Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-13 / 293. szám

1994. december 13., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Tiltakoznak a tervezett nyomvonalak ellen Horvátországba is szállított a Sefag Autópálya egyeztető új forduló Lellén Felgyorsította az M7-s bala­toni szakaszának egyeztetési, engedélyeztetési eljárását a budapesti autópálya-igazga­tóság. A november 22-i köz- igazgatási bejárás után most ismét tárgyalás következik — ezúttal Balatonlellén. A Bala- ton-parti város művelődési házában holnap tartják az újabb fordulót. Sok a vitás kérdés, és nem lesz könnyű a számos érintett település és ingatlantulajdonos különböző érdekeinek egyeztetése. A BB Borgazdasági Rt is tiltakozik az autópálya tervezett nyom­vonala ellen, mivel az értékes szőlőültetvényeket szel ketté, és így a várható környezeti ká­rok tönkreteszik az ültetvényt. A részvénytársaságnál úgy vélik, az út nemcsak a saját, hanem a kisgazdaságok terü­leteit és pincéit is veszélyez­teti. G. M. Ötvennégyezer autó a horvát szakaszon Húsz románt fogtak el a déli határon Több tucatnyi illegális határ­sértőt fogtak el a múlt héten a nagykanizsai határőr-igazgató­ság járőrei. A magyar-szlovén szakaszon 25 — köztük húsz román, négy bolgár és egy ma­cedón — külföldi próbálta meg az átjutást, amikor lebuktak. Va­lamennyien Szlovéniába igye­keztek, természetesen illegáli­san. Valamivel csendesebb volt a horvát határ. Itt csak öten kö­vettek el jogellenes cselek­ményt: három román, egy-egy horvát, illetve egy amerikai ál­lampolgárságú személy igye­kezett átjutni a határ túloldalára. Közülük két román a hagyomá­nyos „padlásos” módszert ré­szesítette előnyben: a kilépő Dráva nemzetközi gyorsvonat padlásterében bújtak meg. Pe- chükre a határőrök ismerték már ezt a trükköt. Egy amerikai és egy horvát személy pedig il­legálisan lépett hazánk terüle­tére: őket már a határtól kissé távolabb fogták el. A határforgalom ellenőrzése során szlovén oldalon 97 ezer utast és 29 ezer közúti járművet ellenőriztek, míg a horvát hatá­ron pedig 173 ezer utast és 54 ezer közúti, illetve 6200 vasúti járművet léptettek át. A sármel­léki ideiglenes légi átkelőhelyen 8 utast és 2 repülőgépet ellen­őriztek. Beutazási feltételek hi­ánya miatt 31 személyt irányí­tottak vissza. Küldöttgyűlésre készül az agrárkamara Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok tarkítják a Ma­gyar Agrárkamara küldöttgyű­lésére készülő szervezőmun­kát. A működés alapvető felté­teleit biztosító anyagaikról várhatóan a jövő évi költség- vetés végszavazása után dön­tenek. Szó van arról is, hogy a falugazdászok az agrárka­mara keretében működnek to­vább. Dr. Exner Zoltán, a területi agrárkamara ügyvezető alel- nöke elmondta, hogy száz­harminchárom megyei küldött között húsz lesz a somogyi december 20-án az alakuló küldöttgyűlésen. Megyénk az országos elnökségbe és az etikai bizottságba is delegál egy küldöttet. Személyükről a megyei elnökségi ülésen dön­tenek majd. Az ügyvezető alelnök a Somogyi Hírlap kérdésére el­mondta: a kamarai rendszer felállítása folytán bíznak ab­ban, hogy a gazdasági jogo­sítványok jelentős része azokhoz kerül, akik a legjob­ban értenek a termeléshez, a piachoz, az ellátás szervezé­séhez, valamint a szolgáltatá­sok sokszínű köréhez. Az intézményrendszer át­adása során ki kell építeni a kamara információs rendsze­rét, meg kell szervezni a szak- tanácsadói hálózatot, át kell venni a piacszabályozást, a piaci mechanizmusok kezelé­sét. Jelentős feladata lesz az alakuló köztestületnek az ag­rároktatás, a felnőtt-szakkép­zés, valamint a kutatás szer­vezése. (Mészáros) Vágják a karácsonyfát és viszik vagonszám (Folytatás az 1. oldalról) — A fák általában ötévesen érik el a kitermelhető kort. A talajmunkák és az egyéb rá­fordítási költségek nincsenek arányban azzal az összeggel, amibe egy-egy fa ténylegesen kerül. Budapesten minden év­ben találkoznak az erdőgaz­daságok képviselői, s akkor egyeznek meg a folyómé­ter-árról. A tavalyi 140 forint­hoz képest az idén valamivel drágábban adják a kará­csonyfa folyómétere: például a lucfenyőt 150 forint. Tudni kell azonban, hogy ennyiért kapják a viszonteladók; mire a fogyasztóhoz ér a fa, az ár 2-300 forintra is fölmehet. A megyeszékhely iskolái­nak, szociális és nevelőintéze­teinek hagyományosan ked­vezményt kínáló cég régóta vív szélmalomharcot a fenyő­fától vajokkal. A legnagyobb kárvallott ugyanis ilyenkor az erdő, a természeti környezet. — Nem lehet őrt állítani minden egyes fa mellé — mondta Kelemen Sándor osz­tályvezető —, így a tolvaj sok esetben büntetlenül megúsz- sza. A nagyobb somogyi vá­rosokban az idők folyamán va­lóságos törzsstandok alakul­tak ki, ahová a kisvállalkozók jórészt bérelt vagy saját föl­djükön nevelt fenyőfáit viszik. Nekünk mint megyei cégnek nagyon nehéz betörnünk erre a piacra, pedig a lucfenyőn kí­vül — igaz, csak kis tételben —, az időtállóbb,'jó minőségű douglac-fenyőt is kínáljuk. Exportra is szállít a Sefag: a november 20-a óta tartó ki­termelés során horvátországi megrendelésre kétezer darab lucfenyőt indítottak útnak. — Az az erdészet és vállalkozó jár jól, amelyik minden évben újra telepít — mondta Kele­men Sándor. — Somogyváron is nagy múltja van a fenyőfa­nevelésnek. Ahol vegyes korú az állomány, ott szakszerűb­ben lehet kivágni, és kevésbé pusztul az erdő, így karácsony tájékán... Csíky K. Erika ÚJ FÉNYVEZÉRLÓPULTOT helyeztek üzembe a kaposvári Csiky Gergely Színházban. Az izraeli gyártmányú készülék programozható, memóriaegységgel is rendelkezik, s ez megkönnyíti a világosító munkáját. Egy kiegészítő pult azt a célt szolgálja, hogy ha meghibásodik a fővezérlő egység, automatikusan bekapcsolódjon az előadás fényprogramjába. Fotó: Lang Róbert Ébresztőt a Balatonért - harangszó helyett Párbeszédet szerveznek a jövőben a kutatók és az ön- kormányzatok között a bala­toni környezetvédelmi felada­tokról. A tó állapota egyre rosszabb, és e folyamat csak a széles körű együttműkö­déssel, a tudományos tapasz­talatok felhasználásával állít­ható meg. Ezt hangsúlyozta Salánki János akadémikus, a Vesz­prémi Akadémiai Bizottság elnöke. Rámutatott arra is, hogy a kutatók és a polgár- mesterek együttműködését már korábban is szorgalmaz­ták, de eredménytelenül, hol­ott a szennyezőforrások terü­leti felelősei éppen az önkor­mányzatok. Az akadémikus tapasztala­tai szerint a Balaton partján és a tó vízgyűjtő területén a privatizáció során az új vállal­kozások tömege jött létre mindennemű környezetvé­delmi ellenőrzés nélkül, ám a hatóságok ma még csak a nagyüzemeket figyelik. Elen­gedhetetlen tehát a széles körű felmérés, a környezet- védelmi ellenőrzés a tó part­ján, de ugyanilyen fontos a balatoni komplex kutatás foly­tatása is. SOMOGYI HÍRLAP Nagy László jegyzete Tűzoltás - és pénz 1995 második félévétől a tervek szerint önkormányzati ke­retek között oltják tovább a tüzet a tűzoltók. Somogybán is egy szinte minden tartalékát felélt tűzoltósá­got kapnak az önkormányzatok, tehát a jövő év közepétől nemcsak az üzemeltetés költsége szakad a nyakukba, ha­nem jóval több: a sürgető mielőbbi korszerűsítés finanszíro­zása is. Arról nem is beszélve, hogy a tűzoltók eszközei — a víz kivételével — kizárólag importból pótolhatók, tehát min­den forintleértékeléssel tovább nőnek kiadásaik. Érthető tehát, hogy a legtöbb somogyi önkormányzat nem repes az örömtől, hogy gazdája lehet a tűzoltóságnak. S a tűzoltók is aggodalommal tekintenek a jövő elé. Eddig is gyengén fizetettek voltak — a kaposváriak átlag 22 ezer brut­tóért kockáztatják nap mint nap az életüket —, s az önkor­mányzatok anyagi helyzetét és lehetőségeit ismerve eztán is azok maradnak. 4 Világosi Gábor államtitkár néhány napja azt mondta: bízik abban, hogy önkormányzati keretek között sem jut a mosta­ninál kevesebb pénz a tűzoltóság működési, fejlesztési célja­ira. Megható ez az optimizmus. Energiaárak és az élelmiszerek Drágul a tej, majd a liszt A január elsejétől esedé­kes energiaár-változásokról a múlt héten döntöttek, de a lakosság terheit növeli még az alapvető élelmiszerek előállításához szükséges energiaárak változása is. — Hogyan jelenik meg ez az egyes nélkülözhetetlen fo­gyasztási cikkekben? Erről kérdeztük néhány somogyi vállalat vezetőjét. — December elsejétől már jelentős, mintegy 13,3 száza­lékos felvásárlási áremelke­dés terheli költségeinket. Ezenkívül drágult a csomago­lóanyag, a kakaó, és még so­rolhatnám — mondta Horváth Péter, a kaposvári Class-Tej Rt vezérigazgató-helyettese. Számításaik szerint az energiaár-emelkedések — mint megtudtuk — további 7-8 százalékos költségnöveke­déssel járnak. Ugyancsak vál­tozhat a termeléshez elen­gedhetetlen egyéb segéd­anyagok ára is. — Egyelőre mintegy 11,4 százalékos fogyasztói ár­emelkedés várható a terméke­inknél — mondta Horváth Pé­ter. — A Class-Tej Rt január 1-jétől teljes körűen azonban nem hárítja át a fogyasztókra a növekvő költségeket, inkább a termelés növelésével és új gyártmányokkal igyekszik fenntartani az eredményes gazdálkodást. A Dél-dunántúli Gabona Részvénytársaságnál most kezdték meg a kalkulációs számításokat. Békésiné dr. Papp Hona, a Gabona Rt gaz­dasági igazgatója elmondta: ezek alapján tudják csak el­dönteni, milyen mértékben fér bele termékeik jelenlegi árába januártól az esedékes ener­giaár-emelés. A liszt árától függ a kenyér ára is. — Március elsejéig a Sütév Rt nem tervezi a fogyasztói árak emelését — mondta Bánkuti Béla vezérigazgató. — A következő két hónapban dől el, hogy milyen mértékben változnak termékeink ára. (Mészáros) Vasutassegítség a hozzátartozóknak A Magyar Államvasutak ka­posvári vontatási részlegének dolgozói is csatlakoztak a győri állomásfőnökség azon kezdeményezéséhez, amely­ben a szajoli vasúti szeren­csétlenségben elhunytak hoz­zátartozói, valamint a sérültek részére ajánlottak föl segítsé­get. A kaposvári vasutasok képviseletében Kiss Péter Sándor, a vontatási részleg vezetője elmondta, hogy a fel­ajánlások során összegyűlt 18 ezer 350 forintot már eljuttat­ták az érintetteknek. Csökkent a megye állatállománya A somogyi mezőgazdasági társasvállalkozásokban a szarvasmarha állomány az elmúlt egy év alatt mintegy hatezer darabbal csökkent. A tehénlétszám 1700 darabbal lett kevesebb ebben az idő­szakban. A sertésállomány csökkenése megközelíti a 20 ezer darabot, ezen belül mint­egy 1500-al kevesebb kocát tartanak tenyésztésben. Ör­vendetes viszont, hogy a ko­rábban szinte eltűnt baromfiál­lomány és vele együtt a tojóál­lomány létszáma megduplá­zódott. Ajándék időjárás a földeknek Igencsak kedvezően hat a csillagászati télben az őszi ka­lászosok fejlődésére a koraő­szi időjárás. A búzavetések 55-60 százaléka, a rozs 60 százaléka, az őszi árpák mintegy 80 százaléka mutat a közepesnél jobb fejlettséget jelenlegi állapotában. Desedai haltelepítés Befejeződött az őszi halte­lepítés a Kaposvár melletti Deseda víztározóba. A java­részt a bárdudvarnoki haslas- tavakból származó kétnyaras pontyból 16 ezer 856 kilót, há­rom nyarasból 8311 kilót he­lyeztek szakavatott kezek a horgászparadicsom vizébe. A rablóhalak kedvelőinek is jó hír, hogy idén 7 ezer darab egynyaras süllő is lakója lett a 210 hektáros víztározónak. Az idei haltelepítés összértéke közel 4,9 millió forint. Iparművészeti tárlat a Toldiban A kaposvári Toldi általános iskola és gimnázium épületé­ben nyílt meg tegnap Zöld Be­áta iparművész kiállítása. Az Iparművészeti Szakközépis­kola egykori tanulójának mint­egy száz alkotása, mázas és festett kerámiák, dísz- és használati tárgyak egyaránt láthatóak a tárlaton. Zöld Be­áta munkái ezen a héten te­kinthetők meg a gimnázium­ban, a tárlat utolsó napján, pénteken pedig megvásárol­hatóak. Nyugdíjasok köszöntése A mintegy 300 lelkes Kis- gyalánban a lakosság jelentős része, több mint százharminc a nyugdíjas korú. Közülük mintegy hatvanan, családon­ként általában egy-egy idős­korú részvételével egy éve alakult meg a kisgyaláni nyugdíjasklub, amelynek ve­zetősége rendszeresen szer­vez programokat a tagság ré­szére. A legközelebbi a pén­teken sorra kerülő karácsonyi ünnepély lesz, ahol az iskola diákjainak műsorát tekintik meg a nyugdíjasok. t i À à

Next

/
Thumbnails
Contents