Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-17 / 14. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 1995. január 17., kedd Korszerűsített villamos-hálózat A Dédász szigetvári üzemigazgatósága befejezte a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombináttól átvett — úgynevezett — vasoszlopos villamoshálózat átépítését, majd az ezek után fölöslegessé vált hálózatrészek lebontását. Ezzel megoldódott az elavult közvilágítási rendszer felújítása Barcs somogytar- nócai városrészében. Melegkonyha Tabon Tegnap Tabon a városi művelődési központban a Tabép Kft munkásai megkezdték egy melegkonyhás büfé kialakításának előkészületeit. A kivitelező cég építő- és szakipari részlege a felújítás során elvégzi a szükséges víz- és villanyszerelési munkálatokat is. A belső kialakítás összege meghaladja az 1,4 millió forintot. A bővíÍ és során tervezik egy külső fedett terasz kialakítását is. Az átalakítással előreláthatólag április közepére végez a kivitelező. A korábbi büfé korszerűsítésétől azt remélik, hogy emelkedik a forgalom és a hasznot visszaforgatják majd a közművelődés támogatására. Játékaim, kötetben Megjelent az Örökség — Somogyi Kiskönyvtár legújabb, harmadik kötete. A Kaposvár megyei jogú város önkormányzata gondozásában napvilágot látott könyv Farkas Don József színdarabjait gyűjti egy csokorba Játékaim címmel. A kötet a Megyei és Városi Könyvtár nyomdájában készült. A szerkesztők egyébként azt tervezik, hogy a város napja alkalmából kikerül majd a nyomdából a sorozat negyedik kötete is. Fölújított megyei intézetek Több szociális intézmény felújítását végeztette el az elmúlt években Somogy ön- kormányzata. A patalomi szociális otthonban beépítették a padlásteret, Kálmáncsán új konyhai kiszolgáló blokkot hoztak létre és elkészült a fűtésrekonstrukció is. Segesden elvégezték az épület külső vakolását, központi fűtéssel látták el az épületet, s a tabi elmeotthonban is folyik a fűtés korszerűsítése. A beruházások jelentősen javították az intézeti dolgozók és lakók élet és munkakörülményeit. Házipatikák Somogybán A patikaprivatizációt követően Somogybán is szabályozni fogják a házaknál fölöslegesen fölhalmozott gyógyszerkészletek megsemmisítését. Jelenleg a gyógyszertári központ vállalja a fölösleg begyűjtését és ezt évenként két alkalommal el is szállítja a megsemmisítő céghez. A gyógyszertárak önként és ingyen bárkinek átvizsgálják a házipatikáját s leválasztják a selejtnek számító készítményeket, ugyanakkor figyelmeztetnek is az otthon fölhalmozott készlet veszélyeire. Közös falugondnok A házi szociális gondozás keretében közös falugondnokot foglalkoztat a kelevízi és a hosszúvízi önkormányzat. A 358 lakosú Kelevízen 130, Hoszúvízen pedig 27 nyugdíjas él. Az idős emberek számára a falugondnok — a pályázaton nyert kisbusszal — naponta házhoz szállítja az ebédet a mesztegnyői iskolából. A betegeket orvoshoz viszi és a gyógyszerek kiváltásával is meg lehet bízni. Mozgásnap Somogyfajszon Tavaly határozták el Somogyfajszon, hogy az év néhány vasárnapját a mozgásnak szentelik. A hagyományteremtő szándék sikerét mutatja, hogy január 15-én már ötödször kerülhetett sor a rendezvényre. Több mint száz résztvevővel, érdeklődővel délelőtt a Bori János vezette aerobikcsoport, délután pedig a focisták rendeztek nagy gálát. 13 csapat közül a helybeli „kis” Milan vitte el a pálmát, melynek leggólerősebb játékosa, Zsámbok Zsolt tizen- hatszor talált a hálóba. Gondérzékeny Öreglak Az alapellátás és a fejlesztések mellett a szociális problémák kezelésére fordítja költségvetésének jelentős részét az öreglaki önkormányzat. Segélyekre, jövedelem- pótló támogatásra az elmúlt évben már ötmillió forintot költöttek, és kevés híján ugyanennyit a '93-as esztendőben is. A segítőszándék abban is megnyilvánul, hogy hozzájárulnak az óvodások és iskolások térítési díjának fedezéséhez, a tankönyveket pedig egységesen 500 forintos egységáron kapták az iskolások. Tizenötmillió márkás fejlesztés kezdődött Biztos tőkealapokon a szentgyörgyi téglagyár Dobolyi László és az egyik német szakmunkás Fotó: Kun G. Tibor Serény munka folyik Bala- tonszentgyörgyön, noha télen a téglagyártás szünetel. A Balaton Téglaipari Kft fejleszt, korszerűsít. — A privatizációval a szentgyörgyi gyár egy tőkeerős német egyesülés tulajdonába került, amelynek Európában csaknem 30 téglagyára van — mondta Dobolyi László, a kft nemrég kinevezett, 42 éves igazgatója. A Balaton Tégla két tulajdonosa, Rainer M. Schweiger és Josef Renz 1993 őszén küldte Balatonszentgyörgyre a korábban Németorszgában dolgozó szakembert, s Németh Rezső nyugállományba kerülése után nevezték ki igazgatónak. — A balatonszentgyörgyi gyár fejlesztését már a vásárlás első évében elhatározták: 15 millió márkás beruházásról döntöttek — mondta az új igazgató. — Mire fordítják ezt nagy összeget? — Ami máris megvalósult: az 51 millió forintos költséggel megépített irodaház. Referenciaépület, szép és praktikus. Ebben dolgozóink számára olyan fürdő és öltöző van, amilyenről korábban nem is álmodtak... Emellett épül az új nyerselőkészítő csarnok, ezt a legmodernebb elektronikus gépsorral szereljük fel. A németországi szakemberek jó ütemben dolgoznak, márciusban már termelni szeretnénk ezekkel a gépekkel. A beruházás legfőbb célja, hogy az eddigi 320-350 tonna helyett legalább napi 500 tonna készterméket gyártsanak. S az eddigi 9 helyett ezután 16-17 féle téglát állítanak elő. A tulajdonosok — mint beszélgetésünk során kiderült —: további 80 millió márka befektetéssel a régióban újabb 2-3 téglagyár építését is tervezik, Lentiben pedig cserépgyárat. Kiemelt szerepe van a piackutatásnak. Tavaly márciusban külön marketingosztályt hoztak létre, s itt négy üzletkötő dolgozik. Feladatuk van bőven — éppúgy, mint a gyár dolgozóinak. Dobolyi László az utóbbiról beszélve hangsúlyozta: a tulajdonosok ígérete szerint öt évig biztosítanak munkát a fizikai állománynak. A termelés korszerűsítésével többen kikerülnek a gyártásból: ők a késztermékcsarnokban dolgozhatnak. Remélik, hogy az öt esztendő múlva sem kell tartani elbocsátásoktól. Annál is inkább, mivel a Dunántúl (és részben Budapest) hosszabb távon piaca lehet a téglagyár termékeinek. — Akkor hát semmi gond — búcsúznánk az igazgatótól, ő azonban tagadólag válaszol: — Nálunk is nagy problémát okoznak a közgazdasági szabályozók, nehezítik a külföldi befektetők helyzetét. Az alapelv az lenne, hogy a nyereséget forgassák vissza a beruházásokba, támogatást viszont nem adnak ehhez. Mi például kérvényeztük, hogy a privatizálás első esztendejének 150 millió forintos beruházási összegét részletekben fizethessük ki. Ennek már több mint egy hónapja, de választ sem kaptunk. Kun G. Tibor Veszélyes anyagok szállításából vizsgáznak Szigorúbb a számonkérés A Kapós Volán Nemzetközi Kft gépkocsivezetőinek és a magánfuvarozók egy részének vizsgát kell tenni, a veszélyes anyagok szakszerű szállításából. A vizsgát négyévenként megismétlik. Az elmúlt hetekben hatvanórás alap- és ismeretfelújító képzésen vettek részt huszonnégyen a Kapos Volán oktatás szervező Bt irányítása alatt. — A megye minden részéről érkeztek hozzánk hallgatók — mondta Németh József, a bt vezetője. — Speciális szakoktató foglalkozott velük. A legutóbbi kurzus most ért véget, január 8-án volt a számonkérés. A vizsga szigorúbb, és az előző évekhez képest kritikusabb. Akkor csak az alapokat tanulták a gépkocsivezetők. Az anyag nagyon száraz és sok új ismeretet tartalmaz. Ezért nem szeretik a , hallgatók. Azt azonban tudják, hogy a feladatukat enélkül nem tudják ellátni. Akinek nincs meg az ADR-vizsgája, nincs meg a munkahelye. B. B. Drágábban forog a villanyóra Rendkívüli leolvasás a Dédásznál (Folytatás az 1. oldalról) Harsányi Zsigmond, a bala- tonboglári kirendeltség vezetője elmondta, azért is fontos, hogy a fogyasztók átnézzék a számlát, mert azoknál, akiknél nem tudták leolvasni az órákat, az előző időszak fogyasztása alapján képeztek az induló óraállást. Érdemes tehát a munkatársaikat felkeresni és pontosítani ahol szükséges, hiszen ismert, hogy az áram- szolgáltatók közül egyedül a Dédász Rt-nél van éves számlázás, ami azt jelenti, hogy havonta úgynevezett átalányt kell fizetni, majd a 12. hónapban adják át a végszámlát. Még nincs statisztikai adat a Bala- ton-parti körzet fogyasztói szokásairól, a korrekt számlakészítés volt most a számítógépes munka legfontosabb feladata. Az viszont ismert, hogy a Dédász több, mint 400 ezer háztartási fogyasztójának 3,6 százaléka, a Balatontól délre élő 14 500 család tavaly havonta 300 kilowattóránál több villamos energiát használt. A szakember szavaival élve: mellbevágó áremelés következik. Százalékok helyett íme egy példa, amelyből lehet kalkulálni: Lengyeltótiban a statisztikák szerint az 1076 fogyasztó átlagosan 252 kWó villamos energiát használt havonta (23 százalékuk a végelszámolásnál visszakapott pénzt), ezért eddig 1382 forintot kellett fizetni, az új tarifákkal ez az energiamennyiség 2287 forintba kerül. A tóparton különösen érintett nyaralótulajdonosoknál, akik az áramszolgáltatónál idényfogyasztóknak számítanak, augusztusban olvassák le a mérőket, addig a számítógépes rendszerben matematikai számítással osztják meg a fogyasztást. A Dédász szervezetileg is alkalmazkodik az új helyzethez az üzleti partnerség jegyében: január elsejétől a kirendeltségeken is megerősítették az értékesítési egységet. Bogláron Sós János helyettes kirendeltségvezető irányításával három munkatárs és négy ellenőr foglalkozik a fogyasztók számlával kapcsolatos kérdéseivel, panaszaival. Az értékesítési szervezet súlyát jelzi, hogy az itt tevékenykedők létszáma csaknem fele a kirendeltségen foglalkoztatottaknak. G. M. Kelendő a lengyel szén, a tatai brikett Elég a tüzelő Atádon Nincs hiány az idén tüzelőből Nagyatádon. Mintegy hétféle szénből válogathatnak a vásárlók, és van vágott kemény tűzifa is a telepen — tájékoztatott Németh Csaba, a tüzép vezetője. — A mázsánként 780 forintostól az ezer felettiig kaphatók szenek. Vágott tűzifát most még a tavalyi áron adnak. Ennek mázsája 575 forint, de ezután az áfa emelkedése miatt 600 forint fölé emelkedik. — Nincs ellátási gondunk az idei télen. A háztartásokba leginkább a lengyel szenet veszik, amelynek magas a fűtőértéke. Ezt a fajtát főként a központi fűtések kazánjaiban használják — mondta Némethn Csaba. — A legtöbb viszont a tatai brikettből fogyott; akik megszokták ezt, most is kitartanak mellette. A közületek nem vásárolnak nagyobb mennyiséget, mint korábban. A legtöbb szenet Nagyatádon a menekülttábor veszi, utána a kollégium a legnagyobb felhasználó. Szénből havonta 2-300 tonna is elfogy; ennek importbeszerzési ára ugyanis alacsonyabb, mint a hazai fajtáké. S a szibériai feketeszén fűtési tulajdonságai jobbak is, mint a hazaiak. Aki szenet akar vásárolni — mint a tüzép vezetője mondta — nemcsak most, hanem a nyári holtszezonban is talál a mostanihoz megközelítő választékot. — Szénből és fából csaknem hárommillió forintos készletünk van — mondta Németh Csaba. — Akác és tölgyfát, időnként cserfát is forgalmazunk, méterben és fűrészelve. (Németh) Küldöttet választottak a szobi cigányok A megnyert idővel elvesztett forintok Két fontos esemény is történt a somogyszobi cigányság életében. Az országos cigányönkormányzathoz elektori küldöttet választottak, január közepén pedig megalakult a somogyszobi Cigány Érdekvédelmi Szövetség. Mindkét eseményt nagy érdeklődés kísérte. A somogyszobi szövetség tagjai legutóbbi ülésükön döntöttek az elektori küldött és a szövetség elnökének személyéről. Mindkét tisztségre Szöllősi Sándort választották — egyhangúlag. A somogyszobi cigányszövetség irányelvei között legfontosabbnak jelölték meg az oktatási és továbbképzési lehetőségek javítását és környezetük szebbé tételét. A megbeszélésen Friedrich József, a község polgármestere is támogatásáról biztosította a szervezet vezetőit. Meghívott vendég volt Szegedi Tibor, a barcsi cigány önkormányzat elnöke, aki egyúttal a Dél-somogyi Cigány Képviselők Szervezetének elnöki tisztét is betölti. Beszédében felhívta a figyelmet a legfontosabb feladatokra, és azt is fontosnak tartja, hogy más szervezetekkel is tartsák a kapcsolatot. Egyben felajánlotta az együttműködés lehetőségét is a somogyszobi Cigány Érdekvédelmi Szervezetnek. Ennek tagjai szavazással döntöttek a dél-somogyi cigányszervezethez való csatlakozásról. J. E. — Drága a RO-LA: a kombinált, vasúti-közúti fuvarozás egyre többe kerül. Ausztriában tavaly egyetlen alkalommal sem vettük igénybe ezt a szállítási lehetőséget — mondta Lengyel Marianna, a Kapos Volán Nemzetközi Fuvarozó Kft ügyvezetője. A kombinált közlekedést kamionok vasúti szállítására találták ki — ez gazdaságos és környezetkímélő. Az átalakított szerelvényeken a kamionok több száz kilométert tehetnek meg anélkül, hogy részt vennének a gyakran amúgyis zsúfolt közúti forgalomban. Ezzel a fuvarozó cégek időt és pénzt takarítanak meg, míg jó néhány útmenti település lakói nyugodtabban élhetnek... Hazánkban újabban a Hungarokombi is indít járatokat. Sopron és Wels között egy oda-vissza út 410 ECU-ba, azaz 750 márkába kerül. Ezt nagyon sok magyar fuvarozó cég is igénybe veszi. Számos előnye közül az egyik, hogy az osztrák város 70 kilométeres körzetében nincs szükség speciális tranzitengedélyre. Ennek meglétét nyugati szomszédunknál szigorúan veszik. — Tavaly rendszeresen fuvaroztattunk a kombinált szállítási móddal a cseh Novosic és a német Drezda között — mondta a kft ügyvezetője. — A határokon sokáig várakoztak volna járműveink, a RO-LA segítségével azonban nyertünk egy-két napont. Az idén várhatóan akkor fuvarozunk RO-La-val, ha elfogy az osztrák engedélyünk. (Harsányi)
