Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-28 / 24. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — VILÁGTÜKÖR 1995. január 28., szombat Lezárták a cseh elhárítási ügyet Kipukkadt az új cseh botrány A koalíciótag cseh Polgári Demokrata Szövetség minisz­terei üdvözölték, hogy a Klaus- kormány szigorítani kívánja a Biztonsági Információs Szolgá­lat tevékenységének ellenőrzé­sét. Egyúttal cáfolták azokat a találgatásokat, hogy szakadás lenne a gyanúját két hete beje­lentő Jan Kalvoda pártelnök és a pártvezetés többi tagja kö­zött. A politikusok annak elle­nére nyilatkoztak így, hogy a kormány ítélete szerint nem igazolódott be vádjuk, miszerint az elhárítás pártok után nyo­moz, s Klavoda miniszterel­nök-helyettes helytelenül cse­lekedett amikor nyilvánosságra hozta az erre utaló jeleket. Jirí Skalicky privatizációs mi­niszter — aki tagja volt az ügyet vizsgáló ad hoc kormánybizott­ságnak — a televízió esti hír­adójában kijelentette, hogy a bizottság, a rendelkezésére álló néhány nap alatt természe­tesen csak néhány alapvető kö­rülményt tudott mérlegelni, és nem folytathatott kiterjedt vizs­gálatot. Pártjának azonban két vá­lasztása volt: vagy ragaszkodni állításukhoz, feszült légkört te­remtve a koalícióban, vagy kö­zös nevezőt keresni, ami meg­oldást hozhat az elhárítás szi­gorúbb ellenőrzésének gond­jára. Miután ez utóbbi sikerült, Kalvoda inkább csak a szemé­lyére vonatkozó kitétel, miatt szavazott nemmel — mondta Skalicky. Vladimír Dlouhy ipari és ke­reskedelmi miniszter megerősí­tette: mindhárman elégedettek voltak, hogy a helyzet meg­nyugtatása és a koalíció műkö­dőképességének felmutatása érdekében az egész kormány támogatását élvező döntés szü­lethetett. Gyarmati Csecsenföldön Gyarmati István vezetésé­vel tegnap elindult Csecsen- földre az EBESZ öttagú tény­feltáró küldöttsége. A delegá­ció egy moszkvai katonai re­pülőtérről indult útnak az észak-oszétiai Mozdokba, a csecsenföldi orosz hadműve­letek főhadiszállására. A kül­döttség a hadifoglyok helyze­tét és emberi jogi kérdéseket tanulmányoz Csecsenföldön. Megvizsgálja, hogy miként ha­ladnak a tervezett választások előkészületei. Az orosz vé­delmi minisztérium nem en­gedélyezte Kovaljov utazását. Göncz Árpád köztársasági elnök is koszorúzott Auschwitzi megemlékezés Göncz Árpád (harmadik sor középen) több államfő társaságában részt vett az Auschwitzi ünnepségen FEB-Reuters Államfők és uralkodók, volt foglyok, vezető politikusok és egyszerű polgárok emlékeztek tegnap az egykori Ausch- witz-Birkenau borzalmaira és tanulságaira a haláltábor fel­szabadításának 50. évforduló­ján. Közel 30 olyan állam ve­zetői vettek részt az esemény- sorozat központi ünnepségén, amelyeknek állampolgárai egykor itt szenvedtek és pusz­tultak el. Részt vett a megem­lékezésen, és elhelyezte ko­szorúját Göncz Árpád köztár­sasági elnök is. A delegációk a kivégzőfalnál helyezték el a megemlékezés virágait. Birke- nauban a fasizmus áldozatai­nak emlékművénél Maurice Goldstein, a Nemzetközi Auschwitz Bizottság elnöke hangsúlyozta, hogy a tábor tú­lélői sem felejteni, sem meg­bocsátani nem tudnak. A mú­zeummá lett tábor figyelmezte­tés az egész emberiség szá­mára; erre szükség is van, hi­szen nem messze innen Euró­pában a civilizált világban megengedhetetlen etnikai tisz­togatás folyik — mondta. A Nobel-békedíjas Elie Wie­sel, egykori auschwitzi fogoly, aki az amerikai elnök külön- megbízottjaként szólalt fel, el­mondotta, hogy elsősorban zsidóként kell hogy szóljon, olyan emberként, aki végigélte e tábor szörnyűségeit. Nem minden áldozat volt zsidó, de minden zsidó áldozat volt — mondotta. Ebből azt a tanul­ságot vonta le, hogy nem sza­bad engedni a gyűlöletnek, és harcba kell szállni a fanatiz­mussal és a terrorral. Seva Ve- isz, az izraeli parlament elnöke kifejezte reményét, hogy olyan világ épül, amelyben nem lesz többet háború. Hangsúlyozta: nemcsak az áldozatok emléke fog örökké élni nemzete szí­vében, de az igazaké is, akik zsidók tízezreit mentették meg. A megemlékezés részt­vevői felhívást intéztek a világ nemzeteihez. Ebben többek között hangsúlyozzák: az élők kötelessége emlékezni a náci terror áldozataira, őrizni a bé­két, a toleranciát és az emberi jogokat. Francia különvélemény a boszniai béke jövőjéről A francia külügyminiszter egyetértett amerikai tárgya­lópartnereivel abban, hogy a következő néhány hónap kritikus lesz Bosznia jövője szempontjából. Alain Juppé Washingtonban úgy nyilatkozott, hogy a leg­főbb cél: ismét tárgyalóasztal­hoz ültetni a boszniai szerbe­ket és a muzulmánokat. Hoz­záfűzte, hogy az összekötő csoportnak az eddigi kudarc el­lenére is állhatatosan folytatnia kell erőfeszítéseit a tárgyalá­sok tető alá hozására. Meg­győződése szerint azonban a szarajevói kormányzatot már nem szabad további enged­ményekre kényszeríteni. A francia diplomácia irányítója Leon Brittan EU-bizottsági tag társaságában az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti konzultációkra érkezett Was­hingtonba. Megbeszéléseket folytattak Christopher külügy­miniszterrel és Anthony Lake nemzetbiztonsági főtanácsa­dóval. Alain Juppé megerősítette Párizs ismert álláspontját, amely szerint óhatatlanul a boszniai háború kiszélesedé­séhez vezetne, ha az Egyesült Államok egyoldalúan feloldaná a muzulmánokkal szembeni fegyverszállítási tilalmat. Ha­sonlóképpen bírálta a republi­kánus törvényhozóknak azt a kezdeményezését, amely gya­korlatilag leállítaná az Egyesült Államok pénzügyi hozzájárulá­sát az ENSZ békefenntartó műveleteihez. Kijelentette, hogy a döntés „rendkívüli ha­tást gyakorolna a világ­ügyekre”. Boszniára célozva rámuta­tott arra is, hogy Franciaország és Nagy-Britannia nem csupán anyagiakkal veszi ki részét a békefenntartásból. Leon Brit­tan hozzáfűzte, hogy ha mind az Egyesült Államok, mind Eu­rópa visszahúzódna a vezető­szerep betöltésétől, a világ sokkal szomorúbb és nyomo­rúságosabb képet mutatna. Norvégia magyarázatot kér Norvégia tegnap magyará­zatot kért Moszkvától, miért okozott riadalmat az orosz vezetés köreiben szerdán egy norvég kutatórakéta fel­bocsátása. Emiatt Borisz Jel­cin orosz államfő először nyúlt az úgynevezett atom­kofferhez. Norvégia moszkvai nagykövete az orosz külügy­minisztérium illetékeseivel ta­lálkozott, hogy megvitassa az incidenst. Funart elítélik Közleményben ítélte el a Román Nemzeti Egységpárt Funar pártelnök által aláírt szerdai nyilatkozatát az Em­beri Jogok Védelmének Ro­mániai Ligája. A LADO nyi­latkozata hangsúlyozza: nemzetközi dokumentumok sora biztosítja a nemzeti ki­sebbségekhez tartozó sze­mélyek egyénileg és mások­kal közösen gyakorolható jo­gát, hogy politikai pártok és szövetségek révén részt ve­gyenek országuk közéleté­ben. Amerikaiak az atomsorompóról Az amerikai elnök leszere­lési különmegbízottja elis­merte, hogy egyelőre nincs meg a szükséges többség az atomsorompó-egyezmény meghatározatlan időre tör­ténő meghosszabbításához. A nukleáris fegyverek elterje­désének megakadályozására 1970-ben született szerző­dés további sorsáról április­ban fognak dönteni. Elfogott munkások A megszállt területeknek a netánjai merényletet követő teljes lezárása után hétszáz palesztin munkást fogott el az izraeli rendőrség izraeli terü­leten való „jogtalan tartózko­dás” miatt. A munkásokat visszairányították a Gáza- övezetbe, továbbá 150 dol­lárnyi pénzbírságot róttak ki rájuk. Szarajevó ezredik ostrom napja A Szarajevó ostromának ezredik napján rendezett tün­tetések alkalmából Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár tegnap üzenetet intézett a bosnyák főváros lakóihoz. Ebben üd­vözölte a közelmúlt pozitív történéseit. Az üzenetben a főtitkár csodálattal adózik a bátor szarajevói férfiak és nők nap mind nap megnyil­vánuló lelkierejének. Szaúd-Arábia cáfol Szaúd-Arábia és Jemen egyaránt hivatalosan cáfolta azokat híreket, miszerint a szaúdiak nagyszabású csa­patösszevonást hajtottak végre a jemeni határ közelé­ben. Korábban több más hí­rügynökség ilyen csapatösz- szevonásról adott hírt. Határrendezés Szlovákiánál Két évvel a cseh-szlovák kettéválás után még mindig rendezésre várnak a közös határ mentén lakók életkö­rülményei. Prágában első íz­ben ülésezett az az új cseh tárcaközi bizottság, amelynek feladata, hogy megoldást ke­ressen a határ egyik oldalán élő és túloldalán dolgozó csehek és szlovákok foglal­koztatásával, utaztatásával kapcsolatos problémáira. Két évi munka után sikerült teljes hosszában kijelölni a 240 ki­lométeres új határszakaszt. Tüzérségi harc Groznijban Az oroszok tegnap tüzér­séggel lőtték Groznijban a csecsének állásait. A tüzér­ségi támadás után holttestek hevernek szerteszét a kör­nyéken. A mészárlás és a káosz ellenére optimistának tűnnek a csecsen fegyvere­sek. Andreotti és a Cosa Nostra A palermói ügyészség sze­rint bizonyított, hogy Giulio Andreotti volt olasz kor­mányfő legalább húsz éven át a szicíliai maffia legfőbb politikai patrónusa volt. A vádemelésre tett javaslat ügyében az illetékes palermói vizsgálóbíró tegnap nyitotta meg az első előzetes meg­hallgatást. A vádirat azt ál­lítja, Chiesa tábornokot és Minő Pecorelli újságírót a maffia Andreotti felkérésére, illetve helyeslésével gyilkolta meg. Elmaradt szerb találkozó A nemzetközi összekötő csoport képviselői tegnap nem látogattak el Paléba. így elmaradtak azok a boszniai szerb vezetőkkel tervezett ta­lálkozók, amelyeknek a béke­folyamat újraindítása lett volna a célja. A döntés hátte­rében valószínűen az áll, hogy a boszniai szerb veze­tők még nem jelentették be, hogy tárgyalási alapként el­fogadják az összekötő cso­port rendezési tervét. FELHÍVÁS MUNKANÉLKÜLIEKNEK A Somogy Megyei Munkaügyi Központ tájékoztatja ügyfeleit, hogy 1995. február 1-tól megváltoznak a tömegközlekedési eszközön történő' utazás feltételei. A fenti határnaptól a kirendeltségek székhelyére történő utazáskor a jelentkezésre kötelezetteknek illetve munkahelyre közvetítetteknek AUTÓBUSZRA VAGY VONATRA ÉRVÉNYES készpénzben fizetendő menetjegyet kell váltani Az így felmerülő utazási költséget a munkaügyi központ megtéríti. Kérjük ügyfeleink megértését. Ítéletidő Nyugat-Európában Kilépett medréből a Rajna is FEB-Reuters ítéletidő tombolt Nyugat-Eu- rópa jelentős részén. Német­ország délnyugati tartomá­nyain orkán söpört végig — fá­kat és közlekedési táblákat ki- döntve, háztetőket leszaggatva és villamosvezetékeket el­tépve. A károk mértéke egye­lőre felbecsülhetetlen. A Feke­teerdőben a széllökések se­bessége elérte az óránkénti 160 kilométert. A magasabban fekvő helyeken hóvihar volt, számos településen megsza­kadt az áramszolgáltatás. Svájcban helyenként ennél is erősebb, óránként 210 kilomé­teres sebességű szelet mértek. Itt is voltak áramkimaradások, és több helyen megszakadt a telefonösszeköttetés. A káro­kat milliós nagyságrendűre be­csülik, több személyi sérülés is történt. Vasútvonalakat és közutakat kellett lezárni. A zü­richi repülőtéren a legmaga­sabb fokú riadót rendelték el, de a betonon várakozó gépek közül egy A 310-es típusú Air- bust így is nekitolt a szél az egyik épületnek, jelentős anyagi károkat okozva. Fran­ciaországban és Luxemburg­ban számos terület került víz alá az esőzések következté­ben. Nagy-Britanniában hóvi­har tombolt, sok autós elakadt az utakon, négyen életüket vesztették. Belgiumban zömé­ben vallóniai településeket is elérte az Európa északi felét fenyegető árhullám. Elsősor­ban a Meuse és a Lesse folyók vízszintjei oly mértékben meg­emelkedett, hogy Namur és Li­ege tartományokban települé­sek sora vált megközelíthetet- lenné.

Next

/
Thumbnails
Contents