Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-24 / 277. szám
1994. november 24., csütörtök SOMOGYI HÍRLAP — SOMOGYI TÁJAK 5 Emléktábla a tanítónak Arany betűk őrzik Arany Sándor nevét. Eddig csak diákjai emlékezetében, most már márványtáblán is. Deresedő vagy fehérhajúvá emberese- dett tanítványai állították tanítójuknak. Szabáson, egykori iskolájuk falán. Csaknem százan álltak ott, szellemét idézve - születésének 100. évfordulóján. A hajdani néptanító tudását és emberségét méltatta dr. Pátffy Gyula egyetemi tanár, a Korányi kórház világhírű mellkassebésze, akit több mint félszáz éve oktatott a református iskola öreg falai között. Hogyan nevelte az életre a szabási nebulókat osztatlan tanintézményében, elsőtől nyolcadikig — erről Szalai Ferenc középiskolai tanár szólt, csokorba fogva „a mester” sokszínű tevékenységének szerteágazó szálait, és Kiss Sándor szabási polgármester, akinek már apját is tanította az I. világháború után. — Nemcsak tanító volt; hanem a község „lámpása”, a Polgári Olvasókör és a református énekkar alapítója. Telente népnevelő előadásokat tartott, színdarabokat rendezett (mindig nemes célra fordítva bevételét)... Tanítói munkáját lánya és veje folytatta; 40 éve tanítanak ugyanabban az iskolában. Pénz nélkül még elfutni sem lehet a gond elől Fekete munkás az utcán Egy igazi Public Enemy- vel, vagyis hogy közellenséggel találkoztunk Rinya- szentkirályon. Igen nagy a vétke: feketén dolgozott. Persze csak első látásra, mert másodikra azért kiderült, hogy az a fekete leginkább „szürke”. Merthogy mindössze barátságból — mi másért — cselekedte a törvénybe ütköző cselekedet. — Jó volt hozzánk a boltos, hitelbe is vásárolhattunk nála, hát összegereblyéztem a bolt előtt azt a pár lehullott levelet — mondta a rinyaszentkirályi Szabó Lajos. — Ezért talán nem veszi a fejem a munkaügyi központ. De ha netán valóban fekete munkára adnám is a fejem, vajon ki ítélhetne el érte? Ott vagyok ahol a part szakad, az öt gyerekkel meg a feleségemmel... Amíg dolgoztam, el tudtam én tartani a családot — húzta ki magát. — Csakhát engem is lapátra tettek. Ötvenéves vagyok, és a legtöbb munkahelyre fiatalabbakat keresnek. Ez az önkormányzati pénz vagy minek mondják, szóval ez az öte- zer-valahány forint még az éhenhaláshoz sem elég. Adják ezt az ötezret semmiért — fejtegette a továbbiakban. — Az önkormányzatnak se jó, mert csak kidobott pénz, meg nekem sem, mert nem elég. Mennyivel egyszerűbb lenne, ha munkát adnának! Eddig ha 12 kezem lett volna, az is kevés lett volna, annyit kellett dolgozni. Most meg ez a két kéz is sok. — Ez a sok fiatal is itt áll munka nélkül — bök az odébb, szorgalmasan gereblyéző fia felé az öreg. — Ez az én legidősebb fiam is már 30 éves. Házasodnia kéne, de mire nősüljön meg; miből tartsa el a családját? Egyszerre kerültek az utcára. — Itt kéne hagyni ezt az országot — mondja, és egy pillanatra elhallgat, hogy továbbgondolja a dolgot. Aztán legyint egyet a saját ötletére: — Még a határig se tudnám megvenni a vonatjegyet... Marad tehát a munkanélküliség meg a szegénység. Meg esetenként a gereblye. Hiszen akad még néhány levél ott, az árokparton, amit össze kell szedni. Még ha feketén is. Nagy László Életveszélyessé nyilvánították a tornatermet Görgetegi kis iskola, tornyosuló gondok Hamarosan végeznek a tetőfelújítással - Tornaterem-tervek - Pénzigénylés fűtésre Már tavaly életveszélyessé nyilvánították a görgetegi általános iskola tornaszobáját. Azóta a testnevelési órákat valamelyik tanteremben, vagy a könyvtárban tartják. A tetőszerkezet cseréjével a napokban végeznek az atádi Manufaktúra Kft dolgozói, így hamarosan újra zavartalan lehet az oktatás. — Az önkormányzattól kaptunk céltámogatást, ebből fedeztük az építkezés költségeit — mondta Zab Lajosné iskola- igazgató. — Az a gondunk, hogy a jelenlegi tornaszoba egy családi házban van, az iskolától pár száz méterre. Egy teljesen új tornatermet szeretnének építeni, közvetlenül a főépület mellett. Az építésre azonban nincs megfelelő anyagi hátterük. — A szülők támogatásával létrehoztuk az Iskoláért Alapítványt, de ebből ekkora beruházásra még gondolni sem lehet — mondta az igazgató. — A fűtésre is most igényeltünk pénzt, mert az erre szánt keret kimerült. Az is nehezíti a dolgunkat, hogy az étterem, a napközi, a tornaszoba és az iskola mind különálló épület, és ezek fűtése elég körülményes. A gyerekek étkeztetése különösen fontos, és egyre drágábbak az alapanyagok. — Eddig óvatosan bántunk a normaemeléssel, de ez egy ördögi kör. Ha emeljük a díjakat, akkor vagy kevesebb lesz az igénylő, vagy többen fordulnak támogatásért az ön- kormányzathoz. Mivel a nevelési segély gyakran célt téveszt, így arra törekszünk, hogy inkább az iskolához kerüljön ez az összeg. Van egy saját konyhakertünk is, ahol a zöldséget és gyümölcsöt termesztünk. A fölöslegből savanyúságot készítettünk télire, a költségeket egy jdcsit így is megpróbáljuk-Csökkenteni. (Boldizsár) „Szegénységben éltünk mindig” Egyedül - Taranyban Sokan vannak, akiket nem kímélt az élet. Miközben Kozma Vendelnével beszélgettünk, kék szeme többször is megtelt könnyel. Hosszú évek megpróbáltatásairól beszélt. — Mit mondjak maguknak; nagyon szegény vagyok. Tavaly az uram is meghalt, azóta egyedül élek — mondta a 61 éves asz- szony. Kozma Vendelné Tarany- ban él, a falu közepén egy kis házban. Gyermekei csak ritkán jönnek, mert messze laknak. A napok pedig lassan telnek egyedül. — 1943-ban jöttünk át Jugoszláviából; akkor kilencéves voltam. Hatan voltunk testvérek; sokat vesződött velünk anyánk. Szegénységben éltünk mindig. — Fiatal korában hol dolgozott? — Miután a gyerekeim megszülettek, az ötvenes években az erdészetbe jártam dolgozni. A nagymama vigyázott rájuk. Amikor hazajöttem, sokszor hidegben találtam őket. Nem tudtak fűteni, mert nem volt mivel. Kutya egy helyzet volt az... Kozma Vendelné Fotó: Kovács Tibor Most legalább adnak egy kis nyugdíjat, de akkor nem kaptunk semmit, az öregek után sem. Régen volt hét hold földünk, igaz, nagyon gyenge, meg két szép lovunk és teheneink. Ezeket mind bevitte a férjem a té- eszbe, de ott alig keresett annyit, hogy megéljünk belőle. Az adót se győztük kifizetni... Sose felejtem, amikor a megőrölt búzánkat elvitte a végrehajtó a padlásról. Annyi munka után semmibe’ maradtunk. Hát volt kalamajka az életemben. — Tart állatokat? — Tizenhárom tyúkom van, de disznót nem tartok. Attól félek, hogy beteg lesz és nem kapok állatorvost. Még az uram élt, mit futkosott, mire talált egyet. Majdnem megdöglött addigra a hízónk. En, már nem bajlódom ezzel. — Mivel tölti a napjait? — Ha unatkozom, elmegyek a testvéremhez. Egy hónapban egyszer Atádra is bebuszozok a főorvos úrhoz. 1988-ban leszázalékoltak, és most is ellenőrzésre kell járnom. A szegénység miatt sok bajunk volt. Most meg magas a vérnyomásom... — Karácsonykor elmegy a gyerekeihez ? — Nem zavarok én sehol. Majd elmegyek a templomba. Meg egy keveset nézem a tévét. Négy unokárryi van, most nekik kötök pulóvert. Csak elvagyok valahogy. Boldizsár Beáta Ritka szakma - már csak szabadidőben Öntőmester Lábodon — Pesten tanultam a szakmámat, majd az iskola elvégzése után öt évig ott is dolgoztam — meséli Pörögi János lá- bodi öntőmester. — Azután tíz évig a barcsi vasgyár volt a munkahelyem. Jó ideje már csak szabadidőmben foglalkozom öntéssel, mert kötetlen a munkaidőm. — Milyen anyagokból dolgozik? — A kezdet kezdetén bronzzal, de volt egy súlyos égési sérülésem, és utána átváltottam alumíniumra. Az az igazság, hogy sem időm, sem energiám A lábodi mester már alumíniumra váltott Fotó: Török Anett nincs, hogy mással is foglalkozzam. Régen könnyebb volt, mert a megrendelő vállalatok összegyűjtötték a fémhulladékot. Ez már megszűnt. Most nagy gond az anyag beszerzése: mindig Pestre kell utaznom érte. — Mit készít? — Elsősorban csőkötő-kész- leteket gyártok a cégeknek, amelyek vízvezetékeket szerelnek. A csőtörések javításához kellenek ezek, és jóval olcsóbban adom, mint amennyibe a külföldi áru kerül. Van egy újításom is, csak még nem adtam be. Nekem elég, ha a kollégák keresik, mert jól fel tudják használni. Egy olyan elemet dolgoztam ki, amellyel a pvc- és az ac-csövet egymással össze lehet kötni. De ezenkívül is megcsinálok mindent, amit kérnek tőlem. — Dísztárgyakat is? — Azokkal nem foglalkozom. Nincs a közelben famintaké- szítő. Korábban Barcson volt egy, de elköltözött Németországba. Azóta nem találtam egyet sem; elég ritka szakma ez is... A szobrokat nagyon szeretem. A szülőfalumnak csináltam egy Jézus alakot a templom homlokzatára. — A családból fogja folytatni valaki a szakmát? — A fiam 17 éves, és most kezd érdeklődni. Az anyósom még a főzést is abbahagyja, ha segíteni kell... Boldizsár Beáta i Adományok az iskolának Jelentős mennyiségű használtruha adomány érkezett a görgetegi általános iskola támogatására létrehozott alapítványhoz. A ruhák eladásával eddig több mint 30 ezer forinthoz jutott az intézmény. A ruhákból a helybéliek olcsón vásárolhatnak a községi könyvtárban. A pénzt várhatóan az épülő tornaterem költségeire, illetve tanszervásárlásra fordítja az iskola. Atádi chips-üzem milliós tervekkel Magántulajdonba került a Zöldért chips-üzeme és burgonyatárolója Nagyatádon, így két év után ismét termel az üzem. A próbaüzem kedvező tapasztalatai azt mutatják, hogy tartani tudják a korábbi minőséget, és a terveik szerint jövőre nyolcmillió tasak ropogós sültburgonyát állítanak elő. A kedvelt terméket egyre több kereskedelmi egységben forgalmazzák. Belső felújítás a TIT-nél Elvégezték a nagyatádi TIT székházának belső felújítását. A beruházás költsége több mint 100 ezer forint volt. Ez azonban még korántsem jelent megoldást arra, hogy már régesrég kinőtte az intézmény a jelenlegi épületét. Jelenleg több mint 500-an járnak a különböző tafolyamokra, s ezt az egyetlen helység képtelen kiszolgálni. Termek bérlésére kényszerülnek, hogy megfelelő körülményeket biztosítsanak a hallgatóknak. Családi előadás- sorozat A Biblia a helyes életmódról és a családról címmel sikerrel zajlik egy plődássorozat a nagyatádi művelődési házban. Kilenc előadás hangzik el többek között a helyes étrendről, az egészségre nevelésről, a családi életről, a boldogság eléréséről valamint a gyerekeink neveléséről. Felnőtt tánccsoport Felnőtt tánccsoportot szeretnének létrehozni Nagyatádon a Bárdos Lajos iskola Für- jecske gyermek tánccsoportjának vezetői. A felnőtt tánccsoportot a Fürjecskéből kinőtt fiatalok alkotnák az elképzelések szerint. Tagfelvétel a vízgazdálkodásnál Amikor lépten-nyomon leépítésekről hallani, a Ri- nya-Dombó-menti Vízgazdálkodási Társaság tíz munkást — nagyatádit, csurgóit — vett fel nemrég a munkaügyi központ közvetítésével. A megnövekedett feladatokhoz a korábban átcsoportosított dolgozóik is visszakerültek eredeti helyükre és munkakörükbe. „Most meg ez a két kéz is sok...”
