Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-22 / 275. szám

1994. november 22., kedd SOMOGYI HÍRLAP — MEGYEI KÖRKÉP 3 Megalakult a megyei iparkamara (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap az MTESZ kapos­vári székházában gyűltek össze a küldöttek, hogy meg­alakítsák a somogyi iparkama­rát. Elsőként a mintegy száz résztvevő meghallgatta és jó­váhagyta az ideiglenes szer­vezőbizottság elnökének, Christ Miklósnak a beszámoló­ját. A küldöttek rövid vita után az alapszabály tervezetét is elfogadták, majd megválasz­tották a kamara elnökségét és tisztségviselőit. A küldöttek elnöknek Varga Józsefet választották. Alelnöki poszt Hajdinák Józsefnek, dr. Gulyás Árpádnak és Hanyecz Imrének jutott. A kamaráknak a törvény szerint legkésőbb október 31-én kellett volna megalakulniuk, a szervezést azonban hátráltatta az infor­mációs adatbázis, a törvényi feltételek és a pénz hiánya. — A kamarák feladata ed­dig az érdekvédelem volt. Az új szervezetnek azonban a gazdaság önkormányzataként kell majd működnie, amely a különböző ágazatokhoz kap­csolódó feladatokat az állam­tól és az önkormányzatoktól átvéve önálló szervezetként látja majd el — tette hozzá az elnök. Varga József szerint a vál­lalkozókkal először meg kell ismertetni a kamarák tevé­kenységét és feladatait. Jelen­leg ugyanis a vállalkozók ér­dektelenek az alakuló szerve­zettel szemben, amit jól mutat, hogy a 17 ezer somogyi tagból az osztályértekezleteken csak néhány százan jelentek meg. Az alakuló ülésen végül meg­választották az országos kül­döttgyűlés somogyi résztve­vőit; sőt a résztvevők a költ­ségvetés ideiglenes szabá­lyairól is vitáztak. Barna Zsolt 300 CSEMETE AZ ISKOLÁNAK. Háromszáz facseme­tét nyert egy környezetvédelmi pályázaton a kaposvári Pe­tőfi Sándor Utcai Általános Iskola tanulóifjúsága. A diákok tegnap ültették el az iskola kertjében a vörös- és magyar tölgy-, vadgesztenye-, akác-, valamint juharcsemetéket. Mintegy 150 csemetét pedig kaposújlaki gyerekek gondoz­nak majd iskolájuk kertjében. Fotó: Lang Róbert Versenyhivatali vétó a Hungarovin ajánlatára Holtpontra jutott a BB privatizációja (Folytatás az 1. oldalról) A BB Rt-nek ahhoz, hogy piacon maradhasson, fejlőd­nie kell, hiszen a konkurens cégek közül szinte valameny- nyinek van már tulajdonosa, amely beruházásokkal fejlesz­tette a társaságot. Ezért is szorgalmazták a gyors privati­zációs döntést a cég vezetői és a megye országgyűlési képviselői egyaránt. Am mi­előtt még a döntés nyomán megnyugodhattak volna a ke­délyek, jött a Versenyhivatal állásfoglalása. Hogyan to­vább? — kérdeztük dr. Such- man Tamást a privatizációs ügyekkel foglalkozó somogyi képviselőt. — Furcsállom, hogy épp pezsgő-ügyben hozott ilyen határozatot a Versenyhivatal. Ha az élelmiszeripar privati­zációjában már több hasonló született volna, akkor szavam sem lenne, ám ez az első ilyen döntés. Még az is érthető volna, ha ez alapvető élelmi- szeripari cikket érintene, de a pezsgő nem tartozik ezek közé. Az is furcsa egy kicsit, hogy a szerdai IT-ülés előtt, kedden este negyed hétkor faxolták át állásfoglalásukat az ÁVÜ-be, amikor a döntést már előkészítették. — Egy esetleges eljárás komoly hátrányokat okozna a BB-nek. Mit lehet tenni? — Személyesen megkeres­tem Vissy Ferencet, a hivatal elnökét, és próbáltam a nyil­vánvaló gazdasági okokra hi­vatkozni, de nem hajlandó megváltoztatni a véleményét. Pedig a privatizáció elhúzó­dása ezer dolgozó és több ezer termelő további munkáját teszi bizonytalanná. — A hírek szerint a Hunga­rovin ajánlata igencsak ked­vező. Kinek lehet mégis jó, ha meghiúsul az üzlet? — A tőkeemelés mellett egy 320 millió forintos fejlesztés is szerepel a szerződésben, ami elengedhetetlen a versenyké­pesség megőrzéséhez. Ezen­kívül valamennyi feltételt szerződésben vállalták, amit a BB, illetve a tanácsadók tá­masztottak. A dolgozói lét­szám megtartását, a vásárlói kör és a márkanév megőrzé­sét is. Ráadásul mivel a Törley gyár kapacitási gondokkal küzd, további munkahelyeket kívánnak teremteni Bogláron. Talán akik nem tudtak most ajánlatot tenni, akik megszok­ták, hogy olcsón lehet nagy ér­tékű cégek részvényeihez hozzájutni, azoknak áll érde­kükben a halasztás. — Várható-e ennyi érv hal­latán változás? Vagy ha nem, akkor van-e más megoldás? — Sem én, sem pedig a cég vezetése nem a Hungarovin, hanem a megoldást támo­gatja. Ha kilátástalanná válik a megegyezés a Versenyhiva­tallal, kezdeményezni fogom, hogy a BB kerüljön vissza a konszolidációba, hiszen a cég reorganizációs programja ké­szen van. Más megoldást nem látok, ha csak nem jelentkezik egy másik befektető hasonló ajánlattal. Erre azonban kevés az esély. Varga Ottó Példás előkészítés és hiányzó pénzek Marad a nyugdíjkorhatár Kisdeák Mária, a megyei igazgatóság vezetője, a bizto­sítók szétválását követő két év tapasztalatairól elmondta: a megvalósult ígéretek között szerepel a számítógépes prog­rammal működő, korszerű ügy- félfélszolgálati iroda átadása, amely a dolgozóknak és a nyugdíjasoknak egyaránt em­beri körülményeket biztosít. Segítette továbbá az elhelyez­kedést, hogy az MSZOSZ-től megvásárolták az eddig bérelt épületszárnyat. — Nagyon nyugodt lennék, ha minden megyében olyan ál­lapotot találnék, mint Somogy­bán — összegezte az igazga­tóság munkájával kapcsolatos tapasztalatait dr. Szeremi Lászlóné, az Országos Nyug­díjbiztosítási Önkormányzat alelnöke. A nyugdíjelőkészí­téssel foglalkozó somogyi kez­deményezést, amely a kifize­tőhelyek megszűnését követő űrt a nyugdíjas.érdekképvisele­tek bevonásával hivatott betöl­teni, országosan is modellérté­kűnek nyilvánította. Megol­dandó problémaként említette, hogy megyénkben a legala­csonyabb a nyugdíjak átlaga: havonta mindössze 10 ezer 300 forint, míg országos átlag­ban ez 10 ezer 800 forint körül van. S bár a jövő évi költségve­tést nullszaldósra — 510 milli­árd forint bevételt és ugyan­ennyi kiadást irányoztak elő — tervezte az önkormányzat, ezt csak akkor tudják teljesíteni, ha az át nem adott vagyon hoza- déka és mintegy 8 milliárdnyi extra-tőke megjelenik a bevé­teli oldalon. Csak így tudják ga­rantálni a nettó keresetnöve­kedéssel arányos nyugdíjeme­lést, ami 13,5-15 százalék kö­zött mozogna. A most nyug­díjba vonulók ellátmányának értékállóságát azonban csak a kormányzat segítségével tud­ják garantálni. Ha ezt nem si­kerül elérni, 10 ezer 300 forint alá is eshet a kezdő nyugdíjak értéke. Ennek ellenére, a nagy tár­sadalmi ellenállást is figyelem- bevéve és a pártokkal egyetér­tésben úgy döntöttek: 1995- ben korhatáremelésre nem ke­rül sor. Az elő- és a korenged­ményes nyugdíj esetében is az 55 év lesz a kiindulópont. Jö­vőre azonban kidolgozzák a rugalmas nyugdíjkorhatár­emelés koncepcióját, amely­nek eredményeként, egy hosz- szabb idő után — 10 év — nőknél és férfiaknál egyaránt a 62. lesz a nyugdíjba vonulás korhatára. A terv előkészítésénél — mint mondták — széles társa­dalmi egyeztetést terveznek, tekintettel arra, hogy a változta­tás nemcsak a nyugdíjpolitikát érinti. Széles körű nyomást kell kivédeni az értéküket vesztett nyugdíjak kompenzálása tekin­tetében is. Ennek rendezése azonban 25 milliárd forintot igényelne, s erre — úgy tetszik — 1955-ben sem lesz fedezet. Várnai Ágnes SOMOGYI HÍRLAP Lőrincz Sándor jegyzete Tanulva tanítani Panaszkodnak a somogyi pedagógusok és a megyei pe­dagógiai intézet munkatársai is. A tanítók, tanárok azt kifogá­solják: miért nem értesülnek az intézetben rendezett tovább­képzésekről, különféle előadásokról. Az intézet munkatársai állítják: ők valamennyi oktatási intézmény vezetőjének elkül­dik Hírlevelüket, amelyben napokra lebontva szerep a havi program. A változásról vagy a „kínálatbővülésről” külön levél megy. Igen ám, de ezek a tájékoztatók többnyire az igazgatói asz­talon maradnak. A pedagógusok és az intézet munkatársai szerint azért, mert ellenkező esetben gondoskodni kellene a helyettesítés(ek)ről, s ennek anyagi vonzata is van. Mint ahogy az utazási költséget is fedezni kell, s még néhány száz forintot az intézet asztalára perkálni részvételi díj gyanánt. Ez viszont éves szinten — egyetlen pedagógus esetében is — több ezer forintra rúg. Amolyan róka fogta csuka helyzet ez, amelynek iskola, pe­dagógus és gyerek egyaránt vesztese. Miért? Azért, mert a pedagógus nem ismeri meg a legújabb információkat. Nem találkozik olyan egyéniségekkel, mint például a József At- tila-kutatásairól is ismert íróval, költővel, Beney Zsuzsával vagy számos más, nemzetközi hírű szaktekintéllyel, aki gya­kori vendégek a megyei pedagógiai intézetben. Az igényes pedagógusok — szerencsére bővelkedik ben­nük Somogy — minden bizonnyal hajlandók lennének saját erszényükből is áldozni. Kérdéses ugyan, hogy a bérükből futná-e erre... Új gépek Daránypusztára Bérmunkában Daránypusz- tán gyártják majd a Német Wacker Chemie vegyipari válla­latnak a BS-20 típusú cserép­év vakolatimpregnáló szert. Ennek alapja, hogy a Chemix Materiál kft hatodik éve expor­tál német partnerének építési segédanyagot. Az új szer — mint mondták — jobban ellenáll az időjárási és éghajlati körül­ményeknek mint a BS-15 válto­zat. Dr. Váradi Zoltán, a kft ügyvezető igazgatója most uta­zott Szabó Rózsa laboratóri­umvezetővel a német partner burghauseni gyárába, hogy megbeszéljék az új termék da- ránypusztai gyártásának elő­készítését. Megvizsgálják azo­kat a gépeket, eszközöket is, amelyeket a Wacker Chemie ad a szer gyártásához. — A technológiai berendezések hamarosan Daránypusztára érkeznek s még az idén meg­kezdik a gépek összeszerelé­sét — mondta az ügyvezető igazgató. — Áprilisban már in­dulnia kell a gyártásnak, mert jövőre 200 tonna impregnáló szert kérnek tőlünk. K. J. Az SZDSZ várakozásai Az SZDSZ Kaposváron az önkormányzati választásokon olyan választási eredményre számít, amely lehetővé teszi, hogy képviselői meghatározó szerepet töltsenek be a város arculatának alakításában és biztosítható legyen a megye- székhely egyenletes fejlő­dése. Ezt Csapó Tamás, az SZDSZ kaposvári elnöke mondta, amikor bemutatta a párt képviselőjelöltjeit. A sza­baddemokraták Kaposváron az MSZP-vel közösen állítják polgármesterjelöltnek dr. Orosz Lászlót. 14 választóke­rületben önálló, két körzetben pedig az MSZP-vel közös je­löltet indítanak. Csapó Tamás azt is elmondta: a jelöltek kö­zött vannak jogászok, köz­gazdászok és a felsőoktatás­ban dolgozók. A pártelnök szerint a jelöltek kiválasztásá­nál alapfeltétel volt a szakérte­lem és az eddig végzett munka. A szabaddemokraták arra számítanak, hogy az egy­fordulós választási rendszer ellenére mind többen elmen­nek választani. A párt városi kompenzációs listáját Kurdi Péter, az SZDSZ megyei el­nöke vezeti, aki az MSZP-vel kötött koalíciós megállapodás szerint megfelelő választási eredmény esetén a város egyik alpolgármester-jelöltje. A listán őt követi Csizi László, dr. Varga Attila, dr. Hafner Jó­zsef és dr. Takács Norbert. Vezetői tréning Balatonszemesen Egyhetes üzleti vezetői tré­ning kezdődött a napokban Balatonszemesen. Az Ome- gaglen brit-magyar Vezető­képző- és Tanácsadó Kft az export-import szakértő üzlet­emberek számára szervezte a bentlakásos továbbképzést, amely prevenciós tréning a szakemberek számára. A tan­folyam végén a résztvevők vizsgát tesznek, amelynek eredményessége esetén bi­zonyítványt kapnak. Munkanélküliek Somogybán A Somogy Megyei Munkaü­gyi Központ legutóbbi adatai szerint csoportos képzés kere­tében 929 munkanélküli vesz részt, 43 szakképesítést nyújtó tanfolyamon. Közülük háromszázhetvenkilenc pá­lyakezdő, ötvenheten pedig 18 éven aluliak. A tizenegy be­tanító tanfolyamon kétszázöt­venhárom munkanélküli tanul, egyharmaduk pályakezdő. Egyéni képzésben százhu- szonhárman vesznek részt, nyolcvanhármán szakképesí­tést szereznek, 38-an betanító tanfolyamra járnak. A fejlesztésről tanácskoztak Kaposvár és környékének gazdasági fejlesztéséről tár­gyaltak tegnap az önkor­mányzat és a vállalkozói köz­pont vezetői, valamint meghí­vott szakemberek. A vita alap­jául a Paribas Részvénytársa­ság fejlesztési tanulmánya szolgált, melyet a vállalkozói központ készíttetett el Barcs térsége után a megyeszék­hely környékén is. A Paribas szakértői öt projektet dolgoz­tak ki, amelyek egy új kapos­vári ipartelep létesítéséről az aprófalvak gondjaiig sok min­dennel foglalkoznak. ✓ Állásajánlatok a kirendeltségeken A Somogy Megyei Munkaü­gyi Központ kirendeltségein, a kaposvári, a barcsi, a marcali, a nagyatádi, a siófoki, a bala- tonboglári, a csurgói és a tabi kirendeltségeken található ál­lásajánlatok és kínálatok álta­lában változó képet mutatnak a területi elhelyezkedés szempontjából. Legkevesebb munkaerőt a marcali, a nagy­atádi és a barcsi kirendeltsé­geken keresnek, míg a kapos­vári központ nagy számban kínál varrónői, kőműves, ács-állványozó és fonónő ál­lásokat. Siófokon egyebek mellett üzletkötőket, minősített hegesztőket és asztalosokat keresnek. Járdaépítés Berzencén Év végéig öt utca lekövezé- sét tervezi a berzencei ön- kormányzat. A helyi önkor­mányzat képviselőinek dön­tése értelmében még szep­temberben elkezdődhetett a járdaépítési program, amely­nek eredményeképpen a fej­lesztés megvalósulhat. Hálózatbővítés befejezés előtt A befejezéséhez közeled­nek a telefonhálózat-bővítési munkák Somogyjád környé­kén. A Balatel Rt kivitelezésé­ben épülő krosszbar telefon- rendszer somogyjádi központ­tal épül meg, és hat környék­beli település telefonigénylői­nek távhívását teszi lehetővé. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents