Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-29 / 306. szám
1994. december 29., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 9 A pártok rokon- és ellenszenvtábora a Dunántúlon A Szonda Ipsos hónapról hónapra kérdőíves felméréseket készít a pártok megítélésével kapcsolatban. így történt ez decemberben is.A következő összeállítás arról számol be, miként vélekedett a dunántúli népesség az egyes pártokról. A nyugati országrészben az emberek 27 százaléka az MSZP-vel rokonszenvezik (országos szinten 27 százalék)! Az SZDSZ 14 százalékkal (az összes megkérdezett tekintetében 15 százalékkal) a második helyet foglalja el. A kisgazdák 13 százalékkal részesednek a „politikai tortából” (a többi régióval együtt 10 százalék). Ebben a régióban FKGP három százalékkal nagyobb, míg az SZDSZ egy százalékkal kisebb támogatottságot élvez az országos átlagnál. A decemberi felmérés tanúsága szerint az MDF-re voksolna 6 százalék (országosan is 6 százalék). A Fideszt 4 százalék (összességében 5 százalék), az KDNP-t 2 százalék (országosan 4 százalék) választaná. A parlamentbe be nem jutott politikai erők mögé sorakozik fel a nyugati országrész lakosságának 5 százaléka (5 százaléka az összes megkérdezettre vonatkoztatva), közülük csupán a Köztársaság Párt lépte túl az 1 százalékot (országosan ez a siker a Vállalkozók Pártjának jutott). Az elmúlt egy hónapban nagymértékben nőtt az MSZP és az FKGP támogatottsága: az előbbié 7, az utóbbié 6 százalékkal. A Fidesz 1 százalék szimpatizánst vonzott ugyanezen időszakban. Az SZDSZ tábora 2 százalékkal fogyatkozott meg a Dunántúlon, míg az MDF-nek 3, a KDNP-nek 4 százalékkal kevesebb szavazója volt decemberben, mint novemberben. A Dunántúlon a megkérdezettek 63 százaléka mindenképpen élne szavazati jogával, ha a következő hétvégén parlamenti választásokat tartanának (országos szinten is 63 százalék). Közülük a valamilyen pártot választók csaknem fele, 46 százaléka támogatja az MSZP-t (a többi terület beszá"Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások Ön melyik pártra szavazna?" (a válaszok százalékos megoszlása a választókon! népesség körében a nyugati országrészben illetve az egész országban) országos adatok: nem w.nvaz»ia. bizony talin 31 a nyugati országrész adatai: egyéb isist 5 □ □ 1EQ ÍPSÖSl "Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások Ön melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem?" (a válaszok százalékos megoszlása a választókon! népesség körében a nyugati országrészben illetve az egész országban) a nyugati országrész adatai: országos adatok: bîïonytafan nincs MDF 10 egyéb píit 16 KDNP 4 MSZP 14 mításával 41 százalék). Az SZDSZ-re szavazna 18 százalékuk (19 százalék országosan), az FKGP-ben hisz a biztos szavazók 17 százaléka (12 százaléka országos szinten). Ebben a politikailag aktív körben 8 százalék segítené szavazatával az MDF-et (az ösz- szes biztos szavazó tekintetében 10 százalék). A Fidesz 3 százalékos bázissal számolhat (országosan 5 százalék részesíti előnybe). A KDNP mögé sorakozik fel a politikailag aktív népesség 4 százaléka (országos összesítésben 6 százalék). Más párt hívének vallotta magát a biztos szavazók 5 százalék (országosan 7 százalék). A dunántúli lakosság 61 százalék tudott számára ellenszenves pártot mondani (országosan 66 százalék). December során a legtöbben, azaz a helybeliek 14 százaléka, a nagyobbik kormányzópárttal (MSZP) szemben fejezte ki rosszallását (minden megkérdezett tekintetében 13 százalék). Az FKGP ellenes tábor 13 százalékra tehető (14 százalék országosan). Kevésbé elutasítóak az emberek az MDF-fel szemben: 10 százaléknyian nem szavaznának rá semmiképpen sem (az egész ország területén 13 százalék). A Fideszt és a KDNP-t 4-4 százalék zárja ki a szavazáskor szóbajöhető pártok közül, az SZDSZ-t viszont 1 százalék. (Országosan a Fideszt 4 százalék, a KDNP-t 3, az SZDSZ-t 2 százalék utasítja el). A parlamenten kívüli pártok között az ellenszenv-listán a MIÉP vezet 8 százalékkal (8 százalék országosan is). A Munkáspártot a nyugati országrészben és országosan is 5 százalék utasítja el. A kérdezés ideje: 1994. december 1 -7. A kérdezés módja: személyes kérdőíves kérdezés. Az alapsokaság: minden felnőtt, állandó dunántúli lakóhely- lyel rendelkező magyar állampolgár A minta: 1000 fő az országban, ebből 327 fő a Dunántúlon. A minta és az alapsokaság nem, kor és a lakóhely típusa szerint azonos megoszlásúnak tekinthető. Ferenczy Europress § JOGSZABÁLYFIGYELŐ § így változik az ingatlan- és lakásvásárlás illetéke Egyre több a feketevágás, az erdők egy részében rablógazdálkodás folyik Ha elpusztulnak a fák, akkor romlik a levegő is Az erdőt védeni kellene... A bérlakások privatizálásával megindult lakásvásárlási hullám változtatásokat eredményezett a vétel után fizetendő illeték módjában és mértékében is, ezért módosították az illetékekről szóló 1990. évi törvénynek a vészterhes vagyonátruházási illetékről szóló fejezetét. Az új szabály szerint az ingatlan és a lakás adásvételénél az illetékfizetési kötelezettség a szerződés megkötésének napján keletkezik. Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése után fizetendő illeték általános mértéke a megszerzett vagyon forgalmi értékének 8 százaléka. Ha a vevő egyidejűleg a haszonélvezeti, vagy használati jogot másra ruházza át, akkor az illeték alapját képező forgalmi értéket csökkentik a haszonélvezet, illetve használat értékével és az új tulajdonos csak a csökkentett forgalmi érték után fizeti a 8 százalékos illetéket, míg a haszonélvező és használó fizeti az ezen jogok értéke után járó illetéket. Ilyen módon kell illetéket fizetni akkor is, ha például a szülők a gyerekeik nevére veszik meg a hétvégi telek tulajdonjogát, kikötve a szerződésben a szülők haszonélvezeti jogát. Ha, azonban a vevő már eredetileg is haszonélvezeti joggal terhelt ingatlant vásárol, akkor a haszonélvezeti jog fenntartása illeték- mentes. Ezért például az unoka a nagymama haszonélvezeti jogával terhelt ingatlan megvételekor ezen jog értékével csökkentett forgalmi érték alapján fizeti meg az illetéket. A törvény az általános mértéktől eltérően szabályozza az ingatlan kategóriáján belül a lakások vételére kiszabandó illeték mértékét. A forgalmi érték nagyságához mérten differenciál: illeték mérséklést enged a kisebb értékű lakások megszerzésekor. 4 millió forintos forgalmi értékig 2 százalékot, ennél drágább lakás esetében a forgalmi érték ezt meghaladó összege után 6 százalékot ró ki az Illetékhivatal a vevőre. Lakás résztulajdonának vétele esetén is a 4 millió forintos értékhatárt veszik alapul, vagyis ha például valaki 3 millió forintért veszi meg egy fél lakás tulajdonjogát, akkor arányosan 2 millió Ft utáni 2 százalék, a fennmaradó 1 millió forintra pedig 6% illetéket fizet. Ez még mindig kedvezőbb, mintha az egész vételár után kellene 8 százalékot fizetni. Nem árt tudni a további kedvezményekről sem: ha a vevő úgy vesz lakást, hogy másik lakását az új lakás vételét megelőző, vagy azt követő egy éven belül eladja, akkor az illeték alapját csak a két lakás forgalmi értékének különbözete képezi, a különbözet értéke után kell csak illetéket fizetni. Ha valaki több lakást ad el egy éven belül, akkor is csak az utoljára eladott lakás forgalmi értékét lehet beszámítani a kedvezménybe. Az eladási és a vételi szerződést is be kell nyújtani az Illetékhivatalhoz, ez alapján fogják kiszabni a ténylegesen fizetendő illetéket. Ha valaki saját tulajdonú lakását állami, vagy önkormányzati tulajdonban lévő bérlakás bérleti jogáért adja el, akkor a lakás új tulajdonosa - a volt bérlő - a forgalmi érték 50 százaléka után fizet csak illetéket. Dr. Lajer Erika Elmúlt ugyan a karácsony, de a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium nehezen tud napirendre térni az ünnep ürügyén mértéktelenül pusztított fenyőfák ügyén, dr. Baja Ferenc miniszter úgy látja, egyre nő a kivágott fák száma, s többek között ezért is évek óta egyre csökken hazánkban az erdőterület. Magyarország 18 százalékos „erdősítettségével” csak sereghajtó Európában, hátulról az 5. helyen áll. Tudományos mérések szerint az ország egészséges természeti környezetének megteremtéséhez hazánk területének legalább 23-25 százalékát kellene erdősíteni, hiszen a légszennyeződés elleni leghatékonyabb védekezési mód ez lehetne. 1995-ben a tervek valóra váltása érdekében erdőtelepítési akciót hirdetnek. Mivel hazai erdeink 16 százaléka fenyőfélékből áll, rendkívüli figyelmet érdemel a fenyvesek sorsa. A miniszter szerint gondot okoz az is, hogy a kárpótlási törvény következtében az eddig állami tulajdonban lévő erdőterületekből mintegy 700-720 ezer hektárnyi került magántulajdonba, ám a tulajdonosok zöme még az alapvető mező- és erdőgazdasági ismeretekkel sincs tisztában, az erdők egy részében rablógazdálkodás folyik. Az erdőállomány védelmének talán első lépése lehetne a fenyőfaírtás megfékezése. A legcélravezetőbb az volna, ha a piacfelügyelők, az árusítási engedélyeket kiadó önkormányzati hivatalnokok kérnék el a „származási bizonyítványt”, az erdészetek vágási engedélyét a kereskedőktől. Szalóky Eszter
