Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-25 / 278. szám
1994. november 25., péntek SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Szlovéniába került az Alpok-Adria zászlója Sajtódíjat kapott a Somogyi Hírlap — Az új tag: Emilia-Romagna olasz tartomány Dr. Gyenesei István átadja az Alpok-Adria zászlaját és jelképesen az elnöki tisztet dr. Davorin Kracun szlovén miniszterelnök-helyettesnek Fotó: Lang Róbert Felvételünkön balról Hamvas Péter, az Alpok-Adria tájékoztatási munkabizottságának elnöke, dr. Gyenesei István és a díjazottak: a Somogyi Hírlap főszerkesztője, dr. Kercza Imre és Werner Schötz a Passauer Neue Presse munkatársa Az elmúlt két év munkáját összegző plenáris ülését tartotta tegnap Somogybán az Alpok- Adria Munkaközösség a 18. régió kormányfőinek és vezető tisztségviselőinek részvételével. Szabados Péter polgármester köszöntő szavai után dr. Gyenesei István számolt be a munkaközösség két éves munkájáról. Kiemelte: az Alpok-Adria munkaközösségi tagság, illetve a munkaközösségben betöltött elnöki feladat az átlagosnál jóval nagyobb lehetőségeket és hosszú távú esélyeket biztosított megyénknek. A két éves elnöki ciklus alatt intenzív kapcsolatot sikerült kialakítani több európai regionális szervezettel és intézménnyel; a Európa Tanáccsal és a Közép-európai Kezdeményezéssel. Figyelembe véve a megváltozott politikai viszonyokat, megkezdték a munkaközösség strukturális reformjának előkészítését. A. tavalyi balatonőszödi találkozón nyilatkozatban összegezte a közösség az idáig megtett út eredményeit. A plenáris ülést követő sajtótájékoztatón elhangzott, az ülésen 11 felszólalást követően fogadták el a munkaközösség két éves tevékenységéről szóló beszámolót és a szervezet megújítására vonatkozó határozatot. Európában erősödik a regionalizmus, ezért szükségessé vált a munkaközösség strukturális reformja. A kaposvári plenáris ülés határozata értelmében az Alpok-Adria Munkaközösség alapvető célkitűzése a térség stabilitásának, biztonságának, valamint az európai integrációs folyamatokhoz történő kapcsolódásának elősegítése. Ugyancsak nagy hangsúlyt kapott a térség társadalmi és gazdasági modernizációjának, Európához való kapcsolódási készségének, valamint a civil társadalom kapcsolatainak elősegítése. A plenáris ülésen résztvevő tartományi vezetők elfogadták Emilia-Romagna olasz régió teljes jogú tagként való felvételét az Alpok-Adria Munkaközösségbe. Az idén harmadik alkalommal adták át az Alpok-Adria Munkaközösség által alapított újságírói díjak átadására. Az 1993-94 évi publicisztikai díjat a Somogyi Hírlap szerkesztőségének ítélték oda az Alpok-Adria munkaközösség tevékenységének hiteles magas színvonalú és változatos bemutatásáért. A díjat dr. Kercza Imre, lapunk főszerkesztője vette át és köszönte meg a 18 régió vezetőinek. Újságírói díjjal ismerte el a munkaközösség Werner Schötz bajor publicista munkáját, aki a Passauer Neue Presse munkatársaként írásaiban következetesen az országok, népek békés egymás mellett élése ügyében foglalt állást és a regionális együttműködés szükségességét hirdette. A plenáris ülés végén dr. Gyenesei István köszönetét mondott a bizottságoknak és munkacsoportoknak átadta az elnöki tisztet dr. Davorin Kracun szlovén miniszterelnökhelyettesnek. Felcsendült az Alpok-Adria Himnusz és a leköszönő elnök ünnepélyesen adta át a munkaközösség zászlaját az új elnöknek, aki 1995-ben és 1996-ban látja el ezt a tisztséget. Dr. Davorin Kracun a Somogyi Hírlap kérdésére, hogy miként vélekedik a szlovén közvélemény az Alpok-Adria Munkaközöség tevékenységéről, elmondta: a szlovén emberek ismerik és elismerik a munkaközösség jelentőségét. Az Alpok-Adria országaival való együttműködés megfelel a szlovén nép érdekeinek. Az európai integráció elősegítése és a demokrácia kiteljesedése olyan közös érdekünk, amely egybefűzi a közép-európai országok régióit. Országunk elkötelezte magát az Alpok-Adria Munkaközösségben résztvevő tartományokkal és országokkal való együttműködésre és ezt az együttműködést szeretnék kiterjeszteni az európai térségre. S. Pap Gitta A régió elkötelezettje Werner Schötz, az Alpok-Adria publicisztikai díj kitüntetettje 35 éves, tizenöt éve a Passauer Neue Presse bajor napilap munkatársa. — Alsó-Bajorország, ahol élek, Somogy megyéhez hasonló nagyságú terület. Nagyon fontos számunkra az identitásunk megőrzése. Mi is átéljük az európai változásokat: rengeteg új törvény jön Brüsszelből. Újságírói munkámban jelentős szerepet szánok a szülőhazám szerepe erősítésének. Nem az a lényeg, hogy minden egyes szabályt átvegyünk, hanem az új dolgok szellemiségét kell megérezni és megvalósítani. — Nálunk az emberek a regionális együttműködéseket nem tartják olyan fontosnak, mint ahogy én szeretném. Többségük csak azt veszi észre, hogy új törvények, új szabályozók lépnek életbe és emiatt az árak is változnak. A problémák helyett én inkább írásaimban is a fiatal generáció szélesebb együttműködésének, együtt gondolkodásának lehetőségét szeretném kiemelni. Négy éve hívott meg először a bajor kormány az Alpok-Adria Munkaközösség ülésére, azóta tudósítok a szervezet tevékenységéről, rendezvényeiről. Nagyon fontosnak tartom az országok, népek, régiók közötti együttműködést és ennek írásaimban is igyekszem teret adni. SOMOGYI HÍRLAP Kercza Imre jegyzete Az Alpok-Adria népesebb családja Elvitték a zászlót, s vele együtt az Alpok-Adria együttműködés elnöki tisztét is. A zászlóval együtt elvitték a feladatot. Azt, hogy Európában — az európai együttműködés érdekében — a régiók munkáját összehangolják. A feladat ezentúl Szlovéniáé. Ezt megoldani azonban nem lehet anélkül, hogy figyelembe ne vennék, el ne ismernék az elődök munkáját. Azt, hogy Felső-Ausztriában dr. Josef Rat- zenböck, tartományi elnök fogalmazta meg először: szükség van az együttműködés formáinak és tartalmának a kor igényeihez való igazítására. Ezt a gondolatot folytatta dr. Gyenesei István, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke, amikor két évvel ezelőtt Gmundenben átvette a regionális együttműködés elnöki tisztét. Azt tette hozzá, hogy Somogy jelentős feladatot old meg, ha sikerül új gondolkodásmódot elterjeszteni a régiók között. Szakemberek hada dolgozott — most már leírhatjuk: eredményesen — ennek a feladatnak a valóra váltásáért. Az együttműködés most tapossa 16. évét. Ez alatt az idő alatt a térségben óriási változások következtek be. Elég csak utalni arra, hogy önálló államiságot nyert el Horvátország és Szlovénia, s hatra emelkedett az együttműködésben részt vevő magyar megyék száma. Nagy család lett az Alpok-Adria Munkaközösség. Szlovénia tegnap azt kapta útravalóul Kaposváron, hogy ezt a nagy családot formálja egymást megértő, segítő családdá. Indulatok közt születő sportcsarnok Bogláron (Folytatás az 1. oldalról) A döntés halogatása éppoly kockázatos lett volna, ha csak az elveszett tizennyolc- millió forintos számoljuk akkor is, ám az építész és a beruházásszervező szakemberek szerint legalább harmincmillió forintos kártérítési követeléssel is szembe kellett volna nézni A jelenlevő tíz képviselő név szerint szavazott: hat igen, három nem voksot adtak le, egy cédula üresen maradt. Tény az is, hogy nem ez volt a képviselő-testület meghatározó döntése a torna- csarnok ügyében: határozott az elmúlt évben, amikor sikeres pályázatot adott be a cél- támogatásra. És határozott szeptember végén — minősített többséggel —, amikor nem a középiskola telkére telepítette a tornacsarnokot, hanem ennél többet vállalt, mert komolyabb beruházással a város egészének sportügyét is kívánja szolgálni az építkezés indításával. Joga van többet vállalni. A képviselők egy része mégis tegnap ijedt meg a szükséges költségektől, ám ha fellapozzuk a szeptember végi döntés határozatát, ott tételesen felsorolták az előterjesztők, hogy az építkezés első két üteme 94 millió 540 ezer, a járulékos — közművek, egyebek — költségekkel együtt pedig 115 millióba kerül, és az elképzelések szerint 1997-től üzemel a tornacsarnok. Akkor mindezt látva döntöttek, ugyanis mindössze egy ellenszavazat volt. Most a kampány kellős közepén teljesen megoszlott a város politizáló közössége a beruházást illetően, és valóban nem szerencsés, hogy éppen ezidőben került döntéskényszerbe a testület. Ráadásul a Polgármesteri Hivatal közgazdasági irodája 60 milliós hiánnyal tervezte meg a következő évi költségvetési koncepciót és adatai szerint az idei év lezárása sem megnyugtató a tervezett bevételeket illetően. Ugyanakkor van a városnak 200 milliós vagyona és több, mint 70 millió forintot érő részvénycsomagja. A tornacsarnok tervezett helyének körzetében emelkednek a telekárak. Nehéz az állampolgárnak kiigazodni a számadatokban. A szomorú az, hogy tegnap a középiskola igazgatója vesztesként távozott, míg a sportegyesület győztesnek hitte magát. Holott nincs győztes, vagy vesztes. A veszteség az, hogy nem sikerült végigvinni azt kompromisszumkereső vitát, amit lapunkban is javasoltunk már tavasszal, így felkorbácsolt, indulatos légkörben született meg a döntés. G. M. Több pályakezdő kap munkát A Somogy Megyei Munkaügyi Központ legutóbbi adatai szerint 14,3 százalékkal csökkent a megyében a regisztrált pályakezdők száma. A 2143 nyilvántartott pályakezdő 65 százaléka fizikai munkás, egyharmada pedig ügyviteli alkalmazott. Iskolai vézettség szerinti csoportosításban továbbra is legtöbben szakmunkásképzőt végeztek, csökkent a szakközépiskolából és a gimnáziumból kikerültek aránya. A pályakezdők nagy része úgy nyilatkozott, hogy elhelyezkedési nehézsége a szakmája túltelítettsége miatt van, míg százan a szakképzetlenségüknek tijlajdonítják gondjukat. Sokszínű szakmunkásképzés Középfokú szakemberképzés négy megyei fenntartású intézetben; Adándon, Barcson, Csurgón és Tabon folyik Somogybán. A szaképző intézmények kínálata a korábbinál differenciáltabbá vált: gazdaképzést, gazdasszony- képzést, gépész-szerelő, mezőgazdasági gépszerelő, ruhaipari szakközépiskolai és idegennyelv tanulással egybekötött szakemberképzést vezettek be. A tiszta típusú szakmunkásképzés túlsúlyát Csurgón és Tabon a vegyes típusú szakképző iskola vette át. Jelenleg tiszta profilú szakképzés csak Ádándon folyik. A többi intézményben legalább kétféle képzési forma működik. Barcson a domináns szakközépiskolai képzést gimnáziumi osztály indításával színesítették. A téglagyárban forgattak A kaposvári honismereti és műemléki fórum után a Szigetvár utcai téglagyárban forgatott Ráday Mihály. A Város- és Faluvédők Országos Szövetségének alelnöke a hasznosítási lehetőségekre is felhívja majd a figyelmet következő televíziós műsorában. Népszerű a könyvtár Folyamatosan nő a Megyei és Városi Könyvtárba beiratkozott olvasók száma. Ez a megye leggazdagabb állományú nyilvános könyvtára, közművelődési könyvtárainak hálózati központja. Jelenleg több mint fél millió dokumentum alkotja a könyvtár gyűjteményét. Az információs infrastruktúrafejlesztő program révén bekapcsolódtak az országos számítógépes hálózatba is. Megkezdték a somogyi vonatkozású cikkek, tanulmányok számítógépre vitelét, amelyből a vidéki könyvtáraknak és az önkormámyza- toknak is gyakran szolgáltatnak adatokat. Archív fotók a főúri életről Kastélyok és mágnások címmel a H G. és Társa Kiadó gondozásában eredeti felvételek felhasználásával jelent meg Baji Etelka és Csorba László albuma. A kötet a főúri élet számos eseményét is felidézi. A múlt század végi arisztokrácia életét illusztráló albumban több somogyi felvétel is található; többek között Festetics Tasziló gróf berzen- cei vadászkastélya és gróf Széchényi Imre somogyvári szalonja.
