Somogyi Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-12 / 10. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 1995. január 12., csütörtök Munka nélkül Kercseligeten Az 514 lelkes Kercselige­ten a keresőképes lakosok száma közel háromszáz. Munka nélkül jelenleg mint­egy negyvenen vannak, így a keresőképes lakosság szá­mához viszonyítva 10-12 százalékos a munkanélküli­ség a településen. Jövede­lempótló támogatásban közel húszán részesülnek, kom­munális közhasznú munkás hat van a településen. Bemutatkoznak a fonyódi iskolák Immár negyedik eszten­deje rendezik meg a Magyar Kultúra Napjának programját Fonyódon. S ez hagyomá­nyosan a város iskoláiban működő művészeti csoportok bemutatkozása is, miközben a művelődési házban kiállítá­sok szervezésével egészítik ki a rendezvényt. Ez alka­lommal, január 22-én a Má­tyás Király Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépis­kola aulájában az általános iskola tánccsoportjai szere­pelnek és az alsó tagozato­sok népi játékokat adnak elő. A zeneiskola pedagógusai színvonalas koncerten mutat­ják be magyar zeneszerzők darabjait, míg a gimnázium a néptánccsoportjával, a szakmunkásképző intézmény pedig versmondóival szere­pel. Több gyermek születik Az utóbbi években egyre több gyermek lát napvilágot Somogyfajszon. Évekkel ez­előtt csupán 4-5; napjainkban már 10-15 apróság születik évente a településen. A nö­vekvő szaporulat közvetett oka a munkanélküliség: egyre kevesebb fiatal tud el­helyezkedni a városokban, ezért többen telepednek le s alapítanak családot falujuk­ban. Elkészült a szennyvízhálózat Elkészült a Mátyás király utcának és környékének szennyvízhálózata. A kisebb hiányosságok pótlására 1995. április 30-ig kapott ha­táridőt a kivitelező Klinker Rt. A végszámlából addig félmil­lió forintot visszatart az ön- kormányzat. A rendszer üzembehelyezését a vissza­levő munkálatok nem gátolják és a műszaki átadás is meg­történt már. A lakossági csa­tornahálózat rákötések 1996. január 16-tól megkezdődhet­nek a szükséges rákötési en­gedély birtokában. Bizottságok Nagybajomban A nagybajomi önkormány­zati testület legutóbbi ülésén négy bizottság felállításáról döntöttek. így ügyrendi, pénzügyi, szociális bizottság, valamint ifjúsági-, sport- és oktatási bizottság alakult. A község tervei között szerepel a kiegyensúlyozott intézmé­nyi alapellátás biztosítása, valamint az út- és járdaépíté­sek folytatása. Szünetel a visontai fürdő Január 31-ig zárva tart a csokonyavisontai fürdő. Katz Zoltán, a Thermálfürdő Kft. igazgatója tájékoztatta la­punkat, hogy a szünetre a karbantartási munkák miatt került sor. Február elsejétől azonban ismét fogadják a gyógyulni vágyókat. Miklósiban a letelepedőkért A Miklósi képviselők évek óta támogatják a fiatalok la­kásépítését, ezzel is segítve a letelepedést. A faluban in­gyen biztosítják az építési tel­ket, s lehetőségeik alapján vissza nem térítendő pénzbeli támogatást is nyújtanak. Mül­ler Miklós polgármester el­mondta: az idei évben is ter­vezik támogatni a helyi épít­kezést, hogy marasztalják a fiatalokat. Jelenleg is több család építkezik a faluban. Sérültek sportversenyei A sérült emberek sportolási lehetőségének biztosításá­hoz mintegy 70 ezer forintot nyert pályázaton a drávata- mási szociális otthon. Ebből fedezik négy település — Szigetvár, Helesfa, Regöly és Katélyosdombó — rehabilitá­ciós intézete lakóinak részvé­telét a területi sportverse­nyen. Ugyancsak a kasté- lyosdombói rehabilitációs in­tézetből vesz részt hat lakó a patalomi szociális otthonban tavasszal megrendezésre ke­rülő, országos asztalitenisz bajnokságon. Szicíliai tárlat Marcaliban Tegnap délután nyitották meg Marcaliban Marcella Tut- tobene szicíliai festőművész kiállítását. A messziről érke­zett művész alkotásait Hal­mos Klára a Somogy Megyei Művelődési Központ főmun­katársa ajánlotta a művé­szetbarátok figyelmébe. A ki­állításon Machlik Mario és Horváth Patrícia működött közre csellón. Úgy látszik, mégsem csak a sürgős munka okozta rendetlenségről van szó Lázas takarítás a kenyérgyárban (Folytatás az 1. oldalról) Nem tudták igazolni az üzemben felhasznált víz vizs­gálatát, az egész üzem takarí- tatlan, tisztítatlan, az éves karbantartás jeleit nem látták. Elavult a takarítási és fertőtle- nítési utasítás. Egyes műsza­kok után nem kellő alapos­ságú a takarítás, fertőtlenítés, az üzemi berendezések, gé­pek felületein odaszáradt, vas­tag élelmiszer-maradványok a szennyeződések. Az árut szennyezett ládákban szállí­tották ki, nincs elég hely a lá­damosóban sem a tisztításra, sem a tárolásra. A dolgozók­nak nincs elég védőruhájuk, a ruhát a dolgozók otthon mos­sák, holott ez élelmiszer­üzemben megengedhetlen. És végül „hab a tortán”, hogy a sütőmargarint a sórak­tárban tárolták, mert nem fér be a hűtőkamrába. Ebben a helyiségben hulladékot, hasz­nálaton kívüli eszközöket, gé­peket is tárolnak rendezetle­nül. A háromrekeszes hűtő­ben növényi és állati élelmi­szerek vannak együtt, s a gyümölcsíz a csomagoló­anyagokra folyt. Mindezt Szederkény Jenő, a kenyérgyár üzemigazgatója lapunk január 7-i számában nemes egyszerűséggel azzal intézte el, hogy „az üzemben az ünnepi forgalom és a gyár átalakítása miatt a szokásos­nál nagyobb volt a zsúfoltság. A rendetlenséget azonban már nem vállalta. Azóta azonban információ­ink szerint lázas takarítás fo­lyik mindenütt, hogy január 16-ra — a szemlét végzők ek­korra ígérték ugyanis újabb lá­togatásukat — elfogadható ál­lapotot teremtsenek. Bánkuti Béla, a Sütév Rt vezérigazga­tója az üggyel kapcsolatban szokatlanul szűkszavú volt, a Somogyi Hírlap többszöri ke­resésére sem kívánt véle­ményt mondani az állapotok­ról. A puding próbája tehát még hátra van. A kenyérgyár termel és már tisztul. A kérdés: hétfőig mennyire sikerül tisztára mosni a kenyeret? Dr. Komáromi Gabriella, a tanítóképző új főigazgatója: Világra nyitott főiskolát Kedvesen nemcsak kérni lehet, követelni is Fotó: Lang Róbert — Szerencsés időpontban vettem át az intézményt — mondta dr. Komáromi Gabri­ella, a kaposvári tanítóképző főiskola főigazgatója. Elődöm az egyre zordabbá váló gaz­dasági időkben megteremtett egy esztétikus, jól felszerelt fő­iskolát. — A „falak közé” most egy másfajta szellemiséget kell költöztetni; nem az én szemé­lyem nyit új korszakot, hanem az, hogy négyéves lett a kép­zés, és a tanító feladatai a jö­vőben mások lesznek — foly­tatta. — A kistelepülések sorra visszaállították a kisiskolákat, és egyre több helyen van már hatosztályos általános iskola. A jövő tanítója nálunk felké­szül az első négy osztály min­den feladatára, s az ötödik-ha­todik osztályban valamilyen műveltségterület tanításához szerez képesítést. — A főigazgatót az ember célra törő, erős kezűnek képzeli. Ön végtelenül elő­zékeny, anyáskodóan ked­ves asszony. Hogyan gon­dol rendet tartani oktatók s hallgatók között? — Sokan kérdezték: nem vagyok-e túlságosan érzel­mekre hangolt? Az irodalmár élete végéig műveket él át, s ezért valamivel érzékenyebb és érzelmesebb is. Ismerem magam. Az empátia ebben a szerepkörben is erény. Azt is tudom, hogy a hirtelen szüle­tett döntéseim rosszak, túlsá­gosan érzelmi befolyásoltsá- gúak. Nyolc évig voltam tan­székvezető, akkor már meg­tanultam úgy dönteni, hogy ki­várom, amíg egyensúlyba ke­rül az emóció és a ráció. Az erős kezűségről pedig annyit: nem szeretném, ha valaha is félne tőlem valaki. Úgy vélem, kedvesen nemcsak kérni le­het, hanem követelni is. Azt pedig mindenki tudja a kör­nyezetemben, hogy nem va­gyok gyenge. Amit az életem­ben elterveztem, vállaltam, azt következetesen, kitartással — a főiskolán, a tudományban, a magánéletemben —, mindig tudtam teljesíteni. Remélem, ebben a sors is segít. — Mi adja az optimizmu­sát? — Senki nem születik fői­gazgatónak, és senkiben sincs minden együtt ehhez a fel­adathoz. En például — csak­úgy, mint minden állampolgár —, keservesen olvasom végig a jogi szövegeket. Mint irodal­már, háromszorosan szenve­dek attól, hogy miért ilyen jogi kultúránk nyelve. A gazdasági ügyekhez sem értek, csak ta­karékos vagyok. Voltak tehát ilyen tilalomfák a számomra, amelyek elgondolkodtattak afelől, hogy alkalmas vagyok-e főigazgatónak. Bízom abban, hogy a számomra idegen, is­meretlen területeken kitűnő munkatársak segítenek. — Ha említette a munka­társakat, miként látja a sze­repüket a megváltozott köve­telmények teljesítésében? — Nincs olyan munkahely, ahol ne lenne valakinek adós­sága. Az oktatók jelentős ré­sze mögött azonban komoly szakmai múlt áll, és fontos szerepet töltenek be az ország tanítóképzésében. A mi főisko­lánk a szeptembertől induló négyéves képzés előkészíté­sében komolyan vett részt; tantervi kísérletekkel, progra­mokkal. Bizonyos csoportok­ban és szakokon évek óta né­gyéves a képzés. A szakkollé­giumi képzésnek pedig húsz­éves a múltja. Részt veszünk valamennyi műveltségterület tananyagának, taneszközei­nek, óra- és vizsgaanyagának kidolgozásában. Az utóbbi esztendőkben a tanító szakkal párosítva szakok indultak a fő­iskolán. Kommunikációs (új­ságíró), művelődésszervező, hitoktató szakos hallgatóink vannak és a főiskola távoktató központ is. Ez utóbbi kapunyi­tást jelent, de a főiskola kapuit még sokféleképpen szeret­nénk „kinyitni”. Élsősorban ta­nítókat képzünk ezután is, de kínálatunkban sok egyéb is szerepel. Szeretnénk a város egyik legelevenebb szellemi központjává válni. Fontos cé­lom az, hogy jó legyen nálunk főiskolásnak lenni. Lőrincz Sándor Nem volt hivatalos személy elleni erőszak Tengődön Dühös ember kerülje a polgármestert Maradnak a falusi segélykérő telefonok A tengődi szeszfőzde veze­tője: Furján Jenő még ma sem akarja elhinni, hogy tisztes­ségben megélt negyvenhat év után a vádlottak padjára ke­rült. Ő ugyanis a helyi képvise­lőtestület tagjaként is mindig a közösség érdekeit igyekezett szolgálni. Igaz, néha másként látta a célravezető megoldást, mint mások. Elsősorban emi­att mérgesedett el a viszonya a helyi (tiszteletdíjas) polgár- mesterrel Vincze László isko­laigazgatóval. Tavaly március 28-án is kemény szócsata folyt a testü­letben. Ennek ellenére meg­döbbent, amikor az ülés vé­gén a polgármester lehü- lyézte. Ő kérdőre vonta emi­att, de — úgymond — nem bántotta. Akkor rázta meg Vinczét a folyosón a kabátjá­nál fogva, amikor az elküldte őt a „k. anyjába”, de nem ütötte meg. A vádirat szerint viszont fejbe vágta a polgár- mestert, aki enyhe agyrázkó­dást szenvedett. Az elsőfokú bíróság garázdaság és köny- nyű testi sértés miatt 10 ezer forint pénzbüntetésre ítélte. Ő és védője felmentésért felleb­bezett. Az ügyész azonban a bün­tetés súlyosbítását, és a mi­nősítés megváltoztatását kérte. így lett a garázdaságból „hivatalos személy elleni erő­szak” a vád. Tegnap a Somogy Megyei Bíróság dr. Makai Lajos fel- lebbviteli tanácsa előtt a vád­lott ismét tagadta, hogy meg­ütötte a polgármestert. Azt ál­lította: fondorlat áldozata. A védő szerint a sértett maga­tartása idézte elő a dulako­dást. A bíróság a csak a „pol­gármester táborához tartozó tanúkat hallgatta meg. A leg­utóbbi választáson se vé­dence se pedig Vincze László nem került a képviselőtestü­letbe. Ez minősíti a korábbi ten­gődi viszonyokat. Furján Jenő felmentését kérte. A megyei bíróság helyben­hagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. A tanács vezetője megállapította: súlyosbításra nem látott okot. Az elsőfokú bíróság helyesen tárta fel a tényállást. A tettlegesség ki­váltó oka kétségkívül a pol­gármester „anyázása” volt. A bántalmazás nincs kapcsolat­ban a polgármester hivatali el­járásával, ezért nem is álla­pítható meg a hivatalos sze­mély elleni erőszak. Ám mivel a polgármesteri hivatal nyil­vános helyiségnek számít, ahol a cselekmény több em­ber riadalmát és megbotrán­kozását váltotta ki, a garázda­ság vétsége megállapítható. Az ügy tanulsága szenve­délyes vitákban gazdag világ­unkban csak az lehet: a véle­ménykülönbségek kifejezé­sére a legveszélytelenebb megoldás a szép és okos szó, — a fel- és lemenők emlege­tése nélkül. Szegedi Nándor Egyelőre maradnak a fa­lusi segélykérő telefonok — közölte a Somogyi Hírlap szerkesztőségével Reiner Ágoston, a Matáv Pécsi Igazgatóságának igazga­tója. Mint ismeretes, a Matáv ja­nuár 1-jétől érvényes új üzlet- szabályzata nem tartalmazza már a segélykérő állomások­kal kapcsolatos tennivalókat, mert — mint az igazgató kö­zölte — ez a piac megszűnő­ben van, egyre kevesebben veszik igénybe a kézi kapcso­lású segélykérő állomásokat, hiszen a műszaki fejlesztések eredményeként egyre több he­lyen tudják biztosítani az éj­jel-nappali telefonszolgálta­tást. Néhány önkormányzat azonban szóvátette, hogy azokon a településeken, ahol kézi kapcsolású a központ, és megszüntették a segélykérő szolgáltatást, nehezen lehet orvost, mentőt hívni. Ezért át­menetileg — az önkormányza­tok kérésére — továbbra is biztosítják a kézi kapcsolású állomásokon a segélykérő szolgáltatást. Átmenetileg valamennyi, a postahivatal zárása után a ma csak segélykérő nyilvános ál­lomással rendelkező települé­sen biztosítják a hírközlés le­hetőségét. Ebben a Matáv messzemenőkig számít a Posta Pécsi Igazgatóságának, valamint a helyi önkormányza­toknak a segítségére.

Next

/
Thumbnails
Contents