Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-08 / 289. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. december 8., csütörtök Zárt ülésen tárgyaltak a NATO és hazánk kapcsolatáról Nem kérünk engedélyt Moszkvától a csatlakozáshoz Kérdőjelek Heltai András kommentárja Tisztább a víz a pohárban? Az európai biztonság budapesti csúcstalálkozója meghozta annak bizonyosságát, amit már régebben sejteni lehetett: Washington és Moszkva kapcsolataiban az időjárás mind bo- rúsabbra fordul. Történetesen elsősorban éppen a mi térsé­günk miatt, amelyet Amerika gyorsabban szeretne közelíteni a Nyugathoz katonailag is és ez az, ami Oroszországnak egyáltalán nem tetszik. A kérdés: mennyire komoly a NATO-bővítés szándéka illetve mennyire kemény az orosz el­lenállás, többek között épp a kis Magyarország esetében? A találkozó másik szomorú tanulsága, hogy — a bosnyá- kok tragikus üzenetei ellenére — ezúttal még írásos nyilatko­zatra sem futotta. Ennyire megerősödött annak a Moszkvá­nak a befolyása, amely a régi módira emlékeztetőén szólt bele egy európai válság ügyébe? S mit tehetünk a mérleg pozitív serpenyőjébe? Azt, hogy ez a két sajnálatos körülmény nem tette semmissé azoknak az erőfeszítéseit, akik az európai biztonság és együttműködés szervezetének kialakításán fáradoztak, s egyfajta, katonai és politikai értelemű magatartási kódexet fogalmaztak meg. S vi­tathatatlan magyar siker volt a találkozó zavartalan megren­dezése és reméljük, hogy sok hasznot hajt majd a kétoldalú találkozók páratlan sorozata. De elég-e immár szervezetnek hívni az első 20 évében szinte tehetetlennek bizonyult konferenciát, amely Európa legnagyobb, égő válságában ezúttal is tehetetlen marad? S amelyről még mindig nem lehet tudni, hogy mi lesz a szerepe az egyetlen hatékony biztonsági szervezetet, a NATO mel­lett? A nagy lehetőségek budapesti csúcsa után annyit biztosan mondhatunk, hogy tisztább víz került a világpolitika poharába. De kinek lehet elég, hogy immár jobban látjuk a valóságos ba­jokat és az eltérő érdekeket? Dr. Lamperth Mónika levelét megírta Vita a miniszter­behívóról Szerbek fogta fotósok A horvátországi szerbek Topuskónál őrizetbe vettek két külföldi fotóst. A francia és amerikai nemzetiségű újság­írókat legutóbb hétfőn este lát­ták, amikor szerb milicisták ismeretlen helyre vitték őket. Az újságírók rendelkeztek a vi­lágszervezet akkreditálási okmányaival. Az UNPROFOR megkezdte a két fotós tartóz­kodási helyének kiderítését. Elítélték Craxit Egy milánói bíróság korrup­ció miatt öt és fél évi börtön- büntetésre ítélte Bettino Craxi volt olasz miniszterelnököt. Az ítélet Craxi távollétében szüle­tett meg. Az olasz szocialista párt volt vezetője jelenleg a tunéziai Hammametben bujkál az igazságszolgáltatás elől. Craxit korábban már nyolc és fél évi elzárásra ítélték az Ambrosiano bankház hamis csődjének ügyében. Lengyel illetéktelenség A lengyel alkotmánybíróság illetéktelennek minősítette magát annak eldöntésére, hogy jogosan járt-e el a par­lament a kormány által már aláírt lengyel-vatikáni szerző­dés ügyében. A szejm július elsején úgy határozott, hogy különbizottságot hoz létre a nemzetközi szerződés, és a születőben lévő új alkotmány összhangjának megvizsgálá­sára, s ennek eredményétől tette függővé, hogy megadja-e felhatalmazását az államfőnek a konkordátum jóváhagyásá­hoz. A szejm határozatát meg­támadta Lech Walesa államfő. Iszlám felszólítás Az iszlám országok felszólí­tották ENSZ Biztonsági Ta­nácsát: növelje 35 000 főre az ENSZ boszniai Oltalmazási Erőinek létszámát. Bejelentet­ték, maguk is készek csapato­kat küldeni a térségbe. A do­kumentum felszólítja a Bizton­sági Tanácsot: Bosznia terü­leti épségének védelme érde­kében erősítse meg nehéztü­zérséggel az UNPROFOR-t. (Folytatás az 1. oldalról) A külügyminiszter rámuta­tott, hogy a zárt ülésen tájé­koztatta a bizottságot az észak-atlanti szövetség bőví­tésével kapcsolatos NATO-ál- láspont módosulásáról, vala­mint a magyar kormány ezzel kapcsolatos felfogásáról. Ha­zánk számára ugyanis az euro-atlanti integrációs intéz­ményekhez történő csatlako­zás komplex folyamat, vagyis Magyarország a NATO bőví­tését az Európai Unió kiter­jesztésével összhangban vizsgálja. Kovács László szólt arról is, hogy Budapest üdvözli és támogatja a NATO bővíté­sének azt a rendkívül körülte­kintő módját, amelyet az Ame­rikai Egyesült Államok kezde­ményezett. Hazánk egyetért azzal, hogy fokozatos, átlát­ható legyen a folyamat. A NATO ilyen módon történő ki- terjesztése a régió stabilitását erősíti, és ez nem ellentétes Oroszország érdekeivel sem. Ahogy a NATO-nak, úgy Ma­gyarországnak is érdeke a bő­vítéssel kapcsolatos orosz ag­gályok eloszlatása, amire lehe­tőséget kínáltak azok a tárgya­lások, amelyeket a köztársa­sági elnök és a kormányfő foly­tatott Borisz Jelcin orosz el­nökkel. A magyar kormány Scalfaro államfő, aki szemé­lyesen próbálta lebeszélni a távozásról Antonio Di Pietrót Olaszország helyettes állam­ügyészét értésre adta: nem tudja elhinni, hogy véglegesen hátat tud fordítani az igazság­szolgáltatásnak. A milánói helyettes állam­ügyész, aki három év alatt a teljes ismeretlenségből lett Olaszország legnépszerűbb személyisége, benyújtott le­mondólevelében azzal indo­kolta lépését, hogy minden szándéka, kifejezett akarata ellenére eszközzé vált a poli­tika kezében. folytatni kívánja a vélemény- cserét a NATO bővítéséről, és annak hatásairól, hiszen ez a kérdés „kikerülhetetlen”. A magyar diplomácia vezetője emlékeztetett arra is, hogy ezeken a véleménycseréken magyar részről megfogalma­zódott: hazánk elkötelezett a NATO-hoz történő csatlakozás mellett és az erről szóló dön­tés Magyarország szuverén joga. Kovács László válaszolt azokra az ellenzéki kritikákra is, amelyek szerint NATO-kö- rökben az elmúlt hónapok so­rán romlott Magyarország megítélése. A külügyminiszter ennek kapcsán rámutatott, hogy az elmúlt fél évben négy alkalommal találkozott a szö­vetség főtitkárával, kétszer a főtitkár-helyettessel és kétszer a NATO tanácsával. Részt vett az Észak-Atlanti Együttműkö­dési Tanács decemberi ülé­sén, valamint a NATO-tagál- lamok külügyminisztereinek többségével is volt kétoldalú megbeszélése. Ezeken a ta­lálkozókon semmiféle aggályt nem lehetett hallani az új ma­gyar kormánynak a NATO-val kapcsolatos politikája miatt. Ennek a politikának a méltatá­sára azonban többször is sor került. A külügyminiszter ismétel­Az ellenzéki pártok egysé­gesen a kormányt teszik fel­előssé Di Pietro távozásáért. A Baloldal Demokratikus Pártja és a kereszténydemok­raták vezető politikusai úgy vé­lik, hogy a „tiszta kezek” cso­portja ellen indított sorozatos támadások okozták a csoport jelképének tekintett Di Pietro lemondását. Az ellenzéki sajtó szerint egyértelműen az vezetett eh­hez a döntéshez, hogy a „tiszta kezek” csoportja vizs­gálatot kezdett a miniszterel­nök, Silvio Berlusconi ellen is. ten megerősítette: félreértésen alapul az a feltételezés, hogy hazánk engedélyt akarna kérni Moszkvától a csatlakozásra vagy tárgyalni kívánna ennek feltételeiről. Hazánk véle­ménycserét folytat Oroszor­szággal a NATO bővítéséről, hiszen érdekünk, hogy Moszkva fenntartásai és ag­godalmai csökkenjenek. Egy újságírói kérdésre válaszolva Kovács László úgy vélekedett, hogy sem a NATO, sem pedig Oroszország számára nem mindegy: milyen sorrendben csatlakoznak a közép-európai országok a szövetséghez. A NATO mérlegelheti, hogy számára mely országok csat­lakozása fontos, és megvizs­gálhatja azt is, hogy mely or­szágok csatlakozása jelent kevesebb problémát a szá­mára. — Oroszország eseté­ben nyilván a tükörképe jelent­kezik ennek — tette hozzá a külügyi tárca vezetője. A Külügyi Bizottság ezután nagykövet-jelölteket hallgatott meg. Az MTI információja sze­rint a testület támogatta Csej- tei István kinevezését az izra­eli magyar misszió élére, és pozitívan döntött Simonyi Ánd- rás brüsszeli kinevezéséről is, aki a NATO-nál képviseli majd Magyarországot. (MTI) Arafat kész a harcra Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke megerősítette, hogy kész harcolni a terroriz­mus ellen — mondta Warren Christopher amerikai külügy­miniszter. A külügyminiszter ki­fejtette: Arafat tudja, hogy nincs béke Izrael és a palesz­tinok biztonsága nélkül. Arafat az autonómiatanácsi választá­sok mihamarabbi megtartását hangsúlyozta. Az izraeli kato­náknak a ciszjordániai palesz­tin lakóövezetekből történő ki­vonása kapcsán kifejtette: a kérdést jelenleg tárgyalják. (Folytatás az 1. oldalról) A bizottság végül nem dön­tött, s a jövő heti ülésén kíván visszatérni a kérdésre. Az az általános vélemény alakult ki azonban, hogy a T. Ház el­nöke, illetve a levezető elnök igenis észrevételezheti, ha az a miniszter, akinek feladatkö­rét érinti a napirenden lévő törvényjavaslat, nincs jelen az ülésteremben; a levezető elnök továbbá nem akadá­lyozhatja meg az adott ügy­ben bármely képviselő ügy­rendi felszólalását. Eldöntendő kérdés marad azonban, hogy a kormány minden egyes tagjának, il­letve helyettesítőjének végig jelen kell-e lennie a költség- vetés teljes vitája alatt, vagy elég, ha csak a pénzügymi­niszter, aki a kormányelőter­jesztés előadója, üli végig a vitákat. Az MSZP-s képvise­lők többsége ez utóbbi meg­oldás mellett foglalt állást, az SZDSZ megosztott volt, a je­lenlévő MDF-es és KDNP-s képviselők pedig ragaszkod­tak minden egyes tárca kép­viseletéhez a költségvetési vita alatt. Lemondott az államügyész Havel egyetért Václav Havel cseh elnök szerint a befejeződött buda­pesti csúcsértekezleten sike­rült bebizonyítani, hogy van értelme az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekez­letnek. Havel a kétnapos talál­kozó legjelentősebb eredmé­nyének a Karabahra vonat­kozó álláspont megfogalma­zását nevezte, valamint azt, hogy a résztvevők megterem­tették az EBEÉ békefenntartó egységek helyszínre küldésé­nek lehetőségét. Robbanásveszély Mexikóban Újra robbanásveszélyes helyzet alakult ki Mexikó Chi­apas szövetségi tagállamá­ban, az év elején kitört indián felkelés színhelyén. Oka, hogy a gerillaszervezet beje­lentette: csütörtöktől nem tartja be a tűzszünetet. A Za­patista Nemzeti Felszabadító Hadsereg szóvivője, Marcos parancsnok szerint a lázadók „népi felkelő kormányt” kíván­nak alakítani. Csütörtökön lép hivatalba a tagállam új kor­mányzója. ÖNNEL EGYÜTT OTTHONOS KAPOSVÁRT, KAPOSVÁRON OTTHONT! JHk Dr. Orosz László /J polgármesterjelölt A Magyar Szocialista Párt és a SZDSZ Szabad Demokraták Szövetsége _________________közös jelöltje _______________ O PEL CORSA OPEL KAMATMENTES RÉSZLETRE? Igen, az Opel Molnár Kft. most új részletfizetési lehetőséggel áll az Önök rendelkezésére. Olyan kedvező finanszírozási rendszert dol­goztunk ki, amely lehetővé teszi, hogy a megfelelő indulóösszeg befizetése után a fennmaradó részt KAMATMENTESEN, 12-33 hónapos futamidő alatt törlesztheti. December 21-lg készletről: Opel Astra, Vectra 100.000 Ft kedvezménnyel, Corsa 55.000 Ft kedvezménnyel! KARÁCSONYIG MINDEN SZOMBATON KARÁCSONYI HAN­GULATBAN, BEIGUVEL VÁRJUK ÖNT ÉS KEDVES CSA­LÁDJÁT! OPELO AZ ÖN OPEL MÁRKAKERESKEDŐJE: MOLNÁR KFT. 7400 KAPOSVÁR Füredi út 153. Tel./Fax: 82/314-425, 422-227, 422-228 Beárnyékolt csúcstalálkozó A boszniai háborúval kap­csolatos nyilatkozat elfogadá­sának kudarca beárnyékolta az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezlet budapesti csúcstalálkozójának a záró­napját. Amerikai illetékesek mégis úgy értékelik, hogy a konferencia elérte azokat a cé­lokat, amelyeket eléje állítottak — írta a The New York Times tudósítója a lap tegnapi szá­mában. A washingtoni külügyminisz­térium európai ügyekben illeté­kes csoportfőnöke kijelentette, hogy a karabahi békefenntartó misszióról történt megállapo­dással az EBEÉ bizonyította cselekvési erejét. Az egyez­ményt „valós eredménynek és jelentős előrelépésnek” ne­vezte, hozzáfűzve egyúttal, hogy a kötelék összetételét még nem véglegesítették. Utalt arra is, hogy az Egyesült Álla­mok által kezdeményezett névváltoztatást ugyancsak el­fogadták: szerinte az új elne­vezés erősíteni fogja a szerve­zet státusát. A lap tudósítója részletesen ismertette a boszniai nyilatko­zat fiaskójának történetét — az orosz és a bosnyák kifogást, il­letve Helmut Kohl és Silvio Ber­lusconi véleményét —, majd megjegyezte: a NATO kibőví­tésével szemben támasztott el­lenvetéssel és a Boszniára vo­natkozó nyugati kezdeménye­zés elutasításával Borisz Jelcin és Andrej Kozirev rajta hagyta kezenyomát a konferencián. A The Washington Post elemzése főképpen azt emelte ki, hogy mind a két héttel ez­előtti NATO-tanácskozás, mind a most véget ért EBEÉ-konfe- rencia inkább iránymutató ta­nulságként, semmint megol­dandó feladatként kezelte Boszniát. Brüsszelben és Bu­dapesten egyaránt azt hangoz­tatták, hogy a boszniai kudarc nem fogja aláásni a jövőbeli békefenntartó missziókat. Megállapodás a embargóról Brüsszelben megszületett a megállapodás a műveletek technikai részleteiről, s már bi­zonyos, hogy változatlan haté­konysággal folytatják az ENSZ embargós intézkedéseinek az ellenőrzését a NATO és a Nyugat-európai Unió hajói az Adriai-tengeren — közölte Willy Claes NATO-főtitkár. Az egyeztetés azt követően vált szükségessé, hogy az amerikai kormány a Kongresz- szus nyomására bejelentette: egyoldalúan kiszáll a Bosznia elleni fegyvervásárlási em­bargó adriai ellenőrzéséből. A NATO-NYeU hajók részint a szerb-montenegrói államszö­vetség elleni átlalános gazda­sági szankciók betartását, ré­szint a térség egészére vonat­kozó fegyvervásárlási tilalom tiszteletben tartását ellenőrzik. Ám a washingtoni döntés után felmerült a veszély, hogy az amerikai hajók révén „lyuk” tá­madhat a tengeri blokád háló­ján. A két védelmi szervezet ka­tonai hatóságainak közösen kidolgozott ajánlása alapján a nagykövetek állandó tanácsa most jóváhagyta a műveletek olyan módosítását, amely egy­felől ugyan a térségben hagyja, de a közvetlen ellenőrzésből kivonja az amerikai hajókat. A NATO főtitkára kijelen­tette: a műveletek elvégzésé­hez adott mandátumot az ille­tékes katonai és politikai ható­ságok megerősítése alapján továbbra is 100 százalékos ha­tásfokkal teljesíteni fogják.

Next

/
Thumbnails
Contents