Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-31 / 308. szám

1994. december 31., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 11 Még jó, hogy mindenki mást kíván Ford kopasz fejjel A Quantum Magániskola és a Somogyi Hírlap hostesstanfolyama A jelek szerint (szeren­csére) igencsak különböznek az emberek, hogy ki mit kíván magának az új esztendőre. Vannak, akik sűrűbb hajkoro­nát szeretnének vagy új paró­kát. Harrison Ford, az ismert filmsztár a legszívesebben megválna a hajától. „Teljesen kopasz fejet szeretnék” - árulta el a „Csillagok háborúja” és az „Indiana Jones” hőse az „OK” magazinnak, amely azt tudakolta nevezetes szemé­lyiségektől, hogy mit kívánnak maguknak 1995-re. Ami For- dot illeti, ő - a Reuter szerint - egyszerre két okot is felhozott kívánságának indoklására. „Gyűlölöm - mondta -, amikor forgatás közben olyan nagy hűhót csapnak a hajam körül”. - „Ráadásul - fűzte hozzá -, esőben nem a kopasz fej Byron Bay, Ausztrália leg­bohémabbnak minősülő tele­pülése mindenkit mindig szí­vesen lát, kivéve szilveszter­kor. Ausztrália legkeletibb fél­szigetének csücskén csak azok az idegenek tölthetik az esztendő utolsó éjszakáját, akik a városba érve igazolni tudják, hogy előre foglaltak lenne vajon a menő?” A „Cro­codile Dundee” néven jobban ismert Paul Hogan nagy súlyt helyez a szekszepil megőrzé­sére idősebb korában is; utá­nozni szeretné a James Bon- dot alakító Sean Conneryt. Öregedő szexszimbólumnak tartja magát - elvégre Con­neryt 62 éves korában nyilvá­nították a legerősebb szek- szepillel rendelkező férfinak. Ez igazán kifizetődő cél, ame­lyért érdemes erőfeszítéseket tenni - nyilatkozta Hogan. Meg Ryan filmszínésznő („Harry and Sally” és „Álmat­lanul Seattle-ben”) több olyan filmben szeretne fellépni, ame­lyekben nők azért állják meg a helyüket, mert intelligensek és van humoruk, nem pedig azért, mert „hanyatt vágják magukat”. szállást. Byron Bayben emel­lett december 31-én egyetlen nyilvános hely sem árul sze­szesitalt, a szolgálatban levő rendőrök száma pedig a szo­kásosnak a háromszorosa lesz. A rendkívüli szigort azért foganatosítja, hogy elejét ve­gye a tavalyi hatalmas rama- zurinak. 15. A vendéglátás Kedves Hostess(host)-jelöl- tek! Az etikett, protokoll témakö­réből ma a vendéglátási for­mákról szólok. A társasági élet és a hivatalos kapcsolatok személyes találkozói valamiféle mértékben igénylik a vendéglá­tást, a vendégként való foga­dást. A társasági összejövetelek­nek végtelen számú variációja van a résztvevők kedvétől, kapcsolatától, a körülményektől függően. A társadalmi alkalmak fogalma a hivatalos érintkezés mellett szervezett hasonló ren­dezvényeket jelenti, annyi kü­lönbséggel, hogy a hivatalos jelleg erősségének függvényé­ben protokolláris megfontolá­sok és rend érvényesülnek. A társasági összejövetelek for­máit általában aszerint cso­portosítják, hogy az étkezés mi­lyen szerepet játszik benne. így: — álló alkalmak — ültetéses alkalmak. Álló alkalmak: A fogadás napközben félün­nepélyes, este ünnepélyes al­kalomnak számít, s ennek meg­felelően kell öltözékünket meg­választani. Az étkezőket a te­rem bejáratánál, úgynevezet fogadási vonalban várja a házi­gazda, vagy a fogadást adó szerv, intézmény, cég egy-két vezető beosztású munkatársa. Az üdvözlés rövid kézfogás. Ezután a meghívottak az isme­rősökhöz csatlakoznak, változó összetételű csoportok alakul­nak ki. A fogadási vonal 15-20 per­cig marad a bejáratnál, ezután a házigazda fontosabb vendé­geihez csatlakozik. Az italt az első vendégek megérkezésétől kezdve a pin­cérek kínálják körbe. Az italkí­nálat kezdetben lehet tömény, a fogadást adó ország speciali­tása. Az ételeket a terem közepén vagy falánál felállított asztalo­kon terítik fel. Az étkezés meg­kezdésére a házigazda ad jelt, mégpedig úgy, hogy szóban kínálja a jelenlevőket vagy pe­dig a legmagasabb rangú ven­déget asztalhoz vezeti. Az asz­talnál a vendégek rendszerint maguk vesznek, vagy a pincé­rek segítenek a tálalásban, fő­leg a meleg ételeknél. Az állva étkezés nem köny- nyű: bal kézben tartva a tá­nyért, jobb kézzel csak egyfajta evőeszközt kezelhetünk, ami villa vagy kanál lehet. Ezért célszerű csak olyan ételekből venni, amelyek ily módon is kényelmesen elfogyaszthatok. Használt tányérba nem illik újra szedni, új tányért és evőesz­közt kell vennünk. Amikor végéhez közeledik a fogadás (a szokásos két órás fogadás vége előtt 15-20 perc­cel), s a vendégek távozni kez­denek, a fogadási vonal, ezúttal ellentétes irányban ismét feláll az ajtónál. Kézfogással és a meghívásért mondott néhány köszönő szóval illik távozni. A koktélparty lényegében a fogadás szerényebb, egysze­rűbb formája. Az érkezés, távo­zás ideje szabadabban megvá­lasztható, s az öltözet is kötet­lenebb. A házigazda fogadja a vendégeket, akik aztán az is­merősökhöz csatlakoznak. Az italt, ételt pincérek kínálják körbe. Az ételválaszték egy­szerű. A garden-party (kerti összejövetel) megjelölés in­kább a helyre, mint az alkalom jellegére utal. Lehet a kertben fogadást és koktélparty-t is rendezni az időjárás függvé­nyében. A buffet-diner az álló és ültetéses alkalom keveréke. Az ételkínálatban túlsúlyban vannak a meleg ételek, gazda­gabb a választék. Ültetési rend általában nincs, bár a házigaz­dának és a fővendégnek a megfelelő helyről előre gon­doskodnak. A vendégek nin­csenek asztalhoz kötve, újból szedés után leülhetnek másik asztalhoz is. A távozásra a va­csora szabályai mérvadóak. Az álló alkalmak ritka, különleges esetei elsősorban a diplomáciai életben fordulnak elő. Ilyenek: — pezsgőbontás (copu de champagne) délelőtt vagy délután, igen szerény ételkínálattal, időtartama 1-1,5 óra x — a koccintás (vin d’hon­neur) lényegében azonos az előzővel, de itt pezsgő helyett bort kínálnak; cégek, intézmé­nyek is rendeznek ilyet eseten­ként, bizonyos ünnepélyes al­kalmakkor, — a cercle (azaz „kör”) rend­szerint államfői fogadás, — a délutáni tánc (drinks and dance) és a táncestély legin­kább egy ünnepélyes koktél- party-hoz hasonlítható, kevés étellel, de zenével, tánccal. Lehet még: — barbecue party (a hagyo­mányos ökörsütés maradvá­nya) — borkóstoló — diszkóparty — farsangi mulatság — gyertyafényes party — konyhaparty, stb. A partyk közös jellemzője, hogy üres kézzel nem illik ér­kezni (virág, bor, desszert, apró figyelmesség lehet a listán). Ültetéses alkalmak: Az ültetéses vendéglátási al­kalmak, jellegükből követke­zően mindig sokkal kötöttebbek és ezeknél a vendéglátás, a rangsorolás, a gasztronómia, a terítés és a felszolgálás, az asztal melletti viselkedés kiala­kult illemszabályai sokkal kife­jezettebben érvényesülnek. Kínálás a tárgyalóasztalnál igen gyakori, s mivel, ha alkal­maznak hostesst, általában az ő kötelessége, ezért erről bő­vebben. A kínálás mindig szerény és egyszerű, emellett gyakorla­tias. Amit csak lehet előre be kell készíteni az asztalra: üdí­tőt, poharakat, sós süteményt, egyéb harapnivalót. Ügyelni kell, hogy a hűtött italok ne me­Quantum Magániskola Kaposvár, Fő u. 45. Telefon: 82/422-129 legedjenek fel a vendégek ér­kezése előtt. Az asztalra kerül­het a hamutartó (ha a dohány­zás megengedett), nagyon ke­vés asztaldísz, esetleg író­mappa és íróeszköz. A kávét, tehát a tárgyalás kezdete előtt 10-15 perccel kell felszolgálni. Belépéskor elég egy udvarias fejbiccentés, hogy ne zavarjuk a tárgyalást. A kiürült csészék leszedéséről és a hamutartók cseréjéről is gondoskodni kell. A munkaebédet célszerű kü­lön teremben rendezni. Az asz­talon nem szükséges különle­ges dísz, hanem rendes éttermi terítés. A menü előre megren­delhető, 3-4 fogásos. Nincs protokolláris ültetés, se pohár­köszöntő, de illik néhány kötet­len üdvözlő szót mondani. A díszétkezés viszont ki­mondottan ünnepélyes; jellem­zői a különterem, öt vagy több- fogásos menü, az ültetési rend az ültetési tablóval együtt, a névkártyák és a külön átlap, al­kalomtól függően zászlók, asz­taldíszek felrakása, márkás ét­készlet, protilolláris felszolgá­lás. A hostess feladata az előbb felsoroltak megrende­lése, ellenőrzése. A villásreg­geli ritka alkalom, általában 10-11 órai kezdéssel. Jellegé­ben a munkaebéd és a díszét­kezés közé sorolható, ételvá­lasztékában viszont a reggeli és az ebéd közé. Ültetési rend szükségtelen, az asztaldísz az alkalomhoz illő. Hidegtálakat vagy állófogadásokon is szo­kásos meleg ételeket kínálnak. Aperitif nem szükséges, kínál­ható sör és befejezésül kávé mellé konyak. BŐVÍTI SZOLGÁLTATÁSÁT a Somogy Megyei Vállal­kozói Központ. Most egy CompuServe programhoz csatla­kozott, újabb kapcsolatot remélve a nemzetközi üzleti élet­tel. Ez a program csaknem 2000 szolgáltatást nyújt, például a tőzsdék információit vagy az elektronikus postafiók-szol- gáltatást Fotó: Kovács Tiboi 15. FELADAT Állítsa össze egy állófogadás hideg-meleg étel és italkíná­latát! ...........................................................■£«■............................................................ HOSTESSTANFOLYAM-SZELVÉNY (A Quantum emblémáját és a hostesstanfolyam-szelvényt a válaszokkal együtt az iskola címére kell beküldeni.) Byron Bay, a rendőrváros Megemlékezett róluk Clinton is Orvos voltam az Öböl-háborúban Dr. Svéd László orvos ve­zérőrnagy, a Magyar Hon­védség egészségügyi cso­portfőnöke 1991-ben annak a magyar orvoskülönítménynek a parancsnoka volt, mely a Kuvait felszabadítására szö­vetkezett nemzetközi koalíció keretében vett részt az Öböl-háborúban. Róluk emlé­kezett meg Clinton amerikai elnök november 21-én, amikor a Fehér Házban fogadta Bán­laki Györgyöt, hazánk új was­hingtoni nagykövetét. Elisme­rően szólt arról a magyar or­voscsoportról, amely 1991-ben Kuvaitban műkö­dött, s említést tett a háború egy eddig ismeretlen epizód­járól, melyben „a nemzetközi erőknél szolgáló magyar or­vosok kezelték azokat az amerikai katonákat, akik egy SCUD rakéta becsapódása­kor sebesültek meg”. — Vezérőrnagy úr. A Clinton által említett ese­mény akkor nem szerepelt a hírekben. Miért jutott eszébe Clinton beszédírói­nak ez az epizód? — Az öbölháború óta meg­különböztetett figyelemben részesítik a magyar katona­orvosokat. Itthon, hazatéré­sünk után a köztársasági el­nök előléptetett bennünket, kitüntetéseket, emléktárgya­kat kaptunk, de végered­ményben nem sok nyoma maradt a küldetésünknek. Annál nagyobb volt a megbe­csülés, a figyelmesség ame­rikai részről. Én személy sze­rint megkaptam tőlük azt a ki­tüntetést, amit amerikai kato­nai orvosoknak szoktak csak adni. Eddig rajtam kívül csak egy külföldi, a Bundeswehr egészségügyi szolgálatának főnöke, dr. Günter Desch or­vos altábornagy kapott ilyet. — A magyar sajtó figyel­mét mintha elkerülte volna a Scud rakétákra vonatkozó epizód. Volt ebben szándé­kosság akkor? — Ezt nem tudom, de mi nem is nagyon akartuk rek­lámozni magunkat. Most, hogy Clinton beszélt erről, azt hiszem, elmondhatom, mi tör­tént. A Scud rakéták egy pennsylvaniai — többnyire önkéntesekből verbuválódott — szálláselőkészítő zászló­aljra estek. Ez már szinte a háború utolsó pillanataiban történt. Megjegyzem, hogy Dhahran szaúd-arábiai vá­rosra több rakétát lőttek ki, mint Izrael és Szaúd Arábia más településeire együtt­véve, és az öbölháború sé­rültjeinek fele ott sebesült meg. Az öbölháborúban a nemzetközi erők oldalán ösz- szesen 300-400 háborús sé­rült volt. Ebből orvoscsopor­tunk 40 sebesültet látott el. Csak összehasonlításképp mondom, hogy a svédek, akik egy teljes kórházat építettek fel, egyetlen beteget kezel­tek. — Ez hogy lehetséges? — Az amerikaiak úgy vol­tak vele, hogy lehetőleg ame­rikai orvosok kezeljenek ame­rikai sérülteket. Rajtuk kívül csak a magyarok gyógyíthat­tak, operálhattak amerikai ka­tonákat. A 40 betegünkből 21 volt amerikai, a többiek ara­bok voltak, akik többnyire ak­nára léptek vagy egyenesen a kezükben robbant fel az akna. — Amerikai részről az el­ismerés, úgy látszik, a mai napig megvan. — Igen. 1993 szeptembere óta évente megrendezik az amerikai-magyar orvosi kon­ferenciát, amelyen a katona­orvosok, aktuális, szigorúan szakmai témákkal foglalkoz­nak, kicserélik tapasztalatai­kat. Idén a háborús traumás sérültek kései ellátása volt a téma; szomorú aktualitását a boszniai-szarajevói harcok, il­letve az azt követő blokád adta. —• Hogyan esett annak idején önökre a választás? Az ENSZ felkérésére akkor egy vonatnyi magyar kato­naorvos utazott Kuvaitba. — Azt mindenki tudja, hogy a magyar orvosok igen jól képzettek. (Ismerjük a gyógy­szereket, össze tudjuk sze­relni az orvosi műszereket stb.). A humanitárius akció­ban pedig olyan szakembe­reket kerestek, akik önállóan tudnak dolgozni. Mi nem vet­tünk részt hivatalosan az Öböl-háborúban, orvosco- sportunk is a háború végén utazott ki. Olyannyira az utolsó pillanatban, hogy a ko­alíciós zászlóról lemaradt a magyar lobogó. Összesen harminchétén voltunk, ebből huszonöt volt az orvos, a többi műtősnő, anesztezioló­gus stb. — Veszélyes küldetés volt? — Attól féltünk, hogy vegyi vagy biológiai fegyvert vetnek be. Emiatt éjféltől hajnalig gázálarcban ültünk. Attól is tartani kellett, hogy ha vélet­lenül civil ruhában megyünk a városba, a vallási rendőrség hosszú fabotokkal ránk tá­mad. Különösen nehéz sora volt a velük lévő nőknek. Csak katonai vagy arab ru­hában lehetett közlekedni. Jobb esetben csak leköpköd­ték, megdobálták azt, aki nem így járt. Egy nő és egy férfi együtt nem mutatkozha­tott nyíltan, csak vagy két nő, vagy többen. Nekünk sem volt rózsás az életünk. Ha reggel 9-11-ig vagy délután 6-8-ig nem tudtam elintézni valamit, akkor csak másnap próbálkozhattam. Az arabok­nál ugyanis naponta ötször imádkoznak. Egy-egy imád­kozás pedig egyórás proce­dúra. (Először közös imádko­zás a nőkkel, utána megmos­sák a nemi szervüket, majd külön-külön ima a férfiaknak és a nőknek, és befejezésül közös teázás.) Mi aktívan ki­használtuk az imák idejét; ugyani sekkor aludtunk, — Miben különböznek a magyar orvosok az ameri­kaiaktól? — Az amerikai orvogpknak az a hátrányuk, ami egyben az előnyük is: nagyon specia­lizáltak. Ez a túlspecializált- ság vezetett ahhoz, hogy volt olyan eset, amikor egy sebe­sültet hétszer operáltak. Mi pedig egyszer szoktunk ope­rálni. — Említette, hogy a ke- zeltjeik többsége arab volt... Tőlük is kapott kitün­tetést? — Méghozzá a legnagyob­bat! Ugyanis ha egy igazhitű egy gyaur hitetlennek a saját kezéből enni ad, az náluk a legnagyobb kegy. Márpedig engem a dahrani légibázis parancsnoka etetett meg sa­ját kezéből tevecsülkös rizs- zsel, ami a szőnyegen volt tá­lalva, mint az Ezeregyéjszaka meséiben. Buda Magdolna I i 4 y

Next

/
Thumbnails
Contents