Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-19 / 298. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. december 19., hétfő Megalakult a megyei önkormányzat (Folytatás az 1. oldalról) Az eskütétel előtt dr. Rozsos István, a területi választási bizottság elnöke számolt be, és Jákli Péter megyei főjegyző tájékoztatta a képviselőket a választások technikai lebonyolításáról. Az első testületi ülésen az első gondot a szavazógép okozta. Mivel az útmutató ellenére sem tudták többen elég türelemmel nyomni a zöld gombot, úgy döntöttek, hogy visszatérnek a hagyományos módszerhez: felemelt kézzel szavaztak arról, hogy felemelt kézzel szavaznak ezen a késő estébe nyúló ülésen. A képviselők az eskütétel után módosították a szervezeti és működési szabályzatnak azokat a pontjait, amelyek ellentétesek a módosított ön- kormányzati törvénnyel. Ezt követően Sárdi Árpád mint a legtöbb képviselői helyet elnyert MSZP elnöke dr. Kolber Istvánt, Bálint Lehel pedig a Somogyért Egyesület nevében dr. Gyenesei Istvánt ajánlotta elnöknek. Miután sikerült abban megegyezni, hogy a jelöléshez nem kell többségi szavazás, mindkét jelölt felkerült szavazólapra. Dr. Gyenesei István és dr. Kolber István a jelenlevőkkel is megismertette elnöki programját, dr. Kolber István azt is elmondta, hogy megválasztása esetén felfüggeszti MSZP-s tagságát, és egy kérdésre felelve kijelentette alelnöknek dr. Gruber Attilát (MDF) és Kurdi Pétert (SZDSZ) jelöli. A titkos szavazáson dr. Kolber István, az MSZP jelöltje 21 szavazatot kapott, s ő lett a megyei közgyűlés elnöke. Dr. Gyenesei István, a Somogyért Egyesület jelöltjeként két szavazattal kapott kevesebbet. A megyei közgyűlés döntött arról is, hogy három alelnököt választ. (Az elmúlt ciklusban egy alelnök volt a testületben). Közülük két főállásút az alakuló ülésen, egyet pedig az egyeztetések folytatása után egy következő alkalommal. Akkor döntik majd el azt is, hogy a harmadik alelnök főállásban, vagy társadalmi munkában látja el tisztét. Dr. Kolber István a közgyűlésben a képviselettel rendelkező pártok és szervezetek képviselőivel való egyeztetés után — mint azt bemutatkozásakor ígérte — dr. Gruber Attilát (MDF) és Kurdi Pétert (SZDSZ) javasolta főállású alelnöknek. A javaslatra reagálva többen is kifogásolták, hogy mind a két jelölt olyan párt tagja, amelynek csupán két képviselője van a testületben. A nagy frakcióval rendelkező szervezetek képviselőit viszont nem jelölik. Az előterjesztő kitartott javaslata mellett. A közgyűlés nem változtatott ezt helytelenítő álláspontján. így aztán dr. Gruber Attila 19, Kurdi Péter pedig 17 szavazatot kapott a szükséges 21 helyett, s egyikük sem lett alelnök. Ebben az ügyben is a következő közgyűlésre maradt a döntés. Addig az egyeztetést tovább folytatják a pártok. A szervezeti és működési szabályzat elkészítéséig, a törvényi feltételeknek eleget téve megválasztották ideiglenesen az önkormányzati és jogi bizottságot, amelynek dr. Tóthmátyás László (FKGP) lett az elnöke és a pénzügyi bizottságot, amelyet Brandtmüller István (MSZP) vezet. A bizottságok tagjai kötelezettséget vállaltak arra, hogy az SZMSZ elkészülte után önként lemondanak, hogy végleges bizottságokat választhassanak. Dr. Gyenesei István, a leköszönt megyei önkormányzat elnöke megköszönte a képviselők támogatását, majd azt mondta: egy csepp harag sincs a szívében, emelt fővel fogadta a döntést. Somogyért dolgozott eddig, s teszi ezt a legjobb tudása szerint a jövőben is. Lengyel János VÁROSPROGRAM Nagyatádért Városprogramja megvalósításáért dolgozik a Nagyatádért Egyesület. Ezt közgyűlésén hangsúlyozták. Azt is, hogy a városprogram megvalósításához a választópolgárok többségétől ösztönzést és jó esélyt kaptak, jelöltjüket Ormai Istvánt pedig polgármesterré választották. Az is elhangzott, hogy az egyesült pártérdekektől mentes testületi munkában érdekelt, s azok összefogására törekszik, akik készek tenni Nagyatádért. TŰZ A KM-BEN Kisebb tűz keletkezett szombaton a Külügyminisztérium főépületének második emeletén. A kevéssel délután négy óra után riasztott tűzoltók nagy erőkkel vonultak a helyszínre, és a kis, lokális tüzet percek alatt sikerült megfékezniük. Vadas Károly, a minisztérium gazdasági osztályának vezetője elmondta: a tüzet valószínűleg elektromos zárlat okozta. DIÁKJOGI CHARTA született. A diákjogi konferencia elérte célját, megalkottuk a Diákjogi Chartát — jelentette be Koltai Péter, az Országos Diákunió (ODÚ) elnökségi tagja a hétvégi tanácskozást követő sajtótájékoztatón, Budapesten. A Diákjogi Charta nemzetközi egyezségokmányokból és a magyar alkotmányból levezetett erkölcsi normagyűjtemény, amely a diákjogokról eddig megszerzett és felhalmozott ismeretek összefoglalása. A Charta senkire nézve sem tartalmaz kötelező és szá- monkérhető előírásokat, megtartása minden aláíró erkölcsi felelősségén múlik. TÁMOGATÁS NÉLKÜL A Músz hetvenezer tagjával jelenleg a MÚSZ a legnagyobb magyarországi gyermek- és ifjúsági szervezet. Ezt Rácz Péter, a Magyar Úttörők Szövetségének (MÚSZ) ügyvezető elnöke mondta a szervezet szombati közgyűlése alkalmából tartott sajtó- tájékoztatón. Az elmúlt években a szövetség jelentős változásokon ment át. A MÚSZ azon civil szervezetek közé tartozik, amelyeknek az utóbbi három évben nem emelkedett a bruttó költség- vetési támogatása, és csak felnőtt tagságuk képes számukra anyagi segítséget nyújtani. ÚJ KOALÍCIÓ ZALÁBAN A térségi elv, a szakértelem, a települési érdekharmonizáció és a civil szervezetek előtti „terepnyitás” érvényesítését minden pártpolitikai érdeknél fontosabbnak tartják az MSZP, az SZDSZ, az Agrárszövetség és a Balatoni Szövetség Zala Megyei elnevezésű szervezet vezetői. A felek képviselői hangsúlyozták: más pártok előtt is nyitott az új koalíció, száműzni akarják a szembenállás szellemét. Elnök az érdekek ütközőpontjában Dr. Kolber István: Fontos, hogy széles körű kapcsolatokat építsünk ki és tartsunk fönn a megye érdekében Felvételünkön balról jobbra: Jákli Péter megyei főjegyző, Farkas László az új megyei közgyűlés korelnöke, dr. Gyenesei István a leköszönő és dr. Kolber István a megválasztott megyei közgyűlési elnök Fotó: Kovács Tibor (Folytatás az 1. oldalról) — Milyen az Ön megyeképe? Nem azt kérdezzük, milyennek látja Somogyot, hanem azt, hogy milyennek gondol el egy megyét, egy megyei önkormányzatot? — A megyei közgyűlés a megye legfontosabb politikai és közéleti színterévé vált, hiszen a választásokra politikai pártok és társadalmi szervezetek állíthattak közvetlenül jelöltet. Bízom abban, hogy ez jó értelemben vett választás, ahol politikai konszenzusok alakulnak ki. Ezért említettem, hogy megítélésem szerint politikai kiegyezésre van szükség a pártok között. Meg kell hát teremteni azokat a kiegyezési formákat, amelyek a sokszínűséget hozzák be, s lehetővé teszik az érdekek ütközését és az érdekek harmonizálását. Úgy látom, hogy felerősödött a megyék közötti verseny, a megkapaszkodásért, a tőkebefektetésekért. Ebben a versenyben részt vesznek a megyéken belül a régiók, a tájegységek és természetesen a települések is. Van már olyan térség is, amely előrehaladt a munkanélküliség csökkenésében és magasabb a kisebb befektetések aránya. Mindenki azért küzd, hogy ezek közé a területek közé tartozzon. Somogy is ezért küzdött eddig: ezután méginkább erre koncentrál majd. Ebből következik, hogy a megyei közgyűlés nem vonulhat vissza hatásköreinek sáncai mögé, hanem olyan átfogó megye-program alapján kell dolgoznia, amely figyelemmel van a megyei társadalmi, gazdasági folyamatokra. Olyan közgyűlés kell, amelyik helyzetbe hozza a megyében lévő települési önkormányzatokat, gazdálkodó szervezeteket. Ez a menedzselés azt jelenti, hogy információkkal látja el őket, koordinál, szervez, ösztönöz. Tehát katalizátorként működik a közgyűlés, pozitív irányú, modernizációs társadalmi, gazdasági folyamatok indítása érdekében. Természetesen mindezt a kötelező feladatok megoldásán túl. Az én megyeképemhez hozzátartozik még az is, hogy a változásokra figyelemmel stílusváltást vezessünk be. Továbbra is fontos, hogy széles körű kapcsolatokat építsünk ki és tartsunk fönn a megye érdekében. Főképpen a kormányzattal szükséges ez a kapcsolat, de a megyén belül is lényeges. Ezért is csomósodott több programba a megyei érdek- egyeztetés fórumának a kialakítása. — Az alakuló közgyűlésen bizalmat kapott mint elnök. Az első javaslatát azonban — amikor alelnököket ajánlott maga mellé — leszavazták. Hogyan élte meg ezt a fiaskót? — Nem értékelem fiaskónak. Amikor fölálltunk az egyeztetés után, akkor valamennyi érintett szervezet képviselője támogatta ezt. A közgyűlésen alakult úgy — gondolom, részben a vita hatására —, hogy nem fogadta el ezt a javaslatot. Én azt gondolom, hogy a fiaskó nem ebben van, hanem a közgyűlés előkészítésében. A múlt vasárnap volt a választás, s nem telt el egy hét sem az alakuló közgyűlésig. A szocialista párt, mint legtöbb szavazatot és legtöbb mandátumot elért párt hétfőn azt javasolta, hogy kezdjünk egyeztetést a közgyűlés előkészítéséről, a koalíció kialakításáról. Erre sajnos nem nyílt lehetőségünk. — Végül is ki vagy milyen erő akadályozta ezt meg? — A közgyűlést szombat délutánra kitűzték. A szocialista pártot erről csak tájékoztatták, de nem kérték ki a véleményét. Nem volt idő és erő figyelmet fordítani az előkészítésre. Nem tudott emiatt szót váltani a két tábor, s az átfogó koalíciós megbeszélések nem jöhettek létre. Bízom abban, hogy ezt pótolni lehet. Az érdekessége a dolognak azonban az, hogy mind a két tábor egyetértett korábban az általam javasolt két alelnök személyében. Emiatt csalódottságomat kell kifejeznem, hogy ezek után nem adták meg a kellő támogatottságot. — Az első közgyűlés szavazásaiból körvonalazódik, hogy a megyei közgyűlés nem egységes testületként, hanem — ahogy Ön is fogalmazott — két majdnem azonos erőt képviselő táborból áll. Azt gondoljuk, hogy az érdekviszonyok határozzák meg majd, hogy melyik tábor véleménye lesz a döntő. Ebből következik, hogy sokkal nagyobb lesz tehát a közgyűlés elnökének érdekegyeztető szerepe. Egyszerűen szólva: a mérleg nyelve lesz. Számított erre is? — Számítottam, hiszen az elmúlt év jelezte ezt. A megyei közgyűlés elnökének valóban politikusnak kell lenni, de én azt is hozzáteszem, hogy a közgyűlés valamennyi tagjának pedig megye-politikusnak kell lennie. Ki kell találni és meg kell alkotni azokat a technikákat, amelyek itt majd célravezetők lehetnek. Valóban széles körű egyeztetéseket kell folytatni. Ezeket el is fogjuk kezdeni. Bízom abban, hogy ami történt az alakuló közgyűlésen, csak pillanatnyi állapot és tulajdonképpen az elmúlt hét eredménye. A szándékok - amelyeket az egyeztető megbeszélő közgyűlésen többen is jeleztek - arra mutatnak, hogy van lehetőség a széles körű együttműködés és összefogás kialakítására. — A két alelnök-jelölt, akit leszavaztak, a két legkisebb mandátumot szerzett párt listájáról került a közgyűlésbe. Ebből következik a közgyűlésnek az az óhaja, hogy a nagy erőt képviselő pártok, illetve szervezetek képviselőjét szívesen látná valamelyik alelnöki székben. Megkérdezzük hát: elképzelhetetlennek tartja-e azt, hogy Gyenesei István, a korábbi közgyűlés elnöke alelnökként dolgozzon? Korábban, még a választások előtt erre a kérdésre Gyenesei István igent mondott. Ön viszont nem felelt. Most újra kérdezzük ezt. — Ahhoz, hogy a két legkisebb párt képviselőjét javasoltam alelnöknek, annyit még hozzáteszek, hogy ismereteim szerint ugyanazt a két személyt javasolta volna a közgyűlés alelnöki tisztére dr. Gyenesei István is. Tehát itt azért többről van szó, mint a mandátumok számáról. A két személy támogatottsága nyilván nagyobb annál, mint amit a szavazás eredménye mutat, hiszen több párt támogatja őket és többen javasolták jelölésüket. Hétfőn fölajánlottuk ezt a pozíciót Gyenesei Istvánnak, aki ezt nem fogadta el. Az egyeztető tárgyalásokat ennek a kérdésnek a megoldására tovább folytatjuk. Az alkalmat megragadva ezúton is szeretném megköszönni dr. Gyenesei Istvánnak eddig végzett tevékenységét, és szeretném elismerésemet is kifejezni a megye érdekében eddig végzett kimagasló munkájáért. — Kolber István készült erre a pozícióra, nem érte váratlanul megválasztása. Miben változik majd az élete, s mi az, amin változtatni fog? Önt — már ne haragudjon meg — a közvélemény szürke eminenciásként ismerte, akinek szakmai tekintélye és szakértelme megkérdőjelezhetetlen, s az ügyek előkészítésén dolgozott. De az emberek között — a nyilvánosság előtt — kevesebbet szerepelt. Változik ez a kép? — Nyilván változik. Egy adott szervezeten belül az első számú vezető közvetíti a nyilvánosság felé az adott szervezet elképzeléseit, megjeleníti a szervezetet és eredményeit. Nyilvánvaló, hogy a nyilvánosság elsősorban rá figyel. Ezt én természetesnek tartom, és fontosnak az úgynevezett szürke eminenciás szerepet. Meggyőződésem, hogy csak szakmailag alaposan előkészítve lehet politizálni is. Tehát a politika nem nélkülözheti a szakszerűséget. Hiszem, hogy ezt a szak- szerűséget továbbra is fenn tudjuk tartani. Saját életemben annyi változtatást tervezek, hogy még racionálisabb időbeosztást szeretnék. Ennek alapja a bizalom a kollégáimban, munkatársaimban. Önállóságot várok tőlük, és felelősséget. — Köszönjük a nyilatkozatot. Kercza Imre, Lengyel János Gyenesei vállalná az alelnökséget A Somogyi Hírlap megkérdezte dr. Gyenesei Istvánt, hogy miért nem vállalta a jelöltséget a megyei közgyűlés alalnöki posztjára azt követően, hogy a Somogyért Egyesület listavezetőjeként bejutott a megyei közgyűlésbe. Az egyesület listájáról ösz- szesen 10-en kerültek a testületbe. Ezzel a Somogyért a második legnagyobb frakció a megyei közgyűlésben. — Ez így nem pontos megfogalmazás. Az ügy megértéséhez vissza kell nyúlni az országgyűlési választásokat követő időszakhoz. Az MSZP-vel történő megbeszélésen akkor elmondtam azt a véleményemet, hogy miután az MSZP abszolút többséget szerzett a parlamentben és a megyében minden egyéni képviselői helyet jelöltjei nyertek el nagy a valószínűsége annak, hogy a megyei önkormányzati választásokon is nagyarányú győzelmet arat. Éppen ezért, a megyei közgyűlés elnöki tisztére is ez a párt jelöl majd személyt. Felajánlottam, hogy én nem indulnék el a választáson elnök-jelöltként, ha az alelnöki posztra elfogadnak. Tettem ezt a javaslatot a megye érdekében. Az elutasítás teljes volt. Aztán a december 11 -i választásokat követő napon — akkor már ismertek voltak a választási eredmények, s az is, hogy a megyei közgyűlés minden negyedik tagja a Somogyért Egyesület listájáról került be — számomra váratlanul — felajánlották az alelnöki helyet. Ebben az új helyzetben azonban a választók bizalmával való visszaélés lett volna, ha nem mérettetem meg magam mint megyei elnökjelölt. A Somogyért listáján ugyanis úgy szerepeltem, mint az egyesület elnökjelöltje. Az elnöki szék elnyerésére a közgyűlés személyi összetételének ismeretében nagyobb volt az esélyem mint a szombaton megválasztott elnöknek, dr. Kolber Istvánnak. December 12-én ezért a válaszom az volt, hogy elfogadom az alelnökséget, ha a közgyűlés dr. Kolber István választja elnöknek. Ezzel a feltétellel azonban nem biztosítottak arról, hogy jelölnek. Jelöltként akkor fogadtak volna csak el, ha nem indulok el dr. Kolber Istvánnal szemben elnökjelöltként. Mint ismeretes a javasolt al- elnökjelölteket nem választotta meg a közgyűlés. Ezzel kapcsolatban dr. Gyenesei István így vélekedik: — Szerintem ennek a ténynek üzenetértéke van: számítanak személyem jelölésére az alelnöki posztra. Ez az egyetlen módja annak, hogy működőképes legyen a Somogy megyei önkormányzat.
