Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-13 / 11. szám
1995. január 13., péntek SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 7 Szigorítják a táppénz-ellenőrzést Politikusok népszerűsége az ország nyugati felében Elhalasztott Állásával játszik a lágyszívű orvos A tavalyi 41 milliárd forinttal szemben az idén várhatóan csak 37 milliárd forint jut az egészségbiztosítás bevételeiből a táppénzek kifizetésére. A kiadások csökkentésére csakis akkor van remény, ha megváltoztatják a keresőképtelenséggel kapcsolatos jogszabályt és megszigorítják a betegek ellenőrzését. Lehet, hogy néhány hét múlva ellenőrök kopogtatnak majd a táppénzesek ajtaján? — kérdeztük dr. Sándor Lászlót, az egészségbiztosítási önkormányzat elnökét. — Nem szeretnénk olyan módszerekhez nyúlni, ami a betegeknek bármilyen kényelmetlenséget okoz. Január végéig várhatóan elkészül a táppénzellenőrzésre vonatkozó kormányrendeletet, márciustól pedig országosan mintegy száz fővel meg fogjuk erősíteni a megyei szervezeteinket. Nem arról van szó, hogy beteglátogatókat veszünk fel, hanem az orvosi gyakorlatot szeretnénk a korábbinál szigorúbban ellenőrizni. — Ha a munkáltató bizonyítani tudja, hogy valaki a felmondás, elbocsátás elöl „menekült” táppénzre, lesz-e módja ez ellen tiltakozni? — Természetesen a rendelet lehetőséget ad majd minden érintettnek, hogy jelezze, ha valahol visszaélést tapasztal. A kérdés inkább az: ellenőrző orvosaink bizonyítani tudják-e majd, hogy valakit jogtalanul vettek táppénzre? Felkészült orvosokra bízzuk az ellenőrzést és ez némi reményt ad a csalások kiszűrésére. — Milyen szankciókra számíthatnak a „lágyszívűségen” kapott orvosok? — A jelenlegi gyakorlat szerint általában a háziorvosoknak van joguk a betegeket táppénzbe venni. Ha kiderül a csalás, a vétkesekkel szerződést fogunk bontani és újabb szerződést már sem kötünk velük. Ezzel tehát a megélhetésüket teszik kockára az orvosok. — Az az orvos, aki ilyesmire kapható, nyilván ellenszolgáltatásért teszi... — Az orvosok kettős szorításba kerülnek. Egyik oldalon a beteg jóindulatát — és a kártyáját — kell megtartaniuk, a másik oldalon az állásuk kerül veszélybe, mert — a bizonyított „lágyszívűség” — a hivatásra való alkalmasság kérdését is felveti. Tudomásul kell venni: a munkaerőpiac problémáit az egészségbiztosítás kasszájából nem lehet tovább finanszírozni! (Somfai) Nem cserél gazdát a HungarHotels A kormány tegnapi ülésén áttekintette és lezárta a HungarHotels szállodalánc privatizációjával kapcsolatos vizsgálatot. A kormány megállapította, hogy a szóban forgó ügyben mulasztások és szakmai hiányosságok történtek. Az Igazságügyi Minisztérium állásfoglalása értelmében a törvényes előírásoknak megfelelően vagyonértékelést kellett volna készíttetni a szállodalánc pályázati kiírásához. A vizsgálat megállapította, hogy az úgynevezett tender ár meghatározásakor többek között figyelmen kívül hagytak több milliárd forintnyi értékű saját tőkenövekményt. A pályázati feltételek kiírása során olyan konstrukciót alkalmaztak, amely jelentősen csökkentette a költségvetésnek a szállodalánc értékesítéséből származó lehetséges bevételeit. Megállapítható továbbá, hogy az állami tulajdonosi jogok gyakorlói nem mérlegelték megfelelően a nemzet- gazdasági érdekeket, és nem kellő körültekintéssel, szakmai megalapozottsággal jártak el. A kormány elfogadhatatlannak tartja, hogy a privatizációért felelős állami tisztségviselők megnyilatkozásaikban és az ügylet kezelésében figyelmen kívül hagyták a rájuk vonatkozó normákat, nem segítették elő a privatizációval kapcsolatban felmerült kérdések tárgyszerű tisztázását és a közvélemény hiteles tájékoztatását. A kormány kezdeményezi az ÁVÜ Igazgatótanácsánál, hogy a HungarHotels szállodalánc értékesítésére vonatkozó szerződés megkötésére irányuló tárgyalást nyilvánítsa eredménytelenné, zárja le a tárgyalást, és erről értesítse az amerikai céget. Változó szimpátia-lista (Folytatás az 1. oldalról) Fodor Gábor művelődési miniszter népszerűsége immár három hónapja folyamatosan csökken, megítélése a legutóbbi felméréshez viszonyítva 3, a szeptemberi szinthez képest pedig 7 pontot romlott. Ha mérsékeltebb is, de hasonló folyamatos visszaesés figyelhető meg a fideszes Deutsch Tamásnál, akinek tetszési indexe most az év végén 5 ponttal alacsonyabb az őszi listán elért eredményeknél. A Kisgazda- párt elnöke, Torgyán József ezzel szemben hónapról-hó- napra növelni tudta a vele szimpatizálók táborát, ami a népszerűségi ranglistán elfoglalt mind kedvezőbb helyezésekből is kitűnik. Ahhoz képest, hogy októberben még az utolsó előtti szereplője volt listánknak s csak Boross Pétert tudta megelőzni, az év végi „hajrában” a 18. helyre sikerült magát feltornászni megelőzve ezzel pártja és a keresztény- demokraták frakcióvezetőjét és a teljes (legalábbis a felmérésünkben szerepeltetett) MDF-es „vezérkart”. A politikusok népszerűségi és ismertségi mutatói az ország nyugati megyéiben Nyugati országrész Ország Nyugati országrész Ország népszerűség népszerűség ismertség Ismertség (pontszám) (pontszám) (%) (%) December változás December változás Göncz Árpád 95 96 az előző az előző Horn Gyula 94 95 hónaphoz hónaphoz Torgyán József 93 94 Göncz Árpád képest képest Boross Péter 90 92 78 0 78 0 Orbán Viktor 90 90 Demszky Gábor 67 +6 67 +5 Kuncze Gábor 90 91 Kuncze Gábor Keleti György Horn Gyula Fodor Gábor 67 67 63 59 +1 +4 +3-4 66 65 61 59-1 +2 0-6 Surján László Für Lajos Demszky Gábor 88 87 85 90 88 88 Pető Iván 59 +3 57-1 Pető Iván 84 86 Szekeres Imre 55 +2 55 +1 Békési László 84 86 Nagy Sándor 55 +4 54 +2 Fodor Gábor 83 85 Baráth Etele 54 +6 55 +4 Szabó Iván 79 79 Gál Zoltán 53 +2 53-1 Deutsch Tamás 75 78 Surján László 53 +4 51 +2 Nagy Sándor 75 73 Latorcai János 52-1 52 0 G. Nagyné Maczó Agnes 69 74 Deutsch Tamás 52-3 53 0 Keleti György 68 70 Békési László 50 +2 51 +1 Baráth Etele 65 66 Orbán Viktor 49-4 50-1 Szekeres Imre 57 57 Szájer József 48 +4 46 +3 Gál Zoltán 53 51 Torgyán József 45 +2 43 0 Szájer József 43 39 Szabó Iván 43 0 41-3 Füzessy Tibor 34 34 Füzessy Tibor 43-2 44 0 G. Nagyné Maczó Ágnes Für Lajos Boross Péter 42 42 35 +4 0 +2 41 40 34 +3-1 0 Az adatfelvétel ideje: 1994. december. Az adatfelvétel módja: személyes, kérdőíves megkérdezés. A megkérdezettek száma: 1000 fő, akik az egész országot képviselik, ebből 319 fő a nyugati országrész lakosságát reprezentálja. Alapsokaság: 18 éves és idősebb állandó kelet-magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgár. Az alapsokaság és a megkérdezettek összetétele korcsoport, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik. A népszerűségi pontszám O-tól 100-ig terjedhet, ahol a 0 pont nagy ellenszenvet, a 100-as nagy rokonszenvet jelent. A -4 és +4 közötti pont- számkülönbségek statisztikailag nem jelentősek. Az azonos pontszámú politikusokat a ti- zedpontszámoknak megfelelő sorrendben szerepeltetjük. Ferenczy Europress eredmény hirdetés Nem hirdette ki az önkormányzati választások végleges eredményét az Országos Választási Bizottság. Ugyanis még nem fejeződött be minden jogorvoslati eljárás. A bizottság tegnapi ülésén elhangzott: Abasár községben jogorvoslati kérelmet nyújtottak be, s ez még nem zárult le. Az ország öt településén semmisítették meg az eredményeket, további öt helyen pedig két jelölt egyforma szavazatot ért el. Pénzt kér az idegenforgalom A Parlament január végén kezdi meg az elkülönített állami pénzalapokról szóló törvénymódosítás vitáját. A tervezetben nincs szó az idegen- forgalmi alapról — mondta Csáky Csaba, az Idegenforgalmi Koordinációs Testület elnöke tegnapi ülésükön. Hangsúlyozta: a testületnek mielőbb ki kell dolgoznia az idegenforgalmi szervezetek igényét a megpályázható célokra. Ilyen módon például a 9 milliárd forintos agrárfejlesztési alapból is juthatna támogatás az idegenforgalom számára. Emiatt a testület törvénymódosító indítványt javasol. A rendelkezésre álló 12 millió dollárt a szakemberek keveslik. i 1 / / / Aláírásgyűjtő kisgazdák A Független Kisgazdapárt aláírásgyűjtést kezd azzal a céllal, hogy népszavazást írjanak ki az államfő közvetlen választhatóságáról. A gyűjtőíveken négy kérdés fog szerepelni. Az FKGP reményei szerint március 15-ére összegyűlik a népszavazás kiírásához szükséges számú aláírás. Az igazságügyminiszter rendeletet alkotott Az idegenrendészeti őrizetről Az igazságügyminiszter rendeletet alkotott az idegenrendészeti őrizet büntetés-végrehajtási intézetben történő végrehajtásának szabályairól. Ez része annak a középszintű szabályozásnak, amely a külföldiek beutazásáról, magyar- országi tartózkodásáról és bevándorlásáról szóló, úgynevezett idegenrendészeti törvény elfogadása nyomán vált szükségessé. A törvény szerint idegenrendészeti őrizet elrendelésének csak végrehajtható kiutasítási határozat esetén van helye. Az a külföldi vehető idegenrendészeti őrizetbe, aki: a hatóság elől elrejtőzött, a kiutasítás végrehajtását más módon akadályozza, a távozást megtagadja, vagy más alapos ok miatt feltehető, hogy a kiutasítás végrehajtását késlelteti vagy meghiúsítja, a kiutasítás hatálya alatt és a kiutazás előtt szabálysértést vagy bűncselekményt követett el; avagy a kötelező tartózkodásra kijelölt helyet engedély nélkül, illetve az előírt feltételek hiányában elhagyja. Az idegenrendészeti őrizetet fő szabályként rendőrségi fogdában - és csak kivételesen büntetés-végrehajtási intézetben - kell végrehajtani. Utóbbira akkor kerülhet sor, ha az őrizet időtartama a 30 napot meghaladja, az őrizetes idegenrendészeti őrizetként 30 napot már rendőrségi fogdában töltött, vagy ha az idegenrendészeti hatóság az őrizetet a jogerős bírósági ítélettel megállapított kiutasítás mellékbüntetés végrehajtása érdekében, a bíróság kezdeményezésére rendelte el, illetve ha ez a köz- biztonság fokozott védelme érdekében szükséges. A rendelet alapján a férfi idegenrendészeti őrizeteseket a Nagyfai Börtön és Fogházban, a nőket a Pálhalmai Börtön és Fogházban kell elhelyezni. A jogszabály a Magyar Közlöny 1995. január 6—i, 1. számában jelent meg, és a kihirdetést követő 8-ik napon lép hatályba. ✓ Átlagok A havi bruttó átlagkereset a tíz főnél több dolgozót foglalkoztató cégeknél múlt év novemberében 39 ezer 541 forint volt, 25,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban — ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal felméréséből, amelyet lapunk is közölt. — Aki ezeket az adatokat kiadta, az nem komplett, vagy nincs tisztában a lakosság mai helyzetével — mondta például egy úr mérgesen a 84/322-336-os telefonszámról. — Én inkább arról íratnék tanulmányt: miképp lehet 11 ezer forintból megélni. Nem azt tapasztalom ugyanis, hogy a keresetek jobban nőttek, mint a fogyasztói árak — márpedig a hivatal statisztikája ezt mutatja. Hej, azok az átkozott átlagok! Ha a nagypapa 79 éves, unokája pedig egy éves, akkor az átlagéletkoruk 40 év — mégsem annyi idős egyikük sem. Akad polgár, aki naponta 2000 forintot költ éttermi ebédre. Egy másik húszat pohárnyi kakaóra. (Micsoda különbség ez is!) Átlagosan 1010 forintot esznek meg — ezt mutatják a számok. A kimutatás minden valószínűség szerint jó egyébként. Számomra azt jelzi: sokak szegényedése mellett egy szűk réteg egyre több pénzt keres — így jön ki az átlag. Érthető az átlag alatt élők felháborodása. Egyre nehezebben körülmények között él ez a többség, miközben a számok azt bizonygatják nekik, hogy nincs itt semmi baj! Ha kevés az ereje az országnak segíteni rajtuk, elvárják legalább azt: ha már nem jut nekik kalács, ne fogják rájuk azt, hogy ők eszik meg. Ezt mondják az „átlag” emberek. Czene Attila Hétköznapi perpatvaraink — a jogász válaszol Tulajdonszerzés elbirtoklással Egy nyugdíjas agronómus- nak sok bosszúságot okozott éveken át a szomszédos, elhanyagolt telek gyümölcsfáiról áterjedő gombabetegség. Aztán gondolt egyet, és kerítést is húzott a gazdátlannak tetsző telek köré. A közös telekhatárt pedig megszüntette, a közterheket az így megnagyobbított gyümölcsös után fizette. Tizenkét év elteltével jelentkeztek a tulajdonos gyermekei, mint örökösök, akik bírósághoz fordultak az „ellopott” ingatlan visszaszerzéséért. Az agro- nómus tulajdonjogának megállapítását kérte elbirtoklás jogcímén. A Ptk. a tulajdonszerzés egyik módjaként ismeri el az elbirtoklást, amellyel ingó dolog és ingatlan tulajdonjogát is megszerzi az, aki azt sajátjaként tíz éven át szakadatlanul birtokolja. A jog ezt a tulajdon- szerzési jogcímet azzal indokolja, hogy nem érdemel jogvédelmet valamilyen dolognak vagy ingatlannak az olyan tulajdonosa, aki hosszú időn át nem törődött a tulajdonával. Az elbirtoklás nem eredményez tulajdonszerzést, ha az elbirtokló erőszakos, alattomos módon kerül birtokon belül. Ingatlan esetében akkor sem lehet szó elbirtoklásról, ha az elbirtoklás feltételei csak a föld egy részén állnak fenn, és az ingatlan természetben nem osztható. De mit jelent a Ptk által előírt „sajátjaként való, szakadatlan birtoklás” kifejezés? A helyes jogértelmezés szerint az birtokol, aki tudja ugyan, hogy az ingatlan másé, de véglegesen sajátjának tekinti azt — anélkül, hogy szerződéses kapcsolatban állna az igazi tulajdonossal. Ezért például a bérlő, a haszonélvező tartós használat esetén sem szerezheti meg a tulajdonjogot, mert „jogviszonyban áll” az adott dolog, ingatlan tulajdonosával. Az elbirtoklással foglalkozó bírói gyakorlat szerint fontos, hogy az elbirtokló végleges szándéka nyilvánvaló legyen. Példánkban ez a véglegesség kiderül abból, hogy az agro- nómus a két telket egy területként bekerítette, egységesen műveli és fizeti a közterheket. Fontos tudni, hogy „szakadatlanságnak" a tulajdonos és az elbirtokló között kell fennállnia, más személy tiltakozása nem szakítja meg a tízéves elbirtoklás! időt. A Ptk. szerint a tulajdonos írásbeli felszólítása, illetve ha a tulajdonos az ingatlan sorsáról valami módon rendelkezik, netán az elbirtokló a birtokot akaratán kívül elveszíti és azt egy éven belül nem szerzi vissza, megszakítja a 10 éves folytonosságot. Esetünkben az örökösöknek csak akkor van esélyük a pernyerésre, ha a volt tulajdonos az elbirtoklás! időn belül tett végrendeletet, mert a végintézkedéssel élt a rendelkezési jogával, s ez a lépés megszakítja az elbirtoklást. A végrendelkezés napjától a tíz év újra kezdődik, azt követően már az örökösöktől függ — múlik az ingatlan sorsa. Dr. Lajer Erika
