Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-18 / 15. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1995. január 18., szerda Folyamatban van az agrártámogatás igényfelmérése Mindenki őszintén akarja, de... A gépvásárlást és a meliorációt segítik A munkaeszközök korszerűsítésének alapján lehet az a közelmúltban megjelent agrár- támogatásokat érintő kormányrendelet, amelyben az új mezőgazdasági gépvásárláshoz nyújtott kamattámogatásról esik szó. Ez az agrárágazat eredményes működtetésének szempontjából kiemelt jelentőségű. A Földművelésügyi Hivatal jelentése alapján a kamattámogatást mező- és erdőgazdasági termelő, valamint szolgáltató tevékenységet végző magánszemély illetve jogi személy egyaránt igénybe veheti. Ehhez nem szükséges pályázatot készíteni, mivel a támogatás automatikusan elnyerhető. A konstrukció lényege, hogy az új mezőgazdasági gépek vásáriásáshoz igénybe vett hitel után 70 százalék kamattámogatás kapható. Ez azt jelenti, hogy a bank által felszámított piaci kamat 70 százalékát a gép megvásárlását követően, utólag az adóhivataltól igénybe lehet venni. A támogatás elnyeréséhez szükséges a saját névre szóló számlával történő gépvásárlás igazolása, a pénzintézettel kötött hitelszerződés, szolgáltatás esetén a mezőgazdasági bérmunka végzésére jogosító Cégbírósági bejegyzés bemutatása. A termelőnek nyilatkozni kell arról, hogy a támogatás alapjául szolgáló gépvásárláshoz reorganizációs támogatást nem igényelt. Mezőgazdasági gépkölcsönző esetében a tevékenység folytatására szóló vállalkozói igazolványt kell kiváltani. Ez esetben a kölcsönzésből származó bevételnek legalább 75 százaléka mező- vagy erdőgazdasági tevékenységet folytató termelőtől kell, hogy származzon. A mezőgazda- sági gép tartós bérletéhez (lízing) nyújtott támogatás mértéke a lízing díj 12 százaléka. A földhasználó, valamint a vízgazdálkodási társulat a talajok termőképességének megőrzése, illetve javítása és a termelés biztonságának elősegítése érdekében, a meliorációhoz és az öntözési beruházásokhoz fejlesztési célú juttatást, illetve kamattámogatást vehet igénybe. Az FM Hivatal januárban felmérést készít ezen beruházási támogatási keret igényekről. Aki a támogatási lehetőséggel élni kíván, szándékát még e hónap végéig jelezheti a hivatal felé. (Boldizsár) TÖBB VAGONNYI KEVERT LISZTET állít elő az a készlisztüzem amit nemrégiben indítottak be a Dél-dunántúli Gabona Rt kaposvári malmában. A számítógép vezérelte üzem a sütőipari felhasználók egyedi megrendeléseit is kielégíti. A berendezés csaknem húszmillió forintba került. Fotó: Kovács Tibor Privatizáció és politika Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztos „közös megegyezéssel” történt menesztése, s a közvetlen kiváltó ok, a HungarHotels-ügy ismét reflektorfénybe helyezte a politika és a gazdaság viszonyát, amely egyik kulcskérdése a rendszerváltásnak. S minthogy az alig féléve kinevezett Bartha fő feladata az új privatizációs stratégia kidolgozása volt, távozása kétségeket ébreszt e valóban átfogó „államtalaní- tási” koncepció sorsát illetően. Annak idején a szocializmus újból nekilendülő reformereinek első követelése mindig az volt, hogy vonuljon ki a politika — a párt, az állam — a gazdaságból. A rendszerváltás közvetlen előtörténetéhez tartozik, hogy a 80-as évek közepén önkormányzati irányítási formákat vezettek be az állami vállalatoknál, függetlenítve ezzel az állami vagyon feletti rendelkezést az államtól. Lényegében ez szolgált alapul ahhoz, hogy az évtized végén viharos gyorsasággal meginduljon az úg- nyevezett spontán privatizáció. Az állami vállalatok társasággá alakulása során a műveletbe legtöbbször külföldi és hazai magántőkét is bevontak, de az átalakulást lényegében a (volt) állami vállalat menedzsmentje hajtotta végre. A kor viszonyaiból következett, hogy ez a vállalatvezetői réteg többnyire szoros kapcsolatban volt a politikai vezetéssel. Ez a tény indokolta vagy legalábbis magyarázta, hogy a rendszerváltást követően a „spontán privatizáció” kifejezés egyfajta szitokká vált. Ugyancsak a kor viszonyaiból következett az is, hogy a vállalatoknak nem volt valóságos forgalmi értéke, s így — akár alappal, akár alap nélkül — bármelyik esettel kapcsolatban fölvethető volt az áron aluli értékesítés, a „kótyave- tye” vádja, különösen ha a vásárló külföldi volt. Ezen az sem változtatott, hogy — nem sokkal az 1990-es választások előtt — a Németh-kor- mány a privatizáció irányítására felállította az Állami Vagyonügynökséget. Az ÁVÜ által megvalósított első komolyabb üzlet, az Ikarus részvénykibocsátása pont olyan heves támadásokat váltott ki az időközben kormányra jutó nemzeti konzervatív pártokból mint amikor, mondjuk a Kleider Bauer „spontán” megvásárolta a Ruházati Bolt Rt-t. Az Antall-kormány egyik első intézkedése volt, hogy kormányellenőrzés alá helyezze az ÁVÜ-t, s az MDF programjának megfelelően biztosítsa „a nemzeti tulajdon hatékony védelmét, fellépjen a visszaélésekkel, a hanyagsággal és a felelőtlenséggel szemben.” A Nemzeti Megújhodás Programja a „szabadság és tulajdon” elvei alapján célul tűzte ki, hogy a lehető legrövidebb időn belül meghatározóvá váljék a magángazdaság, tömegméretekben szülessék meg a tulajdon polgárság. Ennek keretében — a társadalmi igazságosság nevében — egyrészt kárpótolni akarták az előző négy évtizedben tulajdonuktól jogtalanul megfosz- tottakat, másrészt tulajdonhoz próbálták segíteni — MRP, KRP, E hitel — az állami vállalatok munkásait, alkalmazottait is. Közben viszont a gazdasági válság mindennél fontosabbá tette a gazdaság át- struktúrálását és ehhez — hazai nem lévén — a külföldi tőke bevonását. Az egymást keresztező célok kellő alapot biztosítottak ahhoz, hogy a privatizáció talán legfontosabb terepe maradjon a politikai harcnak. Az Antall-kormányt éppúgy vádolták a privatizáció elszabotálá- sával, mint — másik oldalról — az ország kiárusításával azzal, hogy a privatizáció révén saját politikai kleintúrát épít ki és azzal, hogy a gazdasági ésszerűséget háttérbe szorítva, olcsó politikai népszerűséget hajszol a kedvezményes privatizációs programkísérletekkel. Politikai érdektől és értékválasztástól függ, hogy ki melyik vádat tartja igaznak. Tény, hogy — a privatizáció révén — az elmúlt fél évtizedben a magyar gazdaság tulajdoni szerkezete gyökeresen átalakult. Tény viszont az is, hogy most — a politikai hatalomváltással párhuzamosan, de attól függetlenül — került napirendre a legnagyobb állami vállalatok — olaj- és villamosenergia-ipar, távközlés stb. — és bankok magánkézbe adása. A Horn-kormány programja nagyon határozottan állást is foglal a privatizáció gyorsítása mellett. Az új privatizációs törvénytervezet célul tűzi ki, hogy 1997 végéig befejeződjék a folyamat. Mégpedig úgy, hogy az előző kormányhoz képest lényegesen szűkítenék a tartósan állami kézben maradó tulajdon körét, előnyben részesítenék a készpénzes vásárlást, a nagyvállalatok esetében pedig kifejezetten a külföldi tőkére számítanak elsősorban. Semmi ok kételkedni a célok vállalásának őszinteségében. Az utóbbi hetekben viszont kiderült, naivitás azt gondolni, hogy a privatizációt — s általában: a „kapitalizmus építését” kísérő politikai érdekütközések megszüntethe- tők. Mert feltehetően ugyanilyen őszinték azok is, akik a nemzeti vagyon védelméről, a hazai tőke gyámolításáról vagy éppen a társadalmi igazságosságról beszélnek. Hajdú András Mérnökök a bankokban A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karán negyed- és ötödéves villamosmérnökök bankinformatikai képzésben részesülhetnek. Elsősorban a gyengeáramú mérnökök érdeklődnek e kiegészítő szak iránt. Világirányzat a természet- tudományok és a társadalom- tudományok összeházasítása. Nemrégiben tizenöt európai egyetem olyan tudományos fokozatot hozott létre, amelyet akár tudományközinek is mondhatnánk. A neve: Európai Társadalom-, Természet- és Technológiai Tudományok Mestere, angol rövidítésben ESST. Ebben a programban olyan egyetemek vesznek részt, mint a svájci lausanne-i Szövetségi Polytechnikai Intézet, a barii, a limburgi, a kelet-londoni, az oslói, a madridi, a si- ennai egyetem és az athéni Közegészségügyi Főiskola. E kurzus keretében sohasem tanítanak „vegytiszta” ismereteket: a tudást mindig valamely konkrét körre alkalmazva közvetítik. S szívesen fogadnak legkülönbözőbb végzettségű diákokat — a nyelvészektől a mérnökökig. Olyan döntésre képes szakembereket akarnak képezni, akiknek átfogó elképzelésük van a holnap műszaki fejlettségéről és társadalmi környezetéről, s azokról az eszközökről, amelyek a döntések előkészítésére szolgálnak. Olyan iskolát teremtenek, amely inkább hasonlít a „méretes szabóságra”, mintsem egy ruhagyárra: a hallgató egyéniségéhez, cégéhez, kulturális környezetéhez igazítja a tanmenetet. A Budapesti Műszaki Egyetem kezdeményezése, úgy érzem, ennek az európai képzés-filozófiának szellemében született. Talán a vidéki egyetemeken is meg lehetne teremteni a posztgraduális képzés ilyen „méretes szabóságát”. A pályakezdőket fenyegető állástalanság gyógyírjaként a szükségből lehetne erényt faragni. Bácskai Tamás Ajánlat az ércbányára A Recski Ércbánya újra meghirdetett értékesítési tenderére három külföldi tulajdonú konzorcium nyújtotta be ajánlatát az ÁV Rt-hez. A zárt körben meghirdetett tenderre egy kanadai-magyar, egy kínai-panamai, valamint egy osztrák-amerikai konzorcium jelezte vásárlási szándékát. Formai okok miatt egyik ajánlatot sem kellett elutasítani. Az értékesítés sikertelensége esetén pusztán a vállalat „vegetálásához”, azaz az értékmegőrzéshez évente 200- 250 millió forintra van szükség. Ezért, amennyiben most sem kel el a bánya, valószínűleg felszámolják a vállalatot. Bővülő lízinglehetőség a Westel kft-nél Bővítette lízingkapcsolatát a Westel Rádiótelefon Kft. Új partnert vont be a rádiótelefonok lízingelésébe: az Exterleasing Kft-t. A Westel kft ily módon is igyekszik szélesebb körű választási lehetőségek kínálatára. Készülékeket lízingelni a Westel Rádiótelefon Kft-nél 1991 óta lehet; az új partner nemcsak a lízing körét, hanem a választékot is bővítette. Míg a korábbi és továbbra is teljes jogú partnernél 30, az Exterle- asingnél már 20 százalékos első részlet befizetésével és kétéves futamidejű törlesztéssel is 450-es rádiótelefon-tulajdonossá válhat a mobil telefonálást igénylő vállalkozó. Mivel a Westel Rádiótelefon Kft az ország szinte teljes lefedettségét biztosítja, készülékei kommunikációs lehetőséget nyújtanak Letenyétől Záhonyig és Battonyától Rajkáig. A lízingszerződéseket a Westel értékesítési hálózatánál — az ország 12 városában található irodákban, az országszerte működő 40 Wes- tel-ügynöknél és a területi üzletkötőknél — lehet megkötni. Az ügyfél tehát egy helyen, gyorsan intézheti a rádiótelefon-vásárlást és a lízingeléssel kapcsolatos teendőket. A lízingelés valamennyi 450-es mobil telefonra vonatkozik, sőt akkor is élhet vele a tulajdonos, ha a régi készülékét cseréli újra. Az 570 millió forintos alaptőkéjű Exterleasing Kft-t 1991-ben alapította a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. A tavaly mintegy 500 millió forintos forgalmat lebonyolító cég a most felvett rádiótelefon-profil mellett ingatlan, gép, berendezés és gépkocsi-lízingeléssel foglalkozik. Bővülő szolgáltatásai keretében pénzügyi-gazdasági tanácsadással, hitelkérelmek, üzleti tervek és változatos finanszírozási konstrukciók kidolgozásával is ügyfelei rendelkezésére áll. Hiányzó mérséklés A bérterhek mérséklésének terve hiányzik a középtávú gazdasági programból. Ezt kifogásolta leginkább a munkaadói és a munkavállalói oldal az Érdekegyeztető Tanács bér és munkaügyi bizottságának tegnapi ülésén. A munka- vállalók ellenzik a tervezett reálbér-csökkentést is. Szerintük nem segíti a folyó fizetési mérleg hiányának, és az inflációnak a csökkentését. A kormány képviselői ezzel szemben leszögezték, hogy a teljesítmény nélküli reálbérkiáramlás és többletfogyasztás csak külföldi hitelekből finanszírozható. Új elnököt választottak Az Antenna Hungária Rt. felügyelő bizottsága elnökévé választotta O.sváth Györgyöt. 0,sváth György korábban az ÁV Rt. igazgatóságának is a tagja volt. Mint az ÁV Rt. igazgatóságának volt tagja, ismerem a társaság ügyeit és megbízatásom fő feladatának a sikeres privatizáció elősegítését tekintem — nyilatkozta a felügyelőbizottság újonnan megválasztott elnöke. 75 ezer ECU biogázra Húsz pályázat közül a győriek vitték el a pálmát az Éu- rópai Unió Phare Bizottsága által kiírt energiaracionalizálási pályázaton. A díjnyertes tanulmány a városi szeméttelepen keletkező biogáz energetikai hasznosítását dolgozta ki. A program megvalósítására a Phare Bizottság 75 ezer ECU-t, azaz hozzávetőleg tízmillió forintot biztosít. Ebből az összegből Nyugat- Európában elismert technológiát honosítanak meg. Ennek segítségével kinyerik a biogázt, majd bizonyos kezelés révén üzemanyag tisztaságúvá alakítják. Minőségi sertéshúsért A Hungapig Tenyésztési és Kereskedelmi Kft. foglalkozik a jövőben a Hungahib hibridsertés tenyésztésével. Erről állapodtak meg a Hungapig Kft., valamint a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet képviselői. A kutatóintézet nem rendelkezett megfelelő törzsállománnyal, a hibridsertés tenyésztése kétségessé vált. Az együttműködés alapján a kft. igénybe veszi a kutatóintézet szellemi és laboratóriumi kapacitását. Információ a vállalkozásokról Megalakult a Kisvállalkozás-fejlesztési Intézet. Az új szervezet az Országos Kisvállalkozás-fejlesztési Iroda átszervezésével jött létre. Elsődleges célja, hogy a kis- és középvállalkozói szféráról összegyűjtse, rendszerezze és kiadja a rendelkezésre álló információkat. Bábolnai program Oroszországban A múlt évi kiemelkedő termésátlagra alapozva harmincezer hektárról néhány év alatt 100 ezer hektárra növelik az Oros2 Föderációban a bábolnai technológiával művelt kukorica-vetésterületet. Az így keletkező takarmányra építve pedig baromfitenyésztésbe kezdenek. Évi hetvenezer tonna baromfihússal javítják az ottani lakosság ellátását. A most aláírt megállapodás szerint a két bábolnai cég, a Bábolna Rt és az IKR Rt rövidesen útnak indítja az ezekhez szükséges anyagokat. Szakembereik a helyszínen segítik majd a munkálatokat. Aratják a nádat Nádarató nagyüzem van ezekben a napokban a Velencei-tavon. A nyolc centi- méteresre hízott jégpáncélt valósággal „megszállták” a fűkaszás nádvágók. A diny- nyési Alexander Holding Rt gépei és munkásai mellett építőipari vállalkozások mellett tó környéki lakosok is részt vesznek a betakarításban. Az elmúlt években ugyanis a tó 987 hektáros nádállományának csak töredékét takarítottak be.
