Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-28 / 24. szám
1995. január 28., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SPORT 7 Magyaros virtus repülő hollandival „Az életünk felét a Balatonon töltjük” Nem sokat kellett várni idén az első nagy világraszóló magyar sikernek. Alig telt el egy hét az új évből, s máris világbajnokokat ünnepelhettünk. Az Ausztráliában rendezett repülő hollandi vitorlás-világbajnokságon a Balaton- földvári Spartacus Vitorlás Egylet fiatal párosa, Majthé- nyi Szabolcs és Domokos András megszerezte a vitorlásport — és az 1995-ös esztendő — első magyar VB-aranyát. Második otthonukban, Balatonföldváron beszélgettünk a két 23 éves vitorlázóval a szép sikerről, a hogyan továbbról, és természetesen a Balatonhoz való kötődésükről. — Én budapesti vagyok, de volt egy nyaralónk közösen a nagybátyámékkal a Balatonon, s így minden nyáron pár hetet a magyar tengernél tudtam eltölteni — mondta Domokos András. — Zamárdi- ban ültem először hajóba az édesapámmal egy Kalózba, s tízéves koromban kezdtem el vitorlázni Balatonföldváron. Annyira megszerettem ezt a szép sportot, hogy ezután már el sem tudtam volna képzelni a nyaraimat vitorlázás nélkül. Azóta is így élek. — Én nem a somogyi oldalon kezdtem, hanem Balaton- füreden, ahol édesapám volt az edző — folytatta Majthényi Zsombor. — Itt egy évig versenyeztem. Majd következett az MTK, aztán a Mélyépítők. 1983-ban kerültem a Sparta- cusba, s azóta ennek az egyesületnek a színeiben vitorlázom. — A családjukban van-e hagyománya a vitorlázásnak? D. A.: — A vitorlázásnak ugyan nincsen, de mindenki sportolt valamit. Az édesapám például 25 évig vízilabdázott, az édesanyám válogatott evezős volt, a húgom pedig ugyancsak válogatott teniszező. M. Sz.: — A bátyám és az édesapám is — mindkettőjüknek Zsombor a keresztneve — „megrögzött” vitorlázónak számít. A bátyám például '91-ben a Köfém színeiben magyar bajnokságot nyert finndingi-ben, s ugyanebben az évben a Lengyelországban rendezett junior Eu- rópa-bajnokságon hatodik lett. — A Balatonon készültek fel a világbajnokságra. Nyilvánvaló, hogy egészen más a magyar tenger, mint egy igazi. A tengeren például — ezt Önök nyilatkozták — Majthényi Szabolcs nem törnek annyira az ár- bócrudak. D. A: — A Balaton nem elég mély egy vitorlásnak. Ha felborul a hajó, akkor az árbocnak — amely mintegy nyolc méter hosszú — annyi. A Balaton vízmélysége ugyanis átlagban csak három méter mély, s máris gondolkodhat az ember azon, hogy honnan szerezzen egy másikat. Ezért nehezebb a tengeren árbóc- rudakat törni, mert ott nem ér le a fenékig. De azért egy évvel ezelőtt sikerült nekünk ez a „bravúr” is. — Mekkora szerepe van a magyar tengernek a világ- bajnoki aranyban? Egyáltalán fel lehet-e rendesen készülni a Balatonon egy olyan versenyre, amelyet egészen más körülmények között, a tengeren rendeznek? D. A.: — Mi két és fél évvel ezelőtt váltottunk hajóosztályt, s ültünk át a 470-esből egy repülő hollandiba. Ha százalékban kellene fogalmaznom, akkor ez idő alatt az edzéseknek mintegy hetven százalékát a Balatonon végeztük, és csak 30 százalékát egyéb tavakon, illetve tengeren. A Balatonon — egy kis tengeri „kiruccanással” kiegészítve — nagyon jól fel lehet készülni a nagy világversenyekre. — A szakemberek véleménye szerint a legnagyobb ügyességet és tudást igénylő vitorlás a repülő hollandi. M. Sz.: — Teljesen egyetértek ezzel a megállapítással. Ez az a hajóosztály, amiben a legtöbb dolgot lehet állítani az árbócdőléstől kezdve egészen a legkülönbözőbb dolgokig, például a vitorlabehúzó pontok állításáig. S mivel ez egy nagyon gyors hajó, ezért nincs sok idő gondolkodni: villámgyorsan kell dönteni, cselekedni. — A repülő hollandit Barcelona után levették az olimpia műsoráról. Nem gondolkodnak azon, hogy hajóosztályt váltsanak? D. A.: — Én semmiképpen nem akarok egy másik hajóra átülni. A repülő hollandiban remek a társaság, igazi jóbarátokat, profikat ismertünk meg. — Korábban Önök a 470-es hajóosztályban versenyeztek, ahol szintén értek el szép sikereket. 1991-ben a felnőtt OB-n harmadikak lettek, míg ugyanabban az esztendőben a junior világbajnokságon a 17. helyen végeztek. A 470-es hajóosztály olimpiai szám. D. A.: — Jóformán csak negatív élményeket őrzök a 470-esről. Ez abból is ered, hogy a testméretem jóval meghaladja e hajóosztály normáit; sokkal magasabb Domokos András Fotó: Lang Róbert vagyok, mint a 470-es ideális legénysége. M. Sz.: — Az én véleményem is egyezik Andráséval: e hajóosztályról nincs sok jó emlékem. A 470-es (volt) az, ahol a legtöbb óvás van. — Mivel a saját hajójukat nem vihették ki Ausztráliába, így „kölcsönöztek” egyet legnagyobb riválisuktól, az ezüstérmes ausztrál McCrossintól. Mekkora előnyt jelentett volna, ha a saját hajójukkal versenyezhetnek? D. A.: — Nagyobb biztonságot, hiszen a saját hajónkat alaposan ismerjük. Bár ebből a kölcsönhajóból is alaposan felkészültünk, azért minden nap találtunk rajta valami mást, újat. — Ha lett volna lehetőség rá, hazahozták volna a köl- csönhajót? — Ezt szerettük volna, de megelőztek bennünket: már megvették. — Somogy megye sport- szerető emberei nagyon büszkék erre az eredményre, az itt élők kicsit a sajátjuknak is érzik ezt a világraszóló sikert. Önök szerint Somogynak mennyi köze van a világbajnoki címhez? M. Sz.: — Nagyon sok, hiszen az életünk felét itt töltjük a Balatonon. így aztán részben mi is somogyiaknak valljuk magunkat. — Ki a hajó parancsnoka? D. A.: — A Szabolcs; ő foglalkozik a taktikával, én abba nem szólok bele. — Pontosan meg van szabva, hogy kinek mi a feladata, vagy azt az adott szituáció dönti el? M. Sz.: — Vannak ilyen feladatok is. Amit én nem tudok végrehajtani, azt megcsinálja az András — például bizonyos részmozdulatokat —, de vannak olyan dolgok, amiket meg kell közösen beszélnünk. Ő elmondja a véleményét, én pedig eldöntőm, hogy aszerint avagy másképp döntök. A végső szó általában az enyém. — Azt mondják, hogy ebben a hajóosztályban 40 éves korra érik be igazán egy versenyző. D. A.: — Ez azért kicsit túlzás. Én inkább úgy fogalmaznék, hogy 30 felett. Ebben a hajóosztályban kell egy jó 10 év tapasztalat. — Mi lehet az oka annak, hogy a magyar vitorlázók a legjobb nemzetközi eredményeiket a repülő hollandiban érték el? Ebben a hajóosztályban találhatók a legfelkészültebbek, a legbátrabbak? D. A.:— Egyértelműen igen a válasz. A repülő hollandi nem tűr meg sok kompromisszumot: amíg egy másik hajóba be lehet ülni úgy, hogy elvitorlázgat az ember, esetleg néha elér egy jobb eredményt, ezzel szemben a repülő hollandi rendkívül gyors döntéseket igényel. Ez azt jelenti, hogy nagyon felkészültnek kell lenni. Ez a hajóosztály a megszállott vitorlázókat egyesíti. — Nem kell sokat várni az újabb világbajnokságra: augusztusban a Garda-tavon rendezik meg a repülő hollandi VB-t. D. A: — Erre a világbajnokságra is úgy készülünk, mint a többi versenyre. Márciusban elmegyünk a Garda-tóra egyhetes edzőtáborba egy osztrák barátunkkal. Utána még elutazunk két-három nemzetközi versenyre, majd valószínűleg július végén levisszük a hajónkat a Garda-tóra, oda járunk majd el edzeni. — Mikor láthatjuk Önöket újra a Balatonon? D. A.: — Ha négy fok fölé emelkedik a vízhőmérséklet és nem lesz jég, akkor már edzeni fogunk. Jutási Róbert — Fenyő Gábor Szlovák invázió Kaposváron A hét végén kettős magyarszlovák párharccal zárul a férfi röplabda Interliga első szakasza. Először szombaton 17 órakor a Spasa Zilina, majd másnap délelőtt 11 órakor a VKP Bratislava lesz a Kaposvári Balatel RC vendége a városi sportcsarnokban. Ebben a bajnoki szezonban eddig még sajnos nemigen örülhettünk kaposvári sikereknek. Az új év első mérkőzésén ugyan remek játékkal sikerült legyőzni a Vileda Maribort, de utána négy „zakó” következett (előbb otthon a Salonit An- hovo, majd idegenben a Va- sas-Remia, a Donaukraft Wien és végül az ASV Salzburg ellen). Könnyen lehet, hogy a mai és a holnapi kettős találkozó után sem lesz majd oka a szurkolóknak örülni. Az ősszel ugyanis Zsolnán és Pozsonyban is vereséget szenvedett a Balatel, ráadásul a VKP Bratislava a BEK-ből is kiütötte a kaposváriakat. A „kistestvérnek”, a Balatel RC ll.-nek viszont ma a Debreceni TE-DSI ellen kötelező a győzelem (ez esetben a kaposvári csapat nagyon megközelítené riválisát a bajnoki tabellán), vasárnap a listavezető Dunaferr SE otthonában viszont csak a tisztes helytállás lehet az együttes célja. NB I-es csapatok somogyi portyán Ezen a hét végén két NB l-es labdarúgócsapat is megyénkben portyázik. A Cse- pel-Kordax szombaton Marcaliban a Kordax Kupán lép pályára öt másik együttes társaságában, másnap 14.30 órakor pedig Toponáron a megyei I. osztályú bajnokság listavezetője, a Törzsök SE ellen játszik. Ugyancsak vasárnap 11 órakor lesz Kaposváron — a Rákóczi-pálya helyett a Textiles sporttelepen — a Rákó- czi-Kaposcukor FC-Zalaeger- szegi TE előkészületi mérkőzés. Sikerült edzőpartnert találnia a Siófokon edzőtáborozó NB ll-es Tiszakécskének: ők szombaton 11 órakor Ta- bon vendégszerepeinek. Teke NB I így folytatják 1. Közút-Strabag 11 83 55:33 16 2. K. Építők SC 11 83 54:34 16 3. Bélapátfalva 11 74 50:38 14 4. Kanizsa Sör 11 74 48:40 14 5. Dunaújváros 11 6 1 4 47:41 13 6. Alba Regia 11 56 48:40 10 7. Agria Bútor 11 56 43:45 10 8. Ózdi S. 11 56 40:48 10 9. Pécsi Gáz SC 11 4 1 6 45:43 9 10. Inotai GYSC 11 4 1 6 37:51 9 11. Bp. Erőmű 11 3 1 7 33:55 7 12. MOM-Vízművek 11 29 28:60 4 Záróra az Alpok-Adria Téli Játékokon Jövőre Somogybán Fehérváron kezd a Közút (Munkatársunk telefonjelentése) A somogyi sportolók számára már csütörtökön befejeződött az Alpok-Adria Téli Játékok. A mieink azonban a többi résztvevővel együtt nem maradtak program nélkül. Csütörtökön este Biasca impozáns jégpalotájában egy hamisítatlan jégdiszkón szórakozhattak a fiatalok. A „tánchoz” a helyszínen még korcsolyát is kölcsönözhettek. Ezzel egyidőben a Giorginette Szálló nagytermében adott fogadást a delegációvezetőknek és a sajtó képviselőinek a tartomány „sportminisztere”. Tegnap délelőtt még az érmekért csatáztak a jégkorongtorna döntősei, majd ezt követően került sor a záró ünnepélyre. Itt Alfred Hartl, az Alpok-Adria Sportmunkacsoport most leköszönt elnöke adta át a játékok levont zászlaját dr. Gyenesei Istvánnak, a Somogy Megyei Közgyűlés sportbizottsága elnökének, hiszen mint arról már hírt adtunk, jövő nyáron megyénk lesz a házigazdája az Alpok- Adria Nyári Játékoknak. Éz év júliusában és. augusztusában pedig Vas megye ad otthont a mozgáskorlátozottak, illetve a tájfutók Alpok-Adria küzdelmeinek. A következő téli versenyek helyszínéről is döntöttek: két év múlva, 1997-ben Stájerországban randevúznak majd a téli sportok legjobbjai és az asztaliteniszezők. A somogyi küldöttség közvetlenül a déli záró ünnepély után kelt útra, s ma várhatóan az esti órákban érkezik haza. Jutási Róbert Rajt a teke NB l-ben Nem lehet oka panaszra a Kaposvári Közút-Strabag SE NB l-es férfi tekecsapatának. Az 1993/1994-es bajnoki szezont az előkelő második helyen zárták, most félévkor pedig — remek őszi sorozatuknak köszönhetően — az élről várhatják a tavaszi folytatást. Fennállása legsikeresebb évét tudhatja tehát maga mögött a csapat. Vajon sikerül-e a tavalyi eredményekben gazdag esztendőt az idén túlszárnyalni? A kaposvári együttes célja természetesen a dobogó, méghozzá lehetőleg annak a legmagasabb foka. A jó szereplésnek köszönhetően a csapat továbbra is élvezi a támogatói — a Közúti Igazgatóság, a Strabag-Hungária, a Zselicút Kft és az Etalon Kft — bizalmát, így nincsenek anyagi gondjaik. A sikeres őszt reméletőleg hasonló tavaszi folytatás követi. Ennek érdekében az őszi záróforduló után sem álltak le a játékosok: december végéig heti két, januárban pedig már heti négy edzés szerepelt a programjukban. A játékoskeret két tekézővel bővült a télen: leigazolták a nagyatádi amatőr bajnokságban jól szereplő dr. Túri Dénesi és Kállai Józsefet. (Kállai a volt Jugoszláviából települt át Magyarországra, ahol egy II. osztályú csapat éljátékosa volt.) Mindketten meglepően gyorsan megszokták a magasabb dobószámot, és már eredményben is utolérték rutinosabb csapattársaikat. A két új játékos mellett még Pintér György, Láng József, Illyés András, Mettner Tibor, Varga József, Hábián János, Tamás József és Fajtai István, az ifjúságiaknál pedig Lapat Krisztián, Bodor István, Pados Ákos, Csendes Norbert, Páll Andor és Németh Zsolt készült gőzerővel a folytatásra. Nem lesz könnyű a ma kezdődő tavaszi mérkőzéssorozat, hiszen a 11 találkozó közül öt lesz a Közút-Strabag SE csarnokában, s hatszor utazik idegenbe a társaság. Bizakodásra ad okot, hogy a második helyen álló nagy rivális Kaposvári Építők SÓ csapatát és a harmadik helyezett újonc Bélapátfalvai Építőket is hazai pályán fogadják. Azok a csapatok pedig, amelyekhez ellátogatnak idegenbe — köztük a negyedik Kanizsa Sörhöz —, az ősszel már kikaptak otthon. Azaz nem verhetetlenek: jó játékkal — no meg egy kis szerencsével — legyőzhetők. Schleining Endre edző szerint e négy csapat pályázik a dobogós helyekre. A Közút-Strabagnál úgy számolnak, hogy a hazai mérkőzéseken nem lehet hibázni, az idegenbeli találkozók közül pedig legalább hármat el kell csípni, s akkor meglehet a bajnoki cím. Ehhez azonban az kell, hogy már ma nyerjen a csapat Székesfehérváron az Alba Regia otthonában. Fenyő Gábor * * * Ugyancsak ma kezdi meg szereplését másik élvonalbeli férfi tekecsapatunk, a Kaposvári Építők SC, amely szintén bejelentte igényét a bajnoki aranyéremre és a Szuper Ligába való feljutásra. Ha meg akarják valósítani nagy tervüket, akkor hazai pályán nekik sem szabad hibázniuk, azaz ma kötelező a győzelem a Bé- lapáfalvai Építők csapata ellen.
