Somogyi Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-21 / 274. szám
4 SOMOGYI HÍRLAP — GAZDASÁG 1994. november 21., hétfő Kárpótlási jegy hasznosító rt A Bristol ’94 Nemzetközi Idegenforgalmi és Befektetési Rt 165 százalékos árfolyamon számítja be a kárpótlási jegyeket részvényei jegyzésekor. Az új kibocsátású részvények igénylése november 23-án indul, és december 7-ig tart. A részvények jegyzésére fordított összeg levonható az adóalapból, annak 30 százalékáig. Az E sorozatú, összesen egymillió forint névértékű szavazatelsőbbségi részvényeket az alapító, az FLM ’94 Szálloda Kft. jegyezheti. Az 1000 forintos névértékű A sorozatú papírok minimum 9 millió, legfeljebb 890 millió forint névértékben jegyezhetők, darabonként 1650 forint készpénzért, vagy egy 1000 forintos címletű kárpótlási jegyért. Növekvő megtakarítások A lakossági nettó megtakarítások 230,3 milliárd forinttal nőttek október végéig a Magyar Nemzeti Bank előzetes adatai szerint. Ez azt jelenti, hogy a lakossági nettó megtakarítások értéke elérte az 1325,8 milliárd forintot, ami 23,3 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Reálértékben ez 4 százalékos emelkedést jelent. A forintbetétek állománya októberben kismértékben csökkent, míg a devizabetétek állománya 7,6 milliárd forinttal nőtt. Október hónapban a nettó megtakarítások 13,8 milliárd forinttal emelkedtek. Újabb hazai Lions Club Megalakult az ország 35. Lions Clubja, Zalaegerszegen. A 24 tagú alapító közösség beiktatását és egyben a nemzetközi szövetséghez való csatlakozását tanúsító diplomát dr. Rékán Kristóf, a magyarországi klubok soros kormányzója adta át dr. Papp György klubelnöknek. Zala megye első Lions Clubjának alapvető célja a drogellenes programok, a hátrányos szociális helyzetű gyermekek önzetlen segítése és a tehetségek felkarolása. Részt vett a beiktatáson több hazai, valamint osztrák és német testvérklub vezetője, tagsága. Vendéglátók közgyűlése Elégedetlenek a vendéglátó vállalkozók — szögezte le beszámolójában Törő László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke a szervezet közgyűlésén. Kifejtette: noha az elmúlt 4 évben erős szervezetté vált az ipartestület; véleményét kikérik és figyelembe veszik, a tagság mégis joggal elégedetlen. Nem értenek egyet a kormány döntésével, miszerint nem lesz világkiállítás. Úgy vélik ugyanis, hogy a vendéglátók sokat invesztáltak abban a reményben, hogy az expo megvalósul. Első telefon- kártya börze Első ízben szervezett kiállítással egybekötött telefonkártya-börzét a Matáv, melynek helyszíne a budavári Magyar Nemzeti Galéria volt. Ezen mintegy hétszáz hazai kártya- gyűjtőnek nyílt alkalma a cserélésre, illetve újabb ritka példányok beszerzésére. A börzén a Matáv két új telefonkártyát is bemutatott az érdeklődőknek a „Magyar Nemzeti Galéria kincsei” című sorozat keretén belül. A látogatók megtekinthették a ’94 Telefonkártya katalógust is. Határidő: 1995. december 31 Közpincékkel a szőlősgazdákért Borok cégér nélkül Tisztázni kell a föld tulajdoni viszonyait! — A földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény már születése pillanatában is elhibázott volt, ugyanis ezeket a szervezeteket a jogszabály nem ruházta fel olyan hatósági jogkörrel, amely elősegíthette volna az egyértelmű, áttekinthető és határidőhöz kötött földtulajdonrendezést — válaszolta Kis Zoltán, a Földművelésügyi Minisztérium politikai államtitkára arra a kérdésünkre: miért került jogszabályalkotás sürgősségi listájára a földkiadó és földrendező bizottságokról szóló törvénytervezet módosítása? Az államtitkár szerint a földtulajdonosok felemás állapot szenvedő alanyai voltak, mert a kárpótlásra jogosultak és a részaránytulajdonosok földjének kiadási mechanizmusa elvált egymástól: párhuzamosan, két külön bizottság végezte az ezzel kapcsolatos tennivalókat. A kárpótlási földalapok kijelölése és a földkiadó bizottságok között sem volt összhang, ezért fordulhatott elő, hogy a részaránytulajdonoknak mindössze 40 százalékát tudták csak kijelölni. — A törvény módosításának felgyorsítása tehát azt a célt szolgálja, hogy a még „várólistán” lévő mintegy másfél- millió részaránytulajdonos birtokát mielőbb kimérhessék? — A félreértések tisztázása végett: nem földkimérésekről van szó, hanem arról, hogy az érintettek földtulajdonát helyrajziig bejegyezzék. A paragrafus módosítás lényegében — ha úgy tetszik - kényszerítő jellegű: a földrendező bizottságoknak 1995 március 31-ig be kell fejezniük a földkiadást. Azokon a helyeken, ahol a törvényszabta határidőig nem történik meg a részaránytulajdonok kijelölése, ott a közgyűlésnek kell döntenie: új bizottságot választ, vagy a földművelésügyi hivatal közreműködésével hatósági sorsolás útján folytatják le a földkiadást. 1995. december 31-e a legvégső határidő. Ezt követően már az érintettek „bőrére” megy, ha a bizottságoknak nem sikerül az adott területen a föld tulajdonviszonyait rendezni. A tulajdonosok ugyanis azt kockáztatják, hogy ha a későbbiekben ténylegesen szeretnék kiméretni a földjüket, elveszítik azt a kedvezményt, amelyet ma a törvény számukra biztosít. Nevezetesen a földkimérési költség 50 százalékos visszatérítésének a lehetőségét. Nem kétséges: ezek nagyon kemény feltételek, de a kormány programjának megfelelően legkésőbb 1996-ra be kell fejezni a tulajdonviszonyok rendezését. Újvári Gizella (Folytatás az 1. oldalról) A Borkereskedők Egyesületének adatai szerint a szőlőterületek 80-90 százaléka magántulajdonban van, több tízezerre tehető azoknak a szőlő- birtokosoknak a száma, amelyek csak kisfelületű ültetvényből állnak. Ezek termésének értékesítése bizonytalanná vált, s ha sikerült is az eladást megszervezniük, általában alacsony árat kaptak a termésért. — Vissza szeretnénk állítani a közpince intézményét, biztonságot adva ezzel a termelőnek, s garantálhatnánk a bor eredetvédelmét is — hangoztatja Herpay Balázs. — Magyarországon a század elején már megkezdődött a közpince hálózat kialakítása, a meglévő pincéket azonban először államosították, majd a megszüntetés sorsára jutottak. A visz- szaállítandó közpincék — amelyek lehetnének állami tulajdonú pincészetek, magán- vállalkozók, szövetkezetek egyaránt — az agrárrendtartásban meghatározott intervenciós keret terhére fölvásárolnák a termés egy jelentős részét, s így nem fordulhatna elő az a helyzet, hogy a tőkeerős cégek áron alul veszik meg a kiszolgáltatott kistermelő szőlejét és borát. Közpincék működtetésére pályázatot kellene hirdetni, s borvidékenként szervezhetnék meg azt a tevékenységet, garantálva ezáltal a tájegységre jellemző minőséget is. — A működő közpince hálózat mérsékelné a minősítés nélkül forgalomba kerülő borok mennyiségét — állítja az egyesület vezetője, s néhány nagyon figyelemre méltó számadattal támasztja alá szavának igazságát. — Az idei szőlőárak alapján, ha valaki az adót is megfizeti a bora után, egy liter bor termelői önköltségi ára hetven forint körül lehet. Aki ennél olcsóbban árulja, az vagy nem fizet adót, vagy valamilyen formában manipulálja a bort. Ma már a kereskedők szinte kizárólag a termelővel állnak kapcsolatban, hiszen ez a legbiztosabb. Németországban ez az arány Kistermelők nagy öröme és gondja a bor elhelyezése 40 százalék. A termelők, és itt elsősorban a nagyobb mennyiséget előállító, de még kisüzemnek számító pincészetekre gondolok, sokkal jobban nyomon tudják követni a piaci igények változásait, mint a tízezer hektóliteres nagyságrendben gondolkozó nagy pincészetek. A sorra nyíló borszaküzletek mellett az árúház- láncok is mindinkább a minőségi borok értékesítésében érdekeltek. Angliában például a borok nyolcvankét százaléka áruházláncok révén kerül a fogyasztóhoz, a németeknél pedig a legkisebb áruházi lánc által vásárolt tétel, azonos évjáratot és fajtát tekintve kétszázezer palack. Ha a közpincék révén a termelés és a feldolgozás nálunk tőkeerős cégek, szövetkezetek kezébe kerülne, biztonságot adna a gazdáknak, és biztonságot jelentene a fogyasztónak is, hogy csak minőségi ital kerül az asztalára. — A hazai szőlőtermés biztonsága múlik szerintünk a közpince-rendszer visszaállításán — mondja nyomatékkai dr. Herpay Balázs. — Igaz, nem kis pénzbe kerülne, becsléseink szerint akár nyolc- százmillióra is szükség volna. De megérné, mert ezáltal a jövő szőlő- és bortermését is megalapozhatnánk, s Magyar- ország számára ez csak jót jelentene. Polesz György DRÁVÁI KAVICSOT TERMELNEK KI a Dráva-kavics Kft bélavári kavicsbányájában. Az osztályozott, jó minőségű sódert építkezésekhez szállítják. Nemcsak Somogyból érkeznek azonban megrakásra váró autók, hanem a környező megyékből is. Fotó: Lang Róbert Igazából ingatlanban utazik a nagymenő Ha a bank nem hitelez, virágzik az uzsora A magyar gazdaságban végtelenül kevés a pénz. A bankok ennek ellenére nem hiteleznek. Sokkal hasznosabb és biztonságosabb számukra az állami költségvetést finanszírozni, mint „macerás” vállalkozókkal filléreskedni. Épp ezért az 1994-es év kirobbanó üzlete volt — és várhatóan marad a jövőben is — az uzsora. A vállalkozók utolsó mentsvárként, önáltató és egyben öngyilkos narkotikumként két kézzel kapnak az uzsorakölcsön után. Nem ritkán azért, mert ez az egyetlen elérhető pénzforrás... Tavaly még 8-15 százalék körül alakultak a havi kamatok. Ma már azonban kialakult az uzsora jól működő intézményrendszere, és — mivel számottevő banki konkurenciája nincs — havi 15-30 százalékos kamatos kamatokról!) is hallani. Mostanában már csak a biztosítékul felkínált vagyon jogerős — ügyvéd által is ellenjegyzett — adásvételi szerződésével lehet uzsorahitelhez jutni. Úgy, hogy a kölcsön adott magánpénz megállapodott alapösszegéből már eleve levonják a futamidőre felszámított kamatokat és az ügyintézési (kezelési) költséget. Az utóbbi általában a hitel 10 százalékának megfelelő summa. Az ügyintézési díj összegéért az ügyvéd elkészíti például a vállalkozó által lakott lakás adásvételi szerződését, elintézi közjegyzőnél a valahová történő befogadói nyilatkozatot, valamint szállítja a telekkönyvi bejegyzéseket. Ha a vállalkozó nem fizet határidőre, az uzsorás birtokon belül van, mégpedig minden jogi bonyodalom nélkül. Hol vannak már azok a régi szép idők, amikor a hitel uzsorakamattal növelt összegére még „baráti” hitel formájában tettek csak jelzálogbejegyzéseket a vállalkozó magánvagyonára? Igaz, akkor még sok uzsorás évekig futhatott a pénze után. Mostanra azonban megtanulták a „szakmát”. A prostitúción, a kábítószer- és a fegyverkereskedelmen kívül szinte alig van üzlet, amely kitermelhetné az uzsorakölcsönök kamatát. Épp ezért az uzsorás igazából ingatlanban utazik: az uzsorakamatból is ingatlant vásárol, illetve a birtokába — így vagy úgy — kerülő ingatlanokra „jelzáloghiteit” vesz föl. Neki ugyanis könnyű bebizonyítani a bankok számára, hogy semmi szüksége sincs a hitelre, tehát ő szinte korlátlanul hitelképes. Nos, így lesz az általa fölvett évi legföljebb 29-30 százalékos hitelből — futamidőtől függően — havi 15-30 százalékos uzsorahitel. Az uzsorások megteremtették a magángarancia-alapo- kat, amelyek egyébként a bankok csődölésére lettek kitalálva. Az alapot az uzsorás ingatlanvagyona jelenti, a hasznot a banknak soha visz- sza nem fizetendő kölcsön. Ami ebül jött, ebül is mehet, kivált, ha a vállalkozó megfelezi a felvett hitelt az uzsorással. Merth László Az államkötvények vételi és eladási árfolyamai 1994. november 18. nettó vételi kötv. árfolyam % nettó eladási árfolyam % felh. kamat % 1994.11.18. eladási árf.-hoz tartozó hozam % 1994/A 99,80 100,00 24,58 1994/B 99,00 99,20 16,06 — 1995/A 87,38 87,99 1,65 30,80 1995/B 86,71 87,37 0,23 30,64 1995/C 96,37 96,58 13,90 30,90 1995/F 91,05 91,55 6,47 31,26 1995/G 91,59 92,16 5,34 31,07 1995/H 91,23 91,85 3,69 30,93 1996/A 83,12 84,40 14,69 27,00 1996/B 87,54 88,34 14,38 30,30 1996/C 87,10 87,92 13,47 30,20 1996/F 85,92 86,90 8,87 29,00 1996/H 93,56 94,57 14,86 29,50 1997/C 80,78 82,11 12,20 27,00 1997/D 101,50 103,50 22,22 1997/E 102,00 103,00 5,32 1997/H 94,27 95,90 11,99 27,00 1997/J 99,00 100,00 10,48 — 1997/K 98,00 99,00 7,78 1998/A 99,00 100,00 17,51 Az államkötvényeket bruttó árfolyamon forgalmazzuk, bruttó árfolyam = nettó árfolyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. A megjelölt árfolyamok az 1994/A kötvény esetében max. 1 millió Ft névértékű kötvény vételére, illetve 1 millió Ft névértékű kötvény eladására jelentenek kötelezettséget. A többi államkötvénynél a vételi limit 1 millió Ft, az eladási limit 3 millió Ft. Az államkötvényeket az MNB Somogy megyei Igazgatóság forgalmazza (7400 Kaposvár, Széchenyi tér 4., telefon: 82/419-411, telefax 82/412-959), ahol részletes információt nyújtanak az érdeklődó'knek. i
