Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-03 / 259. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — BELPOLITIKA 1994. november 3., csütörtök Hatpárti szövetség Választási szövetséget kötött Szegeden a Konzervatív Párt, az Agrárszövetség, a Vállalkozók Pártja, a Köztársaság Párt, a Nyugdíjasok Pártja és a Nemzeti Demokrata Szövetség. A pártok tegnap tartott sajtótájékoztatójukon bejelentették, támogatják a város egyik független polgármester-jelöltjét, Kapás Ferencet, a Talent Center ügyvezető igazgatóját. A tájékoztatón elhangzott, hogy a koalíció nem ideológiai alapon szerveződött szövetség, a városért kívánnak tevékenykedni. Konferencia a környezetről Mintegy másfélszáz helyi vállalat, vállalkozás, intézmény vezetőjének, illetve környezetvédelmi szakemberének részvételével rendeztek tegnap egésznapos környezetvédelmi konferenciát a Miskolc központjában álló városháza dísztermében. A város elmúlt 4 évének környezetvédelmi helyzetét, az eddig elért eredményeket és a gondokat vitatták meg. A tanácskozáson részt vettek az Észak-magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség, a Környezetvédelmi és Területfejlesztési, valamint az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium, továbbá az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának képviselői is. Vitára alkalmas a költségvetés Két tartózkodás mellett általános parlamenti vitára alkalmasnak találta az 1993-as évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága. A képviselők egyhar- mada sem támogatta viszont Morvái Ferenc (FKGP) indítványát, amely szerint az expo-lemondásáról szóló esetleges törvény csak akkor léphetne életbe, ha azt az ön- kormányzati választásokkal egyidőben megtartandó népszavazás erősítené meg. Valamennyi képviselő támogatta azt a törvényjavaslatot, amely a Magyarország és Paraguay között, a beruházások elősegítéséről és kölcsönös védelméről kötött egyezmény parlamenti ratifikálását célozza. Zárt ülésen a honvédelemről Az Országgyűlés Honvédelmi Bizottsága tegnap zárt ülésen meghallgatta Stefán Géza vezérőrnagyot, a Katonai Biztonsági Hivatal vezetőjét, aki átfogó beszámolót adott a hivatal munkájáról, és az ország biztonsági helyzetéről. A megbeszélés során a résztvevő honatyák érintették a Wachsler-féle ellenőrzési albizottság tevékenységét. A képviselők a készülő nemzet- biztonsági törvény honvédelmi aspektusát is megvizsgálták. Csapó Tamás az SZDSZ kaposvári elnöke Tegnap késő este, hosszas vita után négy tartózkodással elfogadta az SZDSZ kaposvári szervezete az MSZP-vel kötött önkormányzati választási megállapodást. Ugyancsak tegnap újra ügyvivővé választották Csízi Lászlót, Bank Tibort és Csapó Tamást. Az SZDSZ kaposvári elnöke Csapó Tamás lett. Egy haditudósító visszaemlékezései (1.) Nyolchetes pótkiképzés A nyárra elkészül a törvénytervezet is Kormánybiztos a Balatonért Ötvenhárom éve indult el az első szerelvény somogyi katonákkal az orosz frontra. Karai Sándor haditudósítóként utazott velük. Az egykori honvéd a még élő szemtanúk egyike. Visszaemlékezésében — amelyet folytatásokban közöl lapunk — kiegészíti a kutatók szűkszavú, rideg tényközlését; beszámol szörnyű megpróbáltatásaikról, s bajtársainak, a somogyi fiataloknak állít emléket. November 3-án hajnali fél négy órakor gördült ki a kaposvári állomásról az a tehersze- relvény, amely 1941-ben elsőként vitte Somogy fiait a messzi Ukrajnába. Szeretnék emléket állítani barátaimnak, akikkel együtt küzdöttünk a nehézségek legyőzésében; elsősorban azoknak, akik messze földön, szeretteiktől távol áldozták életüket, és nem térhettek vissza velünk 14 keserves hónap után. Azért ez újság hasábjain kívánok megemlékezni, mert bár megjelent egy könyv Somogyiak a második világháborúban címmel, a mi csapatunkat alig említi. Ismereteim szerint a könyv újra megjelenik, s aligha valószínű, hogy bővebben szerepeljünk benne. Talán néhány fénykép, amit odakünn csináltam katonatársaimról, illetve nyugvóhelyükről. Hogy az emlékezés teljes legyen, vissza kell menni 1941. augusztus 1-jéig. Amikor augusztus 1-jén behívóparancscsal a kezünkben átléptük a kaposvári honvédlaktanya küszöbét, senki sem gondolta, hogy katonáskodásunk kimenetele ködbe vész. Somogy szinte minden részéből jöttek hozzám hasonló korú fiatalok. Az Állami Számvevőszék felsőoktatásról szóló jelentése alapján a Művelődési és Közoktatási Minisztérium a hónap végéig elkészíti a felsőoktatás működésére vonatkozó áltaEzt azért emelem ki, mert akkor már én is 23 éves múltam, vagyis elmaradt korosztály voltunk. Ezen indokkal — később derült ki — nyolchetes póttarta- lékosi kiképzésre hívtak be, a 6. gyalogezred második zászlóaljának századaiba. Ismerkedés, beöltözés közben is sokszor cinkosan összesúgtunk: lám, milyen szerencsés fickók vagyunk hiszen nyolc héttel megússzuk a katonáskodás éveit. Naivságunkban el is hittük, pedig akkor már több hete dúlt a háború az orosz fronton is. Erre azonban akkor senki sem gondolt. Mivel mindannyian jártunk leventekiképzésre, így az alaki kiképzésnél már volt némi jártasságunk. Itt azonban mégiscsak más volt a módszer. Gyakorlatozni kijártunk a füredi legelőre, ahol bizony, többek között, a kúszás tudományát is elsajátítottuk. Ez nem volt mindig a legkellemesebb a tehénlegelőn... Éleslövészetre pedig a cseri erdőbe, a lőtérre jártunk. Külön élményt jelentett a lövészet végén a töltényhüvelyek összeszedése. A lövészettel szerencsés voltam, mert a leventéknél sokat gyakoroltam, versenyző voltam, és néhány érmet már összelövöldöztem a bevonulásomig. Néha talán kissé elkalandozom, de ez nem tudományos munka, hanem gyarló emberi visszaemlékezés. Az eddig leírtakból talán úgy tűnik, hogy életünk simán zajlott a laktanya, a füredi legelő és a cseri lőtér között. Nem volt sima. Többször volt éjjeli riadó, teljes menetfelszereléssel, sötét szobában. De hát „léégiri- adó” volt és nem lehetett villanyt gyújtani. Irány ki a laktalános intézkedési tervet — jelentette be Csirik János, helyettes államtitkár az Ország- gyűlés Oktatási, Tudományos, Ifjúsági és Sport Bizottsága szerdai ülésén. A képviselők nyából, jó kiadós éjszakai menetgyakorlatra! Alig vártuk hogy visszaérjünk, és vízszintesbe kerüljünk. Amikor a laktanyában elcsigázva visszaérkeztünk, elállt a lélegzetünk: kiderült, hogy légiriadó alatt bombatalálat érte a laktanyát, és ágyaink, szalmazsákjaink, katonaládáink mind kirepültek az ablakon. Mire „szobarend” lett, addigra már nem kellett külön ébresztőt csinálni: reggel volt. Ilyen és hasonló események tették emlékezetessé az életünket. Az alapkiképzés után kiemeltek felvételező tisztesi beosztásba. Ez azzal járt, hogy mindennap fel kellett vételeznem századomnak aznapi étkezésünkhöz (reggeli, ebéd, vacsora) a nyersanyagot, amit aznap a szakácsok feldolgoztak. Közben teltek a hetek, sűrűsödtek a menetgyakorlatok és hosszabbodtak. De hát utóvégre is bakák voltunk, és ezzel a dolog ezen részét lezártuk, csak a fáradtságot nem. A sok menetgyakorlatnak a jelentősége később vált érthetővé. Nagyon vártuk a nyolc hét leteltét. De minél inkább közeledett, annál bizonytalanabbak lettünk. Itt-ott már lehetett hallani, hogy talán nem is szerelnek le bennünket... A kiképzés után közölték velünk, hogy Oroszországba megyünk megszállóknak. Vadonatúj ruhát és egyéb felszerelést kaptunk, s ezzel új életünk kezdődött a honvédségben. Lelkiekben nagyon megrázott a dolgok ilyetén alakulása, apelláta nem volt. Nem is lehetett. Karai Sándor egykori honvéd 36/II. zlj. 5. szd. kilenc pontban ajánlásokat fogalmaztak meg a tárca számára. Az 1993. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot általános vitára alkalmasnak tartotta. Az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága október 13-án kihelyezett ülést tartott a Siófokról induló Füred katamarán fedélzetén, amelynek napirendjén a Balaton jelenlegi problémáinak megtárgyalása szerepelt. A parlamenti képviselők meghallgatták az érintett minisztériumokat, szakhatóságokat, önkormányzatokat, kutatókat, vállalkozókat, és az elhangzottak alapján a Balaton helyzetét kritikusnak ítélték, ami gyors beavatkozást igényel. A kormány elé terjesztendő állásfoglalásuk pontos szövegét akkor nem fogadták el, információnk szerint azonban a dokumentum végleges megfogalmazásán most dolgozik a bizottság. Ebben a következő feladatok megoldására kérik a kormányt. November 30-ig számoljon be a környezetvédelmi bizottság A megszokottnál kicsit ünnepélyesebb hangulatban került sor tegnap délután a marcali önkormányzat képviselőtestületének soros ülésére. Ebben az összetételben ugyanis most utoljára találkoztak a városatyák és hölgyek, hiszen a következő testületi ülésre már a decemberi képviselőválasztások után kerül sor. Erre utalt a napirend összeállítása is, melynek első helyén dr. Sütő László polgármester beszámolója szerepelt az önkormányzatnak a választási ciklusban végzett munkájáról. Miután a beszámolót a testület egyhangúlag elfogadta, az egészségügyi- és szociális bizottság tevékenységéről készült jelentést vitatta meg, s fogadta el a testület, majd pedig döntöttek a korház-rendelőinté- zet orvosigazgatói megbízásáról. A polgármesteri hivatal által előtt a Balaton helyzetéről, beleértve a vízminőségi, ökológiai, területfejlesztési, idegen- forgalmi kérdéseket is. Mutassa be, hogy 1995-ben mennyi költségvetési, önkormányzati, alapítványi, vállalkozói forrsá mozgósítható a helyzet orvoslására, s ezek konkrétan milyen célokra fordíthatók. Tegyen javaslatot 1995. január 31-ig a Balatonnal kapcsolatos intézményrendszer racionalizálására, a Balatoni Regionális Tanács működésének javítására, s a bizottság egyben javasolja, hogy a kormány a maga részéről nevezzen ki egy — a Balatonnal foglalkozó — személyi felelőst. Számoljon be 1995. január 31-ig a Balatoni Nemzeti Park létrehozásáról szóló határozat végrehajtásáról, és jövő év június 30-ig készítse el a Balaton-törvény- tervezetet. (Czene) kiírt nyilvános pályázatra dr. Rádler jelentkezett, aki 1972. december 1 -jétől tölti be tisztét, közmegelégedésre. Nagy része abban, hogy Marcaliban a kórház rekonstrukciója folyamatos, és hogy sikerült megteremteni egy korszerű, 332 ágyas városi kórház működésének tárgyi és személyi feltételeit. Eddigi érdemei, és a pályázatra benyújtott programja alapján, a elfogadták dr. Rádler Antal pályázatát, és a képviselőtestület határozatlan időre megbízta őt az orvos-igazgatói teendőkkel. További előterjesztések megtárgyalása után dr. Sütő László megköszönte a képviselők négyéves, eredményes munkáját, majd bejelentette: független jelöltként, saját programmal, az MSZP és az SZDSZ támogatását kérve ismét indul a polgármesterjelöltként. (Kun t.) Kilenc pont az oktatásról Dr. Rádler Antal az új kórházigazgató § JOGSZABÁLYFIGYELŐ § Privatizált végrehajtás Az igazságügyi miniszter rendeletet adott ki az eddig lassú és többnyire eredménytelen bírósági végrehajtás szervezetének átalakítására. A szeptember 16-án hatályba lépett 11/1994(IX.8.) IM. rendelet értelmében az országban összesen 300 végrehajtó működhet a helyi bíróságok mellett. Budapesten 60 végrehajtó kaphat működési engedélyt, az egyes megyékben a lélekszám arányában határozták meg az állások számát. Ezen kivül a Fővárosi Bíróságnál legalább öt fővárosi, minden megyei bíróság mellett pedig legalább két megyei végrehajtót kell megbízni. A végrehajtók munkája alapos szakmai felkészültséget kíván. Ezért nemcsak a leendő végrehajtóknak, hanem a végrehajtó-jelölteknek és a leendő végrehajtási ügyintézőknek is pályázniuk kell az állásra, a kiválasztás joga pedig a megyei bíróság elnökét illeti. A végrehajtóknak és a végrehajtási ügyintézőknek szakvizsgát is kell tenniük az igazságügyi miniszter által kijelölt szakvizsgabizottság előtt. Ennek lényeges feltétele, hogy a vizsgázók legalább egy éves szakmai és legalább középfokú végzettséggel rendelkezzenek. A szakvizsgán az Alkotmány főbb rendelkezéseiből, a bírósági végrehajtási törvényből, bírósági ügyvitelből és pénzkezelésből, az igazságügyi szervezet ismeretéből és a legalapvetőbb jogi tudnivalókból kell felkészültnek mutatkozniuk a jelentkezőknek. A vizsgán sikeresen túljutott végrehajtó-jelöltek arcképes igazolványt kapnak és felkerülnek a kamara elnöksége által vezetett névjegyzékre. A jelenleg működő végrehajtói irodák 1994. december 31-ig folytathatják tevékenységüket, 1995. január 1-jétől azonban csak az új szabályok szerint szakvizsgát tett végrehajtók, végrehajtójelöltek és végrehajtási ügyintézők működhetnek. Akik nem teszik le a szakvizsgát, azoknak a szolgálati viszonya 1995. június 30-val megszűnik. Intézményesítik az úgynevezett árverési csarnokot, amelyben a végrehajtás során lefoglalt ingóságokat raktározzák mindaddig, amíg a holmik árverezésre nem kerülnek. A tárolás díját a végrehajtást kérő személynek kell megelőlegeznie és az adósnak kifizetnie az értékesítés után. Az árverési csarnokban értékpapír, üzletrész és ingatlan árverése is megtartható, a helyiséget árverési célokra bármely szervezet, vagy személy igénybe veheti. A csarnok vezetője köteles gondoskodni arról, hogy az érdeklődők az utolsó 3 napon megtekinthessék az árverésre kerülő ingóságokat és becsértékükről tájékozódhassanak. Az új végrehajtási rendelkezés „privatizálta” a korábban közalkalmazotti szakmát: az ügyek szakszerű, gyors és eredményes befejezésében anyagilag is érdekelté tette az immár önálló vállalkozóként eljáró végrehajtókat. 1995. január 1-jétől a végrehajtókat rendeletben meghatározott díjszabás alapján munkadíj, ezen felül költségtérítés illeti meg. Amennyiben a lefolytatott végrehajtás teljesen vagy részben eredményesnek bizonyul, a végrehajtót behajtási jutalék is megilleti, amelynek mértéke az ügyértékhez igazodik. Az önálló vállalkozóként dolgozó végrehajtók bevételeit növelheti a megyei bíróság költségvetésében elkülönített úgynevezett végrehajtási jutalom is, amely az eljárás során behajtott összeg akár 3 százaléka is lehet. Dr. Lajer Erika Szakadt az MSZP atádi szervezete Két polgármester-jelöltje is van Nagyatádon az MSZP helyi szervezetének. Az egyik Rákóczy Attila, akit a tagság egy korábbi taggyűlésén a jelölőbizottság javaslata ellenére egy szavazat különbséggel polgármester-jelöltnek állított. A másik Ormai István, a szervezet volt elnökségi tagja,aki három másik elnökségi tag társaságában lemondott a héttagú vezető testületben vállalt funkciójáról, és most független jelöltként indul a helyi választásokon. Rákóczy Attila, az MSZP nagyatádi szervezetének elnöke azt mondta: — Várható volt, hogy szoros lesz a szavazás végeredménye. A vok- sok leadása után a kialakult patthelyzetben sem közeledett a kisebbséget alkotó szárny és a mi véleményünk. Nem tartottuk akkor sem jónak Ormai független jelöltként indulását, további együttműködésünkre ajánlatunkat sem fogadták el. Á tagság döntését többen nem fogadták el, azt kérték, hogy véleményüknek adhassanak hangot. A szeptemberi taggyűlésen Ormai István bejelentette az elnökségi tagságról való lemondását és azt is, hogy függetlenjelöltként indul a választáson. A taggyűlésen a kisebbség — miután kifejtette véleményét — már nem vett részt. A többség az elnökséget kibővítette, a lemondottak helyett új tagokat választottak. Közben az MSZP koalíciós megállapodást kötött az SZDSZ-szel. Ennek egy pontja szerint a szabaddemokraták nem indítanak külön jelöltet, hanem Rákóczy Attilát támogatják a helyi választáson. Ormai István még tagja az MSZP-nek, és ha indul a választásokon, akkor etikai vétség miatt a fegyelmi bizottság eljár vele szemben és várhatóan kizárják az MSZP-ből. Tegnap késő este még tartott a Nagyatádért Egyesület ülése, amikor azt megszakítva nyilatkozott Ormai István polgármesterjelölt a Somogyi Hírlapnak. Elmondta: nincs személyes ellenté* közte és Rákóczy Attila között, az viszont igaz, hogy szemléletük és politikai nézeteik különböznek. Az egyesület kész együttműködni a városért tenni akaró emberekkel és szervezetekkel. Azt valljuk, hogy csak előremutató, szakmailag megalapozott, a nagyatádiak igényeit szolgáló várospolitika ad esélyt Nagyatád fejlődésének elindításához. (Németh)
