Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-27 / 23. szám

1995. január 27., péntek

SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA

7

Párthű sajtót szeretne az MDF

KarI Péter: Az új felállás új politikát követel — Aki készül, és aki nem

A „megyei közgyűlés és a sajtó pozitív munkakapcsolatának gondjairól” szervez ma konzultációt az MDF megyei hivatala nevében Kari Péter, a párt megyei elnöke és Varga Zsolt megyei szervező. Megfontolandónak tartják azt is, hogy ezen a konzultáción a „sajtó néhány meghatározó képviselője” is ott legyen.

Javaslatukat levélben közölték a Fidesz, a kisgazdapárt, a Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége megyei elnökével, s ebben a levélben javasolták és kezdeményezték azt is, hogy „a Somogy megyei közgyűlés és a sajtó közötti munkakapcsolatot a parlamenti pártok hatékony közreműködésével tartalmassá tegyük. Ez természetesen elsősorban a közgyűlés tisztségviselőinek és tagjainak a hatásköre, de a pártok — mint a képviselőket listájukon állítok — a kezdeti lépésekhez, az egyeztetések megkezdéséhez adhatják tanácsaikat és véleményüket, valamint segítségüket is.”

Minderre szerintük azért van szükség, mert „sajnálattal tapasztaltuk a sajtóban — különös tekintettel a Somogyi Hírlapra —, hogy a politikai egyeztető tárgyalásokról, illetve annak eredményéről

nem minden tekintetben értesült hitelesen a megyei közvélemény. Nevezett tudósítások és publicisztikák az olvasókban azt az érzetet, illetve véleményt kelthették, mintha a parlamenti pártokat a pozíciók megszerzésén kívül semmi más nem érdekelné.”

Lapunk információja szerint az MDF megyei irodáján akkor „borult ki a liszt”, amikor elolvasták a Somogyi Hírlap január 18-i, szerdai jegyzetét, melynek címe A megegyezés ára, és amelyben többek között elmondtuk, hogy a megyei közgyűlés működése évente tízmillió forinttal lesz drágább, mint az elődjéé volt, s ennek oka az is, hogy a többfordulós pártalkuk során négy alelnö- köt választottak, és a közgyűlési bizottságok nem önkormányzati képviselő szakértői helyeire a pártok is „delegálták” saját funkcionáriusaikat. Az MDF például azt a két személyt, akik végül is mai konzultációra szóló levelet megfogalmazták, s akikről igazán nem derült ki, hogy miben áll szakértelmük. Jegyzetünk végkövetkeztetése akkor az volt, hogy „a pénzt a választók fizetik majd. Korai volna még akármit is mondani a bizottságokra azon túl, hogy megjósolható: a „szakértők” politikai küldetést teljesítenek majd. Négy év múlva tudjuk meg, hogy milyen sikerrel”.

A Somogyi Hírlap munkatársának kérdésére felelve Kari Péter, az MDF megyei elnöke azt mondta:

— Azért hívtuk össze a hatpárti megbeszélést, hogy az önkormányzati választásokat követő új helyzetben tisztázzunk néhány kérdést. Nem akarunk elmarasztaló, negatív értékítéletet, de a változás, az új felállás új politikát követel. Ez vonatkozik a sajtóra is.

Mindehhez hozzátette még: a tanácskozás után a sajtó képviselőinek rendelkezésére áll.

A bábáskodásra való törekvés a pártok között sem aratott osztatlan sikert.

Juhász Tibor, a Fidesz kaposvári elnöke:

— Elismerem: jó kapcsolatokra az élet minden területén szükség van. Ugyanakkor óva intem a pártokat, hogy a megyei közgyűlés és a sajtó együttműködésébe beavatkozzon. Ez nem a pártok, hanem a közgyűlés tisztségviselőinek a dolga. A „közvetítés” csak zavart okozna.

Csapó Tamás, az SZDSZ kaposvári elnöke:

— Egyelőre csak azt tudom, hogy a megbeszélésen én képviselem az SZDSZ-t. Azt, hogy miről lesz szó, nem tudom. A tanácskozás után válaszolok a kérdésekre.

Kis-Bóli Tibor, a kisgazda- párt megyei főtitkára, a megyei közgyűlés alelnöke:

— Ott leszünk a tárgyalásokon, bár nem tudom, hogy miről lesz szó, ezért a tényt sem tudom addig minősíteni. Nem tartom létkérdésnek, hogy a parlamenti pártok megyei szervezetei részt vegyenek a megyei közgyűlés és a sajtó kapcsolatának alakításában. A megyei közgyűlésnek tudomásom szerint eddig sem] volt, és most sincs problémája a sajtókapcsolatokkal.

Sárdi Árpád, az MSZP megyei elnöke a Somogyi Hírlap szerkesztősének azt mondta, hogy pártja képviseletében nem vesz részt senki a tanácskozáson, mert szerinte ebben a témakörben nincs miről tanácskozni. Hozzátette azt is, hogy véleményét időben és levélben elküldte Kari Péternek, az MDF megyei elnökének és Varga Zsolt megyei szervezőnek, s ebben egyebek között megírta: „Óva intem magunkat attól, hogy a pártok ezt a feladatot felvállalják, mert ebben az esetben valóban könnyen ránk süthetik, hogy mindent mi akarunk „lerendezni". Nagyon bízom abban, hogy a közgyűlés megalakulása körüli bonyodalmak elmúltával, melyek nem egyszer együtt jártak érzelmi hullámok felkorbácsolásával is — ismerve Kolber István és Gruber Attila felkészültségét, kapcsolatteremtő képességét — ezek a kérdések nyugvópontra kerülnek.”

Nemzetközi

vámnap

A külkereskedelmi áruforgalomból származó költség- vetési bevételek 100 milliárd forinttal növekedtek tavaly és elérték a 420 milliárd forintot - jelentette be az előzetes adatok alapján Arnold Mihály, a Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka a nemzetközi vámnap alkalmából Budapesten. A VPOP parancsnoka szólt arról is, hogy halaszthatatlan a vámeljárások törvényi rendezése.

Nyomozás

zsinagóga-ügyben

A Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályán tegnap megerősítették azt a közlést, miszerint K. András 19 éves debreceni és Sz. Tibor 16 éves hajdúszoboszlói fiatalemberek alaposan gyanúsíthatok azzal, hogy január 6-án betörtek a debreceni zsinagógába, s ott felgyújtották a nagyértékű tóratekercseket tartalmazó frigyfülkét. A nyomozás most azt igyekszik kideríteni, hány tekercs lehetett valójában a frigyfülkében, amelyben olyan magas hőfokú tűz keletkezett, hogy a vakolat egy részét és a fával burkolt vasajtót egyszerűen lerepítette a helyéről.

Szőkítők

őrizetben

Három gyanúsítottat vettek őrizetbe a csanádapácai olaj- szőkítés ügyben, melynek során ötmillió liter háztartási tüzelőolajat „változtattak át” motorolajra - erről Tibori István, a Vám- és Pénzügyőrség Békés megyei nyomozóhivatalának parancsnokhelyettese adott tájékoztatást. A szövetkezeti raktárban három hete tartott vizsgálat során a nyomozók lefoglaltak 25 ezer liter

savazott olajat, megtalálták a tüzelőolajból motorolajat „szőkítő” művelet segédeszközeit. A savazást a tsz-rak- tárban lévő 50 köbméteres tartályban végezték el.

Iposz

közgyűlés

Az Ipartestületek Országos Szövetsége - Magyar Kézműves Kamara a jövőben az eddiginél hatékonyabb és markánsabb munkaadói szakmai-gazdasági érdek- képviseleti tevékenységet kíván folytatni. Egyik fő célja a kisvállalkozói szféra zavartalan működéséhez szükséges feltételrendszer megteremtésének elősegítése - hangzott el tegnap, az Iposz-MKK VI. országos küldöttgyűlésén.

Olaj az Adriáról

A MÓL Rt vezetői várhatóan hétfőn kezdenek tárgyalásokat Horvátországban az Adriakőolajvezetéket üzemeltető Jadranszkij Naftovod képviselőivel az esetleges magyarországi szállítások feltételeiről - mondta Szabó György, a MÓL Rt vezérigazgatója. Úgy vélte: a magyar-horvát tárgyalásokon kívül vélhetően sor kerül magyar-szlovák megbeszélésekre is, hiszen a Szlovákiába irányuló szállítások esetében a magyar tranzitdíjról is meg kell állapodni.

IKM-fórum

Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban megkezdték az 1992-ben készült iparpolitikai koncepció karbantartását - mondta Hegyháti József, a tárca helyettes államtitkára tegnap az IKM-ben tartott fórumon. A két évvel ezelőtt elfogadott koncepció feltételés eszközrendszere továbbra is aktuális, ma azonban az ipari növekedés és felzárkózás feltételeinek megteremtése kap súlypontot.

Bérlakások eladásából finanszírozta veszteségét

Kaposvár pénzét költötte a Klinker

Szita Károly polgármester vizsgálatot és személyes felelősség-megállapítást kér

Több mint 36 millió forintot használt fel jogosulatlanul az önkormányzati lakások eladásából származó pénzből a kaposvári Klinker Rt. A Somogyi Hírlap információja szerint ezt a pénzt külön számlán kellett volna kezelni. Az üggyel a pénzügyi bizottság zárt ülésen foglalkozott, Szita Károly polgármester pedig vizsgálatot indítványoz a személyi felelősség megállapítására és azt is szeretné elérni, hogy a város ingatlanokat kapjon a veszteség fejében.

A Klinker Rt feladata a kaposvári bérlakások értékesítése. A cég veszteséges volt. Ezért a korábbi közgyűlés úgy határozott, hogy a bérlakások eladásából származó pénzt a Klinker Rt kötelezően különítse el egy számlán és erről csak az önkormányzatnak utalhat át pénzt. Egy nemrégiben készített kimutatásból azonban kiderült, hogy a részvénytársaság az önkormányzatot illető bevételeket - megszegve a korábbi megállapodást - a vesztesége finanszírozására használta fel. Az is kiderült, hogy a hátralékot az rt nem képes saját bevételeiből rendezni, ehhez ugyanis ingatlanokat keH^ladni.

Információnk szerint mindezt az az előterjesztés tartalmazza, amelyet Szita Károly készített, és amelyet elsőként a pénzügyi bizottság tárgyalt meg zárt ülésen, s egyetértett a polgármester javaslatával, hogy a február 7-i közgyűlés kérjen az rt tartozása fejében ingatlanokat és azzal is, hogy egy bizottság tisztázza a személyi felelősséget.

Szita Károlyt meglepte, hogy a pénzügyi bizottság zárt ülésére készült előterjesztés részletei kiszivárogtak, de nem cáfolta a tényeket. Azt mondta:

— Azt terveztük, hogy a február 7-i közgyűlés döntését követően tájékoztatjuk a város polgárait. Azért akartunk az ügy nyilvánosságra kerülésével addig várni, mert akkor már több lesz a tény, mint a találgatás. A Klinker Rt privatizációját is meghirdette a város: szerette volna értékesíteni a céget azért is, hogy a dolgozók biztonságban legyenek.

Szita Károly polgármester a Somogyi Hírlap információját minősítve hozzátette:

— A Klinker Rt valóban jogosulatlanul használta fel a lakásárak egy részét, ami több mint 36 millió forint. Szükségesnek tartom ezért a személyes felelősség tisztázást is. Az ügy „érdekessége” egyébként az, hogy a gazdálkodás szabályainak megsértésére a cég vezetői maguk hívták fel a figyelmet.

Nem a Szigetköz vízpótlását szolgálja

A*I)una Kör a fenékküszöbről

Magyarország a hágai bírósághoz beadott ellenkeresetében is rögzíti, hogy a Duna fő medrében semmilyen szempontból sem kívánatos fenékküszöbök építése. Erre a Duna Kör nyilatkozata figyelmeztet. A környezetvédő mozgalom rámutat: az, hogy a szlovák miniszterelnök szerdán felajánlotta a fenékküszöb megépítését, bizonyítja, ez a létesítmény a Duna elterelői- nek érdekeit szolgálja. A vízügyi lobbinak - a kör állítása szerint - szerint már a korábbi kormányt is sikerült rávenni a

fenékküszöb megépítésére, de a hibás döntést akkor visz- szavonták, illetve a fenékkü- szöb-beadványt az ország- gyűlés elsöprő többséggel leszavazta.

A fenékküszöb és a Dunaki- liti duzzasztómű üzembe helyezése a vízlépcsőrendszer továbbépítését jelenti, és nem a szigetközi ideiglenes vízpótlást szolgálja. A Mosoni-Dunába és a szivárgó csatornába juttatott többletvízzel ugyanis megoldható lenne a szigetközi ágrendszer vízellátása.

Valóban most jó lenni katonának Somogybán?

Január 24-i, keddi számunkban Somogybán most jó lenni katonának címmel számoltunk be Keleti György honvédelmi miniszter kaposvári programjáról. A délutáni fórum során a miniszter szólt a somogyi katonák szociális helyzetéről is. Mint egyebek közt elmondta: a somogyi tiszteket méltán irigylik más megyékben szolgáló társaik, mert fizetésük jóval magasabb, mint az országos átlag. Keleti György hasonló értelemben utalt a somogyi katonanyugdíjakra is. A tudósítás kapcsán fejtette ki — a mélyebb összefüggéseket is megvilágító — álláspontját Bátor Ferenc dandártábornok, a 2. katonai kerületparancsnokság parancsnoka. Gondolatait az alábbiakban közöljük:

Szeretném előrebocsátani, hogy sem a magyarázkodás, sem a vélt vagy valós problémák előtérbe helyezése — főleg nem a felnagyítása, sem az általam feleslegesnek tartott vitatkozás nem áll szándékomban.

A nyilvánosság lehetőségével és felelősségével is csak akkor élek — mint azt sokan tapasztalhatták —, ha valóban közérdekről vagy ezt közvetlenül érintő fontos kérdésekről

esik szó. Nem az én dolgom megítélni, hogy mi tartozik a közérdekek körébe, de úgy tapasztaltam, hogy a Kaposváron szolgálatot teljesítő hivatásos katonák és közalkalmazottak sorsa — de főleg jövője időről- időre a közfigyelem középpontjába került, és vélhetőleg néhányszor még fog is kerülni.

Oka lehet ennek többek között az, hogy csak Kaposváron a kerületparancsnokságon

és közvetlen alárendeltjeinél csaknem 500 hivatásos tiszt, tiszthelyettes teljesít szolgálatot, és mintegy kétszáznegyven fő honvédségi közalkalmazott dolgozik. Amikor ennek a csaknem hétszáznegyven embernek a helyzetéről, sorsáról, jövőjéről gondolkodunk, és főleg döntünk, nem lehet elvonatkoztatni a mögöttük álló családoktól — és akkor már a szám azonnal két- ezer-ötszáz-háromezer főre növekszik. A városban ötszázharminc nyugdíjas tiszt, tiszthelyettes él a családjával és száznégy fő katonaözvegy vár legalább erkölcsi támogatást.

A számok mögött levő családok helyzete és a Somogyi Hírlap tudósítása motivált arra, hogy a tisztelt olvasó figyelmét ráirányítsam néhány olyan tényre, amely segítheti a hivatásos katonák és honvédségi közalkalmazottak gondjainak megértését.

— Kaposváron a kerületparancsnokság működik, amely öt megyében elhelyezkedő alakulatok vezetését végzi. Feladatköréből adódóan a többi helyőrséghez viszonyítva lényegesen magasabb a katonai akadémiát, polgári egyetemet végzett tisztek aránya, ennek megfelelően alakultak az életkorból, a szolgálati időből következtek a rendfokozati arányok. Ez a helyzet a nyugdíjasokra is vonatkozik, hiszen 1950 óta Kaposváron hadosztály-, majd 1987 óta hadtestparancsnokság működött. A nyugdíjba vonult állomány értelemszerűen magasabb beosztásban és rendfokozatban volt. Gondolom, nem szükséges kitérnem arra, hogy a korábban megállapított nyugdíjak az ismert karbantartási

problémák miatt mit érnek ma.

Ennél a kérdésnél maradva szeretném megjegyezni, hogy egyértelmű statisztikai adatok szerint nyugdíjasaink átlagéletkora körülbelül 10 évvel alacsonyabb a társadalmi átlagnál.

— A hivatásos katonák aggodalmát több, egyszerűen belátható, érthető probléma okozza. Egy befejezés előtt álló szociológiai jellegű felmérésből megállapítható, hogy több mint nyolcvan százalékuk családfenntartó, több mint hetven százalékuk a feleség munkahelye, a lakáshelyzet, a gyermekek iskoláztatása miatt hathatós segítségnyújtás nélkül nem tudja vállalni a helyőrségváltás terheit. Ezekből a terhekből a honvédség vezetése maximum a lakásprobléma megoldását tudná segíteni, ha lenne rá pénz.

— A saját lakással rendelkező tisztek, tiszthelyettesek, amennyiben helyőrségváltásra kényszerülnek —, a család együtt-tartása érdekében kénytelenek lesznek a lakásaikat eladni, amelyeknek árát a piaci kereslet-kínálat törvényein kívül a kényszerhelyzet is meghatározza. Ugyanakkor ezek a családok a lakás megvásárlásához több százezer forintos, több mint harminc százalékos kamatozású kölcsönöket vettek fel, amelynek törlesztése szinte teljesen kizárja a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségét.

Azok a tisztek, tiszthelyettesek, akik a szolgálati viszony megszüntetésén vagy a korkedvezményes nyugdíj lehetőségén gondolkodnak, szembe kell, hogy nézzenek a nehezen konvertálható tudásukból eredő hátrányokkal.