Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-15 / 295. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. december 15., csütörtök Felháborodott a tanács A Biztonsági Tanács felhá­borodását fejezte ki a bangla­desi kéksisakosok ellen inté­zett támadás miatt, amelyben egy katona meghalt, négy másik pedig megsebesült. A testület ülésén felolvasott nyi­latkozat szerint az akció szán­dékos volt, hiszen a kéksisa­kosok páncélozott szállítójár­műve feltűnő ENSZ-jelzést viselt. A tanács a krajinai szerbeket vádolta a Velika Kladusánál történt rakétatá­madás végrehajtásával. Csúcstalálkozó Casablancán Az Iszlám Konferencia Szervezetének este Casab­lancában megnyílt csúcstalál­kozóján II. Hasszán marokkói király élesen elítélte az iszlá­mon belüli „szélsőségességet és türelmetlen magatartást”. Javasolta felsőbb fórum létre­hozását az iszlám tanainak félreértelmezésektől mentes megismertetése végett. - Egyetlen szervezet vagy ha­tóság sem hivatkozhat a val­lásra, amikor az erőszak útját választja - mondta, és hozzá­tette: senki sem formálhat jo­got arra, hogy kiközösítő ítéle­teket fogalmazzon meg mu­zulmánokkal szemben, vagy harcot hirdessen ellenük. Ruandái vádak F randaországnak Paul Kagame mandai alel- nök kedden vádolta Francia- országot, hogy akadályozza a segélyek eljutását az iszonyú véráldozatot követelő polgár- háború sújtotta afrikai or­szágba. Az alelnök a Nemzeti Sajtóklubban beszélt. Azt mondta, hogy több helyről is olyan jelzést kapott, miszerint Párizs akadályokat gördít a segélyszállítmányok útjába. - Jelen pillanatban csak ígére­tek, nem pedig segélyek ér­keznek hazámba - mondta. A hivatalos amerikai látogatáson tartózkodó Paul Kagame nem tisztázta, vajon mi oka volna Franciaországnak, hogy bea­vatkozzon a segítségnyúj­tásba. Tény, hogy Párizsnak jó kapcsolatai voltak az előző, hutu többségű kormánnyal. Emlékezés a szükségállapotra Lengyelország számos vá­rosában megemlékeztek ked­den a szükségállapot beveze­tésének 13. évfordulójáról. Varsóban a mártírhalált halt Jerzy Popieluszko atya egy­kori templomában misén em­lékeztek meg a szükségálla­pot áldozatairól. Az esemé­nyen megjelentek a radikális jobboldali pártok és a Szolida­ritás vezetői. Szentbeszédé­ben Miroslaw Jaworski atya úgy vélte, hogy „Lengyelor­szág számára rendkívül ká­ros” a régi rendszer emberei­nek visszatérte a hatalomba, akik szerinte hazugságaikkal félrevezették a társadalmat, ezért nyerhették meg a parla­menti választásokat. Elnapolták a tanácskozást Határozatlan időre elnapol­ták a Biztonsági Tanács tagja­inak január 31-re tervezett, bár hivatalosan soha meg nem hirdetett csúcsértekezle­tét, mivel sem az amerikai, sem az orosz elnök nem je­lezte részvételi szándékát. Emellett a tanács tizenöt tag­jának abban sem sikerült megegyeznie, hogy milyen témákat tűzzenek napirendre e találkozón. Nincs egyensúlybomlás a magyar külkapcsolatokban A franciák igent mondtak a magyarok kérésére (Folytatás az 1. oldalról) Sem Németország, sem Franciaország nem lép egye­dül olyan nagy fontosságú ügyekben, mint például az Eu­rópai Unióhoz való csatlako­zás. Tehát Magyarországnak alapvető érdeke, hogy Fran­ciaország támogassa bel- és külpolitikai törekvéseinket — mutatott rá Horn Gyula a mos­tani párizsi út jelentőségét is hangsúlyozva. A magyar miniszterelnök szerint francia meghívója, Edouard Balladur kettejük tár­gyalásán megismételte, hogy Párizs támogatta a hat kelet- közép-európai állam esseni meghívását, s arról is elége­detten szólt, hogy Magyaror­szág — a „hatok” közül egye­dül — már eljuttatta a további menetrendre vonatkozó el­képzelését. — Ezt Essenben Kohl német kancellárnak, az EU soros elnökének, most pedig Balladur kormányfőnek adtuk át egy memorandum formájában, s a francia minisz­terelnök ígéretet tett arra, hogy az okmány tanulmányo­zása után sor kerül konkrét konzultációkra is — mondta a magyar politikus. Ami pedig a budapesti kül­politika másik fontos törekvé­sét, a NATO-hoz való csatla­kozást illeti, Horn kijelentette: tárgyalásai alapján úgy látja, hogy Franciaország nem el­lenzi a kibővítést. A megbeszéléseken termé­szetesen szóba került a fran­ciák által kezdeményezett, de azóta már az Európai Unió közös külpolitikai programjává vált „stabilitási értekezlet” ügye is. Mint Horn Gyula rámutatott, francia tárgyalópartnerei nagy fontosságot tulajdonítottak annak, hogy a szomszédokkal való magyar viszony rende­ződjék, s e téren méltányolták az eddig tett magyar erőfeszí­téseket. A miniszterelnök sze­rint nem arról van szó, hogy ez francia előfeltétel lenne az Európai Unióhoz való csatla­kozás terén: az EU többi tagál­lamának is feltétele, hogy ren­dezett viszony alakuljon ki a régióban. Ami viszont a me­netrendet illeti (a franciák ugyanis jövő márciusban már meg akarják tartani az érte­kezlet zárókonferenciáját, s szeretnék, ha addigra meg­születnének a konfliktusokat rendező kétoldalú szerződé­sek), Horn szerint aligha ér­demes időpontot meghatá­rozni. — Mi támogatjuk a stabili­tási egyezményt, s én például kész vagyok találkozni az új szlovák kormányfővel, Vladi­mir Meciárral — mondta, hoz­zátéve: tárgyalások nélkül nem lehet eredményre jutni. Azt viszont egy kérdésre vála­szolva cáfolta, hogy Magyar- ország az alapszerződések megkötése érdekében kész lenne túlzott engedményekre. — Nincs szó arról, hogy bárki elvi engedményeket köve­telne, ugyanis az eddigi tár­gyalások során sem a romá­nok, sem a szlovákok nem vonták kétségbe, hogy a ki­sebbségek terén az európai normákat és követelményeket kell érvényesíteni — mondta Horn Gyula. A szerda délelőtti sajtóértekezlettel egyébként befejeződött a miniszterelnök rövidre szabott, mindössze egynapos párizsi munkaláto­gatása: a magyar delegációt szállító különgép a francia fő­város mellett lévő Orly-repülő- térről visszaindult Magyaror­szágra. Veszteglő teherkocsik Gyékényesnél A horvát vasúton tart a sztrájk (Folytatás az 1. oldalról) Szerencsére romlandó áru nincs a kocsikban, de az ilyenkor év végén szokásos szállítási roham miatt megle­hetősen nehéz helyzetbe ke­rültek mind a fuvaroztatók, mind a szállítók. A horvát vas­utasok napok óta sztrájkolnak már, de ezt előre nem jelentet­ték be. Árukorlátozást csak szerdán rendeltek el a MÁV-nál, eddig folyamatosan indították a szerelvényeket a gyékényesi átkelőhöz. Most, miután tájékoztatták a fuva- roztatókat, azok eldönthetik: várnak, visszavitetik az árut, vagy - ha erre mód van - közúton juttatják el a megren- delőköhöz. Arról, hogy meddig tart még a horvát vasutasok munkabe­szüntetése, nem lehet ponto­sat tudni, az ebből származó veszteségeket azonban min­denképpen a sztrájkoló félnek kell majd megfizetnie. Közel az autonómia Az izraeliek és a palesztinok közel állnak ahhoz, hogy meg­állapodásra jussanak a palesz­tin autonómia megválasztandó tanácsának nagyságáról és a testület hatásköréről — jelen­tette ki Kairóban Nabíl Saat, a palesztin tárgyalóküldöttség vezetője az autonómiáról szóló izraeli-palesztin tárgyalások folytatása előtt. Saat úgy véle­kedett, hogy a palesztin auto­nómia második szakaszának megvalósításához a választá­sok már nem jelentenek aka­dályt, mivel kompromisszum körvonalazódik a tanács tagjai­nak számát illetően. Kérdőjelek Bajnok Zsolt kommentárja Milyen szélesek a tárgyalóasztalok? A megkönnyebbülés sóhajával talán szélmalmokat lehetett volna felpörgetni. Mert megkönnyebbült az ország, a kormány­zat, a MÁV, a szakszervezet, s persze az utazóközönség is, hogy megszületett a megállapodás, vége a vasutas-sztrájknak. Ki hátrált meg? Súlyos érvek és érdekek feszültek egymás­nak, hellyel-közzel indulatok is. A sok ágú egyezségből, az eredeti és a teljesülő követelésekből nagyon világosan kitet­szik: mindkét fél engedett. Méghozzá úgy, hogy nem kellett a képviselt ügyet, korábbi önmagát feladnia. Egyszerűbben fo­galmazva: józan, értelmes kompromisszum született. Senki sem tört minden áron kétvállas győzelemre. Mert ebben a sajá­tos érdek-ütközetben mégiscsak egy szociál-liberális kormány­zat kényszerű megszorító politikája szembesült a vasutastár­sadalom igényeivel. S ez a több tízezres kollektíva alighanem egyik politikai bázisa volt és lesz a baloldali politikai erőknek. Lesz-e folytatás? A különböző társadalmi és foglalkozási csoportok helyzetének ismeretében a prognózis csak az le­hetne, hogy igen. Hiszen a bányászok, az egészségügyiek, a pedagógusok és mások is ezernyi szociális sebet, sérelmet hordoznak. De a most lezajlott sajátos bér-küzdelem tapaszta­latait hasznosítva megállítható a sztrájk-tüzek elharapódzása. Ilyen tanulság például, hogy a munkaadók és a munkavállalók folyamatos párbeszéde, az érdekek menet közbeni egyezte­tése semmi mással nem pótolható. S hogy az országos érde­kek és a szakmai-ágazati érdekek közötti távolság kölcsönös kompromisszumokkal mindig, mindenütt csökkenthető. Vagyis nem olyan szélesek a tárgyalóasztalok, hogy a szemközti oldalon ülők ne tudnának kezet fogni. Persze, ha erre megvan bennünk az őszinte szándék. A Die Welt a magyarországi németességről „Jól érzi magát” Hivatalosan szavazhattak saját képviselőikre „Ez a vasárnap alighanem a diktatúra vége óta a legfon­tosabb dátum volt a magyar- országi német nemzetiség számára: elsőízben szavaz­hattak hivatalosan a németek saját képviselőikre a magyar önkormányzati választáso­kon” — írja belső vezércikké­ben a német Die Welt című napilap. „A háborút követő években súlyos teher volt németnek lenni Magyaror­szágon. A német lakosság mintegy felét kitelepítették. Azoknak pedig, akik maradtak, meg kellett élniük, hogy korábban kialakult falusi közösségeiket az embereknek az ország más körzeteibe való telepíté­sével szétszabdalták” — han­goztatja a lap, majd megálla­pítja: „A magyarországi németek a mindenfajta nyomorgatás és elnyomás ellenére sem vándoroltak ki. Sőt időközben az idősebbek visszatérnek Németországból, s házakat vesznek maguknak, hogy a nyugdíjba vonulás után vég­képp letelepedjenek. Mind többen — s köztük gyerekek — tanulnak újból németül. A német kisebbség növekszik Magyarországon és jól érzi magát. S ez egy további ka­pocs a két ország között.” Ferenczy Europress Ellentmondó vélemények a tárgyalásokról Mindhalálig védekező csecsének Bevetésre készen a harcosok Mégsem szakadtak meg a Vlagyikavkazban folytatott csecsen-orosz tárgyalások, és a csecsen küldöttség csupán egyeztetés céljából tér vissza Groznijba. Az er­ről szóló ellentmondásos je­lentések ellenére a helyzet elmérgesedésének veszélye továbbra is fennáll, miután a moszkvai kormány sajtó- szolgálata kilátásba he­lyezte: jelentősen változ­hatnak a korábbi tervek, ha folytatódnak az orosz csa­patok elleni támadások. A csecsen-orosz tárgyalá­sok tegnap reggel szakadtak meg, azonban Alekszandr Aszmolov, a csecsenekkel tárgyaló orosz kormánybizott­ság vezetőjének helyettese azt állította, hogy a csecsen kül­döttség a grozniji vezetéssel kíván egyeztetni a megbeszé­lések folytatása érdekében. Ennek ellentmondott viszont az a csecsen közlés, amely egyértelműen a tárgyalások megszakadásáról szólt, s Moszkvára hárította a felelős­séget. A hivatalos orosz állás­pontot közvetítő tájékoztató központ szerint közben az orosz csapatok ha harcok árán is, de folytatták előrenyomulá­sukat Groznij felé. A csecsen hadvezetés megerősítette az összecsapások hírét, s be­számolt arról is, hogy Tolsztoj- Jurt és Saami-Jurt települések körzetében két orosz harci he­likoptert lelőttek. Az orosz elő­retörésről szóló híreket cáfolva a csecsen vezérkar közölte, hogy Groznij alatt és a cse- csen-dagesztáni határon az utóbbi 24 órában lényegében nem változott a hadihelyzet. Csecsen katonák tegnap a szakadár Csecsenföld nyugati térségében lelőttek egy orosz helikoptert - jelentette a Reu­ter. A legénység két tagja éle­tét vesztette, egy harmadik megsebesült. Dzsohar Duda- jev elnök azzal vádolta Orosz­országot, hogy a csecsen nép kiirtására törekszik, majd kije­lentette, hogy a köztársaság lakossága „mindhalálig véde­kezni fog”. Az Oroszországtól elszakadt terület elnöke han­goztatta: Moszkva „ugyanazt akarja tenni a csecsen néppel, amit a nácik a zsidókkal”. New Men's Topples Club cl Rákóczi panzióban. Asztalfoglalás telefonon: 82/417-213 Az éj szaka fényei, az éjszaka örömei! (66607) Munkatársakat keresünk a SOMOGYI HÍRLAP kézbesítésére, Kiskorpád területén. A kézbesítő feladata, hogy az újságot reggel eljuttassa előfizetőinkhez, beszedje az előfizetési dijakat és új előfizetőket szerezzen a SOMOGYI HÍRLAP -nak. Ezért a munkáért teljesítményarányos díjazással biztos egzisztenciát kínálunk. A felvételnél örömmel vennénk azok jelentkezését is, akiknek e téren már vannak tapasztalataik. A jelentkezéseket a következő címre kérjük sürgősen eljuttatni: Lantos és Társa Bt. Kaposvár, Arany J. u. 2. Tel.: 82/418-138 (66676)

Next

/
Thumbnails
Contents