Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)

1994-12-10 / 291. szám

SOMOGYI HÍRLAP 1994. dec. 10. szombat / SZÍNES hétvégé Könyveket ajánlunk DR. BUDAI-HERCZEG Az Újszövetség története Az újszövetségi iratok meg­értéhez elengedhetetlen se­gédkönyv, mely a legújabb tu­dományos felfogásokat is tar­talmazza. Ebből a könyvből az Újszövetség keletkezéstörté­netét ismerhetjük meg. Ez ál­tal az ismeret által az egykori írások örök üzenete fénye­sebben ragyoghat mai olvasó­juk előtt is. (Kálvin - 195 Ft) TÓTH GÁBOR ÁKOS Szép új másvilág A több irodalmi díjat nyert és közönség körében is nép­szerű író kötete két új, szóra­koztató kisregényt tartalmaz. A Richard Brautigan bőrfuva­ros és a Camping Másvilág fájdalmas humorral megírt tör­ténetek. (Móra-250 Ft) GEOFF HAMILTON Az élet kertje A gyakorló és jövőbeni kis­kerttulajdonosok hasznára és örömére 3. kiadásban jelenik meg ez a szép kivitelezésű ki­advány, a biológiai kertműve­lés alapkönyve. Az eligazo­dást fázisrajzok, termesztési naptárak, táblázatok segí­tik. (Officina Nova - 1275 Ft) KERTÉSZ IMRE A kudarc „Ezt a könyvet az összefüg­gések sűrű hálójában írtam. Magyarázattal — úgy érzem — azoknak tartozom, akik a regény mögött felködlő másik regényben a Sorstalanságra vélnek ráismerni. Igazuk van; de ne feledjék, hogy regényí­róval állnak szemben, aki re­gényét regénye szereplőjévé tette...” (Századvég - 320 Ft) VIRGINIA C. ANDREWS A reggel titkai A szép és tehetséges Dawnt nagyanyja valamilyen rejtélyes okból engesztelhetet­lenül gyűlöli. Amikor a fiatal lány várandós lesz énektaná­rától, a nőcsábász Michaeltől, gonosz nagyanyja vallási fa­natikus nővére kezére adja Dawnt, gyermekét pedig aka­rata ellenére elveszik tőle. Amikor már-már minden re­ményt felad, rátalál gyermek­kori szerelme, Jimmy, akivel együtt elindulnak a gyermek felkutatására... (Magyar Könyvklub-520 Ft) Vallomások a negyvenöt éves Somogyról a Attáncolt évtizedek A Somogy Táncegyüttes tegnap tartotta ünnepi estjét a kaposvári szakszervezeti művelő­dési házban. Az évfordulón régi „sikerszámokat” is látott a közönség. Fotó: Lang Róbert Ünnepkör az ünnepkörről A Együd Árpád „kincsesládáj ából’ ’ Dr. Kanyar József 1949-ben alapította meg a Somogy Me­gyei Népi Együttest, majd lét­rejött a Somogy Táncegyüttes. Olyan művészeti vezetők vál­tották egymást, mint Együd Árpád, Csikvár József, Foltin Jolán, Orbán Csaba, Vida Jó­zsef és Mosóczi István. A Somogy bejárta a fél vi­lágot. „Odakint” mindig az au­tentikus elemekből építkező ko­reográfiák hozták a vastapsot. A vérbő humorú, temperamen­tumos produkciók. A rábaközi, a sóvidéki, a somogyi vagy a fergeteges szatmári táncok. Idehaza viszont — legalábbis a szakmában — a táncszínházi koreográfiák tették ismertté a Somogyot. Kezdetben kissé fanyalgott a közönség, ám ké­sőbb drukkolt Mosóczi István­nak és kaposvári „társulatá­nak”. A mezsgye úttá szélesült, s erről nem is akartak letérni. Sem Mosóczi, sem pedig a fo­lyamatosan újuló tánckar. Ott vannak a két legrangosabb ha­zai megmérettetésen — az or­szágos találkozókon, Szolno­kon, s a zalai fesztiválokon —, és szinte mindig magukkal hoznak valamilyen díjat... Szabados Péter, Kaposvár polgármestere tizenkét évig táncolt a Somogybán. Kétszer lett aranysarkantyús táncos. Hiába hívták máshova, ő soha­sem ment. Úgy véli, a hűség mindig jellemezte a Somogyot. Rónai Csabáné mögött 22 aktív táncos év van. Amióta alapítványként működik az együttes, ő a kuratórium el­nöke. A Somogy Táncegyüttes műsoraiban az utóbbi tizenöt évben a hagyományos folklór mellett a táncszínházi produk­ciók is helyet kaptak. Ha ki nem mondottan is: Mosóczi tanítani akart ezekkel a produkciókkal. Vállalta a kezdetben formabon­tónak vélt számokat, amelyek­kel új kifejezésmódot teremtett. Az általa képviselt szellemiség valóban megszólította a közön­séget. Gondoljunk csak a Bal­ladára, az Amerikás dalra, a Botolóra, a Comediára, a Pas de deux-re vagy a Katona­dalra! — A pályám nagy részét je­lenti ez az időszak — mondta Mosóczi István, aki 15 évig állt az együttes élén. — Amikor fel­kértek a művészeti vezetésre, a Somogynak amolyan lámpás szerepet szántak a megyében. Én viszont csak úgy vállaltam, ha a legjobbak közé küzdjük fel magunkat. A Latinka-ház akkori igazgatója, Illés János szabad kezet adott, Tadics Dezső lelki pluszt. Néhány év alatt az Ezüst lll-ból Arany I lett. Min­dig valami újat akartam a szín­padon, és ezt meg is tehettem, mert a gyerekek remek partne­rek voltak. Németh Ágnes fo­lyamatosan biztosította az utánpótlást a Somogyi Aprók­kal, a Pap János vezette műve­lődési ház mindent előterem­tett. Az volt a dolgunk, hogy táncainkkal vigyük a megye hí­rét, s mi ezt mindig örömmel tettük. Még akkor is, ha átiz- zadt-átszenvedett éjszakai próbák sora volt mögöttünk. Csikvár Gábor menedzser szerint nem könnyű a feladata, mert egy kulturális együttest nehezebben támogatnak, mint egy sportegyesületet. Nehéz igazi mecénásra találni, aki a kultúrára adja forintjait, s nem reklámra. Ahhoz, hogy adat- hűen színpadra tudjanak vinni egy koreográfiát, el kell készít­tetni a viseletanyagot. Most varratják a kalotaszegi ruhákat. Egy öltözet huszonöt-harmin- cezer forintba kerül. Egy ke­ményszárú csizma pedig (más­fél évig tart) 12 ezer 500 forint. Néhány hete Merczel István lett a művészeti vezető, aki ko­reográfusként már letette név­jegyét. — Részben folytatom csak azt, amit Mosóczi elkez­dett — mondja. — Az együttest én inkább az archaikus-auten­tikus színpadi néptáncközlés felé szeretném „elvinni”. Első­sorban Somogy folklórját aka­rom repertoárra tűzni, de érdek­lődőm a történelmi táncjátékok iránt is. Lőrincz Sándor A megyei múzeum néhai néprajzkutató muzeológusa a kortársak és utódok nagy örömére és szerencséjére gazdag hagyatékot hagyo­mányozott ránk. Jóval töb­bet gyűjtött, mint amit életé­ben még közölhetett, feldol­gozhatott. Együd Árpád kincsestára, ahogy Szapu Magda néprajz- kutató, a megyei múzeum tu­dományos igazgatóhelyettese nevezte, hosszú időn át ad fel­fedezni, feldolgozni valót a szakembereknek. A gyűjte­mény, úgymond, zárolt anyag, mert a megyei intézmény min­denekelőtt forráskiadványok­ban kívánja közkinccsé tenni. Hogy milyen ütemben, az a feldolgozó „kapacitástól” és a kiadványozás fedezetéül szol­gáló anyagiaktól is függ. A Válogatás Együd Árpád néprajzi gyűjtéseiből sorozat első darabja tavasszal jelent meg, s a Somogybán gyűjtött negyvennyolcas katonadalo­kat, Kossuth-nótákat tette közzé. Most pedig, ünnepek közeledtén, akár ajándékként is fogadható a Karácsonyi ün­nepkör. Szapu Magda ugyanis ezzel a címmel jelentette meg az újabb válogatást. Szakava­tott kézzel, biztos szemmel tá­jékozódott a kincsestárban, hogy adventtői vízkeresztig bemutassa Somogy téli, jeles­napi szokásait. Ezúttal jó oka van a remek kiadvány olvasó­jának azt remélni, hogy nem pusztán a szaktudomány iránt érdeklődő, avatott keveseknek szól. Ugyanis a tudományos igényesség, korrekt ismeretter- jesztő-eligazító szándékkal pá­rosul, s népszerűsítő téli „ka­lendáriumként” is megállja a helyét. Hiszen nagyonis érde­kes az a messzi múltból teg­napba vezető világ! Ne feled­A preraffaelita mozgalom egyik alapítójának, William Holman Huntnak (1827-1910) híres festményéről, „A halál ár- nyéká”-ról a művész által ké­szített reprodukció 4,4 millió márkának megfelelő összegért kelt el egy londoni árverésen. Az árverést rendező Sotheby’s cég szerint ez volt a legna­jük: Együd Árpád a jelesnapi szokásokat a hetvenes évek­ben gyűjtötte, emlékezetbeli vagy kihalófélbeni mivoltuk­ban, vagy olyan állapotukban, ahogy maradványaik a mai szokásokban még fellelhetők. Az András-nap babonái, jóslá­sai mellett újra elevenednek a tollfosztó-esték, a torral koro­názott disznóölések, s köszön­tik Lucát és Miklóst, áhitat és profán derű, a népköltés lírája és vaskos szókimondása ele­gyedik a téli szorgalomban, ünnepben. Úgyhogy a néprajzi feldolgozás, a kiválóan tagolt forrásközlés egyúttal olvasó­könyv is a javából. S nemcsak olvasókönyv, hanem dramati- kus gyűjtemény is, igen gaz­dag kottamelléklettel, amely így együttesen szinte kínálja magát Együd Árpád mindig val­lott szándéka szerint: tessék meríteni belőle. Igaz ugyan, hogy a férjjóslásra mindig is kapható leányok és anyák ma már inkább hisznek a divatos horoszkópnak, mint az And- rás-napi babonának. Akkor ugyanis megrúgták a disznóó­lát, s a koca ahányat röffentett, annyi év múlva ment férjez az eladólány. Aki ugyanezen a napon a szemétdomb tetejéről fülelt a kutyaugatásra, mert ahonnan hallatszott, onnan várta a vőlegényt. Nos, ha ez ma már nem is kivihető, ám megtanulható, hogyan építhető a betlehemes jászol, miként eleveníthető fel a pásztorjáték, s az újévköszöntők mára ku- kára-furára rövidült pénzcsalo- gatói helyett, elmondhatók szebb szavú s megszól ítóbb erejű mondókák is. A kiadványt példás mecénási támogatással megjelentető múzeumon ez már nem múlik. Szapu Magda bőkezűen tette Együd Árpád ajándékát mostani karácsony­fánk alá. (Tröszt) gyobb ár, amelyet egy preraf­faelita festményért valaha is fi­zettek. Hunt 1870-ben Jeruzsá­lemben festett képe Jézust fia­tal ácsmesterként ábrázolja, falra vetődő árnyéka pedig a keresztre feszített embert jele­nít meg. A festmény eredetije Manchester város művészeti galériájában látható. Eladták A halál árnyékát Adventi kórushangverseny a Munkácsy gimnáziumban Messiás-várás énekszóval Az advent a várakozás ideje és a felkészülésé. A Mes- siás-várásra, a bűnbánatra. A készülődés napjait tették szebbé és gazdagabbá a ka­posvári kórushangverseny szereplői. A családok nemzet­közi évének magyarországi záróprogramja keretében, a Somogy Megyei Művelődési Központ és a KÓTA megyei egyesülete szervezésében került sor Kaposváron a Mun­kácsy gimnázium aulájában a csütörtök esti koncertre, me­lyet Jónás József főosztályve­zető nyitott meg meleg hangú, a világért aggódó szavakkal. Először a Bárczi Gusztáv Utcai Általános Iskola kórusa énekelt a Pentaton énekegyüt­tes közreműködésével, Gu­lyás Jánosné vezetésével. Nagyon jó ötlet volt, hogy a fő dallamot a gyerekek énekelték — tőlük ez kimagasló ered­mény —, a többi szólamot pe­dig a felnőttek. így mindenki­nek — gyereknek, közönség­nek egyaránt — kórusélmé­nye volt, s átvitt értelmű is le­het a dal, amit énekeltek: „így fogadj el...” A Kodály Általá­nos Iskola Kicsinyek Kórusá­nak — vezetője dr. Kerekesné Pytel Anna — műsorából ki­emelésre méltó J. Rutter Star Carol című művének elő­adása. A Kinizsi, a Gárdonyi Géza és a Honvéd utcai álta­lános iskola kórusa — Harmat Györgyi, Horváthné Szemák Edit és dr. Király Lajosné ve­zetésével — szépen, kedve­sen énekeltek. A Táncsics Mi­hály Gimnázium kamarakó­rusa Horváth Jenőné és a Cantus Pannonicus vegyes­kar Ludmány Géza vezetésé­vel igazi élményt nyújtott. A felnőttek hangja betöltötte a teret. A Liszt Ferenc Zeneis­kola vonószenekara méltó partner volt Bach h-moll mi­séje részletének előadásá­ban. A szokásokhoz híven a koncertet egy közös éneklés zárta. Egyetlen szépséghibája volt ennek a koncertnek: a fenyőfa-kuszaságával nem emelte az est fényét. Nagy Gabriella A Bárczi iskola kórusa és a Pentaton együttes Fotó: Török Anett f

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents