Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-01 / 283. szám

14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. december 1., csütörtök Találkozás az iskolában A most 26 éves kaposvári Honvéd utcai Általános Iskola 33 nyugdíjasából 25-en vettek részt azon a találkozón, ame­lyet az iskola vezetése szer­vezett számukra a minap. Gundy Richárdné igazgató az utóbbi időben elért eredmé­nyekről szólva megemlítette a számítógépes oktatás beve­zetését, a konyha korszerű — földgázas — fűtésrendszeré­nek kialakítását és a sikeres háziasszonyképzést. Az utób­bin a nyolc osztályt végzett — valamilyen okból tovább nem tanuló — lányok vesznek részt, s megismerkednek a sü­tés-főzés gyakorlati tudnivaló­ival. A találkozón részt vevő nyugdíjas pedagógusok és technikai dolgozók ismét él­vezték az egykori munkahely vendégszeretetét; beszélget­tek gondjaikról, terveikről. Félfogadás volt hadifoglyoknak December 9-től ismét a régi helyen tartja fogadóóráit a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövet­ségének és a Magyar Nemzeti Ellenállási Szövetség kapos­vári szervezetének vezető­sége. Az érdeklődőket Kapos­váron a Németh István fasor 7.szám alatt a korábban közölt időpontokban várják. Hátrányban a fogyatékosok Számos, a fogyatékos em­bereket hátrányosan érintő tényről esett szó azon a ta­nácskozáson, amelyet a rok­kantak világnapja alkalmából a Fogyatékosok emberi jogi problémái címmel rendeztek. Környezeti akadályok — jár­daszegélyek, szűk ajtók, a tömegközlekedési eszközök műszaki kiképzése — sértik például a szabad mozgás jo­gát, s így a fogyatékosokat gá­tolják a közügyekben való részvételben, a munkavég­zésben. Egy amerikai jogász- professzor szerint az ahogyan nálunk a fogyatékosokkal fog­lalkoznak, inkább egy fejlődő országhoz hasonlít. Időseknek olcsóbban Tagsági igazolványuk fel­mutatását követően olcsób­ban jutnak néhány fontos élelmiszerhez és háztartási cikkhez ma délelőtt a szek­szárdi nyugdíjasok. A Szek­szárdi Városi Nyugdíjasok Ér­dekszövetsége az akció kere­tében jelentős kedvezmény­hez juttatja tagjait: a szövet­ség székházában az akció ide­jén az idős emberek liszthez, cukorhoz, rizshez, mosósze­rekhez és öblítőkhöz jutnak az üzleti árnál kevesebb pénzért. Régi helyén az ügyfélszolgálat Ettől a héttől kezdődően is­mét a régi helyén, a budapesti Fiumei úton fogadja ügyfeleit a Fővárosi és Pest Megyei Egészségbiztosítási Pénztár. Itt az ügyfélfogadás rendje: hétfőn, kedden és csütörtökön 7.30-13.30, szerdán 7.30- 18.00, pénteken 7.30-12.00. A betegbiztosítási igazolvá­nyokat értékesítő iroda ezen a héten a Budapest VII.kerület, Damjanich utca 48. szám alá költözik. Ezekben a napokban szünetel az ügyfélfogadás, később viszont hétfőn, kedden és csütörtökön 7.30-15.30, szerdán 7.30-18.00, pénte­ken 7.30-12.00 óra között vár­ják az ügyfeleket. Ugyanerre a címre költözik ma és holnap az önkéntes biztosítási cso­port is. Nagyon jók az emberek... Idősek családja Kárán Elszéledtek a fiatalok - Weimpertné, az önzetlen segítő' A Kárába vezető bekötő- útón ritkán járnak. A Koppány völgyében meghúzódó kis fa­lut jobbára idős emberek lak­ják. A 72 káraiból mindössze 16 óvodás és iskolás jár reg­gelente a törökkoppányi isko­lába, s egyéb munkalehető­ség híján néhány fiatal a té- eszbe igyekszik. Vezetékes ívóvíz, villany van a faluban, ám a külvilág­gal mindössze egy segély­kérő telefon köti össze a la­kosokat. Két éve fölújították, bővítették a helybeli kultúrhá- zat, de mivégre, kérdezhet­nénk, hiszen csak szenteste táján — amikor Weimpertné Mauer Ed/f várja az időseket a karácsonyfával, némi aján­dékkal és vacsorával — telik meg melegséggel a terem. Jeleneteket, dalokat tanulnak addigra, s azokat adják elő. A békesség ünnepének előesté­jén így lopódzik némi vidámság a kihűlt falak közé. Weimpertné amolyan min­denes a faluban. Korán reg­gel összegyűjti a recepteket, s ha kell, hívja az orvost. A tö­rökkoppányi önkormányzat munkatársaként naponta gondoskodik a magukra ma­radt öregekről. Valamikor ő is Kárában született, mert Ta­másiban lett fényképész. Édesanyját ápolni tért vissza szülőfalujába. — Régen svábok éltek itt, kosárfonással és seprűkötés­sel foglalkoztak, szőttek — emlékezik Weimpertné. — Anyám szövőszéke, akár a többi kárai asszonyé, már a padláson porosodik. Mára mindössze ketten maradtunk az őslakosok közül. Húsz-hu­szonöt évvel ezelőtt a fiatalok elvándoroltak Budapestre, Fehérvárra, Kaposvárra. Most az Alföldről betelepültek élnek itt, és ez nagyon meg­változtatta a közösséget. El­veszítettük a családias lég­kört, bár megpróbáljuk még összefogni a falu népét. A há­romtagú képviselőtestület mindent megtesz, hogy meg­könnyítse az itt lakók életét. A törékeny, középkorú asz- szony szociális gondozóként kezdte a munkáját Kárán. El­lenszolgáltatás nélkül, az idős emberek mosolyáért végzi a dolgát. — Nagyon szeretem a ká- raiakat. Minden ide köt. Ugyanakkor aggódom is a fa­luért, mert egyre többen tá­voznak, örökre. Hogy mit mondanék annak, akit a fa­luba szeretnék édesgetni? Azt, hogy nálunk olcsók a há­zak, szép a vidék és nagyon jók az emberek... Várnai Ágnes Régen svábok éltek itt... Fotó: Kovács Tibor Hatszázhatvan az állami szanatóriumban Háromezer beteget fogad a balfi gyógyfürdőkórház Már nem vállalják a mozgásszervi betegek évenkénti rehalibitációját - Osztrákok, németek, svájciak Mekkája A hazai gyógyellátásban jelentős szerepe van a Sop­roni Állami Szanatóriumnak, s ennek a soproni-balti gyógyfürdőkórház is része. Balfon 1956-ban még csak harminchét beteget fogadhattak egyszerre. Ma ez a szám — mint dr. Szatmári György főigazgató főorvos — mondta — eléri a hatszázhatvanat. Nyugdíj alap-kiszámítás Hetenként csaknem ennyi igény érkezik az ország min­den részéből. A szakorvosok­ból álló bizottság dönt arról, hogy kik foglalhatják el a há­romhetenként megüresedő helyeket. S a túljelentkezés miatt ma már nem vállalják például a mozgásszervi be­tegségekben szenvedők évenkénti rehabilitációját sem. Dr. Nyeső József, a balfi kórház reumatológiai osztá­lyának egyik főorvosa el­mondta: a lassan már kétéves várakozási idő oka a korábbi SZOT-üdülők profilváltása. Korábban sok ízületi vagy re­umatikus panaszokkal küsz­ködő beteg — a főidényen kí­vül sok idős ember — például a Hajdúszoboszlón, Gyulán, Hévízen, Zalakaroson kapott szakorvosi kezelés nyomán részben vagy teljesen rehabi­litálódott. Ma a gyógyszállók nyolcnapos turnusai és árai nem nagyon vonzóak, ezért tódulnak a kispénzűek a sza­natóriumokba, s ezért olyan hosszú a várakozási idő. — A somogyi betegek hely­zetét némileg könnyíti, hogy Kaposváron és Nagyatádon rendelkezésükre áll a termál­fürdő, s a hozzánk vagy a ha­sonló gyógyintézetbe várako­zóknak javaslom is azt a keze­lést — mondta dr. Nyeső Jó­zsef. — Kaposváron a Kaposi Mór Kórházban korszerű re­habilitációs osztály működik, dr. Mecseki László főorvos és munkatársai gyógyterápiájá- nak eredményeit már itt, Bal­fon is ismerjük. A balfi gyógyfürdőkórház az idén mintegy 3000 beteget fogad. Egyikük, Gelencsér Józsefné, a kaposvári Amfora üzlet nyugdíjasa mondta: he­tedszer jött Balfra rehabilitáci­óra, s eddig még minden kúra hatásos volt. Bérdi Józsefné, a Kaposvári Cukorgyár nyug­díjasa miután befejezte há­romhetes gyógyterápiáját, ar­ról beszélt, hogy korábbi fáj­dalmai megszűntek, s reméli, hogy a javulás tartós lesz. A balfi gyógyintézet az idős, mozgásszervi betegségben szenvedők Mekkája. Á szana­tóriumot üvegfolyosó köti ösz- sze a kastélyszállóval, ahol külföldiek — főként osztrákok, németek, svájciak, svédek — kérnek helybiztosítást, persze térítésért. Burgenlandból pél­dául naponta érkeznek Balfra gyógyulni vágyók. Kovács Sándor Az Alkotmánybíróság ha­tározatának megfelelően napirendre kerül a társada­lombiztosítási törvény mó­dosítása. A változtatások főként a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkeresetek megállapítására és kiszámí­tásra vonatkoznak. — Az újraszabályozás sze­rint az átlagszámításnak a jö­vőben az 1988. január elseje és a nyugdíjazás közötti idő­szakban elért nettó átlagkere­set lesz az alapja — tájékoztat dr. Tamás Judit jogász, a Nyugdíjbiztosítási Főigazga­tóság helyettes főosztályveze­tője. — A tervezet szerint a havi átlag megállapítása előtt a nyugdíjazást megelőző má­sodik év előtti kereseteket a jövedelemadó összegével kell csökkenteni. Ezt követően a nettó átlagkereseteket kell — az évenkénti növekedés mér­tékét figyelembe véve — a nyugdíjazást megelőző má­sodik év kereseti szintjéhez igazítani. A nyugdíjkiszámítás alapjául szolgáló, 1988. január 1 -je előtt elért kereseteket az 1988-ra irányadó szorzószám alapján fölszorozzák. Égy másik módosító javas­lat szerint ismét érvénybe lép az a korábbi szabály, amely szerint az öregségi nyugdíj összege nem lehet több, mint az alapját képező átlagkere­set. Ha ugyanis ez utóbbi 16 ezer forintnál több, akkor a többletet csak a meghatáro­zott összeghatárok között elő­írt mértékben, csökkentve le­hetne figyelembe venni. — A jogszabály szerint a nyugdíjjogosultság feltétele 900 olyan nap, amikor a le­endő nyugdíjas munkabérrel rendelkezett. Az átlagszámí­tási időszak automatikus nö­vekedése miatt ezt is módosí­tani kell. A napok száma alap­ján a tényleges keresetből a nyugdíj kiszámítható; előfor­dulhat tehát, hogy az 1988-at megelőző kereseti igazolások is kellenek majd. Vannak, akik sem nyugdíj-, sem egyéb járadékra való jo­gosultsággal nem rendelkez­nek. Ilyenek például azok a szakszövetkezeti tagok, akik­nek a tagsága azért szűnt meg, mert idős korukra vagy rokkantságukra való hivatko­zással az újjáalakult szövet­kezetbe nem vették be őket. — Esetükben, ha a jogsza­bályokban rögzített feltételek­nek eleget tettek, igenis indo­kolt volna járadék megállapí­tása. A nyugdíjrendszer mó­dosítása során előreláthatólag ebben a vonatkozásban ked­vező intézkedések születnek — mondta dr. Tamás Judit.- rpá ­KLUBTALÁLKOZÓ AZ ÉDOSZBAN Kaposváron az Édosz Művelődési Otthonban hetenként találkoznak a minden kaposváriak klubjának nevezett nyugdíjasközösség tagjai. A keddi összejöveteleken magukat látják vendégül, s a neves napokat megün- nepl ik. Fotó: Király J. Béla Siófok minden negyedik lakója nyugdíjas Hiányoznak a fiatalok Siófokon 23 ezer 118 ál­landó lakos él, közülük minden negyedik nyugdíjas. Az idegen- forgalom miatt gazdagnak ítél­hető város mégis csak szegé­nyes nyugdíjasházat tart fenn öregjeinek. Kiss Kálmánnénak, az in­tézmény vezetőjének egyik szeme sír, a másik nevet, amikor bemutatja csupa virág birodalmát, ahol ő is eltöltötte életének 26 esztendejét. — Hogyan tudnak segíteni az idős embereken? — Szállásbiztosító idősek klubjaként üzemelünk, de csak tíz főnek nyújthatunk bentlaká­sos elhelyezést — mondta. — A házigondozás és a szociális étkeztetés a fő feladatunk; a betegekhez kijárnak a gondo­zónők, ételt és gyógyszert visznek, s beszélgetnek velük. — Hány idős ember találko­zóhelye az intézmény? — Elhelyezési gondokkal küszködünk. 300 körül van a bejelentkezett tagok száma, s napi klubszerű ellátásban ré­szesülnek. Egyre több a rászo­ruló, mert a nyugdíjak értéke egyre csökken. Siófok nagyon furcsa város; a szezonban a papának és a mamának nincs helye, mert a család kiadja tu­ristáknak a szobáját. — Láttam, az előbb bohócot varrtak az idős asszonyok. — Foglalkoztatni kell az em­bereket. Ezért gyümölcsválo­gatástól a kosárfonásig mindig találunk munkát. Most éppen a kórház sebészeti osztályának készítünk „vattabucikat”. Já­tékbohócokat fűzünk össze, és megkezdtük a szaloncukor csomagolását. — Vannak-e támogatóik? — Kevesen. Sok helyen jár­tam az országban, ahol össze­fogással nyugdíjasház, öregek otthona épült. A siófoki ma­szekvilág azonban nem ked­vez a jótékonykodásnak. Lakos Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents