Somogyi Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-308. szám)
1994-12-09 / 290. szám
1994. december 9., péntek SOMOGYI HÍRLAP — TUDOMÁNY ÉS KUTATÁS 13 Szőnyeg alá söpört égető problémák Veszélyben az emberi szervezet tűrése Minden negyedik német allergiában szenved, mert immunrendszere károsodott. Ezt állapította meg a környezeti mérgezésekkel foglalkozó német társaság (DGUHT) kongresszusa, amelyet Würzburgban tartottak. A betegségek növekvő száma jelzi, hogy a emberi szervezetben fokozottan szaporodnak a káros anyagok. „Elértük azt a pontot, amikor a szervezet bizonyos mérgekből nem bír el több terhelést” — jelentette ki a társaság szóvivője, Tino Merz. Az embernél ugyanolyan „ökoösszeomlás” következik be, mint az erdőpusztuláskor. A tudósok megállapították, hogy a szervezet mind erőteljesebben reagál azokra a vegyi anyagokra, amelyek a levegőben, a vízben és az élelmiszerekben találhatók. Főképp az immun- és az idegrendszer, valamint a hormonháztartás károsodik. Ilyen károsodott szervezetnek azután elég egy kis mennyiségű vegyszer, füst vagy egyéb mérgező anyag, és máris bekövetkezik az „ökoösszeomlás”. Az ilyen lassú mérgezés első jelei: fejfájás, szédülés, depresszió vagy alvási zavar. A reakció hevessége függ a ráhatás idejétől, a méreg koncentrációjától és az egyén szervezetének érzékenységétől. A tapasztalatok szerint ezeket az embereket az orvosok évekig sikertelenül kezelik, mielőtt rájönnének a betegség valódi okára. Az egyetlen segítség: a környezetvédelem újragondolása. Elemezni kell a különböző káros anyagokat. Abba kell hagyni a szemétégetők építését és csökkenteni a közúti forgalmat. Karl-Heinz Hillmann würzburgi szociológia profesz- szor a jóléti társadalmat teszi felelőssé a fokozódó környezetszennyezésért. Sajnos, a toxikus ártalmakról az emberek kollektive nem vesznek tudomást, vagy a problémát a szőnyeg alá söprik. Verés elől menekül a nagyobb veszélybe Bujdosó gyerekek Több mint tízezer brit gyermek bujdosik el legalább tízszer 16 éves kora előtt. Közülük sok a szülői bántalmazás elől menekül, viszont így kiteszi magát annak a veszélynek, hogy szexuális erőszak áldozatává válik. A Children’s Society brit segélyszervezet szerint az otthoni bántalmazást jelölik meg leggyakrabban tettük okaként az elbujdosó gyerekek. Csak minden hatodik számol be normális családi életről. A megkérdezettek több mint hatvan százalékának elváltak a szülei. Az elbujdosó gyerekek megsegítésére létrejött szervezet — amely a felmérést készítette — tanulmánya szerint minden hetedik védencük létesített már pénzért szexuális kapcsolatot, s kilencből egy volt már szexuális erőszak áldozata. A túlélés ösztöne készteti a gyerekeket, hogy prostitúcióra vagy más bűn- cselekményre (például lopásra) adják a fejüket. A 102 kitöltött kérdőív és 36 interjú alapján készített felmérés szerint az elbujdosó gyerekek egynegyedét bántalmazták fizikailag. Többen kíséreltek meg már öngyilkosságot is. A szülői háztól elmenekülök végül teljesen elszakadnak a családjuktól, kimaradnak az iskolából, elesnek a szociális szolgáltatásoktól. Ritkán beszélnek felnőttekkel, s nem is bíznak bennük. A Children’s Society segélyprogramokat indított, s Nagy-Britannia öt városában menhelyeket létesített az elbujdosók számára. Röntgen professzor felfedezése A titokzatos X-sugár Wilhelm Konrad Röntgen professzor 98 éve egy decemberi napon késő este fejezte be munkáját. Eloltotta a lámpát, és a sötétben furcsa zöldes fényre figyelt föl. Elfelejtette kikapcsolni a készüléket, amely- lyel kísérletezett. A jelenség fölkeltette az érdeklődését. A furcsa fényt a készülék közelében levő barium platincyanourból álló kristályok adták. Ahányszor kikapcsolta az áramot, a fényjelenség megszűnt, s bekapcsoláskor ismét megjelent... Röntgen a jelenség magyarázatát kereste. Néhány hétig bezárkózott a laboratóriumába, s behatóan tanulmányozta az ismeretlen X-sugarat. 1896-ban ismertette felfedezését egy tudományos ülésen; felvételt is készített az ülés elnökének kezéről. Az előadás nagy érdeklődést keltett, s a fölfedezésnek fényes jövőt jósoltak. Az X-suga- rat az ülésen egyhangúlag röntgensugárnak nevezték el. Az új sugarak híre villámgyorsan elterjedt az egész világon. Különösen fizikusok érdeklődtek iránta. Mindenütt előadásokat tartottak, s demonstrálták a sugarakkal készült felvételeket. Ez a felfedezés azonban irigységet is keltett; rosszindulatú fantaszták azt terjesztették róla, hogy ezekkel a sugarakkal az emberek gondolatait lehet olvasni, áthatolnak az épületek falain, s mindent lehet látni, ami ott történik... Ügyes üzletemberek és az ügyeskedők — kihasználva az alkalmat — reklámoztak olyan ruhákat és kalapokat, amelyek megakadályozzák az emberek titkos gondolatainak olvasását. Voltak cégek, amelyek meg akarták vásárolni a találmányt. Röntgen mereven elzárkózott ettől; e sugarakat — mint mondta — az emberiség javára kívánja használni. Röntgen volt az első fizikus, aki Nobel-díjat (1901-ben) kapott. Utolsó éveiben magányosan élt, s dolgozott. Zárkózott, puritán egyéniség volt, és halála után — kívánságára — minden kéziratát elégették. 1923-ban halt meg Münchenben, 78 éves korában Találmánya pedig már 98 éve szolgálja az emberiséget. A röntgensugarak alkalmazása előbbre vitte az orvostudományt és a technikai kutatásokat. Dr. Hiev Ilia Mercator napja Súlyosabb, mint egy járvány Kelet-Európábán Hatvan halott percenként a dohányzás miatt A világon a kelet-európai férfiak körében a legnagyobb a dohányzás okozta halandóság. A rákhalálozás 50 százalékáért felelős a „füstölgés”. A „járvány” a nők körében még nem érte el csúcsát, és továbbra is növekedőben van. „A dohányzás a legnagyobb halálos járvány, amellyel a fejlődő országok szembenéznek” - állapította meg az Egészségügyi Világszervezet. „A dohányzás okozta halálozás a fejlődő országokban 1950-től 2000-ig” című összegezés szerint fél évszázad alatt a dohányzás 60 millió embert öl meg a fejlődő világban. Ezeknek kétharmada a középkorú (45-69 éves) korosztályból kerül ki. 1990-ben a fejlődő országokban — és a vizsgálat ezek közé sorolja a kelet-európai régiót is — kétmillióan haltak meg dohányzási ártalmak következtében. Más megközelítésben: a fejlődő régió országaiban minden percben hatan esnek a dohányzás áldozatává, így a felnőttkori halálozás első számú oka ez. A jelentés szerint a FÁK-országokban 1990-ben 457 ezren, Lengyel- országban 69 ezren, Magyar- országon 29 ezren füstölték el életüket. Az elhunytak átlagosan 20 évvel halnak meg korábban, mint amennyit dohányzás nélkül élhetnének. Az Európai Unió tagországai közül 1990-ben Nagy-Britanniában haltak meg a legtöbben, 138 ezren. A briteket a németek követték 112 ezerrel, majd az olaszok 83 ezerrel. A legalacsonyabb európai mutatókat Portugáliában és a skandináv országokban mérték. Ázsiában szintén drámaian növekszik majd a dohányzás miatt elhunytak aránya a következő száz év alatt. A tanulmány szerint nem reménytelen a leszo- kók helyzete: még a középkorú leszokóknak is — feltéve persze ha nem szereztek még be valamilyen komolyabb betegséget - esélyük van a későbbi kockázat elkerülésére. A 400 éve Duisburgban elhunyt Gerhard Mercator, a térképészet úttörője emlékére az Unesco nagyszabású kiállítást rendez Párizsban. Az ENSZ Nevelésügyi Tudományos és Kulturális Szervezete emellett december 2-át Mercator napjává nyilvánította. Mercator 1512-ben született a flandriai Rupelmondéban. Első térképét a Szentföldről 1537-ben készítette. 1538-ban megjelent világtérképén ő nevezte először az Újvilágot Amerikának. 1552-től Duisburgban élt, ahol két évvel később Eu- rópa-térképet készített. Négy évvel később a hajósok számára navigációs világtérképpel állt elő. Mercator szellemében és munkájában sem volt földhözragadt: a földi mellett égi glóbuszt is szerkesztett. Utolsó éveiben egy atlaszon dolgozott, amely halála után, 1595-ben jelenhetett meg. MÉG SOK A DOLGUNK, DE JÓ ÚTON JÁRUNK. W t\ Szavazzon polgármester- és képviselőjelöltjeinkre! MENJÜNK EGYÜTT TOVÁBB (Fizetett választási hirdetés) A >
