Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-04 / 3. szám
1995. január 4., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Útban a faluvégi borzásból Fotó: Török Anett A jó szó sok öregnek mindennél többet ér Somogyjádon motoron jön a meleg étel Az a szó, hogy gondozónő, csak nagyon keveset sejtet a szakma valódi lényegéről. Aki ezt a munkát vállalja, fel kell készüljön a barát, a társ, az ápolónő és számtalan más szerepkör betöltésére is. Az idős, betegeskedő nyugdíjasoknak sok esetben ő jelenti az egyetlen kapcsolatot a külvilággal. Kovács Lásztóné tíz éve dolgozik a somogyjádi ön- kormányzatnál szociális gondozóként. Kismotorjával nap nap után járja a települést, mert tizenhárom nyugdíjasnak helybe kell vinni az ebédet. Legtöbbször már a kapuban várják érkezését, mint a 83 éves Kovács Kálmánná, Eszter asszony is. A motor zúgása még el sem csitul, mikor fájdalmas panaszkodásba kezd: — Mindig arra kérem a Jóistent este, lefekvéskor, hogy ne ébredjek fel reggel. Három éve elfutotta a szememet a hályog, alig látok valamit. Éjjel nem tudok aludni, mert ha leteszem a fejemet, mintha ezer darázs zümmögne a fülemben. Olyan borzasztó, hogy nem is hiszik — mondja remegő hangon, majd hirtelen elfordul: — Jaj, becsukom az ajtót, mert ez az egy szem tyúkom van, és a végén kiszökik... — Ehhez a munkához nagy türelem kell. Azt nem lehet mondani, hogy nem érek rá; újra és újra végighallgatok mindenkit, mert legtöbbször már ez is nagy segítségnek számít — veszi vissza a szót Kovács Lász- lóné. — Itt születtem; ismernek gyerekkorom óta. A bevásárlás, a gyógyszerek kiváltása, és kiadagolása, a mosogatás mind rám vár. De ezenkívül is bármit megteszek, amit kérnek tőlem. A jó szó és az a sok szeretet mindenért kárpótol. A gondozónő a somogyjádi iskolából hordja az ebédet hétfőtől péntekig, de ha lehet szombatra is visz A gondozónő sokszor az egyetlen kapcsolat a világgal Fotó: Török Anett egy-két helyre. Az sem ritka, hogy ő maga főz az ünnepek alatt és hétvégén azoknak az idős embereknek, akiknek távol élnek a hozzátartozóik. Ma éppen barátfüle a menü. Ez már a második forduló, és Rózsikénak sietnie kell, mert nagy a távolság egyik helytől a másikig. A csontig ható hidegben hamar elhűl az étel, ezért sietve elköszön tőlünk, és indul a motorral tovább... Boldizsár Beáta Favágók a faluvégen Az ember, ha velejéig pesz- szimista és kisugárzásai mérhetetlenül negatívak, azonmód szociális szükségre gyanakszik, mikor a faluvégen, lenn a lapban kézikocsit vonszolnak serényen, megrakva tüzelővel. Már-már látni véli ilyenkor az ember, a javíthatatlan, a favontatók lakát, hol élnek; a sze- mérmetes szegénységet, meg mindent, ami abból majd egyenesen következik. Aztán az ember, ha a „kocsi elé fogott” favágókhoz közelít, szégyellni kezdi magát; mert eladdig mindenkor úgy tapasztalta, ki az erdőről jön, csórta a fát és nem szeret senkivel sem összefutni, főleg nem ismeretlenekkel. Ki tudja, mifélék? — rezzennek össze az idegenek láttán a kézikocsisok. Kicsit tán még félnek is, hátha hatóság vagy ilyesféle közelít, s hogy az első kérdés az lesz: aztán, honnan az a fa? A fát vonszolók, úgy hiszem, még akkor sem maradéktalanul nyugodtak, ha dolguk a borzásban hivatalos volt; a vágási engedély, a pecsét helye, az aláírás meg az egyéb formalitások is klappolnak. Hiába, egy hangyányi szorongás még ilyenkor is van bennük; megállnak egy pillanatra, kezüket lefeszegetik a kocsi jéghideg rúdjáról, arcuk elé emelik, lehelik, lábukkal zavartan toppognak. Cudar egy zima van, mormogják maguk elé. Várnak aztán, hátha az idegenek mégsem feléjük tartanak, holott pontosan tudják, csak ők vannak most lenn lapon, ember nincsen ott, őket kivéve, egy sem. Egészen a kocsisokkal való nagy találkozásig úgy hihetnők: ez idő tájt az erdőről csak venni lehet a fát, először észre, aztán meg el; pedig nem; lehet a mostanságos mostoha körülmények között szimbiózisban is élni: szerződni, például a jutaszéli vadásztársasággal, s akkor a területrendezésért, a nyári kaszálásokért téli favágás a juss. A hasogatott borzafa ily mód megy a katlanba, hogy ropoghasson abban a tűz; a vízzel aztán a kukoricadarát forrázzák le, a disznóknak valót. Aki mindezt elmondta, Szenes László jutái nyugdíjas lassan hét éve, hogy kijár az erdőre; rendet vág a társasági birtokon, s fát visz haza télen; mióta pedig az ösmerős, Golovics István munkanélküli, ebben segítsége is akad. A kocsi előtt amúgy is kettő a hely, s hát a fűrésznek is két vége van. B.T. Az elhatározás szilárd, ha az utak még nem is Mocsoládi pályázatok Háromszor részesült kedvezőtlen megítéltetésben az a pályázat, amelyet a felső- mocsoládi önkormányzat adott be az útalaphoz. A pénzből, amelyet nem nyertek el, a még mindig jelentős számú földesutak állagán javítottak volna. Felsőmocsoládon azonban nem adják föl. Hamarosan ismét postára adják pályázatukat, amit az illetékesek tán már kívülről fújnak. Affelől nincs kétség, hogy a maga elé reálisan csak igen kis feladatokat szabó település nem képes a pályázati pénz nélkül boldogulni. Nagy beruházásban az első ciklus nem szenvedett hiányt, mivel .csaknem 20 millió forintból, három évre áthúzódó beruházásban építették meg a vízhálózatot. Mindezek mellett az újraválasztott Csernyák Lajos polgármester azt is elmondta, hogy azért útügyben sincs semmi veszve, némi fejlesztést — kőszórásos megoldással — sikerült a földes utakon is megvalósítani. Az igazi kaland azonban az az útszakasz lesz, amely a két párhuzamos utca egyikének kövezését jelentheti — ha a pályázat sikeres lesz. B. T. Tavaszra készülnek Somogysárdon A téli időszak a felkészülésé a mezőgazdaságban a tavaszi munkakezdésre. Bár az állattenyésztőkre ilyenkor is folyamatos munka vár, a növénytermesztés ad némi pihenőt a gazdáknak. Somogysárdon a Haladás Mezőgazdasági Szövetkezetben 729 hektáron vetettek búzát és 167 hektáron őszi árpát. Az őszi mélyszántás oroszlánrésze már elkészült, 200 hektár maradt vissza az elkövetkező időszakra. Langmár Ferenc, a szövetkezet elnöke elmondta, hogy jelenleg a gépek javítása és a műszaki vizsgára való felkészítése jelenti a legfőbb feladatot a műhelyben a harmincöt dolgozónak. A többi alkalmazott az adminisztrációs feladatokat látja el, vagy a raktárban tevékenykedik, valamint terményt készít elő. Ha az időjárás engedi, lassan az erdőápolási munkákhoz is hozzákezdhetnek a dolgozók. A közművesítés után a község arculata a fontos Alsóbogát megoldotta a kötöttség bogát A helyhatósági képviselő-választások óta a 343 lelkes Alsóbogát önálló, helyi önkormányzattal rendelkező település. A somogyjádi körjegyzőséghez tartozó falu első választott polgármesterét, Schrancz Lászlót kérdeztük. — Melyek lesznek az első lépések? Mit tesz a településért az öttagú testület? A legfontosabb feladatnak — mint a polgármester elmondta — a működőképeség megtartását tartják. — Habár helyben csak egy intézményünk, az 1-3. osztályos általános iskola fenntartásának terhei nehezednek az önkormányzatra, azért a somogyjádi intézmények működőképességéhez való hozzájárulás sem kis nehézség számunkra. A 4. osztályosok és a felső tagozatosok ugyanis a jádi iskolában tanulnak, oda járnak az óvodások is, de az egészségügyi ellátás is a szomszéd várhoz köti a bogárakat. Mindezekből következik, hogy a település részt vállal az említett intézmények fenntartásából. Minden bevétellel együtt 9 millió 870 ezer forintos költség- vetésükből ezen igények kielégítése után már nemigen marad beruházásokra és fejlesztésekre. Igaz, ami igaz, a vezetékes vizet még a tanácsi időkben megkapták, a krosszbar telefon és a vezetékes gáz elkészültének pedig néhány héttel ezelőtt örülhettek Bogáton. A közművek tehát már megvannak. — Amit minden szűkre szabott lehetőség és gazdálkodás ellenére szeretnénk megoldani, az a polgármesteri hivatal és a közösségi ház — mindkettő egyetlen helyiség lesz az iskolaépületben — berendezésének kiegészítése — mondta Schrancz László polgármester. — Hogy mind a hivatal, mind a közösségi terem alkalmas legyen azokra a funkciókra, amelyekre kitalálták azokat. S ha még eztán is csörög majd valami kis pénz a község kasszájában, akkor egy, fontosságában csaknem az eddigiekhez mérhető feladat vár a település önkormányzatára: csinosítani, szépítgetni a falut. Azt hallani ugyanis, hogy a Balatontól a megyeszékhelyig létrejön majd egy zöld sáv, egy védett övezet, amelyben felértékelődhet a turizmus, az idegenforgalom szerepe. Alsóbogát pedig rendelkezik egy, jelenleg éppen tulajdonost váltó, leromlott állapotú kastéllyal, a közelben egy halastóval, s egészen kiváló természeti értékekkel. Balassa Tamás A kastély, amely megérdemelne némi gondoskodást Fotó: Török Anett megépültével a balesetveszély is megszűnik, mivel- azon az útszakaszon gyakoriak voltak az átfolyások. Kihasznált rádiótelefon A magyaregresi önkormányzat mintegy egy éve vásárolt egy rádiótelefont, mivel a településre még nem kötötték be a krosszbar telefonvonalat. A telefon napközben az önkormányzat hivatalában van, este azonban mindig egy megbízott magyaregresi lakoshoz kerül, hogy ha valakinek fontos elintéznivalója akad, meqtehesse. Tizennégy jövedelempotolt Alsóbogáton a megyei átlaghoz képest magas a munkanélküliek aránya. A településen egyetlen munkalehetőség van, egy nemrég indult faüzemi vállalkozás. Az aktív lakosok egy része ingázó, s a megyeszékhelyen talált megélhetést. Az önkormányzattól jelenleg tizennégyen kapnak jövedelempótló támogatást. Háziorvos készülék nélkül Somogyaszalóban még nincs krosszbar telefonrendszer, ezért az önkormányzat bő egy éve lízingelt egy rádió- telefont. Tették ezt főként azért, hogy a háziorvos elérhető legyen a készüléken, ha a belterületen, illetve a külterületi településrészeken szükség van rá. A telefon nyújtotta könnyebbséget most kénytelenek nélkülözni az aszalóiak, mivel meghibásodott, s hamarosan egy pécsi szervizbe viszik javíttatni. Nyugdíjasnap ajándékkal A napokban tartották meg immár hagyományosan a nyugdíjasok napját Bőszén- fán. A község százötvenhét nyugdíjasát az önkormányzat egy ebéddel vendégelte meg, majd ezer-ezer forintos ajándékban részesítették az időseket, mindezekután pedig egy szigetvári zenekar fokozta tovább a jókedvet. A kultúrházban megrendezett eseménynek nagy sikere volt. Út a temetőbe Magyaregresen Eredményesen pályázott a magyaregresi önkormányzat az útalaphoz. A pályázatban annak a párszáz méteres útnak a megépítésére kértek támogatást, amely a temetőbe visz. A 3,8 millió forintos beruházás támogatásának mértéke ötven százalékos, és amennyiben a kiviteli költséget meghaladják a tervezettet, akkor a pluszköltség 15 százalékát is állja az útalap. Magyaregres önkormányzatának százhúsz nap latt kell kivitelezőt keresnie. Az út
