Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-05 / 261. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. november 5., szombat Pártrokonszenvek és ellenszenvek a Dunántúlon A támogatás állóvizében "Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások Ön melyik pártra nem szavazna semmiképpen sem?" (a válaszok százalékos megoszlása a választókon! népesség körében a nyugati országrészben illetve az egész országban) a nyugati országrész adatai: országos adatok: nincs ilyen, 39 bizonytalan MDF 14 fíTTöSl Segély az Európai Uniótól Az Európai Unió a Phare- program keretében mintegy 1,6 milliárd forintnyi segélyt folyósít hazánknak. Ezzel Magyaror­szág két regionális közlekedési programjához és a nemzeti vámprogramhoz járulnak hozzá. A segélynyújtásról írt alá tegnap szerződést Hans Beck, az Európai Unió buda­pesti nagykövete és Békési László pénzügyminiszter. A Értelmiségiek állás nélkül Több mint 500 ezer nyilván­tartott munkanélküli van ha­zánkban. Közülük mintegy 7-8 ezer az egyetemet, illetve főis­kolát végzett értelmiségi — hangzott el az Alapítvány a re­álértelmiségért, Budapesten rendezett fórumán. Az egye­temet vagy főiskolát végzett munkanélküliek több mint a fele reálértelmiségi. Benedek András, a Munkaügyi Miniszté­rium helyettes államtitkára sze­rint mintegy 300 ezer felsőfokú végzettségű munkavállaló van az országban, ezeknek 5 szá­zaléka munka nélküli. Aggódik a Fidesz A Fidesz aggódik, hogy az országnak idén már nem lesz költségvetése, ami példa nél­küli lenne — hangzott el a párt tegnapi sajtótájékoztatóján. Pokorni Zoltán alelnök leszö­gezte: nemcsak technikailag kivitelezhetetlen a költségvetés elfogadtatása, hanem a szociá­lis partnerek elutasítása miatt is. Az alelnök hangsúlyozta: a kormányprogramtól eltérően a ,95-ös költségvetési törvény- javaslat semmilyen fejlesztést nem tervez a közoktatásban. Új hetilap az Ez a hét Konzervatív újságírás ha­gyományait folytatva, pártsem­leges hetilapot kívánunk készí­teni — jelentette ki Pálfy G. Ist­ván főszerkesztő. A pénteken­ként, 50 ezer példányban meg­jelenő újság szerkesztőbizott­ságában több, egykori TV-hír- adós újságíró és szerkesztő is részt vesz. (Folytatás az 1. oldalról) Az előző havihoz viszonyítva látványos változások nem tör­téntek a pártok támogatottsá­gában. Az SZDSZ az előző havihoz képest 2 százalékkal növelte híveinek arányát, a Fi­desz és az FKGP támogatói­nak köre 1-1 százalékkal bő­vült. Az MDF se nem veszített, se nem nyert szimpatizánsokat az elmúlt egy hónapban. Az MSZP tábora 1 százalékkal fo­gyatkozott szeptemberhez vi­szonyítva, míg a KDNP eseté­ben a csökkenés 2 százalékos volt. A dunántúliak 62%-a nyi­latkozott úgy októberben, hogy biztosan résztvenne egy most megrendezendő választáson, (országosan 59%). A politikai­lag aktív népesség 40%-a sza­vazna az MSZP-re (országo­san 43%), az SZDSZ-t támo­gatná 22%-uk (országos vi­szonylatban 20%). A biztos szavazók 11%-a szeretné a hatalomba juttatni az MDF-et (a többi területtel együtt 7%), 8-8%-uk bízná az ország ve­zetését a Fideszre illetve az FKGP-re (a Fidesz 9%-ot, az FKGP 8%-ot, az MDF 7%-ot kapna az egész országban). A KDNP-t támogatná e csoport 5%-a (országosan 7%). A pártokról alkotott kép má­sik oldala az, hogy az emberek melyekre nem adnák voksukat. Október folyamán az FKGP és az MDF kapta a legtöbb "ellen- szenvszavazatot", nevezete­sen 14-14%-ot (országosan az FKGP 14%-ot, az MDF 13%-ot). A két egykori kor­mánypártot követi az új kor­mány nagyobbik pártja, az MSZP. A dunántúli megkérde­zettek 11 %-a semmiképpen sem szavazna rájuk (országo­san 9%). A Fideszre a polgá­rok 4%-a gondol rosszallással, a KDNP-re 3%, az SZDSZ-re 2% (országos viszonylatban ugyanezeket az adatokat kap­juk). A parlamenten kívüli pár­tok együttesen 14%-nyi „ellen- szavazatot” gyűjtöttek be (or­szágosan 16%-HDt). Ennek nagy részén a MIÉP és a Mun­káspárt osztozçtt, ők 5-5%-ot kaptak (a MIÉP országosan 8%-kal szerepel a negatív ranglista negyedik helyén, ötö­dik a Munkáspárt 5%-kal). A fenti adatok azt mutatják, hogy az MSZP-vel szemben bizalmatlanok aránya 4 száza­lékkal csökkent, míg a KDNP és az MDF 1-1 százalékot „veszített” ellenzőiből. Az SZDSZ-t kritizálok aránya 1, a Fidesszel szembenállóké 2 százalékkal nőtt. Az adatfelvétel időpontja: 1994 október 1-13. Az adatfel­vétel módja: személyes, kérdő­íves közvéleménykutatás Az alapsokaság: minden felnőtt ál­lampolgár, aki a Dunától nyu­gatra állandó lakóhellyel ren­delkezik. A minta: 1000 fő, akik együt­tesen az ország 18 évesnél idősebb lakosságát képviselik, ebből 319 fő a nyugati ország­rész lakosságát reprezentálja Az alapsokaság és a megkér­dezettek összetétele korcso­port, nem és a lakóhely típusa szerint megegyezik Ferenczy Europress A tűzoltók új otthona Tegnap vette birtokba a bu­dapesti Biocoop kft azt a terü­letet, melyet Nagyatád város önkormányzata biztosított a helyi tűzoltó laktanya felépíté­séhez. A rendőrkapitányság szomszédságában megvaló­suló 110 millió forintos beru­házásról Demeter Miklós, a kft vezetője elmondta, hogy jövő decemberben átadják a köz­ponti költségvetésből megva­lósuló épületet. Az Országos Tűzoltóparancsnokság meg­bízásából a kivitelezést a Bu­dapesti Tűzoltóparancsnok­ság bonyolítja. A beruházó he­lyi munkanélkülieknek és vál­lalkozóknak is biztosít munka- lehetőséget. A közművek képviselőinek meghallgatása után az hivata­los szervek jelenlévő tagjai megszemlélték a terepet, ahol megkezdődtek a tereprende­zés munkálatai. Még az idén befejezik a teljes alapozást. (Németh) Szabó Lajos és az 56-osok Nem ér a rangom Szabó Lajos, aki október 23-án Kaposváron a kopjafánál mondott sok ellenérzést kiváltó beszédet, nem tagja az 56-os Szövetségnek, és ezért a szö­vetség nevében sem jogosult nyilatkozni. Ezt Kutasi Sándor alezredes, a Nemzetőrség So­mogy megyei parancsnoka, az Országos 56-os Szövetség alapító tagja közölte a Somogyi Hírlap szerkesztőségével le­vélben. Ebben kifejtette: Szabó Lajos az Országos 56-os Szö­vetségtől elszakadt, magukat az úgynevezett vidéki 56-os szervezetnek nevezett, fél ille­gális csoport tagja, alelnöke, s őt az országos szövetség nem ismeri el, tagjai sorából kizárta gyalázkodó, szakadár magatar­tása miatt. Kutasi Sándor sze­rint mélyen sérti az 56-os szö­vetséget, hogy emlékező be­szédében Szabó Lajos az or­szág elismert és tisztelt vezetőit sértő kijelentéseket tett. "Ha most vasárnap lennének a parlamenti választások Ön melyik pártra szavazna?" (a válaszok százalékos megoszlása a választókorú népesség körében a nyugati országrészben illetve az egész országban) a nyugati országrész adatai: országos adatok: 1PS0S Kezdődik a jelöltajánlás, vasárnap ügyelet A december 11 -re kitűzött ön- kormányzati választáson So­mogy választópolgárai a 242 községi, városi, valamint me­gyei jogú városi és megyei ön- kormányzatot választanak. Most első alkalommal kerül sor a me­gye 19 településén a cigány és 4 településén a horvát helyi ki­sebbségi önkormányzat válasz­tásra. Holnap kezdődik és no­vember 21 -ig tart a jelölt ajánlás. A jelölteket ajánló szerveze­tek, illetve megyei listát állítók, vagy megbízottaik holnap reg­geltől nyithatják meg az ajánlóí­veket és elkezdhetik gyűjteni az ajánlásokat. Ezért valamennyi polgármesteri hivatalban, kör­jegyzőségi székhelyen, a me­gyei önkormányzati hivatalnál 6-án vasárnap reggel 7.30 órá­tól 11 óráig ügyeletet tartanak, ahol az ajánlóívek megnyitha­tók. Ezt követően munkaidőben november 21-ig a helyi válasz­tási munkacsoportoknál az aján­lóív menynitható, illetve további ajánlóív kérhető, és a lehetőség biztosított a titkos ajánlásra. A körjegyzők hirdetmény útján tá­jékoztatják a társönkormányza­tok területén a lakosságot, hogy az adott községben mikor és hol nyitható meg az ajánlás. A polgármesteri hivataloknál, körjegyzőségeknél minden tele­pülésen polgármester jelöltek, települési képviselők (10 000 feletti városokban egyéni vá­lasztókerületben, ennél keve­sebb lakosú településeken kis­listán) ajánlásainak megynyi- tása, nyilvántartása. Helyi ki­sebbségi önkormányzati képvi­selőre pedig 23 településen — erről az érintett lakosságot hely­ben tájékoztatják — lehet aján­lóívet nyitni. A megyei listára vonatkozó ajánlóívet a megyei önkormányzati hivatalban a megyei választási munkacso­portnál kell a jelölő szerveze­teknek megnyitni. A jelölt ajánlás célja, hogy a választópolgárok meghatároz­hassák: a szavazólapra sze­mély szerint ki kerüljön fel, illető­leg mely párt-, társadalmi-, ki­sebbségi szervezet vagy függet­len jelölt Indulhat a választáson. Az ajánlás lehetőség arra is, hogy a választó befolyásolja kire, vagy mely pártra, társa­dalmi, kisebbségi szervezetre, vagy független jelöltre szavaz­hatnak a választókerület polgá­rai. Ha a választópolgár nem használja fel a törvényben biz­tosított ajánlási lehetőségét, ak­kor december 11-én csak azokra a jelöltekre, listákra sza­vazhat, amelyeket más válasz­tópolgárok ajánlottak. Jelöltnek minden nagykorú magyar ál­lampolgár ajánlható, akinek la­kóhelye, vagy tartózkodási he­lye Magyarországon van és vá­lasztójoga van. Nem választ­ható meg polgármesternek és képviselőnek az, aki nem ma­gyar állampolgár. Jelöltet ajánl­hat, akinek választójoga van, a választók névjegyzékében sze­repel. A választópolgár ajánlási jogával csak azon a településen élhet — ahol lakóhelye van. A megyei közgyűlés tagjait közvetlenül listán választják. Ki­vétel ez alól Kaposvár megyei jogú város, ahol megyei közgyű­lési tagot nem választanak. Minden jelölő (párt, társadalmi szervezet) a megyében két listát állíthat a közgyűlési tagok vá­lasztására. Az 1-es megyei vá­lasztókerületben 31, a 2-es vá­lasztókerületben 9 képviselő vá­lasztható. A megyei listákon a jelölteket és azok sorrendjét a jelölő szervezetek határozzák meg. A jelölő szervezetek a lis­tán legfeljebb kétszer annyi je­löltet jelenthetnek be, mint az adott választókerületben meg­választhatok száma. — a 10 000 lakos alatti telepü­lések 1. sz. megyei választóke­rületbe tartoznak. Ez a megye 238 települését jelenti — bele­értve a választással önálló köz­séggé alakuló Alsó-bogátot, Ka- szót és Ötvöskónyit — a 10 000 lakos feletti tele­pülések a 2. sz. megyei válasz­tókerületbe tartoznak. Ez négy várost jelent: Barcsot, Marca­lit, Nagyatádot, Siófokot. A pártok, társadalmi és ki­sebbségi szervezetek, független jelöltek a helyi választási mun­kacsoportoknál' megnyitott, hite­lesített és nyilvántartási szám­mal ellátott ajánlóíven gyűjtik az ajánlásokat. Az ajánlóíven fel kell tüntetni az ajánló személy nevét, a személyazonosító jelét (személyi számot), lakcímét, és sajátkezűleg alá kell írni. Ugyanannak a jelöltnek vagy lis­tának az ajánlóívét minden vá­lasztópolgár csak egyszer ír­hatja alá. Más jelöltet, listát — akár többet is — támogathat. Az ajánlás nem vonható vissza. Titkosan ajánlhat aki nem kí­vánja az Ajánlóíven feltüntetni az adatait. Ezt a polgármesteri hivatalban, körjegyzőségen te­heti meg. Az ajánlólapon több je­lölt nevét is fel lehet tüntetni, egy jelölt azonban csak egyszer ajánlható. Kitöltés után az aján­lólapot egy lezárt urnába kell bedobni. A titkosan ajánló vá­lasztópolgár nevét, lakcímét, személyi számát a helyi válasz­tási munkacsoport nyilvántar­tásba veszi. Somogybán azok lesznek a polgármester jelöltek, akik a 10 000 lélekszám alatti települése­ken a választópolgárok 5 száza­lékának, míg 10 000 feletti tele­püléseken a választók 3 száza­lékának ajánlását összegyűjtöt­ték. Képviselőjelölt az lesz, aki — a település 10 000-nél több lakosú városokban a választó kerület — névjegyzékben sze­replő választói legalább 3 száza­lékának ajánlásával rendelke­zik. A megyei választókerület­ben az a jelölő szervezet állíthat listát, amelyik választókerületé­ben lévő települések nyilvántar­tásában szereplő választópol­gárok legalább 0,5 százaléká­nak ajánlását összegyűjtötte. A helyi kisebbségi önkor­mányzati képviselő jelöléséhez legalább 5 ajánlás szükséges. A választási bizottságok hirdet­mény útján tájékoztatják a jelö­léshez szükséges adatokról a választópolgárokat. Amikor a szükséges mennyiségű ajánlás összegyűlt, de legkésőbb no­vember 22-én 16 óráig a helyi választási munkacsoportnál a jelölteknek be kell jelentkezni, il­letve a bejelentést meg kell tenni, az erre szolgáló nyomtat­ványon. Jelölt nyilatkozik arról, hogy van választójoga, a jelölést elfogadja, nincs olyan tisztsége ami a képviselői megbízásával összeférhetetlen, illetve megvá­lasztása esetén erről lemond. A bejelentéshez az ajánlóíveket csatolni kell. A megye 5 városában — Ka­posváron, Barcson, Marcaliban, Nagyatádon és Siófokon — a je­lölő szervezetek kompenzációs listát állíthatnak, ha az adott te­lepülésen az egyéni választóke­rületek legalább egynegyedé­ben — Kaposváron 4, a többi felsorolt városban 2 választóke­rület — jelöltet állítanak. A lis­tára a választópolgárok a sza­vazáskor külön nem szavaznak, hanem a mandátumot nem nyert jelölő szervezetek jelöltjei, úgynevezett töredékszavazataik alapján juthatnak mandátum­hoz. A listán Kaposváron 11, a többi négy városban 7 jelölt nyerhet képviselői mandátumot. A listákon a jelölteket és azok sorrendjét a jelölő szerveztek határozzák meg. A megyei listá­kat folyamatosan, de legkésőbb november 23-án 16 óráig lehet a megyei választási munkacso­portnál bejelenteni. Az ajánlá­sok ellenőrzését követően a megyei választási bizottság dönt a nyilvántartásba vételről, majd november 25-én kisorsolja a listák sorrendjét. November 25-én a helyi vá­lasztási bizottságok valamennyi településen tájékoztatják a la­kosságot a polgármester és a képviselő jelöltekről. A területi választási bizottság is közzé te­szi a megyei közgyűlési tagok választására bejelentett listákat és a listákon bejelentett jelölte­ket, valamint a listák szavazó lapon szereplő sorrendjét. Jákli Péter megyei főjegyző

Next

/
Thumbnails
Contents