Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-23 / 276. szám

4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. november 23., szerda Beruházás 200 millióért A Leier építőipari holding — miután májusban megvásárolta a Mátraderecskei Téglagyárat — mintegy 200 millió forintot fektetett be az üzembe. Ezen­kívül fél év alatt további 250 millió forintos fejlesztést tervez az osztrák tulajdonos. A koráb­ban leállított gyárban a terme­lés szeptemberben indult meg, azóta két, két és fél millió téglát állítanak elő havonta. A MÁV új laborjai A közlekedési miniszter tegnap adta át a MÁV István- telki Tanműhelyében, a négy új, világszínvonalú laboratóri­umot. A négy számítástechni­kai laboratóriumot az izraeli Degem System cégtől vásá­rolt modern számítógépekkel és berendezésekkel szerelték fel. A beruházás értéke 85 mil­lió forint. Várhatóan 1996. szeptember 1-jére épül ki tel­jes egészében az oktatóbázis, melynek összköltsége eléri a 150 millió forintot. Az értéktőzsde 22 milliárdja A Budapesti Értéktőzsdén a brókercégek októberben 6684 kötésben árfolyamértéken számolva összesen 22 milliárd forintos forgalmat bonyolítottak le. Ez szeptemberhez képest nem jelent számottevő növe­kedést. A forgalom csaknem 60 százaléka a kincstárje­gyekre kötött üzletekből szár­mazott. Az értéktőzsde idei forgalma az eltelt 209 tőzsde­napon árfolyamértéken szá­molva október végén megha­ladta a 193 milliárd forintot. Ebből 51 milliárd forint a rész­vényszekcióban realizálódott. Bontják a cementgyárat Tatabányán megkezdődött az 1985-ben leállt cementgyár bontása. Épületeinek állapota azóta rohamosan romlott, a be­rendezéseket széthordták. A bontást és egyben újrahaszno­sítást Magyarországon eddig nem alkalmazott technikával, de hazai kivitelezésben oldják meg. A vasbetonszerkezetet nagy teljesítményű hidraulikus roppantóollókkal és hidraulikus kalapáccsal darabolják fel. A keletkezett törmeléket egy le­endő, új üzemeknek helyet adó ipari park kialakítására használ­ják fel. Meghosszabbított jegyzés December 16-ra tolta ki be­fektetési jegyei jegyzésének határidejét a Millennium III. Ér­tékpapír-befektetési Alap. Ugyanakkor 30-ról 28 száza­lékra csökkent a jegyzéshez igénybe vehető hitel kamata. A befektetési jegy-kibocsátások eddigi gyakorlatától eltérően a Millennium III.—jegyeket korlát­lanul igényelhetik a külföldiek. A Millennium-jegyek igénylése időarányosan jól halad, a jegy­zési időszak végére az igényelt összeg biztosan meghaladja a minimumként megjelölt 200 mil­lió forintot. A Zalahús 10 millió dollárja A Zalahús Rt. ebben az év­ben mintegy 5 milliárd forintnyi belföldi árbevételre és körül­belül 10 millió dollárnyi ex­portbevételre számít. A Zala megyei cégnél jövő évben to­vább bővítik a termelést. Az előzetes számítások szerint az árbevétel 14-15 százalék­kal növekszik. Napi 4560 tonna cukorrépát dolgoz fel a cukorgyár Gyorsul a feldolgozás rövidül a kampány Újabb csúcsot döntött a kaposvári cukorgyár: egy nap alatt 4560 tonna cukorrépát dolgoztak fel. Az utóbbi he­tekben jó tempóban folyik a kampány, ami részben a fo­lyamatos alapanyag ellátásnak is köszönhető. A több mint százmillió forint értékű új beruházások is jól vizsgáz­tak: segítségükkel évente 80 millió forintot takarítanak meg. A Somogyi Hírlap értesülése szerint az eredetileg tervezett 110 napos kampány — a feldolgozás gyorsulása miatt — mindössze 90 napig tart. Dr. Karl Schultes, a Kapos- cukor Rt elnök-igazgatója megerősítette: a vártnál job­ban halad a munka. A földek­ről felszedték már az összes cukorrépát, amely az idén remek eredményt hozott. A hektáronkénti termésátlag — más megyék 34 tonnás eredményével szemben — eléri a 45 tonnát. A gyárban tegnap volt a kampány 59-ik napja. Az el­múlt idő alatt 240 ezer tonna cukorrépát dolgoztak fel, melyből 26 ezer tonna cukrot nyertek. A sikerhez több min­den hozzájárult: a folyamatos alapanyagellátás, a kedvező időjárás éppúgy, mint a kitű­nően működő új műszaki be­rendezések. Úgy tűnik nem volt kidobott pénz, amelyet az olajról való gázátállásra köl­töttek. A fűtési rendszer mo­dernizációja éves szinten je­lentős, 50 millió forintnyi meg­takarítást eredményez. A préskamrás szűrőállomást is folyamatosan használják. Segítségével nemcsak ener­giát, hanem cukrot is meg­spórolnak. Évente úgy 30 mil­lió forint értékben. Megtudtuk, a Kaposcukor- nál eddig a munkálatok két­harmadával végeztek. A kampányban jelenleg 568 ember dolgozik, közülük 130 az ideiglenes munkások száma. Mivel a feldolgozás hatékonysága a tervezettnél 15 százalékkal jobb, így 110 napról 90-re csökken az idei kampány hossza. (Harsányi) Eddig 68 milliárd forint értékű jegyet adtak ki Kárrendezők vitája a pótkárpótlásról A HÁZTARTÁSOKBAN HASZNÁLT kis villany moto­roktól az ipari üzemekben alkalmazott többszáz kW-os mo­torokig végez javítást és tekercselést a Kaposvári Villa- mosgép-javító Kft. Évente 9-10 millió forint értékben végzik ezt a munkát. Fotó: Kovács Tibor Csökkent a pénzükért aggódók száma Jó az Agrobank likviditási helyzete Somogy a pótkárpótlást te­kintve az országos átlag körül teljesít. A hatékonyságra kü­lönösebb panasz nem lehet, hiszen az elmúlt héten elő­ször több mint 600 ilyen jel­legű ügyet dolgoztak fel. Me­gyénkben több mint 22 ezer igény vizsgálata vissza van még, ugyanakkor nem kevés a földárverésekkel kapcsola­tos feladatok száma sem — hangzott el többek között azon az országos megbeszé­lésen Budapesten, amelyen részt vett dr. Nagy Ferenc, az országos kárrendezési hivatal elnöke és az összes megyei hivatal vezetője. A Somogyi Hírlap megtudta azt is, kárpót­lás során eddig több mint 68 milliárd forint értékű kárpótlási jegyet adtak ki. Dr. Matusik Valter, a me­gyei kárrendezési hivatal ve­zetője elmondta: a tanácsko­zás egyik célja az volt, hogy a szakemberek naprakész, át­fogó képet kapjanak az or­szágos kárpótlási helyzetről. Mivel mindegyik megye kép­viseltette magát, így közvet­lenül lehetett értékelni az ed­dig: tapasztalatokat. A meg­beszélés másik feladata az volt, hogy egy új, a földtulaj­don viszonyokat rendező tör­vénytervezetet vitassanak meg. Az első vagyoni kárpótlás­nál hazánkban 841 ezren ad­ták be igénylésüket. Az ügyek 99,9 százalékában készült határozat. A második vagyoni törvény életbe lépése után 83 ezren adták be igénylésüket: ennél 98 százalékos az elbí­rálás aránya. Nem kevés — több mint 532 ezer — vagyoni igényt regisztráltak az or­szágban a pótkárpótlás so­rán: megyénkben 26 ezer az akták száma. A számvetésből kiderült az is, hogy a vagyoni törvények alapján kiadott kár­pótlási jegyek címértéke ösz- szeségében meghaladja a 68 milliárd forintot. Kiderült, hogy a somogyi első vagyoni kár­pótlás során 2 milliárd 19 mil­lió forintot, míg a második tör­vénynél 378 milliót adtak ki. — A megbeszélésen szó esett még a kárpótlási folya­mat felgyorsításáról, mie­lőbbi, jövő évi befejezésének lehetőségéről is. Ez nemcsak megyénket, hanem az egész országot érintené. Az ötlet gyakorlati kivitelezése azon­ban nehéz, hiszen nálunk is több mint 22 ezer pótkárpót­lási ügyet kell még elintéz­nünk. (Harsányi) Az Agrobank likviditása to­vábbra is jó. Kedden már normális ütemben folyt a banknál az élet. Ezt Martényi Csabáné, az Agrobank általá­nos vezérigazgató-helyettese mondta tegnap újságírók kér­déseire válaszolva. Hozzá­tette: hétfőn a kifizetések és a befizetések egyenlegeként már csak 50QböniHió forint áramlott ki a bankból. Ez telje­sen szokásos a vállalkozások rendes adóbefizetési napjai­ban. Kedden már a megszo­kott ütemben folytak a befize­tések és a kifizetések. A pénz­intézetnél továbbra is ügyel­nek arra, hogy a betétesek igényeit messzemenően ki­elégítsék^ betétek kifizeté­sére elegendő pépz áll ren­delkezésre, és a hitelezés is folyik a banknál. A múlt heti események ellenére hétfőn új irodát nyitott a bank a Margit körúton, és december közepé­től, fúj, Libertás cnevű betéti konstrukcióval a jelenik meg a pénzintézet: Martényi Csabáné hangsú­lyozta: az Agrobanknál szigo­rúan ügyelnek arra, hogy a pénzintézetre vonatkozó bank- felügyeleti előírásokat betart­sák az üzletmenet során. Lenne segítőjük a gazdáknak, csak nem veszik igénybe Tanácsadók munka nélkül Az egyéni és társas vállal­kozásoknak a mezőgazdasági szférában is kell hozni olyan döntéseket, amelyekhez nap­rakész információkra van szükség. Ismerni kell a köz- gazdasági szabályokat, a pi­aci, banki és technológiai szférát, a biológiai tudomá­nyát. A legkörültekintőbb gazda sem képes követni a bennünket övező ökonómiai környezet gyors változásait. — A szaktanácsadás célja a gazdaság belső összefüggé­seinek, valamint a hatékony­ságot növelő lehetőségeknek komplex elemzése és a kö­vetkeztetések levonása. Mindezek alapján a gazdát döntéshozó helyzetbe kell hozni— mondta dr. Jasinka János a falugaszdászok me­gyei szakreferense.— Az ál­lamilag támogatott szakta­nácsadási rendszernek az FM Hivatal fontos, de nem egyet­len bázisa. Rajtunk kívül a Növényegészségügyi Állo­más, az Állategészségügyi ál­lomás, a Pannon Agrártudo­mányi Egyetem, a megyei há­lózattal rendelkező Vállalko­zási Központ, a növényterme­lési-, állattenyésztési rendsze­rek térítésmentesen vagy jel­képes összeg ellenében ad­nak szaktanácsot. A névjegy­zékben nyilvántartott kollégák az általuk nyújtott szolgálta­tásról számlát adnak. Ennek az összegnek negyven száza­lékát a jogi személyek, hatvan százalékát a természetes személyek visszaigényelhetik. — Mire terjed ki a szakta­nácsadó segítsége? — Gyakorlatilag ők minden információval rendelkeznek, ami egy farm működtetéséhez szükséges. Gondolok itt a pénzforgalmi, adózási és hite­lezési ismeretekre vagy a technológiai, agrokémiai és környezetgazdálkodási tájé­kozottságra. Rálátásuk van a piacra, így a termelés irányát is meg tudják mutatni a gaz­dálkodóknak. Ezek a szakem­berek jól képzettek, nagy gya­korlati tapasztalatokkal ren­delkeznek. Az a tény, hogy ezt a hatalmas szellemi tőkét nem vagyunk képesek maradékta­lanul a mezőgazdaság szolgá­latába állítani, nem a szakem­ber fogyatékossága. —Önnek lehetősége volt a közelmúltban a helyszínen ta­nulmányozni a legfejlettebb nyugati országok szaktanács- adási rendszerét. Behozható a lemaradásunk ? —A német paraszt jöve­delmének harminc százalékát adja a farmja, hetven százalé­kát a postás hozza, ennyi ugyanis az állami támogatás. Lemaradásunk oka az anyagi lehetőségek szűk keresztmet­szete. Hollandiában kétmillió hektár a mezőgazdaságilag megművelt terület nagysága. A termelés színvonalára jel­lemző, hogy nemcsak a tizen­ötmillió lakost látják el kiváló minőségű termékekkel, ha­nem Hollandia a világon har­madik legnagyobb mezőgaz­dasági exportőr. — Mennyiben különbözik a holland gazda a magyartól ? — Legalább középiskolát, többségük egyetemet végzett. Amennyiben nincs legalább középfokú végzettsége, az agrárkamarától nem kap kvó­tát, termékeit nem értékesít­heti. Állandóan képzi magát, valamennyi szaklapot tanul­mányozza. Igényli a szakta­nácsadó segítségét, a legjobb minőségre törekszik, mert csak ezt tudja eladni. A célgé­pek rendszere is irigylésre méltó. A számítógép minde­nütt jelen van, bérmunkát nem alkalmaznak, csak a farmer és felesége dolgozik. — Mekkora a magyar gaz­dák lemaradása ? — Egy évszázados ! Boldizsár Beáta <

Next

/
Thumbnails
Contents