Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-07 / 262. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. november 7., hétfő Adóalapotbővítő javaslatok Az állam nem vár a pénzére Exporttal a veszteség ellen A szabolcsi mezőgazdasá­got az évi 8-900 millió forintos állami támogatás hiánya tette veszteségessé. Bizonytalanná vált a termelés a tulajdonvi­szonyok rendezetlensége mi­att. Az almánál, dohánynál és burgonyánál szeretnék, ha a térségi támogatást is megol­daná a földművelésügyi tárca. Emiatt az elveszett expotpia- cok visszaszerzése az egyik cél. A jövő évre szóló 75 milli­árd forintos agrártámogatásból 40 milliárdot erre fordítanak. Kanadai tanácsadó hazánkban Információs és kereskedelmi képviseletet nyitott a Hevesi megyeszékhelyen a kanadai kormány szaktanácsadó szol­gálata. Tevékenységük lé­nyege, hogy szaktanácsadást nyújtanak különböző gazda­sági programok végrehajtásá­hoz. A költségek döntő részét a kanadai kormány állja. Ma­gyarországon négy éve tevé­kenykednek, és ez idő alatt már 130 projekt végrehajtásá­hoz adtak segítséget. A Pick Rt. 1,4 milliárdja A Pick az év végére eléri a tervezett 1,4 milliárd forintos adózás előtti nyereséget. A cég értékesítései az első kilenc hónapban mintegy 40 száza­lékkal haladták meg a tavalyi év azonos időszakában elért szintet. A belföldi értékesítések nagysága a tervezettet megha­ladó mértékben, az exportela­dásoké a vártnál kevésbé nőtt. Az első háromnegyed évben a Pick 976 millió forintos adózás előtti nyereséget ért el, 14 szá­zalékkal többet mint egy évvel korábban. Újra indult a termelés Újraindult a termelés a két évvel ezelőtt bezárt tatabányai kőbányában. Ezt az tette lehe­tővé, hogy a városi önkor­mányzat és két tatabányai kor­látolt felelősségű társaság Tri­ász Kő Kft. néven vegyes válla­latot alapított a többféle célra felhasználható kő kitermelé­sére és értékesítésére. A kft. 150 millió forintot fordított gép- beszerzésre. A bányában 250- 300 ezer tonna követ termel­nek ki évente, s Komárom- Esztergom megyén kívül még Győr-Moson-Sopron megye keleti részét is ellátják az épí­tőanyaggal. Tagozódnak a fizetővendéglátók Megalakult a Fizetővendég­látók Tagozata. Feladata, hogy védje a több százezer fizető­vendéglátó érdekeit, akik részt vesznek a zöld turizmusban, és a vidéki városokban biztosí­tanak szálláshelyeket. A tago­zat kezdeményezte, hogy a fi­zetővendéglátás terén vezes­sék be az átalányadózást. Visszaesett az Agrimpex Az Agrimpex Kereskedelmi Rt. az év első kilenc hónapjá­ban 4,8 milliárd forintos árbe­vételt ért el, ami 12 százalékkal elmarad az előző év azonos időszakától. A cég adózott eredménye 72 millió forint volt szeptemberben. Az Agrimpex saját tőkéje ekkor meghaladta a 3 milliárd forintot. A cég ed­digi idei forgalma egyébként 5,2 milliárd forint volt. Ebből 70 százalék volt a cég által bonyo­lított import részesedése. A kormányzat eljuttatta a képviselőkhöz az adó- és il­leték törvények jövő évi módosítására vonatkozó ja­vaslatait. Az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításának célja, hogy növelje az állam közvetett adóbevételeit. A ja­vaslat kerüli a kulcsok emelé­sét, vagyis elsősorban az adóalapot bővítik, illetve olyan változtatásokat indítványoz­nak, amelyek lehetővé teszik az áfa teljesebb mértékű be­szedését. Az egyik ilyen intéz­kedés a lízing cégeket érint­heti kellemetlenül. A termék átadásakor ugyan a tőkeérték erejéig terjedő adót egy ösz- szegben kell megfizetni. Eddig a lízing cégek a beszedett lí­zingdíjjal arányosan fizették az áfát. Az indítvány szerint a jövőben már a foglaló elfoga­dása is keletkeztet adófizetési kötelezettséget. Az apport is adóköteles lesz Ugyanakkor bevezeti a ha­lasztás jogintézményét. Ezt azok vehetik igénybe, akik a szolgáltatást saját nevükben rendelik meg, illetve akik nyil­vántartásaikat pénzforgalmi szemléletben vezetik. Meg­szűnik a tervezet szerint az alapításkori apport adómen­tessége. Eddig adómentesen apportálhatták a külföldiek többek között a gépkocsit, ha vegyes céget alapítottak. Bizonyos könnyítéseket is hoz a javaslat az áfa-vissza- igénylések és a bevallás terü­letén. A fogyasztási adóról és fo­gyasztói árkiegészítésről szóló javaslatok nem hoznak alap­vető változást e törvényben. Eddig nem kellett fogyasztási adót fizetni a használt termé­kek értékesítése után. Az in­dítvány szerint ez jövőre már csak a belföldi értékesítésnél marad így. A kőolajszármazé­koknál valamennyi benzin-, gázolaj- és tüzelőolaj-válasz­tékra fogyasztási adót irányoz elő a javaslat. A háztartási tű­Minden utas célhoz ér Lotz Károly: jövőre maradnak még a vasutak Az idén és jövőre még nagy valószínűséggel nem szüntet­nek meg vasútvonalakat az országban, de feltérképezik: hol, milyen formában tehetik gazdaságosabbá a vasúti köz­lekedést. Lotz Károly közleke­dési, hírközlési és vízügyi mi­niszter biztosított minden uta­zót: nem kell attól tartania, hogy az állomáson marad. Közlekedés szempontjából nem lesz ellátatlan terület, s ha meg is kell majd szüntet­niük vasútvonalakat, fontos szempont lesz, hogy a lakos­ság legalább olyan színvonalú személyszállításban részesül­jön, mint korábban. Lotz Ká­rolyt meglepte a hír, miszerint sztrájkra készülnének a vas­utasok. A miniszter — mint mondta — személyesen is fo­lyamatos kapcsolatban van a szakszervezeti vezetőkkel, akiknek eddigi megnyilatko­zásaiból az tűnt ki, hogy elke­rülhetetlennek ítélik a raciona­lizálást a vasútnál. A tárca ve­zetője reményét fejezte ki — s mint fogalmazott: a szakszer­vezeti vezetők eddigi józan­sága is erre utal —, hogy megoldható a nézeteltérés, s nem fenyegetnek sztrájkkal. zelőolaj esetében a gázolajé­val azonos nagyságrendű fo­gyasztási adót javasol az in­dítvány. A kifizetett adót a HTO estében alanyi jogon le­hetne majd visszaigényelni. A HTO-n kívül még a piros pap­rikát vonja be a fogyasztási adóval sújtott termékek közé az indítvány, mégpedig 10 százalékos adókulcs alkalma­zásával. Eltörlik a mininmáladót A társasági adó módosítá­sával a kormány a fejlesztése­ket, beruházásokat és befek­tetéseket kívánta ösztönözni. Ezért csökkentik az adókul­csokat, különbséget tesznek a vállalkozásba hagyott, illetve osztalékként kivett jövedelem adózásában és eltörlik a mi­nimumadót. A vállalkozások a foglalkoztatásba vett munka- nélküliek bére után fizetett tár­sadalombiztosítási járulékot egy évig levonhatják majd az adóalapjukból. Az indítvány szerint a vállal­kozási nyereségadó 18 száza­lék, miközben az osztalék, il­letve részesedés után 25 szá­zalék kiegészítő adót kell fi­zetni. Megszűnik a külföldi befek­tetők jelenleg 40 százalékos adókedvezménye. Az alapít­ványoknak, lakásszövetkeze­teknek és társadalmi szerve­zeteknek, valamint az egyhá­zaknak nem kell megfizetniük a számított adót, amennyiben a vállalkozási tevékenységük­ből elért bevételük nem ha­ladja meg összes bevételeik­nek 10 százalékát, de legfel­jebb 10 millió forintot. Néhány rendelkezésben a javaslat könnyíteni kívánja a vállalko­zások adózással kapcsolatos adminisztrációs terheit. Szja csökkentő kedvezmények A személyi jövedelemadó­nál, akárcsak a társasági adónál a befektetéseket kí­vánták ösztönözni a javaslat készítői. Az indoklás szerint a korábbiaknak megfelelő ér­tékű kedvezmény eléréséhez több megtakarítást, nagyobb befektetést igényelnek. A személyi jövedelemadó tábla kulcsai nem változnak jövőre. Az adóalapcsökkentő ked­vezmények helyett adóked­vezményeket vezetnek be. így az összjövedelem adójá­ból levonható lesz a nyugdíj- és egészségbiztosítási járu­lék, a munkavállalói járulék 25 százaléka. Ezentúl 7200 fo­rint adó írható jóvá azoknál, akiknek éves jövedelme nem több 480 ezer forintnál. Ha­vonta 600 forint adó írható le a súlyosan fogyatékos ma­gánszemélyeknél. A szellemi tevékenység jövedelmének 25 százalékával, de legfel­jebb 25 ezer forinttal csök­kenthetik majd az ilyen jöve­delemmel rendelkezők adóju­kat. A lakáscélú hitelek tör­lesztésére fordított összeg, és a felsőoktatási tandíj 20 szá­zaléka lesz levonható az adóból, míg a mezőgazda- sági kistermelői jövedelem 25 százaléka lesz adócsökkentő tétel. Ezekben az esetekben az adócsökkentés maximális értéke 35 ezer forint. A lakás­célú megtakarítások jelenlegi 20 százalékos kedvezménye is megmarad. A fent említett kedvezmények az összjöve­delem adójának összegéig lesznek majd igénybe vehe­tők. A kormány javaslata alap­ján az adó 50 százalékáig lesz majd csak igénybe ve­hető az alapítványi célra befi­zetett összegek 30 száza­léka, a helyi adókra kifizetett összegek 20 százaléka, a szövetkezeti tagok által saját szövetkezet üzletrészének megvásárlására fordított ösz- szeg 30 százaléka, egyes biz­tosítási díjak 20 százaléka és a magánszemélyek értékpa­pír befektetési állománynö­vekményének 30 százaléka. Illetéktételek Jelentős mértékben válto­zik a javaslat elfogadása ese­tén az illetéktörvény is. Az in­doklás szerint a változás egyik célja a költségvetés be­vételeinek gyarapítása oly módon, hogy a társadalmilag igazságos vagyonarányos te­herviselés elve jusson ér­vényre. Ennek jegyében az örök­lési, az ajándékozási és a visszterhes vagyonátruházási illeték általános mértéke mér­sékelten emelkedik, de ismét megjelenik a progresszivitás a fizetendő tételeknél. Ezek szerint az öröklési illeték 5 millió forintig az örökhagyó gyermeke, házastársa, szü­lője és háztartásában eltartott szülő nélküli unokája eseté­ben 10 százalék, az unokák, nagyszülők és testvérek ese­tében 14 százalék, míg má­soknál 20 százalék. Ot és tízmillió forint között 12, 16 és 22 százalék, 10 millió felett pedig 14, 18 és 25 százalék lenne. Lakástulajdon eseté­ben e tételek két és fél, 4 és 5 százalék. Ajándékozás ese­tében 5 millió forintig 11, 15 és 21 százalék, 5 és 10 millió forint között 14, 18 és 24, 10 millió felett 17, 21 és 27 szá­zalék. Lakástulajdon esetén az illeték 5, 8, illetve 10 szá­zalék. Továbbra is mentes az öröklési és az ajándékozási il­leték alól az értékpapír, a ta­karékbetét és a gazdasági társaság tagját megillető va­gyoni betét, illetve üzletrész. A visszterhes vagyonátruhá­zási illeték általános mértéke 10 millió forintig 8, ezenfelül 12 százalék. Az illetéktörvény bevezeti az okirati illeték fo­galmát. Az útlevelekért január 1-jét követően 3000 forintot kell majd fizetni, ha az öt évre érvényes, efeletti érvényes­ségi idő esetében azonban az illeték mértéke már 6000 fo­rint lesz. Csak jövőre Az adótörvényeket az Or­szággyűlés az 1995. évi költ­ségvetési törvényjavaslattal egyidőben tárgyalja. Elfoga­dásuk esetén rendelkezéseik többségét 1995. január 1-jétől kell majd alkalmazni. a Árendás kárpótlási jegyek A kárpótlási jegyeket 168,8 százalékos árfolya­mon számítják be az Áren­dás Kárpótlási Jegy Hasz­nosító és Befektető' Rt új ki­bocsátású részvényeinek jegyzésekor, november 14. és december 12. között. A befektető — ha a 44 szá­zalékos sávban adózik — egy 1000 forintos névértékű kár­pótlási jegy után így 743 forint adót igényelhet vissza. Mint a hasonló cégek több­ségénél, az alapítók az Áren­dás Rt esetében is szavaza­telsőbbségi részvényeket je­gyeznek, amelyekkel biztosít­ják maguknak a voksok felét, plusz egy szavazatot a cég közgyűlésén. Ezekben a hetekben több kárpótlási jegy hasznosító rt is kínálja részvényeit. A papírok jegyzéséből az az előny származhat, hogy az új rész­vények vásárlására fordított összeg levonható az adóalap­ból, annak 30 százalékáig. A részvény az adóvisszaigény­lés megtartásához három évig nem adható el. Értéke attól függ, Jól gazdálkodik-e az rt. Az Árendás Rt különleges ajánlata, hogy 1995 elején 15 százalék foglalót is fizet a be­fektetőknek, annak érdeké­ben, hogy az akkori tőzsdei áron visszavásárolhassa a részvényeket. Az alapítók — egy közgaz­dász és egy ügyvéd hölgy — 5 millió forint névértékű elsőbb­ségi részvényt jegyeznek. A cég akkor jöhet létre, ha lega­lább ennyi fogy majd az 1000 forintos névértékű törzsrész- vényekből. A kibocsátandó törzsrészvények mennyiségé­nek felső határt nem szabtak. A papírokat a forgalmazónál, a Co-Nexus Értékház Rt-nél, illetve a Mezőbank Rt fiókjai­ban, brókercégeknél és taka­rékszövetkezeteknél lehet je­gyezni. Az rt december 13-án tartja alakuló közgyűlését. Az alapítók jogosultak arra, hogy az első három évre kije­löljék a 3-3 fős igazgatóság és felügyelő bizottság tagjait. Kaposvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának nevében a Vagyongazdálkodási Igazgatóság BÉRBE ADJA 5 éves időtartamra az alábbi vendéglátó tevékenységre alkalmas helyiségét: Erzsébet vendéglő, NoszioPy g. u. 6. Induló licitár üzlethelyiségre: 12 000 Ft/m2/év+áfa pincére: 2400 Ft/m2/év+áfa A bérleményekre az ajánlatokat írásban kell benyújtani a Vagyongazdálkodási igazgatóhoz (Kaposvár, Kossuth tér 1., I. emelet 103. szoba). Az ajánlatoknak tartalmaznia kell:- vállalkozó neve, címe,- folytatni kívánt tevékenységi kör megnevezése,- nyilatkozat az induló licitár vállalásáról. Az ajánlatok beérkezési határideje: 1994. november 11. 13.00 óra. Több jelentkező esetén licittárgyalást tartunk 1994. november 14-én, 14.00 órakor. A licittárgyaláson 150 000 Ft bánatpénz befizetésével lehet részt venni. Az el nem nyert pályázóknak a bánatpénzt 15 napon belül visszautaljuk. A bérbeadással kapcsolatban tájékoztatást a Vagyongazdálkodási Igazgatóságnál (Kaposvár, Kossuth tér 1., I. emelet, 108. szoba, telefon: 318- 133/150 mellék) lehet kapni. (62628) Az államkötvények vételi és eladási árfolyamai 1994. november 4. nettó vételi nettó eladási kötv. árfolyam % árfolyam % felh. kamat % eladási árf.-hoz tarthozam % 1994/A 99,38 99,47 23,58 26,99 1994/B 98,20 98,34 15,39 27,53 1995/A 88,02 88,67 1,11 29,30 1995/B 87,33 88,03 16,63 29,19 1995/C 96,28 96,53 13,23 28,92 1995/F 91,27 91,80 5,82 30,19 1995/G 92,01 92,61 4,59 30,01 1995/H 92,10 92,75 2,94 29,30 1996/A 84,26 85,59 14,06 25,90 1996/B 88,61 89,45 13,71 28,53 1996/C 88,30 89,18 12,18 28,35 1996/F 87,20 88,23 8,20 27,45 1996/H 95,24 96,30 13,90 27,74 1997/C 82,04 83,43 11,55 25,90 1997/D 101,50 103,50 21,23 1997/E 102,00 103,00 4,10 1997/H 96,05 97,75 11,03 25,90 1997/J 99,00 100,00 9,48 — 1997/K 98,00 98,70 6,76 1998/A 99,00 100,00 16,50 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű köt­vény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezett­séget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Ka­posvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes in­formációt nyújtanak az érdeklődőknek.

Next

/
Thumbnails
Contents