Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-27 / 304. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. december 27., kedc A Total Haering Magyarországon Új festékgyártó üzemet épít a francia-német tulajdonban lévő Total Haering Kft. Magyarországon. Az üzem jövő év márciusában készül el és oldószeres alapú termékeket gyárt. Ezzel a kft. termelése évi 3 ezer tonnával növekszik. A Total Haering az idén 15 ezer tonna festéket állított elő, amelynek értéke meghaladja a 2,8 milliárd forintot. Egy év alatt a cég a termelését 2 ezer tonnával növelte. A társaság a kapacitás bővítéssel párhuzamosan az elmúlt évben több új terméket is bevezetett a hazai piacra. Kartelleztek a kávécégek Rekordnagyságú, összesen 388 millió forintos bírságot szabott ki a Versenytanács a magyarországi kávécégekre. A Douwe Egberts, a Compack Kereskedelmi Kft., az Edus- cho Trade Kft., a Jacobs, a Tchibo és a Nestlé összehangolták idei áremeléseiket, azaz kartelleztek, s ezzel a gazdasági versenyt korlátozó magatartással megsértették a versenytörvényt. Westel 900 Székesfehérváron Szerda reggelre helyezte üzembe 25 millió dolláros beruházás keretében második központját a Westel 900 GSM. Rt. A budapesti mellett most már Székesfehérváron is működő egység újabb 47 cellás bővítést tesz lehetővé a cég által üzemeltetett és jelenleg 54 ezer előfizetőt számláló digitális mobil távközlési hálózatban. Privatizálják a Ringa Rt-t Várhatóan csak a jövő év első felében kerülhet sor Európa egyik legkorszerűbb húsüzeme, a győri Ringa Részvénytársaság privatizációjára. A győri céghez tartozó kapuvári gyár fejlesztésére is sokat költöttek az elmúlt években. Csaknem egy millió forintba került az amerikai és európai normáknak is megfelelő új gépsor. A gyár jelenleg száz százalékos állami tulajdonban van, ám az elmúlt időszakban több partner is jelezte, hogy szeretne részt venni a privatizációban. Nyereséges a Ferrosüt Rt A vártnál jobban alakult a szombathelyi székhelyű Ferrosüt Sütő és Édesipari Kft ide éve. A nemrég elkészült előzetes jelentés szerint az értékesített termékek száma ugyan alatta marad a tavalyinak, ám a társaság árbevétele így is megközelíti az egymilli- árd forintot. A gyár — amely nyereségesen zárja az évet — piacai szilárdak, Vas megyén kívül Győr-Moson-Sopronban, a fővárosban és Veszprém megyében is értékesít. Visszakozott a Vico Közvetlenül a tárgyalás előtt a Vico visszavonta a Magyar Rádióval szemben benyújtott kérelmét a versenyhivatalban, amelyben eredetileg egy a rádió műsorújságjának reklámjában szereplő kitételt sérelmezett. Az elmaradt per lett volna a két műsorújság közti harmadik versenyjogi vita. Siófokon van az év lakóhaza Az év lakóháza Siófokon Amit tudni kell az új adószabályokról Siófoki családi ház tervezője — Ripszám János — nyerte az építészeti fődíjat, amelyet az Év lakóháza országos, nyilvános pályázat eredményhirdetésén adtak át. A Heraklith-Villas Kereskedelmi Kft termékgyártói különdíjasa szigetelésért az a kaposvári ház lett, amelynek tervezője Stadler József. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium áprilisban átruházta az Év lakóháza pályázat megrendezésének jogát a Családi Ház, a Lakáskultúra és az Otthon című folyóiratokra. Ebben az évben tehát ez a három szakfolyóirat szervezte a pályázatot. Az építészeti fődíjjal kitüntetett Év lakóháza Siófokon áll. Telepítésével, tömeg- és homlokzatképzésével jól illeszkedik az üdülővárosi környezetbe, kedvező arányban elegyítve a ma divatos elemeket, és a hagyományos építészeti eszközöket. Az épületet lapos hajlású tető fedi jó arányú középfelül-világí- tóval. A földszinti és emeleti homlokzatot finom párkány osztja meg. A belső terek belmagassága a padlószintnek megfelelően különböző, a hálórészen alacsonyabb, a nappaliban magasabb. A tetőtér — a Balaton mentén gyakori megoldással — nyaranként vendégfogadásra is alkalmas. A felülről is megvilágított központi étkezőkonyha-nappali térből négy apartman nyílik, szigorúan centrális elrendezéssel. Az egész házra és környezetére a kiegyensúlyozottan magas színvonalú tervezés és kivitelezés jellemző. Az országos pályázaton automatikusan részt vettek a budapesti és megyei pályázatok legjobbjai és lehetőség nyílt a tervezők, illetve építtetők közvetlen nevezésére is. Október 17-ig 52 pályamunka érkezett a Családi Ház szerkesztőségébe, összesen 7 budapesti és 45 vidéki házról. A pályamunkákat az Építőművészek Szövetsége és Kamarája a Budapesti Műszaki Egyetem képviselőiből és a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium és a rendező folyóiratok főszerkesztőiből álló 7 tagú zsűri vizsgálta át. A legjobbnak ítélt 20 épületet a zsűri személyesen is megtekintette. A döntés november 30-án született meg. Az eredményhirdetés alkalmával a Családi Ház, a Lakás- kultúra és az Otthon folyóiratok egy-egy fődíjat és Év lakó- háza-plakettet a KTM, a szakmai alapítványok, illetve szövetségek különdíjakat adtak át. Saját szempontjaik szerint adtak termékgyártói különdíjakat az egyes cégek termékeik be- tervezőinek, illetve helyes alkalmazóinak. A pályázatra az idén több pályamunkát nyújtottak be, mint az előző években. A pályázati anyagok átvizsgálása az építőipari tevékenység megélénküléséről, a zömével magánmegbízások alapján dolgozó építésztervezők jó munkájáról, a kivitelezők (még házilagos kivitelezés esetén is) javuló minőségű teljesítményről győzte meg a bírálókat. A pályaművek túlnyomó része józan polgári ízlésről, mértékadó anyaghasználatról tett tanúbizonyságot. A bírálók hangsúlyozták: a megyei pályázatok lebonyolítá- ' sában élen járt egyebek között Somogy megye. Az 1995-re hatályos személyi jövedelemadó törvényt idén viszonylag korán — december 12-én — elfogadta az Országgyűlés, s ez esélyt ad arra, hogy a január 1-től alkalmazandó törvényi rendelkezéseket időben megismerjék az adózók. 1. Új elem: az adójóváírás Az első — és talán a legfontosabb — „változás”, hogy a progresszív adó mértéke nem módosul. E szabályt a fogyasztás visszaszorítására irányuló kormány-program jegyében kell kezelnünk. Minthogy azonban az alacsonyabb jövedelem-kategóriákban az értékarányosítás elmaradása szociális feszültségeket okozhat, a kisebb jövedelműek részére valamiféle közvetlen kompenzációra gondolt a jogalkotó. Ennek megjelenési formája A Központi Statisztikai Hivatal összegzése szerint a fogyasztói árszínvonal novemberben októberhez képest 1,9 százalékkal emelkedett. 11 hónap alatt az előző év decemberéhez képest 19,4 százalékos a növekedési ütem, szemben a múlt évi 19,7 százalékkal. Novemberben a fogyasztási adó növelése miatt elsősorban a szeszesitalok, a dohányáruk, valamint az üzemanyagok árai emelkedtek a legerőteljesebben. A számítások szerint az 1994 évi pótköltségvetés kapcsán hozott pénzügyi intézkedések (ideértve a vámemelés hatását is) éves szinten 2,1 százalékkal emelik az összfo- gyasztói árszínvonalat. Az 1,9 százalékos novemberi árindex azt jelzi, hogy a vámemelés hatása feltehetően még nem érvényesült, a fogyasztási adók emelésének hatása pedig csak több hónap alatt jelenik majd meg a fogyasztói árakban. Az élelmiszerek árszínvonala továbbra is igen dinamikusan emelkedik. Ebben szerepet játszhatnak bizonyos üza magyar adórendszerben ú típusú intézmény: az adójóváí rás. Eszerint az, akinek az év összjövedelme az 500 ezer fo rintot nem haladja meg, éve: adóját 7200 forinttal csökkent heti. Ez az összeg voltaképpei azonos lenne azzal, ha a: úgynevezett 0 kulcsos sávc 110 ezer forintról 146 ezer fo rintra emelnék. Ez utóbbi tech nikai megoldást viszont el kel lett kerülni, mert a 0 kulcso: adósáv szélesítése mindenkil akár a több millió forintos jőve delmet kereső magánszemély is érintette volna. A magas jc vedelem-kategóriákban szó ciális feszültségről aligha be szélhetünk, s ezért választott; a törvényalkotó az adójóváírá említett módját. A fél millió fo rintos jövedelemhatár számi tásánál ezentúl figyelembe ke venni az összjövedelem mel lett az osztalék típusú nyere séget is. Vámosi Nagy Szabolcs Következik: autóadó-változatol 'etpolitikai elképzelések is: í Övő év elején várható draszti <us energia-áremelés, az inf astruktúrális szolgáltatások dí ainak számottevő növelést niatt megpróbálták minteg; (lőre hozni az egyébként jöví ív elejére tervezett áremelése let. Ennek következtében — Nyelembe véve a karácsony firgalom lehetőségeit is — de emberben sem lehet arrr sámítani, hogy a fogyasztó ászint a novemberinél alacso n£bb lesz. \z év második felében ta- psztalható gyorsuló ár- szít-növekedési ütem jövőre átúzódó hatása kb. 10 százaiéi lesz, ha ehhez hozzá szánniuk a ma ismert hatósági ár- ésnénzügyi intézkedések jövő évkb. 5 százalékot kitevő ár- szitnövelő hatását is, akkora töb mint 15 százalékos infli- ció/alószínűnek látszik. Ha a korány az inflációt a tervezett 20-0 százalékos sávon bellii kívéja tartani, ahhoz nagyon szig-ú jövedelem-politikát kef leneolytatni. Dr. Cinkotai János A tej, a kvóta és a garantált ár A termelők biztonságát növelendő az állam évente meghirdeti, hogy egy-egy termékből mennyit és milyen áron hajlandó felvásárolni, ezzel próbálja megvédeni a piacot mind a túltermeléstől, mind az áruhiánytól. A tej esetében ez a mennyiségi kvóta jövőre 1.8 milliárd liter lesz. A Földművelésügyi Minisztérium Agrárrendtartási Hivatalától azt is megtudtuk, hogy 1995-től egy liter extra minőségű tejért 26 forintot, az első osztályúért 23 forintot fizet majd az állam a termelőnek. A Tej Terméktanács szakemberei szívesebben vették volna a 2 milliárd literre szóló kvótát, az extra tej 28, az elsőosztályú tej 26 forintos literenkénti garantált árát. Ám — a szaktárca szerint — a rendelkezésre álló pénzügyi keretek erre nem adtak módot. A tehéntartók nem repesnek az örömtől, noha jóllehet jövőre a garantált árak árnyékában kedvezőbb feltételek között gazdálkodhatnak, mégis elégedetlenek, mert a tej felvásárlási árának növekedése az elmúlt években jelentősen elmaradt a termelési költségek növekedésétől. Ezen próbálnak némiképp enyhíteni azzal, hogy jövőre az állam 1.50, illetve 1 forint támogatást ad annak a felvásárlónak, aki az extra tej literét harminc, az elsőosztályúét 28 forintért veszi meg a termelőtől. (Újvári) Mit, mennyiért vettünk? Az emelés jövőre is hat Meddig ér az ágazati „takaró”? 103 milliárd: sok is, kevés is A Földművelésügyi Minisztérium, amennyiben a parlament áldását adja az 1995 évi költségvetésre, 103 milliárd forinttal gazdálkodhat. Az agrártámogatásra fordítható 75 milliárdból exporttámogatásra 35, a termelési költségeket csökkentő támogatásra 14, reorganizációra 6.5, intervenciós célokra, agrárpiaci támogatásra 7.5 milliárd forint jut. A Mezőgazda- sági Fejlesztési Alapba 9, meliorációra és öntözésfejlesztésre 1.6, erdőtelepítésre, fásításra 1.0, erdőkár- és mező- gazdasági katasztrófa elhárításra pedig 0.2-0.2 milliárd forintot tervez a minisztérium. A különféle cél- és szakmai feladatokra többletként mintegy 3 milliárd forint szerepel a költségvetés tervezetében. Ebből 1.8 milliárd forint a köz- tisztviselői törvény végrehajtásához nyújt „mankót”, ennyi szükséges ahhoz, hogy az agrárágazatban dolgozó köz- tisztviselők bére elérje a 90 százalékos beállási szintet. Ugyancsak a célfeladatokra elkülönített összegből kell a minisztériumnak előteremtenie az erdészeti szakigazgatási feladatok ellátására 80, az erdei kisvasutak fenntartására 15, az állattenyésztési törvény végrehajtására 60, valamint az állategészségügyi és növényegészségügyi intézmények működési költségének fedezetére 270 millió forintot. A pénzügyi megszigorítások a földművelésügyi tárcát sem kímélik. így például a felújítással kapcsolatos igényeiknek, elképzeléseiknek jövőre a korábbi évekhez képest várhatóan csupán 40 százalékban tudnak majd eleget tenni. A korábbihoz képest kevesebb pénz marad beruházásra, a halasztást nem tűrő fejlesztések pedig várhatóan az intézmények költség- vetésének terhére valósíthatók csak meg. Gondot okoz a minisztériumnak hogy a költségvetés a köztisztviselői törvény alapján 1995 január 1-jével életbe lépő bértarifáknak csak a 90 százalékát biztosítja központi forrásból, a fennmaradó 10 százalékot a minisztériumnak kell kigazdálkodnia. Mivel erre megfelelő forrás nem áll rendelkezésre, ezért a létszám- csökkentések mellett valószínűleg más területekről — a működési-dologi kiadásoktól, a beruházásoktól, a fejlesztéstől — kell elvonni a béremelésekhez szükséges összeget. Hátrányosan érinti az agrárágazatot, hogy a költségvetés nem tesz említést az üzemanyag és az energiaárak emeléséhez társuló kompenzációról. így valószínű, hogy az ezzel járó többletterheket is az intézményeknek kell majd viselniük, illetve kigazdálkodniuk. Ellentételezés híján komoly működési gondokkal kerülhetnek szembe jövőre a földhivatalok is. Már most bizonyosra vehető, hogy az FM költségvetésében elkülönített 1.2 milliárd forint nem lesz elegendő a kárpótlással kapcsolatos teendők, a földkimérések befejezésére. (Újvári) Az államkövények vételi és eladásiárfolyamai 1994. decemtr23. nettó vételi kötv. árfolyam % nettó eladási árfolyam % fe kamat ‘/o 19942. 23. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1995/A 87,43 87,99 2,99 32,17 1995/B 87,45 88,08 1,57 30,60 1995/C 98,41 98,53 >,58 27,09 1995/F 91,66 92,11 1,10 32,01 1995/G 91,73 92,25 ,21 31,98 1995/H 91,17 91,73 ,56 31,93 1996/B 87,55 88,27 06 31,70 1996/C 86,79 87,54 15 31,90 1996/F 84,40 85,29 55 31,50 1996/H 92,12 93,04 26 31,50 1996/K 93,15 94,28 22 33,45 1997/C 77,67 78,88 113 30,00 1997/D 98,00 99,00 24 1997/E 99,50 100,50 8 1997/H 91,35 92,86 18 29,00 1997/K 98,50 99,50 10 1998/A 99,00 100,00 20 1998/D 98,14 99,14 2, Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazz bruttó árfolyam = nettó árfolyam + (az esedékesséjpjaig felhalmozott kamat). A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében 1.1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény elsára jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 112-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődőknek.
