Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-17 / 297. szám

1994. december 17., szombat SOMOGYI HÍRLAP — SZÍNES HÉTVÉGE 11 Kifosztott paloták, széthurcolt magyar értékek Elrabolt magyar műkincsek nyomában Courbet: Fehér harisnyás nő Fotó: Kun G. Tibor Értékét negyvenmilliárd dollárra becsülik; sorsa, tar­tózkodási helye csak részben ismert. Kicsempészték az országból 1945-47 között, elvitte a Vörös Hadsereg, el­vitte a Wermacht és a Szálasi-kormány; erősen meg­dézsmálta az amerikai katonai hatóság, s a nemzetközi jog legnyersebb megsértésével hadizsákmánynak tekin­tette és értékesítette az angol kormány is. Az arisztokrácia és a műpár­toló nagypolgárság műgyűjte­ményének széthullása, elhur­colása Magyarország kulturális örökségének pusztításával volt egyenlő. Goya, El Greco, Csontváry, Klee, Munkácsy, Szinyei Merse, Ferenczy Ká­roly pótolhatatlan értékű fest­ményei főúri kastélyok, városi paloták vagy éppen banki tre­zorok kifosztásával kerültek külföldre. — Ezek a hatvan-hetven, esetenkét százéves felvételek, amelyek a kutatások során, zömében az Iparművészeti Múzeum mélyéről bukkantak elő, segítenek bennünket ab­ban, hogy megtudjuk: mit is ke­resünk egyáltalán. — Be- reczky Loránd, a Magyar Nemzei Galéria főigazgatója hihetetlen fontosságú doku­mentációként értékeli azt a na­pokban megnyílt archívfény- kép-kiállítást, amelynek a maga teljességében elsőként a keszthelyi Festetics-kastély- múzeum ad otthont. — Sziszi­fuszi munka volt az elrabolt műkincsek listájának összeállí­tása, hiszen levéltárak, évtize­deken át lezárt archívumok, pincék mélyén kellett, lehetett a szükséges információkhoz hozzájutni. Az anyag így is esetleges: mivel a véletlenül fennmaradt fotókon kívül egyéb forrásra nemigen tá­maszkodhattak a múzeológu- sok. A mementó szándékával lét­rehozott kiállítás annak a Ma­gyarországnak a szellemi arcu­latáról hoz hírt, amely Trianon óta nem létezik, s amelynek vi­zuális és zenei műveltsége — arányait tekintve — sokkal na­gyobb volt a mostaninál. Hogy ennek a széthullott világnak az emlékeit megőrizzük, ahhoz olyan alkalmak sorára volna szükség, mint a megrázó erejű keszthelyi tárlat. — Hazánkba 1948 után na­gyon kevés műtárgy került be. Amelyik mégis bejött, az vám­csalással, lopással vagy egyéb utakon érkezett — mondja Mravik László, művészettörté­nész, a nem mindennapi kiállí­táson kalauzolva. — Ez az or­szág jelenleg is védővámokkal óvja magát az értékek ellen; a vámosok a Sony-gyártmá- nyokra meg a számítógép-al­katrészekre vadásznak, azokat a „vacakokat” meg csak hadd vigyék kifelé... Gyapjúgoblein — a brüsszeli műhely remeke a 17. század­ból — szovjet hadizsákmány. 18. századi bécsi porcelán, 15. század végi, aranybrokát itáliai miseruha — Moszkvába szál­lítva. Limoges-i, 13. század végi zománcozott könyv- tábla-veret — Eichmann rab­lása. El Greco: A Siniai-hegy — 1960-ban kicsempészve Magyarországról, jelenleg bé­csi magántulajdonban. Fran­cisco de Goya: Ivók — 1944-ben zsidó vagyonként zár alá véve; 1946-ban ki­csempészve az országból. Ti­epolo: Aeneas megdicsőülése, vázlat — 1949-ben már az USA-ban... És még folytatható a sor meisseni porcelánokkal, ötvöstárgyakkal, 14-15. szá­zadi kínai szoborral, elefánt- csont miniatűrrel vagy éppen I. Napóleon császár aranyozott papírkosarával... — Túl jó volt ez nekünk, a szegénysorsú kis Magyaror­szágnak. — Mravik László mű­vészettörténész 1980 óta megszakítás nélkül foglalkozik a magyar műkincsek történe­tével, a kiállított fotókat kom­mentálva megjegyzi: — Mi, muzeológusok annak a ma­radványaiból élünk, amit a 45 előtti Magyarország évszáza­dok alatt felhalmozott. A visz- szaadásról ugyan folynak tár­gyalások, ám az eredmény kétséges. Sokakban megfo­galmazódik ugyanis a kérdés idehaza: a szűkös gazdasági helyzetben érdemes-e az ef­féle „úri passziókra” a pénzt költeni? Csíky K. Erika A Quantum Magániskola és a Somogyi Hírlap hostesstanfolyama 13. Az ültetési rend Használnak téglalap, négy­zet, patkó, fésű és kerékaszta­lokat, s a protokoll és etikett szerint mindegyiknél más ülésrendet alkalmazunk. A T és L alakú asztalokat rangso­rolási, elhelyezési és kényelmi szempontok miatt protokollá­ris rendezvényeken nem használunk. Tárgyalásokon Tárgyaláshoz a téglalap alakú asztal a legmegfelelőbb. A delegációvezetők az asztal közepénél, egymással szem­ben ülnek. A vendég delegáció vezetőjét kell csak a kijelölt helyre ültetni, a delegáció többi tagja maga helyezkedik el. Négyzet alakú asztalt na­gyobb, általában sokoldalú tárgyaláson használnak. Az asztal egyik oldalát az elnök­ség foglalja el, vele szemben állva jobb kéz felől a tárgyalási nyelv ábécéje szerinti sorrend­ben következnek a delegációk, vagyis az utolsó delegáció ke­rül ismét az elnökséghez leg­közelebb eső helyre. Fontos: minden delegáció helye azo­nos értékű! A kör alakú asztalnál hason­lóak az alapszabályok. Tárgya­lásnál fésű vagy patkó alakú asztalt nem célszerű hasz­nálni. Étkezéskor Munkaértekezleteken a pro­tokolláris ültetés fölösleges. A delegációvezetőket úgy ülte­tik, hogy egymással szemben, kényelmesen tudjanak társa­logni, a többiek kötetlenül he­lyezkednek el. A díszétkezéseken ültető­tablóval (a helyet feltüntető kártyával), a terítékhez kitett névjegykártyával közöljük a meghívottakkal, hová kívánjuk ültetni őket. Az ültetés alapszabályai itt is az asztalformák szerint jel­lemezhetők: a/ Francia rendszer szerint: téglalap alakú asztalnál a két delegáció vezetője egymással szemben, az asztal közepénél foglal helyet, mellettük jobbra-balra, a rangsor szerint lefelé haladva, váltakozva a kül- és belföldi meghívottak. Ügyelni kell az asztal végére: a négy legszélső helyre ne ke­rüljön külföldi, illetve hölgy. Otthoni vendéglátáskor a háziasszonyt illeti meg a fő­hely, a házigazda vele szem­ben ül, a fővendég a háziasz- szony jobbján. (Kivéve a né­met etikettet, ahol a fővendég a háziasszony balján ül.) b/ Angol rendszer szerint: a házigazda és a háziasszony az asztal két végén foglal he­lyet. Mellettük jobbra-balra, az asztal közepe felé haladva, csökkenő rangsorban, válta­kozva ülnek nők, férfiak (meghívók és meghívottak). c/ Csak férfi, illetve csak női résztvevők esetén alkalmaz­ható az az ülésrend, hogy a házigazdával szemben nem ül vendég, s a vendégek tőle jobbra-balra, csökkenő rang­sorban foglalnak helyet. Patkó alakú asztalnál az összekötő száron a belső ol­dalt célszerű üresen hagyni; a patkó két szárán a külső he­lyek magasabb értékűek, mint a belsők. (Fésű alakúnál szin­tén.) Kör alakú asztalt csak ki­sebb, bizalmasabb jellegű tárgyaláson, étkezéses ven­déglátáson alkalmaznak. Tár­gyaláskor a delegáció két ve­zetője egymással szemben ül, tőlük jobbra-balra a saját kül­döttség tagjai (csökkenő rangsorban). Gépkocsiban általában szabá­lyok: — Beszálláskor a gépkocsi eleje a beszállóknak jobb kéz felé legyen, vagyis a kocsi jobb oldala legyen előttük a járdával párhuzamosan. — A beszállási sorrend a rangsort követi. — Kiszálláskor is a gépko­csi jobb oldalának kell a járda mellé kerülnie. — A gépkocsivezetőnek vagy a belföldi kísérőnek illik segédkeznie a kiszállásnál. — A gépkocsiban fő hely a jobb hátsó ülés. Egyéb különleges alkalmakon Színházban, díszpáholyban a résztvevők szerint az alábbi variációk lehetségesek: — Egy vendég esetén a vendég a vendéglátó jobbján ül. — Házaspár esetén a ven­déglátó úr jobbján a vendég úr, balján a vendég hölgy (a vendég úr mellett a vendég­látó hölgy). — Két vendéglátó esetén közreveszik a vendéget. Elnökségben, díszünnep­ségeken, konferenciákon az elnökség külön asztalnál ül. A hallgatóság ültetésénél a rangsor középen kezdődve jobbra-balra csökken. Különleges rangsorolási kérdések merülhetnek fel dip­lomáciai képviselők (nagykö­vetek) jelenlétével szervezett rendezvényeken. Ezeket az erre készített kü­lön szertartásrend pontosan szabályozza. 13. FELADAT A tanultak alapján készítse el a következő asztaloknál az ültetési rendet! (A szelvénnyel együtt a kitöltött kivágás beküldése!) 1. Négyzet alakú asztalnál A, B, C, D, E, F delegáció + el­nökség. 2. Téglalap alakú asztalnál francia ültetési rend szerint V1-a vendéglátó delegáció vezetője, M1-a magyar delegáció vezetője. Résztvevők: V2, V3, V4, V5, V6 és V7, valamint M2, M3, M4, M5, M6 és M7. 3. Téglalap alakú asztalnál angol ültetési rend szerinti va­csora. Ha-háziasszony, Hg-házigazda: a, b, c, d — férfiak, 1, 2, 2, 3, 4 — nők. 4. Patkó alakú asztalnál Hg-házigazda és 20 vendég.-....................................§»< ....................................... 1 3. tanóra HOSTESSTANFOLYAM-SZELVÉNY (A Quantum emblémáját és a hostesstanfolyam-szelvényt a válaszokkal együtt az iskola címére kell beküldeni.) Száz év vizsgálata Kutatások a Kárpátalján Emma Rosen professzorasz- szony, a tel-avivi egyetem di­aszpórakutató intézetének igazgatója és az intézmény egyik történésze, Cvi Hartmann nemrégiben Kárpátukrajnában és Magyarországon járt. Céljuk az volt, hogy a zsidó diaszpóra szempontjából egyrészt a tér­ség történelmét, másrészt nép­rajzát és folklórját tanulmá­nyozza. Azt hogy miként hatott erre a zsidó kultúra. Az izraeli rádió Cvi Hartman- nal készített műsorából kiderült, hogy a kutatók elsősorban a 1850-től 1950-ig tartó száz év anyagát tekintették át. Kutatása­ikról két könyv megjelentetését tervezik. Az egyik könyv, a tör­ténelmi kutatások anyagával 3- 4 év múlva jelenne meg. Legyen a vendégünk! E heti kérdéseink: Hol talál­ható a képen látható épület? Ki volt a tulajdonosa régen? Mi volt korábban és ma mi a rendelte­tése? Múlt heti rejtvényünk nyer­tese Tóth Mária, Nagyatád, Munkás u. 25. A nagyatádi Bu­dai vendéglő kétszemélyes va­sárnapi ebédmeghívását nyerte. Aranykakas étterem Nagyatád központjában, a pi­actéren várja négy éve vendé­geit az Aranykakas étterem. A kft-ben üzemelő vendéglátó egységet Gócza József és Túrái Józsefné irányítják. Nevének azért adták a kakast, mert az szeretnék, hogy az ott dolgozók a figyelmes és udvarias kiszol­gálással úgy nyerjék meg a vendégeket, mint ahogy a kakas maga köré gyűjti tyúkjait. Szívesen keresik fel az étter­met a helybeliek, átutazók és déli szomszédaink is. Az ötven fő kényelmes elhelyezését szol­gáló egységben a hagyomá­nyos frissensülteken és pörköl­tételeken kívül olyan különle­gességek is megtalálhatók, mint a könnyű, zsírmentes nyúlcomb és gerinc. Nagy a választék ha­lételekből is: az afrikai melegvizi harcsaételek igazi csemegének számítanak. A szelethúsok ve­lős-gombás, gépsonkás és csir­kemájas választékkal rendelhe­tők. Aki többet szán egy étke­zésre, annak bélszíneket, hízott harcsamájat és gombás-szó- szos vadat ajánlanak. Az étteremben munkaértekez­letek, osztálytalákozók és ki­sebb létszámú lakodalmak ren­dezhetők. Mintegy nyolcvan kö­zétkeztetett jár naponta ebé­delni az étterembe a környékről, köztük nyugdíjasok és diákok. Ez utóbbaiknak kedvezményt is adnak. Egy szakács és egy fel­szolgáló szakmunkástanulót is alkalmaznak. Az étterem tulajdonosai most recept helyett azt ajánlják, hogy látogassanak el egy ételkülön­legességre a háziasszonyok, nem terhelve ezzel őket az ott­honi főzéssel, ételkészítéssel. Sokszínű ételválasztékukból azon az áron fogyaszthat a csa­lád, amibe az elkészítés kerül, mentesítve ezzel az időtrabló bevásárlástól és a konyhai munka nehézségeitől. Ha mind­ezt vasárnap és ünnepnap te­szik, további 15 százalék ked­vezményt is kapnak a vendé­gek. Ma már a szilveszterre ké­szülnek, ahol négyféle menüvel, közte malacsülttel várják az óé­vet búcsúztató vendégeket. Minden ételükhöz jó étvágyat kíván az Aranykakas!

Next

/
Thumbnails
Contents