Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-25 / 278. szám

6 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. november 25., péntek Környezetvédelmi nyílt nap a Parlamentben A környezetvédelmi szerve­zetek nyilatkozatban arra kérik az Országgyűlést, hogy már idén kezdődjön meg a környe­zetvédelmi törvény bizottsági vitája. Erről a Parlamentben tegnap megrendezett nyílt na­pon határoztak a résztvevők. A környezetvédelmi nyílt na­pot az Országgyűlés Környe­zetvédelmi Bizottsága hívta össze. A tanácskozás fő té­mája a szakminisztériumban már kidolgozott, a kormány ál­tal megtárgyalt, s hamarosan a Parlament elé kerülő kör­nyezet- és természetvédelmi koncepció volt. A hozzászólók közül többen szorgalmazták: a koncepciót a környezetvé­delmi törvénnyel együtt fo­gadja el az Országgyűlés. A koncepció jó alapot szolgál­tatna egy részletes környe­zet- és természetvédelmi program kidolgozásához. A résztvevők indítványozták a természetvédelmi, az erdő-, il­letve földtörvény egyidejű tár­gyalását. A találkozóra a kör­nyezetvédelmet fontos szem­pontként kezelő gazdálkodók is meghívást kaptak. A Ma­gyar Suzuki Rt. képviselője elmondta: a korábbi fővárosi kezdeményezésnél sokkal ha­tékonyabban országos akciót kellene indítani az embereket súlyosan mérgező kétütemű járművek becserélésére. Öttagú sztrájkbizottság A piaci szférában érdekelt munkavállalói konföderációk is támogatják a költségvetési szféra szakszervezeteinek bi­zonyos követeléseit - jelen­tette be Molnár Péter, a Peda­gógusok Demokratikus Szak- szervezetének ügyvivője teg­nap. A szakszervezet megíté­lése szerint a költségvetési törvény tervezete a bérek re­álértékének megőrzését és az intézményrendszer működő- képességét sem biztosítja. Kajtárné Botár Borbála, a Magyar Szakképzési Szak- szervezet elnöke arról szólt: szervezetük csatlakozott a november 3-án alakult sztrájkbizottsághoz, így az immár öt tagúra bővült (Felső- oktatási Dolgozók Szakszer­vezete, Agrár Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, Orvosegyetemek Dolgozóinak Szakszervezete és PDSZ). Mint elhangzott: a szakszer­vezetek a kormány markáns álláspontjával szemben csak együttesen érhetnek el ered­ményt. A PDSZ örömmel fo­gadta a PSZ vezetőjének, Szöllősi Istvánnénak összefo­gásra szólító keddi felhívását is. Húsz költségvetési szak- szervezet döntött egy orszá­gos tanácskozás megrende­zéséről. A december 7-ére tervezett eszmecserén várha­tóan 1500-an vesznek részt. Ha nem történik semmi ér­demi változás, ezt követően - december 17-én - tartják meg a sztrájkot. majQyar Állampapír Magyar Államkötvény 1996/K 2700% ÉVI FIX KAMAT 1998/D 30,96% VÁLTOZÓ ÉVES KAMAT •AZ ELSŐ FÉLÉVRE _____Jó kezekbe kerül..._____ .. .a pénze, ha biztonságos és hosszú távon is előnyösen kamatozó befek­tetést keres. Államkötvény 1996/K A Magyar Államkötvény 1996/K 2 éves futamidejű (1994. november 23.-1996. november 23.) értékpa­pír. A kötvény fix kamatozású, mely­nek mértéke évi 27%. A törlesztés névértéken történik 1996. november 23-án. Kamatfizetési időpontok: 1995. május 23. 1995. november 23. 1996. május 23. 1996. november 23. Államkötvény 1998/D A Magyar Államkötvény 1 998/D 4 éves futamidejű (1994. november 23.-1998. november 23.) értékpa­pír. A kötvény változó kamatozású, melynek alapja az 1, 3 és 6 hóna­pos diszkont kincstárjegy átlagho­zama + 1,75% kamatprémium. Első féléves kamata 30,96%. A törlesztés névértéken történik 1998. november 23-án. Kamatfizetési időpontok: 1995. május 23. 1995. november 23. 1996. május 23. 1996. november 23. 1997. május 23. 1997. november 23. 1998. május 23. 1998. november 23. Kiemelt értékesítés A befektetők 1994. november 28. és december 2. között vásárolhatják meg a legújabb államkötvényeket. A kiemelt értékesítés keretében a ki­jelölt forgalmazók legfeljebb az 1994. november 18-án kialakult át­lagárfolyam + 0,2 százalékponttal és a kibocsátás napjától felhalmo­zott napi kamatokkal megnövelt ér­tékén kínálják. A jelenleg hatályos adótörvények szerint a kötvény ka­mata után nem kell kamatadót fizetni. Jó kezekben marad... Az MNB fiókjaiban az értékesítés ideje alatt a befektető tulajdonában lévő 1994/B Államkötvény 117,73%- os (101%+felhalmozott kamat) árfo­lyamértéken becserélhető. Áz OTP Bank fiókjaiban a fizikai formában birtokolt értékpapírok cse­rélhetők be a fenti feltételek mellett. Forgalmazó- és kifizetőhelyek: MNB Somogy Megyei Igazgatósága Kaposvár, Széchenyi tér 3-4. • OTP Bank Rt. Kaposvár, Barcs, Balatonboglár, Fonyód, Marcali, Nagyatád, Siófok, Tab s> Választási nagygyűlést tartottak a szocialisták Az MSZP hatékony önkormányzatot akar (Folytatás az 1. oldalról) — Nincs más lehetőség, si­kerre vagyunk ítélve — ezt már dr. Szekeres Imre, az MSZP parlamenti frakciójának vezetője, a párt alelnöke mondta. Azt is hozzátette: a kormány tisztában van a gaz­dasági nehézségekkel, a lehe­tőségeket figyelembevéve igyekszik megvalósítani a kormányprogramot. Az MSZP három célt tűzött maga elé, amit sikeresen teljesített: köz­vetlenül választhatják a pol­gármestert, a megyei közgyű­lés tagjait és egyfordulós lesz a választás, hogy kíméljük a közös pénztárcát. Szekeres Imre irigyli a polgármester- és képviselőjelölteket, mert nincs szebb feladat, mint egy váro­sért, egy régióért dolgozni, s bizonyára több sikerélményük lesz mint az úgynevezett nagypolitika résztvevőinek. Szekeres Imre szerint az MSZP azért nyeri meg az ön- kormányzati választásokat, mert mindenütt hiteles, felké­szült jelölteket állított. Ez egy­ben biztosítéka lesz annak, hogy valóban működőképes önkormányzatok jönnek létre a választások után. Dr. Kolber István az MSZP megyeprogramjáról beszélt. Azt hangsúlyozta: átfogó vi­dékfejlesztési programra van szükség, hogy a megyében ne legyenek leszakadó térségek. Szükség van a polgármeste­rek megyei gyűlésére és a kis­térségi szószólóra, valamint az érdekegyeztető fórumra. Az MSZP megyei elnökjelöltje szerint az új közgyűlésnek a helyi érdekeket kell képviselni, 13 jelöltet indít A Független Kisgazdapárt az önkormányzati választásokon Kaposváron 13 körzetben indít jelölteket. Ebből több körzetben együttműködik az MDF-fel és a KDNP-vel. Az induló jelöltek számát tekintve a Kisgazdapárt s különösen fontos feladata, hogy jó kapcsolatban legyen Kaposvárral, a megyei jogú várossal. Ezért kész akár „ér­dekházasságra” lépni is. Ez utóbbit hangsúlyozta dr. Orosz László is, aki az MSZP- SZDSZ közös kaposvári pol­gármesterjelöltje. Szerinte a megyeszékhely nem vetél­kedhet a megyével, hiszen a megye része, s nincs olyan város, amely jól élhet környe­zete nélkül. ígérete szerint polgármesterré választása esetén azért küzd, hogy Ka­posváron elemi jog legyen a megélhetés, a biztonság és a szellemi-kulturális életben való részvétel. A gazdaságfej­lesztés alapfeladatának pedig a munkanélküliség csökken­tését tartja. Az MSZP megyei listáján szereplők közül dr. Sütő László marcali polgármester a kisvárosok felelősségéről, Lő- rlnczné Kiss Ilona, az 1650 la­kosú Somogyjád polgármes­tere a kis- és közepes nagy­ságú települések infrastruktu­rális fejlesztésének fontossá­gáról, Lassú István lábodi pol­gármester pedig az egyes ré­giók eltartó és megtartóké­pességéről szólt. dr. Lamperth Mónika pedig — a megyei el­nökjelölt és a kaposvári pol­gármesterjelölt korábbi meg­nyilatkozására utalva — be­mutatta a nagygyűlés résztve­vőinek a „házasulandó” fel­eket. Szekeres Imre tegnap este dr. Suchman Tamás vendé­geként Marcaliban is nagygyű­lést tartott. (Lengyel) a Kisgazdapárt kompenzációs listát is állított. A párt a legutóbbi ülésén meg­hallgatta Szita Károly polgár­mester-jelölt programját, és úgy döntött: nem állít önálló polgármester-jelöltet, hanem Szita Károlyt támogatja. Jogszabály figyelő Szigorodnak az illetékfizetés szabályai Az Országgyűlés 1994. október 18-án fogadta el az 1994. évi pótköltségvetésé­ről szóló törvényt, amelynek második része módosított egyéb fontos törvényeket is. Ennek értelmében de­cember 1-jétől lényegesen megváltoznak az illetékek­ről szóló rendelkezések, a vagyonszerzési illeték meg­fizetésének mértékére, mód­jára és idejére vonatkozó paragrafusok. Ezentúl a vagyonszerzési il­leték alapja az a forgalmi ér­ték, ami a közjegyzőhöz való bejelentés időpontjában, il­letve azon a napon volt ér­vényben, amikor az ügyiratot a földhivatal az illetékhivatal­hoz továbbította. Az új szabályozás értelmé­ben illetékelőleget kell fizetni az ingatlan adás-vétele, az in­gatlan tulajdonjogához kap­csolódó vagyoni értékű jog (pl: bérlet, haszonbérlet) adás-vé­tele, vagy ajándékozása ese­tén. Az illetékelőleg összegét az illetékhivatal fizetési meg­hagyásban közli, amely ellen mód van ugyan fellebbezésre, de a kifogás nem mentesít a fizetési kötelezettség alól. A fizetési meghagyást az új pa­ragrafusok végrehajtható ok­iratnak minősítik. A fizetési meghagyás alap­ján az illetékelőleg befizetése a meghagyás kézbesítésétől számított 15. napon válik ese­dékessé és további 15 napig lehet késedelmi pótlék nélkül megfizetni. A késedelmi pótlé­kot az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI tv. rendelkezé­sei szerint állapítják meg. A vagyonszerzési illetéket kizá­rólag készpénzben lehet meg­fizetni. Az illetékhivatal az in­gatlannak a nyilvántartási be­jegyzését követően közli a véglegesen megállapított ille­ték összegét és úgynevezett felhívásban tájékoztatja az érintett ügyfelet a még befize­tendő különbözet mértékéről. A vagyonszerzési ügyletek­ről a földhivatal tájékoztatja az illetékhivatalt. A szerződések, kérelmek egy példányát a be­érkezésétől számított 8 napon belül megküldi az illetékhiva­talnak, majd hasonló módon jár el a bejegyzési eljárás vé­gén is, amikor a tulajdonjog, a vagyoni értékű jog bejegyzé­sét elrendelő határozatait, esetleg a kérelmeket elutasító döntéseit is továbbítja a társ­hatóságnak. Az új jogszabályok termé­szetesen csak a december 1-jét követően benyújtott ügy­iratok elbírálásakor lépnek életbe. Dr. Lajer Erika

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents