón 1994 végére ígértek telefont, ám az igénylőknek még vár­niuk kell. Egyelőre a kábelfek­tetés van napirenden a két községben, amely a szom­szédos Vésével együtt, lege­lőbb az első negyedév múltá­val reménykedhet a szolgálta­tás megindításában. Gyűlik a pénz épül a gálya Több százezer forint gyűlt össze eddig a Phoenix gálya újjáépítésére. Már elkészültek a Phoenix kiviteli tervei is, s dokumentumok — engedé­lyeztetésre várva — már a KHVM hajózási főosztályán vannak. Mint ismeretes, a Ba­laton legnagyobb személy- és teherhajójának, a kétszáz éve vízre bocsátott Főnix gályának az újraépítését tűzték ki célul nemrégiben balatoni lokálpat­rióták. A Phoenix újraépítésé­nek megkezdéséhez mintegy 30 millió forintot akarnak ösz- szegyűjteni, s emellett további 65-70 millió forintos támoga­tásért pályáznak az Európa Unióhoz. ÖTVENHÁROM DIÁK TANUL két évfolyamban a nagyatádi 2. számú általános iskola gaz­daasszonyképző szakiskolájában. Most primőröket nevelnek az üvegházban Fotó: Kovács Tibor SOMOGYI HÍRLAP Gáldonyi Magdolna jegyzete Kényszerfrigyből szabad barátság Sokáig kísértenek a hibás döntések következményei. Fo­nyód és Balatonfenyves esete tipikus, hiszen jól ismerjük a társközségi létet: többnyire gyarapodik a székhely település, a többinek jut a maradék, halmozva a sérelmek tömegét. Elég megnézni Fenyves elmúlt három éves fejlesztéseit, milyen óriási hátrányt hoztak be. Hogy képesek voltak rá, az az önál­lóság átütő erejét bizonyítja. Ma mindkét település tiszta lappal indul az első már önálló önkormányzati ciklus kezdetén. Ez a per a szeplő a múltju­kon, de lehet kezdete is jószomszédi jövőjüknek. Sajnálkozhatunk Fonyód sorsán, hogy anyagi nehézségeik közepette újabb teherrel kell a város új vezetésének szembe­néznie. S megértjük Fenyvest, ahol azt várják az emberek, ta­lán néha türelmetlenül is, hogy tegyenek meg mindent a tele­pülésük érdekében az erre felhatalmazottak. A bizakodásra mindenképpen okot ad, hogy bár érdekeiket nem feladva, a megegyezésre törekednek mindkét oldalon. S ez arra is enged következtetni, hogy tudnak majd együttmű­ködni egyenrangú partnerként, miközben le tudják zárni kényszerűen összekötött múltjukat. Kisebbségi önkormányzatok alakultak Marcaliban és Barcson Teljes érdektelenség Tíz munkanélküli közül hét cigány Teljes érdektelenség mellett alakult meg tegnap délután Marcali kisebbségi cigány ön- kormányzata. Valószínűleg más lett volna a helyzet, ha az érdekeltek jó- előre megszimatolják a „bom­bát”, amely annak rendje és módja szerint fel is robbant az alakuló ülésen. Mint Tóth Sándor, a válasz­tási bizottság elnöke beveze­tőjében ismertette, a marcali választók szavazatai alapján öt tagú kisebbségi önkor­mányzat alakulhat Macaliban. Az öt független képviselőjelölt - Bálint József, Bodrogi Sán­dor, Kovács András, Rostás Árpád és Hon/áth Sándor - közül azonban utóbbi el sem jött, nem kíván élni a szavazók által ráruházott lehetőséggel, ily körülmények között négyen tettek esküt, s vették át meg­bízólevelüket a választási bi­zottság elnökétől. Az elnökje­löltként legtöbb szavazatot kapott, s így az elnöki tisztre leginkább esélyes Rostás Ár­pád bejelentette: visszaadja megbízólevelét, mivel nem kí­ván résztvenni a kisebbségi önkormányzat munkájában. Ebben ugyanis - adott indok­lást — három testvér lenne a partnerem, vagy inkább ellen­felem, akikkel szemben javas­lataimmal mindig egyedül ma­radnék. Ezek útán újabb bomba már nem robbant a három tagú­ra olvadt kisebbségi önkor­mányzat soraiban: három ér­vényes szavazattal Bodrogi Sándort elnöknek, Bálint Jó­zsefet elnökhelyettesnek vá­lasztották. (Kun) Tízezernél nagyobb lélek­számú település lévén öt tag­gal a képviselőtestületben, megalakult a kisebbségi ön- kormányzat Barcson. Elnökéül egyhangúlag Szegedi Tibort választották, aki elmondta, az önkormányzat a legfontosabb feladatának a munkahelyte­remtést és az oktatás fejlesz­tését tartja. A mintegy kétezer barcsi ál­lástalan háromnegyede cigány nemzetiségű, s ráadásul a ci­gány munkanélküliek többsége képzetlen. Tehát önmagában a munkahelyteremtés számukra nem megoldás, hiszen rendkí­vül behatárolhatóak azok a fel­adatok, amikre alkalmasak. Ráadásul munkahelyeket egyelőre nincs is miből terem­tenie az alakuló önkormány­zatnak. A képzetlenségből fa­kadó hátránynak a ledolgozá­sára azonban vállalkoznak: mielőbb képzések, átképzések sorát kívánja indítani a barcsi kisebbségi önkormányzat. El­sődleges feladatuknak tartják a gyerekeik felzárkóztatását, il­letve a továbbtanulók támoga­tását. Az oktatást érintő elkép­zeléseik között szerepel isko­lára felkészítő tanfolyamokat indítani már óvodáskorban, va­lamint felvételi előkészítő tanfo­lyamok szervezése. A tovább­tanuló cigány nemzetiségű di­ákok számára ösztöndíjat is lé­tesít a barcsi kisebbségi ön- kormányzat. (Nagy)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents