Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-10 / 291. szám
2 SOMOGYI HÍRLAP — HAZÁNK ÉS A NAGYVILÁG 1994. december 10., szombat Borisz Jelcin rendelete Borisz Jelcin elnök tegnap este szabad kezet adott az orosz kormánynak a csecsen- földi fegyveres csoportok leszerelésére. Az elnöki rendelet lehetővé teszi az összes rendelkezésre álló eszköz bevetését. Jelcin rendelete annak nyilvánosságra hozásától lép életbe. Mivel az elnöki rendeletet közlő lapok ma jelennek meg, így nem kizárt, hogy akár rövid időn belül katonai erőt vet be Moszkva a kaukázusi köztársaságban. Izraeli-szíriai béketárgyalások Az elkövetkező hetekben Washingtonban magas rangú katonatisztek részvételével folytatódnak az izraeli-szíriai béketárgyalások, közölte tegnap a Háárec című izraeli lap. Az amerikai forrásokra hivatkozó értesülés szerint a katonai vezetők a biztonsági intézkedések kidolgozásáról tárgyalnak majd. A két ország washingtoni nagykövete is találkozik egymással. Kína támogatását kérte Irak Irak kínai támogatást kért az ellene elrendelt ENSZ-szank- ciók feloldásához, jelentette a China Daily című, angol nyelvű kínai lap. Mohamed Szaid asz-Szahaf iraki külügyminiszter négy hónapon belül immár másodszor keresi fel Pekinget ezzel a kéréssel. Kínai kollégája, Csien Csi-csen nem ígért és nem tagadott meg semmit, csak azt mondta, hogy a szankciókat a megfelelő ENSZ-határozatok szerint kell megszüntetni. Amerikai kétely a bebörtönzésről Az amerikai külügyminisztérium mély aggodalmának adott hangot a török hatóságok által nyolc kurd parlamenti képviselőre kiszabott börtön- büntetés miatt. Christine Shelly helyettes szóvivő közölte, hogy az Egyesült Államok már korábban is nyomatékosan felhívta Ankara figyelmét az ügy komoly emberi jogi vetületeire. Szavai szerint az amerikai kormányzat kétségkívül támogatja a terrorizmus elleni küzdelmet, de szilárd meggyőződése az is, hogy a harcot az emberi jogok maradéktalan tiszteletben tartásával kell folytatni. Levélben követelt emberi jogok Huszonkét kínai másként- gondolkodó közös levelet intézett a kormányhoz, Vang Tan 1989-es diákvezető rendőri zaklatásának beszüntetését sürgetve, közölte külföldi újságírókkal az akció szervezője, Hszü Liang-jing tudománytörténész. Hszü és a levél több más aláírója, köztük Ting Ce-lin egyetemi tanár maga is rendőri megfigyelés alatt áll ez év márciusa óta, mert nyílt levélben követelte az emberi jogok maradéktalan biztosítását. NATO-tag kíván lenni Szlovákia A néhány nap múlva kormányt alakító Vladimír Meciar vezette Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) pénteken nyilatkozatban szögezte le, hogy kormányzása alatt Szlovákia külpolitikai orientációja nem változik, s az ország egyértelműen a NATO tagja kíván lenni. Figyelmeztető sztrájk után — újabb javaslat Több pénz a kisebb bérű vasutasoknak Miniszteri levél három szakszervezet vezetőinek (Folytatás az 1. oldalról) A kormány a vasúti dolgozók 1995. évi béremelése ügyében kimerítette valamennyi lehetőségét, nincsenek újabb tartalékai. A kormány, mint Lotz Károly írja, fenntartja — a közalkalmazottak által elfogadott megállapodáshoz hasonlóan — a 6 százalékos béremelési javaslatát. Teszi ezt annak érdekében is, hogy ne legyen további sztrájk. A kormány üdvözölte a MÁV Rt differenciált béremelésre vonatkozó javaslatát. A javaslat lehetővé teszi a 6 százalékos általános béremelés keretében a legalacsonyabb bérkategóriába tartozó, a végrehajtásban dolgozó 22 ezer vasutas jelenleg 12 ezer és 20 ezer Ft közötti bérének legalább 10 százalékos emelését 1995. január 1-jétől. További 5 százalékos béremelést tesz lehetővé a 22 ezer - 32 ezer Ft bérű, a vasút teljesítményére csak korlátozottan hatni képes 43 ezer ember számára. A legmagasabb fizetési osztályokba tartozóknál a költségvetés terhére ebből a keretből béremelést nem lehetne megvalósítani. Ezzel a költségvetésből finanszírozott szektorok átlagánál magasabb lenne a béremelés a legalacsonyabb bérű dolgozóknál. Ha a MÁV Rt gazdálkodása eredményes, racionalizálási és költségcsökkentő intézkedései sikeresek — amire egyébként a mai kormánydöntés külön is felhívja a MÁV Rt vezetőinek figyelmét — akkor további keresetnövelésre is lesz mód. Ez azonban elsősorban a MÁV Rt vezetőinek, dolgozóinak fegyelmezett munkájától, hatékony teljesítményétől függ. A kormány nem tartja helyénvalónak, hogy az adófizető polgárok pénzéből teljesítménnyel alá nem támasztott bérköveteléseket teljesítsen. Ezért is üdvözölné, ha a MÁV Rt bérezési struktúrája úgy alakulna át, hogy az jobban tükrözze a felelősséget, a teljesítményt és a munkafegyelmet, melynek javítására igen nagy szükség van. Egyidejűleg úgy tűnik számomra, hogy a MÁV műszaki, szervezeti korszerűsítéséhez és ezáltal hatékonyságának növeléséhez 1995-ben sikerülhet bizonyos kül- és belföldi többletforrásokat előteremteni. Őszintén remélem — írta levelében dr. Lotz Károly —, hogy a MÁV Rt méltányos és a vasutas dolgozók nagy többsége számára előnyös keresetfejlesztési javaslatait a Vasutasok Szakszervezete is elfogadja, belátva: sem az ország jelenlegi helyzete, sem pedig a súlyosan veszteséges MÁV Rt állapota ennél magasabb béremelést nem tesz lehetővé, de nem is indokol. Mintegy ezer kubai menekült csapott össze az őket őrző amerikai katonákkal Panamában, az emigránsokat befogadó négy szálláshely egyikén. Az Egyesült Államok panamai katonai övezetében létesített menekült-táborok felállítása óta ez volt a legsúlyosabb incidens. Kubából mintegy 30 ezren menekültek el tutajokon a nyáron. Washington döntése nyomán „kihalászták” őket a tengerből, majd az Egyesült Államok guantanamói haditengerészeti bázisára szállították őket. Több mint nyolcezret Panamába vittek tovább, amelynek kormánya féléves ideiglenes tartózkodásra adott engedélyt az amerikaiaknak. A mostani megmozdulásnak már szerdán előzménye volt: akkor mintegy háromszázan csaptak össze őrzőikkel, és több tucatnyian könnyebb sérüléseket szenvedtek. A a Csatorna-övezetben állomásozó amerikai csapatok szóvivője annyit közölt: a katonák közül mintegy hatvanan sebesültek meg, amikor a menekültek tömege kövekkel, botokkal és más eszközökkel támadta meg őket. Sok a sérült a kubaiak között is. Az emigránsok feszültségét fokozta, hogy mintegy 70 társukat, akiknek rokonai élnek Spanyolországban, befogadták a spanyol hatóságok, és elutazhattak Panamából. Most valamennyien azt követelik, hogy az Egyesült Államok vagy Spanyolország adjon nekik menedékjogot. Kezdés a boszniai kudarc sötét árnyával Megnyílt az esseni csúcs (Folytatás az 1. oldalról) A látszólag előre meghatározott napirendű, „sima munkacsúcs” már a kezdés pillanatában jelzett néhány váratlan, vitákat előrevetítő mozzanatot. Közülük a legnyilvánvalóbb „Bosznia árnyéka” — ahogyan azt a tegnap reggeli sajtó főként a budapesti EBEÉ-csúcs után. Azaz a bé- kefenntarók kivonásának vagy térségben hagyásának, illetve a fegyvervásárlási embargó feloldásának a dilemmája. A másik a spanyol halászati vita, amelynek esetleges elmérgesedése nem kevesebbel fenyeget, mint hogy Madrid esetleg nem ratifikálja Ausztria, Finnország és Svédország januári EU-taggá válását. Jacques Delors bizottsági elnök már hevesen kikelt „egyes országok túszejtő” politikája ellen, nyílt vánvaló utalással a spanyol követelésekre. A hivatalos témák közül a legfajsúlyosabbak közé tartozik Jacques Delors délelőtti jelentése az EU gazdasági helyzetéről, valamint a tavalyi, brüsszeli csúcson elfogadott — munkahelyteremtést és gazdasági-stru ktú raváltást célzó — „Fehér Könyv” teljesítéséről, illetve a társult kelet-európai országok majdani „csatlakozását előkészítő” EU-stratégia jóváhagyása. Ez az EU kelet-európai politikáját legalább az ezredfordulóig meghatározva tizenegy főbb témakört foglal magába: a politikai párbeszéd intézményesítésétől, a mező- gazdasági vagy éppen pénzügyi együttműködésig (segítségnyújtásig) a kapcsolatok minden fontosabb elemét érintve. Mindennek betetőzését célozza majd szombaton a „Ti- zentötök” és a társult „Hatok” — köztük Magyarország — első számú politikai vezetőinek a maga nemében példátlan, együttes ülése. Kérdőjelek A Ferenczy Europress kommentárja Miért éppen most? A világnak — a Bosznia kapcsán megnyilvánult fiaskó mellett — elsősorban a megmerevedett orosz magatartás szúrt szemet a Budapesten megtartott európai biztonsági csúcson: az a kemény hangvétel, mely Jelcin elnök felszólalását, mindenekelőtt a NATO-kibővítésről kifejtett ellenzését jellemezte. Miért épp most váltott hangnemet Moszkva? Sokakban már ma él egy újabb politikai jégkorszak rémképe. Valóban áthidalhatatlan ellentét támadt a NATO kiszélesítését kívánó USA és az elszigeteltségtől tartó orosz vezetés közt? A borúlátóbb megfigyelők ilyen verziókkal riogatnak. Ám más helyzetelemzők szerint nincs szó igazi törésről a két nagy kapcsolataiban: Jelcin éles megfogalmazásait — vélik — nem valódi konfrontációs törekvés magyarázza, inkább az a szándék, hogy kinyilvánítsa: Oroszország továbbra is olyan világhatalomnak tekinti magát, amelynek önsúlya van, s a NATO ügyeiben is hallatni akarja szavát. Ennek ilyen érdes kinyilvánítása éppen most jórészt az orosz belpolitika alakulásának egyenes következménye, mivel Jelcint szünet nélkül támadják odahaza azzal, hogy túl békülékeny Washingtonnal szemben. A NATO-tagságra törekvő Budapest számára a moszkvai rosszallás sem lehet végzetesen elriasztó. Párbeszédre eddig is szükség volt Moszkvával, s a véleménycsere ezután csak még hasznosabb lehet az orosz fenntartások eloszlatására. Ám a lényeg, hogy a magyar vezetők újból leszögezték, hazánk a brüsszeli tagság ügyében szuverén módon hozza meg döntését. Ahogyan minden más ügyben is: mert ez az a 48, amiből nem engedhet semmilyen magyar kormány. Katonákkal kaptak össze a kubaiak Menekültek lázadása a panamai táborban Kényes pontok a törvénytervezetben (Folytatás az 1. oldalról) — ígéretet kaptunk arra, hogy az elfogadott javaslatok a törvény tárgyalásakor módosító javaslatként kerülnek majd a T. Ház elé — mondta Szabó Julianna. Megállapodtunk, hogy a munkavállalók eddig megszerzett érdekképviseleti jogai és tulajdonszerzési lehetőségei nem csorbulnak, ez a megfogalmazás ugyanis kimaradt a törvény első változatából. A munkavállalók képviselői ott lehetnek az új privatizációs szervezet döntést hozó testületében, így már az előkészítés során kifejthetik álláspontjukat. — Mi lesz a privatizált cégek jóléti vagyontárgyaival? — E téren is értünk el eredményt! A jóléti és a szociális ingatlanok értékesítésekor megmarad a szakszervezetek egyetértési joga. A vásárló csak a mi beleegyezésünkkel értékesítheti a vállalat üdülőjét vagy művelődési házát, könyvtárát, mert ezeket a létesítményeket annak idején a dolgozók pénzéből építették. — A dolgozók tulajdonszerzési lehetőségei is változnak? — Ha a kormány valóban nem akarja csorbítani a munkavállalók érdekeit, akkor e területen jelentősen meg kell változtatni a törvénytervezet szövegét. A javaslat szerint az 500-nál több dolgozót foglalkoztató vállalatokat első körben meg kell próbálni készpénzért értékesíteni. Ez azt jelentené, hogy a Munkavállalói Résztulajdonosi Program keretében nem vehetnék meg üzemüket maguk a dolgozók. Jelenleg az E-hitel felső határa 50 millió forint, ennyi pénzért aligha lehet megkapni egy nagyvállalatot. Javasoltuk: hogy az MRP esetében az E-hitelnek ne szabjanak felső határt. — Gyakori, hogy a vevő piacot akar vásárolni. Erre vonatkozóan mit javasolnak? — A törvény jelenlegi változata valóban lehetőséget nyújtana arra, hogy a vevő piacot is vásároljon. Egyik napról a másikra leállíthatja az itteni termelést és saját, külföldön gyártott, sokkal drágább termékeit hozhatja be a hazai piacra. Ezért azt javasoljuk, hogy a vételi megállapodásban szerepeljen: milyen termelési terve van a vásárlóknak, milyen foglalkoztatási ajánlatot tesz, és milyen árkondíciókat hajlandó vállalni különösen ott, ahol a vállalatnak ellátási feladatai vannak. Koós Tamás Rakétatűz Bihacra A boszniai szerbek tegnap újabb három föld-levegő típusú rakétát lőttek ki az északnyugat-boszniai bihaci muzulmán etnikai szigeten lévő célpontokra — jelentették be az ENSZ helyszínen tartózkodó illetékesei. Nem említették, hogy a támadás okozott-e személyi sérülést. Az ENSZ már több alkalommal is elítélte a polgári célpontok elleni rakétatámadásokat, s „terrorcselekménynek” nevezte a szerb akciókat. Bihaci ENSZ-jelenté- sek szerint az északnyugat-boszniai frontokon a kedvezőtlen időjárás miatt viszonylagos nyugalom uralkodik, s az ellenfelek csak kézifegyverekből lövik egymás állásait. A szarajevói ezzel szemben arról számolt be, hogy a szerb csapatok továbbra is tüzérséggel támadják a körbezárt várost. Bihactól északnyugatra Velika Kladusánál is folytatódtak a kormánycsapatok és a Fikret Abdic vezette szakadárok közötti harcok. Tegnap délben megérkezett az északnyugati-boszniai biháci muzulmán enklávéba az ENSZ Menekültügyi Főbizottságának segély- szállítmánya. A lakosságnak szánt utolsó segélykonvoj október elején jutott be a szerb ostromgyűrűben lévő térségbe. Megnyílt a Kossuth téren a Márkás italok és dohányáruk, üdítők, édesség, déligyümölcs kedvező áron, óriási választékban. Kívánságra ajándékcsomagot, ajándék kosarat is összeállítunk. Nyitva tartás: 8-21 óráig Kaposvár, Kossuth tér 5. (66300) é 5
