Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-28 / 305. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. december 28., szerda Tiszta, tükrös az idei berki bor Az első pohár már megmutatja... Fotó: Király J. Béla Amit az új adószabályokról tudni kell (2.) Autó-adó változatok A Malév milliós vámügyei A Malév Rt az idén attól függően zárja nyereséggel, vagy veszteséggel az évet, hogy miként sikerül rendez­nie tartozásait a vám- és pénzügyőrséggel. A cég ve­zetése bízik abban, hogy a vámhatóságtól megkapják a vámkedvezményt a jövőben is. A Malév az év első kilenc hónapjában 11,08 százalék­kal több utast szállított, mint tavaly. Ez a bevételekben 11,65 százalékos emelkedést eredményezett. 50 százalékos leértékelés A mexikói pezó 50 száza­lékos radikális leértékelődése miatt újra felütötte fejét az adósságválság. A latin-ame­rikai ország adóssága októ­berben 130 milliárd dollárnyi, értékben a bruttó nemzeti termék 60 százalékával volt egyenlő. A pezó leértékelése előtt még „csak” a BNT 39,3 százalékát tette ki. 75 milliárd dollárral a mexikói állam tar­tozik a külföldi hitelezőknek, 30 milliárddal a magánszek­tor, 25 milliárd dollárral pedig a bankok. Azzal számolnak, hogy a közeli jövőben Mexikó külföldi adósságállománya eléri a 150 milliárd dollárt. Veszteséges a Hungalu A Hungalu Rt három éve tartó veszteséges gazdálko­dása a jelentős reorganizá­ciós erőfeszítések ellenére az idén is folytatódik. Az előze­tes adatok szerint a Magyar Alumíniumipari Rt 982 millió forintos üzemi veszteséggel zárja az évet. A nem szoro­san a gazdálkodással össze­függő terhek és kötelezettsé­gek, a vagyonleértékelés mi­atti mérleg szerinti veszteség ennél nagyobb lesz, de alatta marad a prognosztizáltnak. A vállalatcsoport árbevétele az 1993. évi 25,5 milliárd forint­hoz képest az idén csak 21 milliárd forint lesz. Duplázott az Univer A tavalyihoz képest az idén kétszeresére növelte export­ját az elsősorban ételízesítői­ről ismert kecskeméti Univer Szövetkezet. Az Univer — amelynek elsősorban a saját konzervipari termékeihez van szüksége zöldségre, de négy éve friss zöldséget és gyü­mölcsöt is értékesít — ötszáz kistermelővel áll szerződéses kapcsolatban. A cég 1994- ben várható 3 milliárd 700 millió forintos árbevétele 27 százalékkal több az előző évinél. A szövetkezet az utóbbi évek átlagában évi 200 millió forintot fordított fej­lesztésre. Kompenzáció az USA-nak Kompenzációs megállapo­dás született az Európai Unió és az Egyesült Államok kö­zött. Ennek oka, hogy január 1-jétől az EU újabb tagálla­mokkal bővül, s Ausztria, Finnország és Svédország is alkalmazkodik az EU egysé­ges vámtarifa rendszeréhez. A megállapodás értelmében az Egyesült Államok a követ­kező fél évben 150-200 millió ECU értékű kompenzációban részesül, elsősorban vegy­ipari és elektronikai terméke­inek kedvezőbb exportlehe­tősége révén az EU piacára. Mintaültetvény Zalaszántón Kelet-európai referencia- üzemnek szánják azt a zala- szántói ültetvényt, amelyet a nemrég alapított holland tu­lajdonú Zalabor Kft a jövő év elejétől kíván létrehozni. Csaknem 250 hektáros lesz a kertgazdaság, amelynek ala­pültetvényét holland és ma­gyar nemesítésű intenzív al­mafajták képezik. Ezekből öt év alatt 100 hektárnyit telepí­tenek. Külön kísérleti gyü­mölcsöst is kialakítanak há­rom hektáron. Olajliberalizáció Oroszországban Az orosz kormány hamaro­san felhagy az olajexport kvó­tarendszerével. Ám 1995 első negyedévében továbbra is kötelező lesz a kitermelők­nek orosz finomítókba kül­deni olajuk 65 százalékát. Fennmarad a különleges ex­portőrök rendszere, azaz a teljes olajexportnak 14 válla­laton kell „átfolynia”, olyano­kon, amelyeknek már jelen­leg is megvan az exporten­gedélyük. Az első negyedévi megkötést a téli tüzelőigény­nyel indokolta. Az ilyen meg­kötéseket kifogásolta igen ha­tározottan a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap nem­régiben, s azzal fenyegette meg Moszkvát, hogy ha nem liberalizálja olajexport-rend­szerét, akkor hitelektől eshet el. Azt tartják a szőlősgazdák aki karácsonyra, újévre tiszta, tükrös bort akar annak Katalin napig meg kell ejteni az első fejtést. Nagyberkiben az 5-6 ezer li­teres hordók tövében Ferenc Dénes borásztól kérdeztük: milyen az idei királylányka? — 14-16 cukorfokkal szüre­teltük a 26 hektár királylány­kát. Az első fejtést már a zajos erjedés végén elvégeztük, és derítettük is. Az idén jó közepes volt a termés: a 18 hektárnyi zöld veltelíni is 16-17 cukorfokra érett. Az olaszrizling a hat hektá­ron átlag 140 mázsát termett, ami tőkénként 6 kiló körüli ho­zamot jelent. A legérzéke­A gázolajat felhasználó me­zőgazdasági termelők a jövő évtől — a korábbi gyakorlat, a beszerzéshez adott állami tá­mogatás helyett — visszatérí­tést igényelhetnek a fogyasz­tási adóból. A jogosultak köre is bővül. Erről döntött a kormány. Az agrárágazat 1995 évi támo­gatásnak több újdonsága is van. A szövetkezetek a tagi köl­csönök kamataihoz is igénybe vehetik a 10, illetve 20 százalé­kos — a növénytermesztés és az állattenyésztés költségeihez nyújtott — kamattámogatást. Ez az intézkedés áttörés a korábbi rendszerhez képest. Eredményeként könnyebben juthatnak hitelhez a szövetke­nyebb fajtának tartott char- donnay termését megtizedelte a lisztharmat és a botritisz a 12 permetezés ellenére is. Az összes ültetvényt részesmű­velésben gondozzák a szö­vetkezet tagjai. Csak a gépi munkákat szervezi a szövet­kezet. A metszéstől a szüretig vállalkozás a berki szőlőter­mesztés. — 610 tonna szőlőt szüre­teltünk, ebből mintegy 3200 hektoliter mustot nyertünk. Sa­ját értékesítésre csak mintegy 300 hektó bor és a seprő ma­radt— mutatja az üres hordó­sort Ferenc Dénes. A keresletről megtudtuk, hogy az idei termésmennyiség tízszeresére is lenne vevő. (Mészáros) zetek, tagjaik pedig vonzóbb kamatokkal számolhatnak. Az új szabályozás erősíti a tagok és a szövetkezetek közötti együttműködést, mert a kamat- kedvezmény teljes egészében a szövetkezeti tagoknál marad. Gyökeresen új lesz a támo­gatási konstrukció a mező­gép-beszerzés- és használat elősegítésére. Ennek lényeges eleme az, hogy a mezőgazda- sági termelő a felvett mező­gép-beszerzési hitel kamatá­nak 70 százalékát kaphatja meg támogatásként. A mező- gazdasági vállalkozások támo­gatásának köre azzal is bővül, hogy a 70 százalékos kamat- támogatással felvehető gépbe­szerzési hitelt lehetővé teszik a Nagy vihart kavart és szé­leskörű támadások közepette fogadta el végülis az Ország- gyűlés az úgynevezett cég­autó adózására vonatkozó szabályt. A személyi jövede­lemadó törvény a cégek tulaj­donában lévő gépkocsik ese­tében vélelmezi azt, hogy a személyautót magáncélra is használják. Ezért — a gépko­csi életkorától és szerzési ér­tékétől függő — havi adótéte­leket állapít meg. Az adó összegét főszabály­ként a cégnek kell megfizet­nie. Miután az egész intézke­dés motivációja a személy- gépkocsi magáncélú haszná­latának adóztatásán alapul, az idevágó rendelkezések meg­engedik, hogy a cég a gépko­csit használó magánszemély- lyel előzetesen megállapodjon a tételes adó átvállalásában. Ilyenkor a magánszemély a vonatkozó adótételt a cégé­hez fizeti be, majd ezt az adó­tételt a cég továbbítja az adó­hivatalhoz. Ha a magánsze­mély a befizetést elmulasz­taná, azt a cégnek kell he­lyette pótolnia. A rendelkezés szempontjá­ból a személyautókhoz sorolja a törvény azt a tehergépjár­művet is, amelynek önsúlya az 1 tonnát nem haladja meg és kettőnél több utas szállítá­sára alkalmas (legalább 4 szeméjyes). Az Érdekegyeztető Tanács ülését követően számos kivé­tel került be a törvénybe. így kikerültek az adózás hatálya gépkölcsönzők és géppel szol­gáltatást végzők számára is. A termelők a tartósan bérbe vett (lízingelt) mezőgazdasági gé­pek használatáért felszámított és megfizetett díj 12 százalé­kának megfelelő támogatást kapnak. Ez a hitelképes és hitelképte­len termelőknek egyaránt se­gítséget jelent a mezőgazda- sági gépek vásárlásakor. A jövő évtől a baromfitartás­hoz felvett hitelekhez is lesz 10 százalékos kamattámogatás. Ezzel a kormány mind a négy meghatározó állattenyésztési ágazatra (a szarvasmarha, a sertés, a juh és a baromfi) kiter­jeszti a finanszírozási kedvez­ményeket. alól a megkülönböztetett jel­zéssel ellátott gépkocsik, az üzletszerű személyszállítást végző járművek is, például a gépjármű oktatók tanulóautói, a posta szolgáltatást, közmű hiba-elhárítását végző jármű­vei, a fogyatékos személy szállítására használt gépko­csik és a költségvetési szer­vek kizárólag hivatali célú gépkocsijai. Á rendelkezés voltaképpen abból indul ki, hogy ha a ma­gánszemélynek nem saját pénzéből kell a magáncélú gépkocsi költségeit fedeznie, akkor nagyértékű, természet­ben megnyilvánuló jövede­lemhez jut, aminek az adó­zásban is meg kell jelennie. A korábbi szabályozás, amely útnyilvántartáshoz kötötten voltaképpen bizalmi elven alapulva kívánta ezt a fajta jö­vedelmet adóztatni, nem vál­totta be a hozzá fűzött remé­nyeket. Az ugyanis teljesen vi­lágos, hogy országszerte nem csak 670 személy használta magán célra is szolgálati ko­csiját, pedig csak ennyien val­lottak be ezen a címen — igaz, meglehetősen szeré­nyen számított — jövedelmet. Ha figyelembe vesszük, hogy a magáncélú használat ellen­értékét — kilométerenként 8 forintot — megfizetve mente­sülni lehetett az adó alól, ak­kor sem érintett az intézkedés 25 ezernél több autót. Vámosi Nagy Szabolcs Következik: Adómérséklő téte­lek Hektáronként 16 ezer forintra emelik fel a legfontosabb ga­bonafélék (őszi búza és árpa, szemes kukorica) termeszté­séhez igénybe vehető hitelek­hez kapcsolódó állami garancia mértékét. Növekszik a melioráció és az öntözésfejlesztés támogatása is. A korábban már működő 40 százalékos vissza nem térí­tendő támogatáson túl ezután az ilyen célú hitelekhez 60 szá­zalékos kamattámogatást is igényelhetnek a gazdák. Jövőre tovább működik az agrárágazat szervezeti-szerke­zeti átalakulását, a meglévő eszközök újrahasznosítását elősegítő reorganizációs támo­gatási forma. Módosított és új agrártámogatások Ipart telepítenek a közeljövőben Balatonlellére Philips üzem az elárvult csarnokokban Százhúsz állásra várónak reményt hoz az új esztendő, mert az egykori balatonlellei híradástechnikai üzemben lé­tesített vállalkozás a klagen­furti Philips cég jóvoltából a következő év végére szaka­szosan ennyi dolgozót kíván felvenni. A helybéli vállalkozók közül jó néhánynak pedig gazdagabb lett a karácsony, ők voltak a versenyképes partnerei a mindössze néhány hónap alatt kibontakozó gyár­nak. Hetekre osztott vállalkozók A budapesti Híradástech­nika Rt és a Magyar Befekte­tési és Fejlesztési Bank Rt, mint tulajdonosok szeptem­berben írták alá a szerződést a klagenfurti Philips Leiterplat­ten Austria GmbH-val a leilei fejlesztésről. A külföldi befek­tetőre jellemző precizitással igen szoros határidőt szabtak az enyészetnek induló üres csarnokokban a termelés indí­tására. Glück István üzemvezető irodájában, amelyet nevez­hetnénk barakképületnek is, a falon grafikon jelzi, hogy ja­nuár harmadik hetétől dol­gozni kell a gépeknek. E lé­nyeges dátumig ugyanígy he­tekre osztották az addig szük­séges lépéseket is: felújítani a két hatalmas csarnokot, bete­lepíteni az értékes gépeket, felvenni, betanítani a dolgozó­kat. így összerakva, egyszerű cselekvés-sor és semmi két­ség nem lehet afelől, hogy azon a bizonyos harmadik hé­ten rendben beindul minden. Szép munkahelyet kap az első harminc dolgozó, akikből a tíz vezető beosztású december­ben ausztriai továbbképzésen ismerkedett a Philips követel­ményekkel. A még neve sincs üzem — divatos szóval projektként jegyzik — leilei vezetőjét ok­tóber elsején vették fel hivata­losan, október közepén kez­dődött az épületek felújítása, átalakítása. Persze rámozdul­tak a vállalkozók. Egyszerű lett volna egy jól szervezett nagy céget megbízni a komp­lett munkával, de az árajánla­tok nem voltak takarékosak. A nehezebb megoldást kellett választani, kilenc-tíz vállal­kozó tevékenységét össze­hangolni. A húszezer forintos munkáktól, a több milliósig. Tizenöt millió forintot kellett elkölteni hasznosan és taka­rékosan az építkezésre. Far­sang Tibor bogiári építészben — ő volt a projekt második al­kalmazottja, máris csalogat­nák máshova — emberükre találtak a vállalkozók. Tisztelet a kivételnek akadtak, akik szép pénzt reméltek, ha lehet kevés munkával. Nem lehe­tett. Időben kinyílt a hét méter magasra vágott kapu a Klá- genfurtból küldött gépnek, és a festők-mázolók, burkolok, villanyszerelők, és ki tudja hány ipar mesterei egymás­nak adták a területet, néha egy fóliafüggönnyel elvá­lasztva, hogy ne zavarják egymást. Visszatér a régi gárda Huszonöt év után újabb le­hetőséget kapott itt Glück Ist­ván és az egykori híradás­technikások jórésze. Az újon­nan felvett dolgozók hatvan százaléka a régi gárdából tér vissza. A történetük majdnem szokványos az utóbbi évek hazai nagyvállalati sorsát tük­rözi: 1969-ben telepítették ide a budapesti Híradástechnika Szövetkezet leányvállalatát, amely produkált is szépen egészen 1989-ig, amikor a szovjet piac, ahova termeltek, pillanatok alatt összeomlott. Az üzemvezetőnek ma is fáj­dalmas emlék ’92 tavasza, amikor a háromszáz dolgozó kilencven százaléka utcára került. Ráadásul szövetkezet­ről lévén szó, a munkavállalá­son kívül egyéb érdekeltség is kötötte őket a gyárukhoz, amelynek hatalmas üzem­csarnokai egyik napról a má­sikra kiürültek. Mára egyetlen rozoga gép maradt mutatóba, azt sehogy sem tudták eladni. Maradt viszont egy kis me­chanikai üzem, amely FÁMA Kft-ként szolgálta az átalakult, részekre hullt egykori szövet­kezet elektronikai cégeit. Ha úgy tetszik, jobb időkre átmen­tette a híradástechnikai kultú­rát a Balaton parti városban. Amúgy képtelenség végigkö­vetni a részvénytársaság kényszerű gazdasági dönté­seit, az átalakulás folyamatait aligha látja át a külső szem­lélő. Az viszont biztos, hogy a leilei szívósság és akarat lám, sikert hozott. Áz ausztriai Phi­lips 400 millió forint értékű gépparkot telepít ide a követ­kező három évben. Szórakoz­tató, konyhai elektronikákhoz és gépkocsikhoz készítenek itt nyomtatott áramköröket. Tanulószoba Ahogy az már talán megszo­kott, az üzemépületek felső szintjén lévő irodák készülnek el utoljára. Glück István nem bánja, legfeljebb tovább műkö­dik az udvar végében a barakk. Persze büszkén mutatja le­endő irodáját, amely tárgyaló helyiségnek is alkalmas. Szemközt meg a klagenfurtiak kaptak egy szobát, mert he­tente két napot itt töltenek. Máris rendkívül elégedettek az elmúlt hetek teljesítményével. A legszebb terem a dolgozók­nak szánt tanulószoba, itt szervezik majd a továbbkép­zéseket, de az öltözők, szociá­lis létesítmények is jóval tága­sabbak a hagyományosnál. Jövője van a híradástechni­kának Balatonlellén. Gáldonyi Magdolna

Next

/
Thumbnails
Contents