Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-25 / 21. szám
1995. január 25., szerda SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Kevés lesz az idén is az önkormányzat pénze Kommunális adó Kaposgyarmaton Kapósak is lehetnének a somogyi marhák A belső gázszerelési munkákat végzik a szakemberek ezekben a napokban a kapós- gyarmati családi házakban. Balogh Józsefné polgármester-asszonytól tudom: a 136 lelkes településen lévő 35 családi házból 31-ben hamarosan gázzal fűtenek majd. A településnek kétmillió forintjába kerül a beruházás. A szegedi SZEB-Gáz kft 1,4 millió forinttal járult hozzá a ka- posgyarmati gázbeveztések- hez. A falu lakói betonozták le a tartálytelepet, és be is kerítették a környéket. Az általuk végzett munka 200 ezer forintra rúg. Családonként húszezer forintba kerül a gázbevezetés, amelynek ötlete tavaly késő ősszel vetődött fel. A polgármester azt is elmondta: bár még nincs végleges költségvetésük, a rendelkezésre álló összeg az idén is kevés lesz. Tavaly négymillió forintból gazdálkodtak, az idén valamivel kevesebb lesz ez az összeg. Arra számítanak: az idén is nyernek némi pénzt az önhibájukon kívül hátrányos helyzetű településeknek kiírt pályázaton. Ez tavaly egymillió forintot jelentett. Ez elkelne most is, hiszen azt tervezik, hogy valamennyi tanulót támogatnak majd. Átvállalják a 14 éven aluliak étkeztetési díját, ami havi 44 ezer forintba kerül összesen. Ebben az évben bevezetik a községben a kommunális adót. Az önkormányzat több mint 3000 forintot kíván portánként kivetni. L. S. — Régen Nagybajomban több haszonállat volt, mint azon a hét településen összesen, ahol most dolgozom — mondta dr. Kovács József, Nagybajom, Jákó, Csököly, Rinyakovácsi, Gige, Kiskorpád és Pálmajor állatorvosa, köz- tisztviselő főtanácsos. Ez utóbbi cím a hajdani hatósági állatorvosi státuszt takarja. — A mostani támogatási rendszer mellett aggódom a szarvasmarha-állományért. Mindössze 20 ezer forintot adnak egy üsző neveléséért, amire még egy csomó költség rakódik, s így már nem ösztönöz a tenyésztésre. Valamikor csaknem a forgalmi értékét térítették meg a gazdának, ha lekötötte négy évre az állatot. Az állatorvos, aki naponta meg fordul egy-egy portán, azt is érzékeli, hogy a fiatalok nemigen vállalják az állattartással járó kötöttségeket. Valamikor apáról, fiúra szállt ennek a tudománya, de a városok, az ipar elcsábították az utódokat; ismét tanulni kellene a tenyésztés fortélyait. A falugazdák lennének hivatottak ezt elvégezni, de speciális képzettségük nem ad erre lehetőséget. Megtudtam: a szarvasmarha-állomány nemcsak a magángazdaságokban csökkent. — Jákóban 1973-ban fölszámolták a nagyüzemi tenyésztést, s egy alföldi káefté vitte el az állományt — mondta dr. Kovács József. — A nagybajomi szövetkezetben is megszüntették a marha-, sertés- és juhállományt; a kiskorpáéi telepen a kaposfői téesz- nek van csak egy sertéstelepe. Egy időben gyümölcsöző volt a nyúltartás is, de az árak zuhanása nem ösztönzött a további tartásra. Pálmajorban nutriát tenyésztettek, majd fölszámolták a prémes állományt. A lóállomány növekedett, és a sertések száma sem csökkent lényegesen. Ez utóbbi állományt gyorsabban föl lehet fejleszteni, mint a szarvasmarháét. A déli, határ menti kereskedelem fellendülése miatt érdemes marhákat nevelni. Aránylag alacsony minőségi követelmények mellett korlátlanul vásárolnak Szlovéniában, Boszniában és Hercegovinában vágómarhát. Kétszáz forintos fölvásárlási ár mellett már érdemes például egy 550 kilós bikát eladásra nevelni. Ezen a környéken szerencsére ritka az állatokat sújtó vész. Ám a falusi lakosság egyre ritkábban hívja az állatorvost. Sokba kerül a benzin, és némi munkadíjat is föl kell számolnia az orvosnak. A méregdrága, magas hatásfokú külföldi gyógyszerek teljes árát sem tudják megfizetni. Egy tetanuszvakcina például már 900 forintba kerül. Maradnak hát az olcsóbb és kevésbé hatékony magyar készítmények. Az önkormányzatok — ha tehetik — némi hozzájárulással csökkentik a költségeket. — A haszonállatok csökkenése mellett a tehetősebbeknél egyre több különleges háziállattal, kutyával, macskával, díszmadárral találkozom. Sokan — nem sajnálva rá a pénzt —t külföldről hozzák be kedvenceiket. Várnai Ágnes Jákóiaranykoronák Befejezte munkáját a bizottság — Két igénylővel nem sikerült dűlőre jutni földügyben — Mindenkit behívattunk, hogy megtudjuk: akarnak-e, s ha igen, akkor hol, földet kapni — mondta Márkus Sándor, a Földrendező és Földkiadó Bizottság elnöke Jákóban. — A behozott részarány aranykorona-értékének 10 százaléka erejéig tudtuk kiadni a földeket. Volt olyan, aki bennhagyta a közösben. A földrendezés, illetve kiadás 270 személyt érintett a településen. 180 igény érkezett be. A bizottság némi mérlegelés után kielégítette az igényeket. A tulajdoni lapokat most állítja ki a földhivatal. A héttagú bizottság „mandátuma” már lejárt, ám akad még dolguk Jákóban. Két igénylővel nem tudtak dűlőre jutni. Az egyik állandóan fellebbez, a másik azt vitatja, miért éppen ott legyen erdőterülete, ahol a bizottság kijelölte. Jákóban egyébként nem túl jók a földek. Az átlagos aranykorona-érték 10-12. (Lőrincz) Majdnem három évtizede segít az időseknek Klubélet Mosdóson Délelőttönként 28 idős ember ballag el Mosdóson az idősek klubjába, és minden hétköznap, délutánonként négy óráig itt töltik — közösségben — az idejüket. Az asszonyok többnyire kézimunkáznak, és közben természetesen beszélgetnek is a világ dolgairól. Emellett újság, rádió és televízió jelenti a szórakozást. Az önkormányzat Mosdóson több mint 700 ezer forintot fordít évente az öregek otthonának működtetésére, s ezenkívül hozzájárul az étkezési díjakhoz is. Az ebédért eddig csak 42 forintot fizettek a mosdósi idősek; ám most, a közétkeztetés drágulásával várható, hogy ez is változik. Fiatal még a mosdósi idősek klubja — legalábbis látogatóinak korához képest: jövőre lesz harmincesztendős. S megalakulása óta folyamatosan szolgálja a rászorulókat. Rendszeres itt az orvosi felügyelet, a két gondozó pedig az otthon ágybanfekvokhöz is kijár. Segítenek az ápolásban, és elvégzik a legfontosabb házi teendőket; tüzet gyújtanak például, teát főznek, megmelegítik ételüket... Jelenleg egy lábadozó beteg tagjuk van csak, de” már ő is eljár a közösségbe. I. É. Régi álom - tizenötmillió forintos nagyberuházással Peregnek már a vízórák Rinyakovácsiban is Az egészséges ivóvíz már nem álom Fotó: Kovács Tibor Befejeződött a próbaüzem Rinyakovácsiban. A tavaly elkészült vezetékes ivóvízért január elsejétől már fizetni kell a falubélieknek. A tizenötmillió forintos beruházással régi álmuk teljesült a kisközségben élőknek, s majdnem minden portán egészséges ivóvíz csordogál. A rinyakovácsiak komfortérzete nőtt az elmúlt négy esztendőben. Orbán Margit polgármester a képviselő-testülettel karöltve sokat tett ezért. A falu lakói minden bizonnyal ezt értékelték, amikor újra őt választották meg a település „első asszonyának”. Most azt tervezi, hogy a Ri- nyakovácsit Kispusztával ösz- szekötő utat is lekövezik —, hogy ne kelljen sárban járni a pusztán élő tizenkét családnak. Hogy marad-e még valamennyi pénze az önkormányzatnak beruházásra, nem tudni, hiszen javában tart a költségvetés előkészítése. Annyi azonban bizonyos: a legtöbb pénzt az iskola és az óvoda viszi majd el. Tizennégy általános iskolása és hat óvodása van a falunak. Az ön- kormányzat azon túl, hogy hozzájárul a csökölyi intézmények fenntartásához, az utazási és az étkezési díjat is magára vállalta. L. S. A SOMOGYI HÍRLAP hirdetés felvevő helyei Kaposváron és környékén Somogyi Hírlap irodája, Kaposvár, Kontrássy u. 2/a Tel./fax: 82/311-506 * * * MAHIR Kaposvár Kft, Kaposvár, Zárda u. 18. * * * A takarékszövetkezetek böhönyei, nagybajomi, csökölyi, kadarkúti, kaposfői, somogysárdi, kutasi, hetesi irodájában Hirdetésszervezőink Witz István, Kaposvár, Szegfű u. 60. Telefon: 82/312-172 Ács Attila, Kaposvár, Pete L. u. 8. II. lph. 1/2. Telefon: 82/317-159 (x) Nagybajomi minipékség Egy régi, a termelőszövetkezet tulajdonában levő magtárépületet alakított át a közelmúltban a nagybajomi Bíró és Bíró Sütő- és Söripari Kft. A „folyékony kenyér” főzése, csapolása mellett a mindennapi betevőt is helyben sütik. József László ügyvezetőtől megtudtuk: a kft-nek húsz alkalmazottja van. Naponta átlagosan öt-hat mázsa kenyér és három mázsa péksütemény kel el a nagyközségben, illetve Kaposvár, Nagyatád és Marcali környékén. A sütödében korszerű technikával dolgoznak az alkalmazottak. A gépek több mint tíz millió forintba kerültek. Kézzel formázzák a cipót Fotó: Kovács Tibor Szennyvíztelep Kutason 1990-ben nyújtotta be cél- támogatási igényét a kutasi önkormányzat egy szennyvíztelep létesítésére. A beruházáshoz azonban csak most teremtődött elő a 13,5 millió forint, aminek ötven százaléka állami támogatás. A Kaposvölgyi Víztárulás a kivitelezője a beruházásnak. A leürítő telep a tervek szerint október 30-ig elkészül. Gondoskodó Mezőcsokonya A mezőcsokonyai önkormányzat, valamint a vöröskeresztes szervezet a községben élőknek öregek napját rendezett a közelmúltban. A megjelent kétszázötven helybéli lakos közül ötszázötszáz forintot kaptak a hatvan éven felüliek, s a vöröskeresztes szervezet is osztott ajándékcsomagot. Az öregek napján színvonalas műsorral szerepelt a helyi általános iskola, a jutái asz- szonykórus, valamint a Török Tamás vezette kaposvári Déryné Vándorszíntársulat. Nagybaj omi kapcsolatok Egyre dinamikusabb az együttműködés a németországi Schortens és Nagybajom között. Legutóbb Peter Torkler schortensi polgár- mester járt a mintegy háro- mezernyolcszázötven lelket számláló nagyközségben, hogy Ács Attila polgármesterrel a kapcsolatok fejlesztéséről tárgyaljon. Ebben az évben ökológiával foglalkozó diákok érkeznek Nagybajomba, s nyelvtudásuk gyarapításáért a helyi fiataloknak egy csoportja Schor- tensba utazik. Klubprogramok Sántoson Sántoson december elején adták át az egykori iskolaépületben azt a klubhelyiséget, amelyet öregek és fiatalok egyaránt nagy örömmel használnak. A közelmúltban ^Jagy Lajos és felesége tartott bemutatót. A házaspár nemrég vizsgázott termé- széfgyógyászatból, és felajánlotta a település lakóinak, hogy minden hónapban egyszer díjtalanul fogadja az odalátogatókat. A csökölyi nyelvjárásról Dr. Király Lajos, a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola tanára A csökölyi nyelvjárás változása 1910-től napjainkig címmel írt tanulmányi, s ezt a Somogyi Honismeret legújabb száma közli Névtan, nyelvjárás című rovatában. Dr. Király Lajos régóta vizsgálja a település nyelvjárását. Tanulmányában a hangtani jelenségeken túl az alaktani és a szókészleti sajátosságokkal is foglalkozik.
