Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-15 / 295. szám
6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. december 15., csütörtök Társadalmi vezetők a HM-ben Ifjúsági, gyermek és hagyományőrző szervezet képviselőivel találkozott tegnap, Budapesten a Honvédelmi Minisztériumban Fodor István, a tárca politikai államtitkára. A minisztérium új vezetői immár harmadik alkalommal ültek tárgyalóasztalhoz azon társadalmi szervezetekkel, amelyek valamilyen módon kapcsolódnak a honvédelem ügyéhez. A szerdai találkozón Fodor államtitkár hangsúlyozta, hogy a honvédelmi vezetés célja folyamatos párbeszéd fenntartása a társadalom széles rétegeivel, információk cseréje és az értékek egyeztetése. A Recski Szövetség közgyűlése Horn Gyula adjon utasítást a kárpótlási jegyek értékcsökkenésének megállítására - mondta Zimányi Tibor elnök, a Recski Szövetség tisztújító közgyűlésén tegnap, Budapesten. Az 1988-ban alakult szervezet elmúlt hat évi munkáját értékelve kijelentette: nem adták fel politikai függetlenségüket, amikor 1990-ben párttámogatást keresve szövetséget kötöttek az MDF-fel. így vált lehetővé, hogy az igazságtétel, illetve a kárpótlás ügyében hallathassák a hangjukat a Parlamentben. A BIT elégedett A Baloldali Ifjúsági Társulás saját szempontjából is sikeresnek ítéli az önkormányzati választásokat: a Baloldali Ifjúsági Társulásnak ugyanis több mint 150 egyéni jelöltjük kapott mandátumot a helyi testületekbe és több helyütt általuk támogatott polgármester kapta meg a választók bizalmát— jelentette ki Kiss Péter, a çzervezet elnöke, ország- gyűlési képviselő tegnapi sajtótájékoztatóján. Demonstráció a Parlamentnél A tizenharmadik havi illetmény idei kifizetéséért demonstráltak tegnap a Parlament előtt tűzoltók és családtagjaik a Hivatásos Tűzoltók Szakszervezetének szervezésében. A résztvevők petíciót juttattak el Békési László pénzügyminiszterhez, amelyben a tizenharmadik havi fizetés mellett a tűzoltók alacsony bérére is felhívták a figyelmet. A pénzügyminiszternek a minisztérium épületében Gálos Imre, a szakszervezet ügyvezetője és egy tűzoltócsalád nyújtotta át a petíciót. A rövid megbeszélés során Békési ígéretet tett arra, hogy a 13. havi fizetést, ha nem is karácsony előtt, de január első napjaiban kifizetik a tűzoltóknak. Karácsony a Vöröskeresztnél A Magyar Vöröskereszt, valamint a többi Magyarországon működő karitatív és civil szervezet már több éve elismerésre méltó módon igyekszik támogatni és ellátni a krízishelyzetbe került embereket. A Népjóléti Minisztérium és a kormány ugyanakkor azon van, hogy — megfelelő szociális intézkedésekkel és komplex programokkal — sikerüljön megelőzni az egyéni válsághelyzeteket. Minderről Kökény Mihály, a Népjóléti Minisztérium politikai államtitkára beszélt a Vöröskereszt országos vezetőségi ülésén, ahol áttekintették a szervezet karácsonyi programjait. Fiatalok a vádlottak padján Fotó: Kovács Tibot Kanadai szakértő a marcali kórházban A takarékosság lehet a csodaszer A Kaposvári Városi Bíróság bírájának, dr. Kovács Ildikónak a tárgyalásain — több mint 10 éve — többnyire fiatalok ülnek a vádlottak padján. Közötük sokan még nem töltötték be 18-dik életévüket. 1989-ben 245, 1993-ban 271 fiatalkorú ellen indult eljárás. — Milyen bűncselekményeket követnek el a fiatalok Somogybán? — kérdeztük a bírónőt. — Túlsúlyban vannak a vagyon elleni bűncselekmények. Az eltulajdonított értékek egyre nagyobbak, az elkövetési módok pedig durvulnak. A lopás, rablás, betörés sokszor párosul élet-és testi épség elleni cselekménnyel. — Milyen okok idézik elő leginkább a törvények megsértését? — Első helyen áll a rendezetlen, rossz családi körülmény. Ez a gyermek — főleg lelki — elhanyagolásától, a szülővel együtt elkövetett bűncselekményig sok mindent magába foglal. Sokakat az ösztönöz lopásra, rablásra, hogy elérjék, vagy megközelítsék a tehetősebb szülők gyerekeinek életvitelét. Némelyek a krimikben látott helyzeteket akarják megismételni. (Ez egyébként az utóbbi időben végre kellő hangot kap a tudományos munkákban is.) Nem egyszer fordult elő, hogy a fiatal vádlott nem tudott magyarázatot adni tettére. Akadt olyan is, aki azt mondta: „bírónő ezt is ki kell próbálni, mert hozzátartozik az élethez”. — Milyen a büntetések foganatja, sok-e a visszaeső? — Sok fiatal csak a tárgyalóteremben döbben rá, hogy mit tett, és hogy ezért bűnDr. Kovács Ildikó bírónő' hődnie kell. Egy részük komoly megbánást tanúsít, főként azok között találkozik az ember ilyenekkel, akik belesodródtak a bűncselekménybe. Sok függ attól, ki milyen iskolai végzettséggel rendelkezik. A képzetlenebbek nehezebben értik meg az összefüggéseket, és a következményeket. Közöttük több a visszaeső is. Azt mondhatom azonban, hogy az általam elítéltek között nem sok visszaesővel találkoztam. — Hogyan lehetne visszaszorítani a fiatalkori bűnözést? — Rendkívül fontosnak tartom, hogy a családi nevelés jobban közelítsen az iskolaihoz. Ma bizonyos kettőséget érzek az értékek megítélése, a „helyes nem helyes” kérdés körben. A fiatalkorú a két mintából kreál magának valami rosszat. Több érdeklődést kíván mindkét oldaltól a már rossz útra lépett fiatalok sorsa. A rengeteg ügy ellenére szívesen adnék tanácsot szülőnek és pedagógusnak egyaránt, ha erre igényt tartanának. Hiszen azt tapasztalom, hogy hiányzik az őszinte szó. A fiatal a vádlottak padjáról mondja nekem: „bírónő ezt most hallom először, nekem még senki se magyarázta meg, miről van szó.” Mi itt sok olyan részletről tudunk, amiről a szülő vagy az iskola nem értesül. Vannak dolgok, amelyeket csak a tárgyalóteremben fednek fel. Ezért is bánt az, amikor a szülő hívás ellenére se jön el gyermeke tárgyalására. Szerintem a fiatalokban nagy az igény a jó szóra, az őszinte emberi kapcsolatokra. Megesett, hogy 5-6 órát várakozott a tárgyaló- termem előtt az általam elítélt gyerek, hogy elújságolja, mi történt vele a büntetés óta. Beszaladnak, és eldicsekszenek vele, hogy dolgoznak, viszik valamire. Tudakolják: mi a véleményem terveikről, elképzeléseikről. Akadt, aki csak azt kérdezte: mit szólok az új frizurájához? Igen, a fiatalok sokat kérdeznek. Kérdéseiket — ha meg akarjuk őket óvni — sehol sem szabad válasz nélkül hagyni. Szegedi Nándor A CESO Nemzetközi Szervezet magyarországi irodájának közvetítésével jutott el Marcaliba Diane McIntyre, gazdasági szakértő. A kanadai kormány segélyszervezetének alkalmazottjaként a tengeren túli vendég odahaza a bennszülött indián lakosság életkörülményeinek javítására szolgáló projecten dolgozik. McIntyre asszony az 580 dolgozót foglalkoztató egészségügyi intézmény gazdálkodását vizsgálva a mindenek előtt a takarékosság, a jó menedzsment, a középvezetői tréning, valamint az ésszerű szervezőmunka fontosságára hívta fel a kórházi vezetés figyelmét. — A Marcalihoz hasonló nagyságrendű kórházak Kanadában kevesebb, ám jobban kvalifikált munkaerőt foglalkoztatnak; különösen vonatkozik ez az ápolási igazgatóság irányítása alatt dolgozókra — fejtette ki, háromhetes tapasztalatait összegezve a CESO-szakember. — Önöknél is egyre sürgetőbb szükségletté válik, hogy a legfelsőbb szinten elkülönüljön az intézmény komplex menedzselését végző igazgató, illetve a gyógyító munkáért felelős szakigazgató hatásköre. A költségek csökkentése, a szolgáltatás színvonalának emelésével párhuzamosan nem könnyű feladat, de nem is megoldhatatlan. A teljesítmény-finanszírozáson alapuló rendszer a betegek érdekében történik, hiszen ha javulnak a gazdálkodás körülményei, annak elsősorban ők látják a hasznát. Természetesen nem lehet egyszerre minden korábbi üresjáratot, minden szervezési hibát, rossz beidegződést megszüntetni. A gyógyszer-felhasználással, a raktározással, a készlet-gazdálkodással kapcsolatos észrevételeimet — a megoldási javaslatokkal együtt *— írásos anyagban rögzítettük. — Néhány éve a kórházaknak még nem kellett önálló gazdálkodást végezniük. Ma pedig ott tart a dolog, hogy rövidesen padlóra kerül az, aki nem lépett időben — mondja Lakos Edit, a marcali kórház gazdasági igazgatója, aki örömmel nyugtázza, miszerint a CESO-szakértő takarékos- sági javaslatai nagyjából megegyeznek azzal a „túlélési” koncepcióval, amelyet a jelenlegi kiélezett gazdasági helyzetben a kórház már egy ideje folytat. — A CESO felkínálta lehetőséggel nem azért siettünk élni, mintha válság- menedzselésre lett volna szükség. Inkább a preventív, megelőző tevékenységre koncentráltunk. A vizsgálódást követő átszervezés nyomán rövid- és hosszútávú eredményekre egyaránt számítunk — fűzi hozzá az elhangzottakhoz. A marcaliak szeretnék, ha a mostani CESO-vizsgálat néhány év múlva megismétlődne... Csíky K. Erika (Bőd) Péter pénze Eredményesek és elégedetlenek a kisgazdák Barkóczy Gél lért: Még az a jelölt sem merte vállalni a pártszíneket, aki munkát ad az embereknek Bőd Péter Ákos valószínű ma nem megy már be a Magyar Nemzeti Bankba: megszűnt elnöki megbízatása azzal, hogy lemondott tisztéről. Mondhatnánk, magánügy. Engem azonban valahányszor benyúlok a zsebembe, valami mindig emlékeztet Bőd Péter Ákosra. Azt, hogy az ország mit köszönhet, és mit nem a politikusból lett bankárnak, nem tudom. Én a nevét ezekkel a rettenetesen apróra sikeredett egy és kétforintosokkal azonosítom. Magamban régóta Bőd Péter pénzeknek neveztem már őket. Gondom van velük. Elsősorban az, hogy nem látom pontosan mi van rájuk írva. Az új ötforintos akkora (vagy talán valamivel még kisebb is) mint a régi kétforintos. Az egyforintos mérete pedig a régi ötfilléresét sem éri el. A kétforintos valamivel nagyobb az egyforintosnál, de mindenképpen kilóg abból a sorból amilyen méreteket a magyar pénzekkel megszoktunk. Lehet, hogy Bőd Péter Ákos jövőbelátó volt, amikor jóváhagyta az új érméket? Mert az az éremnek csak az egyik oldala, hogy kisebb az új forint mint a régi volt. A nagyobb baj a másikon van. Mégpedig az, hogy kevesebbet is ér. S mivel az új pénzt én Bőd Péter Ákos nevéhez kötöm, valószínű hosszú ideig még a pénzromlást is azonosítom vele. Pedig hát nem biztos, hogy ő, vagy kizárólag csak ő tehet erről. Mindenesetre várom, hogy lesz-e látható forint, hogy lesz-e erősebb forint. Jó lenne az új bankelnököt a pénznek ezekkel a tulajdonságaival asszociálni. Kercza Imre — Jobban szerepeltünk az önkormányzati mint az országgyűlési választásokon, de igazából nem vagyunk megelégedve vele — mondta a Somogyi Hírlapnak Barkóczy Gellért a Kisgazdapárt megyei elnöke. Magyarázatul hozzátette: — A parlamentben a 26 képviselő nagyon aktív, a kisemberek érdekében. Szóval voksolhattak volna ránk többen is. Elsősorban a kis településeken érvényesülhetne jobban a mi politikánk. Sajnos, még a párttagjaink nagy része is független jelöltként indult. Barkóczy Gellért állítja: megfélemlítették az embereket, és még az sem merte vállalni a pártszíneket, aki sok embernek munkát adott az adott településen. — Van erre konkrét adata? — Persze. Negyven ilyen, új polgármesterről tudok. Ilyen például a balatonszemesi is. — A megyei közgyűlésben az MSZP-t és a Somogyért Egyesületet követően legtöbben a kisgazdák listájáról kerültek be. Kit támogatnak? — A Somogyért Egyesületet. Nekik el ígérkeztünk. (Czene) Biztos, hogy biztos nem lesz a Balatonon Elégedetlen a kaposvári MSZP-szervezei Választási mérleg Baja Ferenc: Február 15-ig meghatározzuk a legfontosabb tennivalókat Elégedetlen az önkormányzati választások eredményével az MSZP kaposvári szervezete. A választásokat követő első értékelő taggyűlésen a Somogyi Hírlap értesülései szerint néhányan annak az okát keresték, hogy miért nem nyert a párt kaposvári polgármester-jelöltje. Volt, aki a koalíciós megállapodást, más a nyilvánosság hiányát tette szóvá. A magát megnevezni nem kívánó informátorunk szerint a pártvezetőség felelősségét is emlegették, mert szerintük rossz választási stratégiát dolgoztak ki. Ez igaz nemcsak a kaposvári, hanem a megyei választási stratégiára is. Úgy vélték ugyanis, hogy a párt népszerűsége alapján ebben a testületben mód van arra, hogy többségbe kerüljenek, s ennek a célnak az elérését reálisnak is tartották. Mint ismeretes, az MSZP-nek Kaposváron 11 ön- kormányzati képviselője van a 27 tagú testületben. Valamennyi képviselőjük az egyéni választókerületben nyert, kompenzációs listáról azonban nem jutott be senki, s ennek a következménye, hogy polgármesterjelöltjük, dr. Orosz László még az önkormányzati képviselő-testületbe sem került be, pedig listavezető volt. Nem neveznek ki kormánybiztost a balatoni gondok megoldására. Ezt Baja Ferenc környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter tegnap este mondta a Somogyi Hírlap munkatársának. A tóparton az a hír járja, hogy egy Szegedről származó országgyűlési képviselő lesz a balatoni kormánybiztos. — Tény, hogy ad hoc bizottság alakult parlamenti képviselőkből, akik szakértők bevonásával megvizsgálják a Balaton állapotát és február 15-ig meghatározzák a legsürgősebb tennivalókat — felelte Baja Ferenc miniszter. Hozzátette: A Környezetvédelmi és területfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkárának beszámolóját a tájékoztatóban szereplő vízszennyezési adatok, és a romlás miatt nem fogadta el a parlament környezetvédelmi bizottsága. Ad hoc bizottság — mondják a Balatonon — akkor alakul, amikor nincs elég pénz a feladatok megoldására. Az ad hoc bizottság három tagja közül kettő siófoki országgyűlési képviselő: dr. Házas József (MSZP), és dr. Páris András. — Sokan foglalkoznak manapság a Balaton ügyeivel — állítja Baja Ferenc miniszter. — A szakmai programokat azonban szilárdan kell képviselni. Előterjesztés készül most a kormány számára; az alakuló megyei közgyűlésekkel és a meghatározó városok vezetőivel is egyeztetni kell a tennivalókat. — A balatoni vízminőség-gondok nem javíthatóak kormánybiztos kinevezésével — mondta a miniszter. — Nehéz költségvetést örököltünk, ennek ellenére sikerült elsőbbséget adni a vízminőség védelmének. Úgy gondolom: világosan rögzíteni kell az ön- kormányzatok felelősségét is; aki vagyont szerez, az tegyen is a közös ügyért! Nem hiszem, hogy a kormány felelőssége volna, hogy a balatoni strandok felén nincs nyilvános WC, vagy az, hogy a kóli baktérium szaporodik. A helyiek nélkül, és a helyiek ellenére nem működnek a dolgok! Czene Attila
