Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-02 / 284. szám

2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. december 2., péntek Az euroatlanti térség biztonsága a cél Igen a NATO bővítésére Erősíteni kell a szövetség hatékonyságát — Tagfelvétel eseti elbírálással A NATO-tagországok külügyminiszterei tegnapi brüs­szeli tanácsülésükön formálisan is elfogadták azt az amerikai kezdeményezést, hogy a szövetségen belül kezdődjön konzultáció a NATO majdani kiszélesítéséről, a bővítés kezelésének mikéntjéről, feltételeiről és követ­kezményeiről. Mint az ülésről kiadott közös nyilatkozat leszögezi, a tagor­szágok egyetértettek abban, hogy egyelőre nem időszerű konkrét időbeli menetrendet megállapítani, vagy potenciá­lis tagjelölteket megnevezni. Abban is teljes volt a nézeta­zonosság, hogy a kiszélesí­tésnek erősítenie kell a szö­vetség hatékonyságát, hozzá kell járulnia a teljes euroatlanti térség biztonságához, illetve a NATO azon törekvéséhez, hogy elkerüljék Európa újbóli megosztottságát - derül ki a tanácsülésen elfogadott nyi­latkozatból. A miniszterek ugyanakkor úgy vélték, hogy a NATO bővítése az Európai Unió kiszélesítésével össze­függő lépés, s ennyiből kívá­natos, hogy a két folyamat párhuzamosan menjen végbe. A kiszélesítés következmé­nyei kapcsán a dokumentum leszögezi: a bővítésnek oly módon kell majd végbe men­nie, hogy az ne befolyásolja hátrányosan a szövetség cse­lekvőképességét az alapvető feladatnak - a közös bizton­ság szavatolásának - a telje­sítésében. A leendő új tagországok mindegyike élvezi majd a tag­sággal járó valamennyi előnyt, és köteles osztozni minden kötelezettségben — olvasható a közös dokumentumban, amely egyúttal leszögezi: a konkrét tagfelvételekre eseti elbírálás alapján kerül majd sor. A külügyminiszteri tanács által most kezdeményezett vizsgálat eredményeiről tájé­koztatják majd a majdani tag­ságban érdekelt partneror­szágokat, a végső dokumen­tumot pedig a jövő decemberi brüsszeli külügyminiszteri ülés hagyja majd jóvá. Előzőleg, jövő tavasszal, a külügymi­niszteri tanács féléves ülésén tekintik majd át a vizsgálat ál­lását. A jövő heti budapesti EBEÉ-csúcs kapcsán a tag­országok támogatták azt az elképzelést, hogy európai re­gionális konfliktusok kezelé­sével először az EBEÉ-nek kellene foglalkoznia, mielőtt a probléma az ENSZ elé kerül. Azt viszont egyöntetűen el­utasították, hogy az EBEÉ-t olyan európai „szuperintéz­ménnyé” fejlesszék, amelynek a NATO vagy a NYEU csak egyfajta alárendeltje. Kérdőjelek Heltai András kommentárja Lesz-e közös nevező Budapesten? A EBEÉ-csúcstalálkozóra sokan, sokféle tervekkel, vára­kozásokkal jönnek. Közös nevezőre jutnak-e? Bili Clinton amerikai elnök érzékelhetően nehezen szánta rá magát egy inkább jelképes, néhányórás részvételre de vé­gül is eljön, mert a siker lehetőségét látja. Pártja egy hónapja szenvedett igen súlyos vereséget az időközi választáson. Egy újjászervezett, hatékony európai biztonsági rendszerről szóló megállapodás, amely Amerikának megtakarít pénzt és a Boszniaihoz hasonló diplomáciai kudarcokat, Clinton elő­nyére válhat. Ám elfogad-e majd egy ilyen rendszert Borisz Jelcin? S mit szól az orosz elnök a NATO tervezett kibővítéséhez, amiért cserébe éppen az EBEÉ jegyében talán valóságos európai biztonsági szervezetet formálnak az eddigi vitaklubból. S amelyben a nagyobb hatalmaknak, mint Oroszországnak, ugyanúgy meghatározó szerepe lehet, mint az ENSZ-ben — ami viszont elsősorban az európai kisebbek gondja. Elképzelhető-e, hogy a Vancouvertől Vlagyivosztokig érvé­nyes mandátummal bíró EBEÉ ugyanolyan rendszeres nagy­követi, miniszteri konferenciákon hozza rendre a döntéseit, mint a NATO? Sőt, azokat esetleg végre is hajtják? Elképzel- hető-e, hogy a vonakodó NATO helyett orosz, német, olasz és egyéb európai katonák biztosítsák a jövőben földrészünk stabilitását? Elképzelhető, hogy a budapesti csúcs elfogadja mindeze­ket a messzemenő javaslatokat? Éppen ez a legnagyobb kérdőjel. Kormánynyilatkozat a vasutassztrájkról Mit vár Kohl kancellár a budapesti csúcstól? Ne legyenek Európában újabb választóvonalak! Az ENSZ-főtitkár Szarajevóban Szarajevóba érkezett But- rosz Gáli ENSZ-főtitkár, hogy megpróbálja rávenni a bosz­niai szerbeket és muzulmáno­kat a tűzszüneti egyezmény elfogadására és a béketárgya­lások folytatására. Gáli érke­zése után azonnal megkezdte a tárgyalásokat Alija Izetbe­govic boszniai elnökkel. • • üdvözlet magyar egyházaknak Teljes szívünkből üdvözöl­jük a magyar egyházak öku­menikus tanácsa és a katoli­kus püspöki kar holocausttal kapcsolatos közös nyilatkoza­tát — mondta Mordehai Piron izraeli főrabbi. A magyar egy­házak a holocaust 50. évfordu­lója alkalmából tett nyilatkoza­tukban bocsánatot kérnek hí­veik gyengeségéért, ami lehe­tővé tette zsidó honfitársaik deportálását és legyilkolását, és egyúttal tiszteletüket fejezik ki azoknak, akik életüket ál­dozták mások életének meg­mentéséért. Ismét Vogel a miniszterelnök A türingiai tartományi par­lament ismét a keresztény- demokrata Bernhard Vogelt választotta miniszterelnökké. Vogel újjáválasztására azt kö­vetően került sor, hogy a szö­vetségi választásokkal párhu­zamosan tartott tartományi voksolás eredményeként a Kereszténydemokrata Unió (CDU) maradt a legerősebb párt a helyi törvényhozásban, de miután eddigi koalíciós partnere, a Szabaddemokrata Párt (FDP) nem jutott mandá­tumhoz, a CDU a szociálde­mokratákkal nagykoalíció fel­állításában állapodott meg. Kolozsvári ásatások Leálltak a júliusban meg­kezdett kolozsvári főtéri ása­tások, mert elfogyott a pénz. A polgármesteri hivatal határo­zatot készített elő a tanács legutóbbi ülésére, amelyben javasolta az Erdélyi Törté­nelmi Múzeum 9 millió lej pót­lólagos támogatásra irányuló kérésének teljesítését. Ezt azonban nemcsak az RMDSZ, de az ellenzék más tagjai sem szavazták meg. A NATO hitele és Bosznia A brit külügyminiszter szerint a NATO nemzetközi hitele nem azon áll vagy bukik, hogy sike­rül-e szétválasztania a harcoló feleket Boszniában. Douglas Hurdnek a kijelentése olyan újabb igazolása annak, hogy a brit kormány nem tud napi­rendre térni az amerikai tör­vényhozás egyik vezetője által minap tett nyilatkozatok felett. Robert Dole, az új amerikai sze­nátus többségi republikánus frakciójának vezetője keserű megjegyzésekkel illette Lon­dont, amiért az rendre keresztbe tesz a boszniai szerbek megfé­kezését célzó NATO-erőfeszí- téseknek. Mint az a sajtóból is ismertté vált, a szakszervezetek no­vember 30-án közzétették sztrájkfelhívásukat, amely elő­ször egy figyelmeztető, majd egy 36 órás általános sztrájkra szólít fel. A szakszervezetek el­fogadhatatlannak tartják a kormány és a MÁV vezetése által 1995-re felajánlott 6 szá­zalékos bérfejlesztést. A kormány a sztrájkfelhívás­sal kapcsolatban az alábbiakra kívánja felhívni a közvélemény figyelmét: A 6 százalékos átlagbér-nö­vekedés összhangban van az Érdekegyeztető Tanácsban a közalkalmazotti bérekről a kö­zelmúltban kötött megállapo­dással. A vasutasok 1994. évi várható bruttó havi átlagkere­sete 33 000 forint, a mozdony- vezetőké több mint 48 000 fo­rint. A gazdasági válság miatt a legtöbb állami alkalmazott re­álkeresete évek óta csökken. A vasutasok átlagkeresete 1993- ban 21 százalékkal, 1994- ben várhatóan 28 száza­lékkal emelkedik, keresetük reálértéke 8 százalékkal nő. Ugyanakkor a MÁV veszte­sége évről évre emelkedett, 1994- ben várhatóan eléri a 28 milliárd forintot. A kormány 1995- ben tartozás-elengedés formájában, illetve támogatás­ként mintegy 50 milliárd forintot biztosít a MÁV-nak. A kormány kompromisszu­mos javaslata 1995-re a vas­utas dolgozóknál átlagosan havi 2 000 forint, a mozdony- vezetők esetében havi 2 900 forint keresetnövekedést je­lent. Ezen túlmenően, ha az év során a MÁV gazdasági ered­ményei javulnak, további bér- növekedésre nyílhat lehető­ség. A kormánynak nem állnak rendelkezésére költségvetési eszközök a vasutas szakszer­vezetek további bérkövetelése­inek kielégítésére. Ezért a szakszervezetek által követelt 10-15 százalékos bérnöveke­dés a közlekedési tarifa terve­zett 20 százalékos növelésével szemben további jelentős eme­lést tenne szükségessé. A kormány hangsúlyozza, hogy álláspontját nem a vas­utas dolgozók helyzete iránti közömbösség határozza meg. Az eddigi tárgyalások során számos kompromisszumos ja­vaslatával bizonyította szociá­lis érzékenységét. A nemzet- gazdaság működőképessége és a más, ugyancsak nehéz helyzetben lévő társadalmi ré­tegek iránt érzett felelőssége miatt azonban nem tartja meg­engedhetőnek a gazdasági eredménnyel nem megalapo­zott további keresetnöveke­dést. Minden további, központi forrásból megvalósuló béreme­lés nemcsak a költségvetési hiányt növelné, de akadá­lyozná a vasút megújításának elhatározott programját is. A kormány úgy ítéli meg, hogy az Érdekegyeztető Ta­nácsban kötött megállapodás­sal összhangban javasolt in­tézkedések a munkavállalók érdekeit szolgálják. A kormány azért nem engedhet a vasutas szakszervezetek követelésé­nek, mert a további béremelés csak más munkavállalói réte­gek rovására valósulhatna meg. A kormány felhívja a vasutas szakszervezetek képviselőinek figyelmét arra, hogy az esetle­ges sztrájk nem oldja meg a gondokat, ugyanakkor komoly károkat okozna az országnak. A kormány bízik abban, hogy a MÁV dolgozói és a közvéle­mény megérti: csak a Magyar Államvasutak stabilizálását kö­vetően indulhat meg a már el­határozott szerkezetátalakító program, s csak ez alapozhatja meg a további keresetnövelést. — Az Európai Biztpnsági és Együttműködési Értekezlet csúcstalálkozóját megelőző napokban természetesen el­sősorban az újból drámai mó­don kiéleződött, veszélyes boszniai fejlemények foglal­koztatnak minket. Bízom benne, hogy az üggyel foglal­kozó csoport tárgyalásain és a budapesti csúcson az ame­rikai, a francia és az orosz el­nökkel valamint a brit minisz­terelnökkel folytatandó meg­beszéléseken egyaránt sike­rül némileg előbbre jutnunk. Ami az egykori Jugoszláviá­ban történik, az szégyene Eu­rópának — jelentette ki Hel­mut Kohl német kancellár ab­ban a nyilatkozatában, ame­lyet közvetlenül budapesti lá­togatása előtt adott Josef von Ferenczy magyar szárma­zású médiamenedzsernek. Az interjút a Ferenczy Europ- ress sajtóügynökség tette közzé. A kancellár hozzáfűzte: Az előttünk álló budapesti csúcs­tól mindenekelőtt javaslatokat és kezdeményezéseket várok arra vonatkozóan, mivel járul­hat hozzá az EBEÉ a jövőben Európa békéjének biztosítá­sához. Egész Európát átfogó, tartós biztonsági koncepcióra van szükségünk. Ezzel meg kell akadályoznunk, hogy Eu­rópában újabb választóvona­lak keletkezzenek. A konflik­tusmegelőzéssel és válság- kezeléssel kapcsolatban is nagyok az EBEÉ iránti vára­kozások. Az Európai Unióban ezzel összefüggésben kidol­gozott indítványaink többek között szorosabb kapcsolatot feltételeznek az EBEÉ és az ENSZ Biztonsági Tanácsa között. Ezen túlmenően azt kívánjuk, az EBEÉ tagorszá­gai vállaljanak Budapesten kötelezettséget arra, hogy mindenkori fegyveres erőik bevetését határaikon belül és kívül egyaránt helyezzék de­mokratikus ellenőrzés alá. Ezek magától értetődően csak egyes lépések, de mind­egyik fontos, hogy tartós bé­két és szabadságot biztosít­sunk Európában. Együtt kell hasznosítanunk a lehetősé­geket, amelyek az elmúlt évek mélyreható változásaiból adódnak. A közelmúltban Németor­szágban tartott választásokat követően újjáalakult német kormány legfontosabb felada­tairól szólva Kohl kifejtette: Négy évvel ezelőtt mindenek­előtt arról volt szó, hogy szembesüljünk azokkal a roppant kihívásokkal, ame­lyek az éppen csak kivívott új­raegyesítésből fakadtak. Né­metország azóta mélyreha­tóan megváltozott — keleten és nyugaton egyaránt. Az el­múlt esztendőkben mindnyá­jan tudatára ébredtünk annak, mennyire mély nyomokat ha­gyott a különélés hosszú idő­szaka és a kommunista dikta­túra. Németország keleti ré­szén még mindig sok a gond, mindenekelőtt a munkahelye­ket illetően. Ebből követke­zően egyik legfontosabb te­endőnk a jövőt biztosító mun­kahelyek teremtése. De az is nyilvánvaló mindenki szá­mára, hogy népünk példa nél­kül álló közösségi teljesít­ményt nyújtva bizonyította készségét a szolidaritásra és erejét az újrakezdéshez. Ma a belső egység sok területen már életre kelt valóság. Most minden erőt latba kell vetnünk, hogy egész Német­országot alkalmassá tegyük az eljövendő XXI. századra. A gazdaság világa a következő 25 évben nagyobb mértékben fog változni, mint ahogyan az elmúlt 100 évben változott. A német gazdaság nem lett rosszabb, de nekünk, néme­teknek tudomásul kell ven­nünk, hogy mások jobbak let­tek annál, mint amilyenek ko­rábban voltak. Ezért nálunk, Németországban, a gazda­ság és a társadalom sok terü­leten kiigazítást igényel. Or­szágunkban meg akarjuk újí­tani az államot és a társadal­mat, hogy meg tudjuk hódítani a jövőt. Ézt tűzte maga elé új kormányprogramunk, s ezt kívánom szolgálni magam is minden erőmmel. A magyar-német viszonyról szólva a kancellár kijelentette: Nekünk, németeknek és ve­lünk együtt minden európai­nak komoly érdeke Magyar- ország szilárd fejlődése, ezért két- és sokoldalú fórumokon kezdettől fogva erőteljesen támogattuk a magyar refor­mokat. Magyarország útja az európai és az atlanti szerve­zetekbe — amit a magam ré­széről hangsúlyozottan ösz­tönzők — ehhez a fejlődéshez új lehetőségeket és távlatokat nyit. A német államférfi kifej­tette: Horn Gyula miniszterel­nökkel különösképpen össze­kötnek az 1989-es év augusz­tusának és szeptemberének hetei, amelyek a berlini fal le­omlásához vezettek. A német egységhez külügyminiszter­ként nyújtott akkori hozzájáru­lása feledhetetlen számunkra — mondotta nyilatkozatában Kohl kancellár. , Ferenczy Europress "Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen " (Széchenyi) Önkormányzatot, hogy ÖN kormányozzon ! Amit akarunk: olcsóbb ügyintézést, segítőkész hivatalt, takarékos gazdálkodást. Amit NEM akarunk: szocialista bürokráciát, összefonódást és korrupciót, a közpénzek pazarlását. A Magyar Demokra Fórum Somogy megyei listavezetői: 10 000 fő alatti települések: 1. Dr. Gruber Attila 2. Szászfalvi László 3. Steiner Dezső 10 000 fő feletti települések: 1. Herényi Károly 2. Fógl József 3. Dr. Gerencsér György. Az MDF által támogatott városi polgármesterjelöltek: Dr. Baka József - Kaposvár, Dr. Balázs Árpád - Siófok, Dr. Gerencsér György - Nagyatád, Szászfalvi László - Csurgó, Lipusz András - Lengyeltóti, Zsikó Lajos - Fonyód, Ressné Sziki Éva - Marcali. Szavazzon az MDF városi és falusi polgármester- és képviselőjelöltjeire! Ez legyen az Ön kormányzata ! (Fizetett választási hirdetés) ___________________(64404)

Next

/
Thumbnails
Contents