Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-15 / 295. szám
14 SOMOGYI HÍRLAP — NYUGDÍJASOK OLDALA 1994. december 15., csütörtök MIKULÁS HÁZIASSZONYÉKNÁL. Az idén is megrendezte hagyományos Mikulás-ünnepségét Kaposváron, a Szakszervezetek Házában a Nyugdíjasok Kaposvári Egyesületének háziasszony-tagozata. A Mikulás ajándékot osztott, a résztvevők pedig jóízűen elbeszélgettek a hangulatos összejövetelen. A háziasszonyok tájékoztatást kaptak arról, hol szerezhetik be viszonylag olcsón az ünnepi étkek elkészítéséhez a konyhára valót: kedvező vásárlási lehetőség várja őket a kaposvári nyugdíjasegyesület Szent Imre utcai boltjában. Fotó: Király J.Béla A volánosok vállalják az 580 nyugdíjast Megkapják a kedvezményt Közel a karácsony, kell a melegség Két taliga tűzifával Emelést csak 2000-től Nem utasítják el a nők nyugdíjkorhatárának emelését, de csak 2000-től tartják indokoltnak a bevezetését — jelentette ki az MSZOSZ női választmánya. Mint ismeretes, a parlament tavaly olyan törvényt fogadott el, amely kimondja: 1995 január 1-jétől kétévenként egy évvel emelkedik a nők nyugdíjkorhatára mindaddig, amíg a hatvan évet el nem érik. A választmány a múlt télen aláírásgyűjtéssel tiltakozott a tavaly hozott törvény ellen, illetve új törvény szükségessége mellett. Az azóta módosított tb-törvény szerint érvényben maradt a korhatár emelése, viszont azok a nők, akik jövőre töltik be az 55. életévüket, az idei szabályok szerint is nyugdíjba mehetnek. Egyre több idősek otthona A Heves Megyei Önkormányzat már az ötödik idősek otthonát nyitotta meg — legutóbb Egerben adtak át rendeltetésének egy, korábban csecsemőotthonként használt szociális intézményt. Ahol korábban magukra hagyott apróságokra ügyeltek féltő gondoskodással, most a Heves Megyei Önkormányzat Hivatalának Idősek Otthona működik és munkában megöregedett emberek töltik kellemes környezetben a napjaikat. Itt, továbbá a vámos- györki, a csányi, a hevesi, és a parádfürdői intézményben együttvéve mintegy hétszáz rászoruló idős ember talál otthonra, de ennél legalább kétszázzal több jelentkező vár arra, hogy fölvegyék a lakók közé. A gondokon némiképp majd enyhít az a városi idősotthon, amelyet a közeljövőben Eger közelében nyitnak meg. 450 gyógyszer az alaplistán Ha rövidnek bizonyul a pénzügyi takaró, akkor vagy a támogatott orvosságok körét, vagy a támogatás mértékét kell csökkenteni, tehát mindenképpen a beteg húzza a rövidebbet. Mintegy 450 orvosság szerepel azon az alaplistán, amely a társadalombiztosítás által különböző mértékben támogatandó gyógyszereket tartalmazza. Bizonyosnak látszik, hogy azok, akik szociális vagy egészségi okokból eddig ingyen részesültek gyógyszerellátásban, ezután is megkapják ezt a kedvezményt. A gyógyszertámogatási rendszer célja, hogy a hazai gyógyszeripar pozícióit javítsa, mégpedig anélkül, hogy sértené a fogyasztók érdekeit. Nem biztos, hogy a gyógyszer-támogatásra jövőre a tb rendelkezésére álló pénz elég lesz a tervezett támogatásokra. A nyugdíjfolyósító ügyfélfogadása Sokan személyesen keresik föl — Somogyból is — vitás ügyeik intézése végett a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságot. Az ő tájékoztatásukra közüljük a fővárosi intézmény címét, illetve az igazgatóság tudakozó irodájának félfogadási rendjét. 1135 Budapest XIII.kér. Váci út 73, telefon 270-1155, 270-2355. Félfogadás hétfőtől csütörtökig reggel fél nyolctól délután negyed ötig, pénteken fél nyolctól háromnegyed háromig. Szerdán az iroda ügyeletén fogadják az ügyfeleket délután negyed négytől este hat óráig. A Kapos Volán Rt-t is sújtják a gazdasági élet terhei, mégis vállalja a jogelődöktől — Tefu, Aköv, 13. sz. Volán — nyugdíjba vonultakkal való törődést, és rendszeres találkozókon kölcsönösen tájékoztatják egymást. A részvénytársaság vezetői a Közlekedési Dolgozók Szakszervezetének közreműködésével tartják a kapcsolatot az 580 nyugdíjassal. Az idén is több száz idős szakit vittek el kirándulni, jártak gyógyfürdőkben, sőt még Ausztriába, a marcipán-múzeumba is eljutottak. A közelmúltban kezdődtek a Régi, örökké nyughatatlan nyugdíjas barátom nagy lelkesedéssel vetette magát a helyi önkormányzati választás küzdelmeibe. Elmondta: váratlanul érte a nyugdíjasegyesület megtisztelő felkérése az indulásra. Amikor a körzet választóival beszélgetett, jóleső érzéssel tapasztalta, hogy — főként az idősek — milyen szívesen támogatják. És a választáson mégsem kapott elegendő szavazatot ahhoz, hogy bekerüljön az önkormányzatba... Meglepődött, amikor megtudta, milyen eredménnyel zárult a voksok összeszámlálása. Rezignáltan A köhögés hangja Az idős ember, akinek a hallása már nem volt a régi — de rosszabb sem, mint kortársaié —, bebeszélte magának, hogy hamarosan megsüketül. Gyakran járt orvoshoz, s legutóbb azzal állt elő, hogy már a saját köhögését se hallja! Az orvos a sokadik panasz után sem tudott mit kezdeni a makacs pácienssel, mint hogy újból megvizsgálta, majd megírta a receptet. Volán nyugdíjasainak szokásos, év végi találkozói. Az rt-nél most már majdnem any- nyi a nyugdíjas — a régiekkel együtt —, mint az aktív dolgozó. Mint azt a két kaposvári találkozó egyikén dr. De Sorgó Tibor vezérigazgatótól hallhattuk, ma már a fő profil a megyében a tömegközlekedésen belül az autóbuszközlekedés biztosítása, s ennek az igénynek igyekszenek a tőlük telhető lehető legjobban megfelelni. Az idei gazdálkodás eredményeként 8-9 millió forint nyereségre — az előirányzott összegre — számítanak. közölte: megmásíthatatlan döntése, hogy bedobja a törülközőt, és takaréklángra teszi azt a tettvágyát, ami addig nyugdíjas voltát meghazudto- lóan lendítette előre. Kár. Ezért az emberért és a hasonló helyzetbe került nyugdíjastársaiért, meg a közért, amit hasznosan szolgálhatnának a nyugdíjasegyesületekben, klubokban, munka- bizottságokban, ha most nem törne meg a lendületük. Mert a választási eredménytől függetlenül — vagy éppen abból következően — ők is sokak bizalmát élvezik a lakóhelyükön, „értenek a nyugdíjasok nyel— Ebből tessék naponta bevenni háromszor egy evőkanállal — mondta. — És ettől visszakapom a régi hallásomat? — kérdezte reménykedve az öregember. — Azt ugyan nem, de hangosabban fog köhögni... Sajnálkozás A nagyapó — idős kora ellenére — szép szál férfi, majdnem két méter magas ember volt. Történt egyszer, hogy elvesztette a kabátját. Sokáig Az utazóközönséget érinti: januártól húsz százalékkal emelkedik a buszjegy ára. Ez azonban nem vonatkozik a volán-nyugdíjasokra, ők ugyanis a szerzett jog alapján továbbra is megkapják a kedvezményt, a nekik járó buszjegyeket. A kaposvári nyugdíjastalálkozón ajándékcsomagokkal is kedveskedtek a meghívott idős szakembereknek, akik megnyugvással hallották: a Kapos Volán Rt a jövőben is sajátjainak tekinti az egykori jogelődök nyugdíjasait, és anyagi erejéhez mért támogatásban részesíti őket. K. S. vén”, átérzik ennek a széles rétegnek a gondjait. Hasznosítani kellene azt a sok-sok tapasztalatot, ami ezekben az emberekben évtizedek alatt felhalmozódott, s azokat a képességeket, amelyeket a mostani választásokon is felmutattak. Tudunk róla, hogy helyenként éppen ezért megfelelő fórumot teremtettek számukra, bevonták őket szakmai testületek munkájába. Elengedhetetlen azonban, hogy ők maguk vállalják: nem fogják vissza lendületüket, hanem továbbra is a közért, nyugdíjastársaikért dolgoznak. — sz — nem tudott napirendre térni a veszteség fölött, s állandóan csak zsörtölődött. — Ne mérgelődj már, majd veszünk egy új kabátot, még szebbet és jobbat is réginél — vigasztalta nagyanyó. — No igen, ezt én is tudom — dohogott nagyapó —, de azért vagyok nagyon mérges, mert képzeld csak el, ha éppen egy alacsony, kicsiny emberke találja meg, még képes lesz rá és levág egy darabot abból a szép kabátból... (Dr. Mia Hiev gyűjtéséből) Már harmadszor láttam a menetet ebben a hónapban: Kaposváron, a cseri park akácosa felől döcögött a két, ember vontatta taliga. A kétkerekű fuvareszközöket púpo- zottan rakták összegyűjtött, száraz gallyal. Nem lehetett nehéz a rakomány, különösen azért nem, mert gumikerekeken gurult az akácerdőből a felhasználás helyére. De hát mennyi kell ebből a száraz ágfából, hogy elég legyen tűzre- valónak egy ki tudja medig tartó és milyen kemény télen?! És ezt a fát még fel kell aprítani — elnézve a taligák elé „fogott” idős asszonyt és férfit, vajon futja-e erre is az erejükből?! Erre gondoltam, miközben a különös menetet néztem. Eszembe jutott: emlékszem még arra, hogy gazdálkodó szervezetek a tél közeledtével kedvezményes tűzifa-beszerzési lehetőséget biztosítottak a rászorulóknak (anélkül egy ezt a gesztust akciónak nevezték volna), sőt még a házhozszállítást is engedménnyel végezték. Mindez nem volt olyan nagyon régen, hogy el lehetett volna felejteni... Közel a karácsony. Közhely, hogy ilyenkor igencsak elkel a belső és külső melegség. Annyiszor kimondtuk, leírtuk már ezt az egyébként joSzerkesztőségünkbe számos észrevétel érkezett a visszamenőleges nyugdíjemeléssel kapcsolatban. Egyik olvasónk, akinek az édesanyja a közelmúltban hunyt el, az iránt érdeklődött: miért nem fizették ki édesanyja visszamenőleges, egyösszegű nyugdíját, hiszen bizonyíthatóan élnek a hozzátartozók, a jog szerinti örökösök, akik átvehették volna a járandóságot. Hamarosan kiderült, miért nem folyósították nekik a visz- szamenőleges nyugdíjat. Az említett újságcikkben arról tájékoztattuk olvasóinkat, hogy novemberben azoknak a nyugdíjasoknak utalták ki visz- szamenőleg és egy összegben az emelési összeg nyolcszorosát, akiknek a nyugellátását, baleseti nyugellátását a kormányrendelet alapján 1994. szeptemberében felemelték. Ugyanakkor azt is megírtuk, hogy ha a nyugdíjas 1994. augusztus 31-ét követően és 1994. november 1-jét megelőzően meghalt, a részérére visszamenőlegesen járó ösz- szeg kiutalásánál a társadalombiztosításról szóló 1975. Százharmincöt elhunyt magyar hadifogoly nevét tartalmazza az a lista, amelyet J. V. Anikanov, az oroszországi Cseljabinszk város önkormányzata Memorial vállalatának vezérigazgatója állított össze és küldött el hazánkba, a Belügyminisztériumnak. A levelet — amely a névsort és a hozzá fűzött gondolatokat tartalmazza — onnan a Volt Hadifoglyok Bajtársi Szövetségének továbbították, s azt a szövetség lapja, a Hadifogoly Híradó a felelős szerkesztő fordításában teljes terjedelmében közölte. A lap novemberi számában — innen vettük át mi is a következő adatokat — a cselja- binszki önkormányzat területén gos és természetes igényt, hogy közben (talán éppen ettől) kilúgozódott, tartalma hiteltelenné vált, s ma nem tulajdonítunk neki akkora fontosságot, amekkorát megérdemelne. Pedig tény: nem lakik mindenki melegvízzel, gázzal, kandallóval fűthető lakásban. Sok idős embernek csak egy szénre, fára mindig éhes vaskályha, gyorsan kihűlő tűzhely ad meleget. És a rendelőintézeti vagy vasúti váró, a sokáig nyitva tartó áruházak előtere, ahol ilyentájt megsokasodik azoknak a száma, akik így spórolnak az otthoni, szűkében lévő tűzrevalóval, a költségekkel. Nem tudom, hogy ott, a kaposvári Erdősor utca táján, ahova az elmúlt napokban eljutott a száraz, lehullott gally a cseri park akácosából, hány napra való tüzelőkészletet sikerült összetaligázni a két gumikerekű járgánnyal. Jó lenne hinni, hogy sokáig, még a havas télre is jut belőle. De karácsonyra mindenképpen. Persze, elképzelem, milyen kellemetlen úgy melegedni, hogy közben tudom: holnapután már fagyoskodnom kell. Olyan jó volna remélni, hogy nem sokan térnek nyugovóra ilyesfajta aggályos gondolatokkal... (Hernesz) évi II. törvény 102. paragrafusának 2. bekezdésében foglaltak az irányadók. Eszerint: „A jogosult halála esetén a fel nem vett ellátást a vele közös háztartásban együtt élő házastárs, gyermek, unoka, szülő, nagyszülő és testvér egymást követő sorrendben, ezek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától számított egy éven belül.” Olvasónk esetében az utóbbi kitétellel kapcsolatban nincs is probléma, a pénz átvételéhez valóban minden szükséges törvényi feltétel rendelkezésre áll. Más itt a gond. Mégpedig az, hogy az a személy — olvasónk édesanyja —, akinek a nyugdíját emelni kellett volna, szeptemberben már nem élt, ugyanis 1994. augusztus 31-én meghalt. A kormányrendelet kimondja: csak annak a nyugdíjasnak a visszamenőleges járandóságát veheti át más, arra jogosult személy, aki 1994. augusztus 31. után és 1994, november 1. előtt hunyt el. Olvasónk esetében a pénz kiutalhatósága ütközött akadályba, s nem az átvétele. (— hf —) eltemetett 135 magyar hadifogoly közül harmincnak a neve olvasható, s a következő lapszámokban folytatják a lista közlését. A 30 fogoly 1945 és 1947 között hunyt el, néhánynak a születési helye ismeretlen (zárójelben a születési év): Bucharer Jónás (1908), Cseriinga Lázár (1919), Dani Gábor (1913), Fehér István (1906), Foltházi Pál (1923). Somogyi születésű Bíró István (1894, apja neve Bíró István). Cseljabinszkban és környékén több mint 10 hadifogolytábor működött. Ezekben hunyt el az a 135 magyar, akinek a neve most egy orosz állampolgár példás cselekedete nyomán nyilvánosságra került. — hf — Ne fordítsanak hátat a közéletnek Hasznosuló energiák Idősek humora Az a bizonyos egy nap... Az elmaradt folyósítás Hadifoglyok voltak
